Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-22 / 169. szám
1999. július 22., csütörtök lelet« HAZAI TÁJON 4. oldal □ Szünetel az ügyfélfogadás A megyei munkaügyi központ csengeri kirendeltségén költözés miatt július 22-én és 23-án nem fogadnak ügyfeleket. Az új helyen, a mezőgazdasági szövetkezet központi irodájában (Rákóczi út 34.) július 26-ától várják az ügyfeleket. □ Járdát építenek Nyolcszáz méteres járdaszakasz építését kezdték el a napokban Berkeszen a Rákóczi utcán. A 2 millió forintos beruházás előreláthatólag augusztus 31 - éig tart. A községben a 4-es számú főút melletti területen régészeti feltárás folyik. □ Idősek klubja Augusztus 1-jén adják át Rakamazon, a Dózsa György utcán az önkormányzat által felújított épületet, amelyben 1 8 idős lakó talál otthonra. Fizetőparkolók Kisvárdán Kisvárda (VP) — A napokban fejezi be Kisvárdán a nyíregyházi központú Út-Szig- nál Kft. az útburkolati jelek felfestését. A város teljes területén közel 800 négyzetméternyi i terület, és mintegy 20 kilométernyi tengelyvonal felfestésére került sor. Ezzel a város teljes belterületén megújultak az útburkolati jelek. Ezzel a munkával egyi- dőben végezték el a kft. szakemberei a parkolóhelyek felfestését. A városközpontban közel 300 parkolóhely lett kialakítva, amit a tervek szerint augusztus hónapban kívánnak beüzemelni. Ettől az időponttól a város központjában egy órára a parkolási díj a rendelet szerint 60 forint lesz. A város központjában festik a parkolási helyek záróvonalait vmcze Péter Ismét életveszélyes Nyíregyháza (KM) — Valakinek ismét sikerült életveszélyes állapotba döntenie Nyíregyházán a Garibaldi utca egyik terén található villanyoszlopot. Martyn Péter felvétele HIRDETÉS Be kell gyógyítani a fájó sebeket A műemlékeket és az azokat hordozó tájat egységes értékként kell kezelni Az evangélikus templom Nyíregyházán Balázs Attila felvétele Nagy István Attiia Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban zajlott le Szekszár- don a XX. Országos Műemléki Konferencia. Sajnos, régiónkat csak Hajdúból és Borsodból képviselte szakember. Szerencsére, Sipos László megyei főügyészhelyettes mégis jelen volt a rendezvényen, így aztán néhány gondolatot fel tud számunkra idézni. U Hogyan került a szekszárdi konferenciára? — A meghívást annak (is) köszönhetem, hogy a Műemlékvédelem című folyóirat idei harmadik számában megjelent egy dolgozatom: A civil szféra és a műemlékvédelem - ügyészi szemmel. Ebben a műemlékvédelemmel foglalkozó megyei alapítványok tevékenységét, eredményeit értékeltem. (Annak pedig külön örülök, hogy az anyagot az én fotóim illusztrálják.) Q Ha jól tudom, ezen a konferencián sok szó esett a műemlékek és a táj kapcsolatáról. — Egy viszonylagosan új gondolat erősödött meg ezen a tanácskozáson. Nevezetesen, hogy a műemlékeket és az azokat hordozó tájat egységes értékként kell kezelni. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy nemcsak a műemlék a fontos, hanem annak a környezete is. Sőt! Maga a táj, a tájkép is olyan értékeket hordozhat, amelyeket nem szabad megváltoztatni, illetve ahol ez már megtörtént, arra kell törekedni, hogy helyreálljon az eredeti állapot. Gondoljuk meg: a középkori templom mellett ormótlan magasfeszültségű vezeték húzódik, vagy a mostanában elszaporodott távközlési tornyok nagyon sok településen ott magasodnak. Megváltoztatják a település arculatát, új hangsúlyokat teremtenek, amelyek idegenek a kialakult sajátosságoktól. ü Mit lehet tenni a gazdasági nyomással szemben? — Vannak természetesen jogi lehetőségek. Az építési engedélyeket mindig a helyi önkormányzatok adják ki. Az ott dolgozó szakembereknek tudniuk kell, hogy döntéseik milyen irányban befolyásolják azt a környezetet, amelyben a polgárok élnek. Emellett persze a civil szervezetekre is nagy felelősség hárul, hiszen tagjaik közvetlen közelről kísérhetik figyelemmel a település fejlődését, és még időben bele tudnak szólni a döntés-előkészítési folyamatba. □ Mi a helyzet megyénkben ebből a szempontból? — Nagyjából megegyezik az országos helyzettel, legfeljebb annyi az eltérés, hogy a megye kevésbé iparosodott még, így az ezzel járó környezeti károk még nem jelentősek. De ugyanígy fontos itt is, hogy a műemléki környezetet tudatosan óvjuk, illetve, hogy begyógyítsuk a táj sebeit. Több gyümölcsfa, kevesebb gyümölcs Nyíregyháza (KSH - Dajka János) — Az utóbbi évtizedekben az országban megtermelt gyümölcs mintegy felét, az almának kétharmadát megyénkben állították elő. A megye gazdálkodói az 1986-1990 közötti évek átlagában több mint 600 ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek. A termelési és piaci viszonyok megváltozása miatt viszont a következő öt év átlagában e mennyiségnek már csak kétharmadát takarították be. A gyümölcsösök területe az utóbbi három évben már emelkedett, de a terméscsökkenés folyamata nem szakadt meg. Az 1998. évi gyümölcstermés már a 300 ezer tonnát sem érte el, almából mindössze 237 tonna termett. A megye ennek ellenére az ország egyik legnagyobb gyümölcstermelő térsége maradt. A gyümölcskertészet lassú szerkezeti átalakulására utal, hogy az alma mellett egyre jelentősebb a megye szilva- és meggytermelése. Az ország szilvatermésének 31, meggytermésének 29 százaléka a megye kertészeteiből kerül ki. Somogyiné Katona Anikó szociális munkás Nyíregyháza (KM - L. Gy.) — A tiszafüredi gimnázium végzős diákjaként hallott a nyíregyházi Egészségügyi Főiskoláról, s valami belső hang súgott is neki. Az akkor újdonsült felsőfokú oktatási intézmény megtetszett, s 1990 szeptemberében itt kezdte meg a tanulmányait Somogyiné Katona Anikó, ma már szociális munkás. Mielőtt a diplomát a kezébe vehette volna, a főiskola negyedik évében, még az év elején házasságot kötött. A főiskola elvégzése után a Családsegítő Központ volt az első munkahelye, a Periféria Egyesületnél 1997 januárjától dolgozik. Az egyesület, miként arról a neve is árulkodik, a perifériára szorult emberek, a kívülrekedtek sorsát vállalta Somogyiné Katona Anikó A szerző felvétele fel, az utcai szociális munkát segíti, amely bizony nem kis feladat. A szerteágazó egyesületi munka mégis három tevékenységi körbe fogható: foglalkoznak a hajléktalanokkal, az utcagyerekekkel és a prostituáltakkal. Mindemellett feladatuknak érzik az általános szociális információnyújtást. A hozzájuk fordulóknak segítenek eligazodni a hivatali útvesztőkben, de akár egy nyomtatvány kitöltésében is. Anikó az utcai hajléktalanokkal tartja a kapcsolatot, ez utóbbiak valamely oknál fogva elkerülik az éjjeli menedékhelyet is. Nyíregyházán jelenleg mintegy háromnégyszáz hajléktalan él, a legtöbben azért éjszakára fedelet tudnak a fejük fölött. Az utcai hajléktalanoknak fontos, hogy ruhát, élelmet, tisztálkodási lehetőséget kapjanak, s meglegyenek a szükséges irataik (személyi igazolvány, betegkártya). — A hajléktalanoknak minimális a kitörési lehetőségük, a „kiléptetésre” szinte semmi esélyük nincs — mondja a szakember. A legolcsóbb albérlet is megfizethetetlen számukra. Anikó megpróbálja a problémákat nem hazavinni: otthon feleség. Férje a Matáv ügyfél- szolgálati irodáján csoportvezető. Szülőfalujába, a Hajdú-Bi- har megyei Egyekre ritkábban jut el, mint szeretne. Jubilál a túristvándi Kis Túr Citeraegyüttes Túristvándi (M. K.) — Jeney Lajos pedagógus neve gyermek- és felnőttcsoportjai révén ismerősen cseng kulturális körökben. Volt harmonika-zenekara, Európa hírű felnőtt citerásai, s nemzetközi rangú gyermek cite- rások (Prücskök), illetve színjátszók. Ma a Kis Túr Citeraegyüttes jelenti a folytatást. — Nyolcán vagyunk, de már a kilencediknek odaadtam a cite- rát, tájékoztat a zenekarvezető Tóth Dénes, aki gyerekként tagja volt a Prücsöknek. A-közelmúltban Nyíregyházán az Inkubátor házban szerepeltek. Versenyekre már nem járnak, de más meghívásoknak eleget tesznek. Turistacsoportok felkérésére többször adtak műsort a helyi ipari műemlék vízimalomban, illetve a szomszédos településeken. Negyedszázados jubileumukra készülnek. A 25 év alatt a hazai fellépéseken túl Ukrajna, Ausztria, Németország közönségét is meghódították. Belga, holland, dán, francia vendégek figyelték a „sziter” megszólaltatóit. Eddig 198 alkalommal- mutatkoztak be. A csoportban játszó Komár Krisztina is igazolja, hogy nagyapa, édesapa, s lánya, a három nemzedék készül közösen a kétszázadik fellépésre. Szerencsére Túristvándi ön- kormányzata elismeri munkájukat s lehetőségeikhez mérten támogatták, támogatják a citeraze- nekar munkáját.
