Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-21 / 168. szám

1999. július 21., szerda Kelet w HÁTTÉR 3. oldal A koszovói albán, majd szerb menekültá­radat mellett alig kapott figyelmet egy más­fajta exodus, az egyre nagyobb cigány ki- vándorlási hullám. Pedig korántsem elha­nyagolható problémáról van szó, ezrekről, tízezrekről, talán egész Európát érintő fe­szültségről. Ezzel kapcsolatban hetente, ha­vonta hallhatunk erről újabb híreket, beszá­molókat. Bonyolítja a helyzetet, hogy sokan kihasználják a roma népcsoport sok helyen valóban nem megnyugtató helyzetét, és búsás hasznon reményében kijátsszák őket. Az MTI tegnapi híradásban olvashattuk, hogy egy Montenegróból érkező szekérka­raván — több száz koszovói menekült ro­mával — egy halászhajó fedélzetén érkezett hétfőn az olaszországi Brindisi partjaihoz. A 762 menekült közül 359 gyerek, többségük néhány hónapos csecsemő, s több mint kétszáz nő. Az AP szerint fejenként ötszáz német márkát fizettek a csempészeknek. A koszovói cigány népesség mintegy 120-1 50 ezer tagot számlál — teszi hozzá a hírhez az AFR Az albánok megtorlása miatt június közepe óta a roma népesség mint­egy fele menekült el — állítja pártjuk. Egy héttel ezelőtti hír az egyébként min­dig, mindenben toleranciát hirdető Finnor­szágból: a finn bevándorlási hivatal elutasí­totta 1 50 szlovákiai roma politikai menedék­jog-kérelmét. A finn bevándorlási hivatal képviselője elmondta: eddig egyetlen szlo­vákiai romának sem adták meg a politikai menedékjogot, arról azonban nem közölt adatokat, hogy az összesen mintegy 1140 kérelmező közül van-e akár egynek is esélye e státusra. És még egy egészen friss hír: A francia rendőrség hétfőn száz romániai ci­gányt „lakoltatott ki", pontosabban szállított el rozzant lakókocsijaikkal együtt Párizsból, ahol engedély nélkül már jó egy éve a Szaj­na partján táboroztak. l\/lindezekből is kiderül: hathatós nemzet­közi összefogásra lenne szükség. Ideje len­ne, egy összeurópai konferenciát, tanácsko­zást tartani az ügyről, amelyen megtárgyal­hatnák a közös feladatokat, elvárásokat, a segítségadás lehetőségeit. Hiszen mint kide­rült, nem egy-két ország gondjairól van szó. Az egyesülő Európáéról. □ Felújítás Kötajban Kótajban, az álta­lános iskola tetőterének felújítását végzik. Az egymillió forint értékű beruházás augusztus végére készül el. □ Javítják az utat Zsurkon az är- és bel­víz miatt több út megrongálódott. A helyre- állítási munka a napokban elkezdődik, és várhatóan július 31 -ig tart. A község pályázat útján 800 ezer forinthoz jutott, melyet a szo­ciális alapellátás javítására, és a rászorulók megsegítésére fordít. □ Belvízelvezető épült Az 1 100 lélek- szám alatti települések pályázatán 365 ezer forint támogatást nyert Vámosatya önkor­mányzata, míg hátrányos helyzete miatt 6,4 millió forintot kapott, melyből az általános is­kola és óvoda működését finanszírozzák. A községben nemrégiben fejezték be az utak javítását és a belvízelvezető rendszer kiépíté­sét. A beruházás 6,8 millió forintba került. Szerencsejáték a közösség hasznára Angliai tanulmányút a közhasznú szervezetek tevékenységének összehasonlítására Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Az an­gol civil mozgalom másfél évszázados történetét ele­mezve elmondható: a ma­gyar közhasznú szervezetek azonos elveket követnek, de a szigetországi feltételek megteremtéséhez még hosz- szú út vezet. A vizsgálódásra a magyar non­profit élet képviselői kaptak lehetőséget: a közelmúltban a British Council, valamint a Bri­tish Know-how Fund támogatá­sával szerveztek számukra kép­zést. A Békéstől Nógrádig hét megyére, közte Szabolcs-Szat- már-Beregre kiterjedő program házigazdája a budapesti Európa Ház volt, a tréningsorozatra pá­lyázat alapján választották ki a résztvevőket. A tizenöt meghí­vott között volt a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Humán Erő­forrás Fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, Kakukné Katona Ágnes is. Követendő példák A tréningsorozat célja a magya­rországi civil társadalom fejlesz­tése volt, az előadásokat angol szakemberek tartották. Mind­annyian az egyes témák olyan szakértői, akik hazájukban ma­guk is civil szervezetnél dolgoz­nak vagy trénerként oktatnak — enged bepillantást a program szakmai hátterébe az ügyvezető. A résztvevők a tréningek befe­jeztével egy angliai tanulmányú­ton szerezhettek személyes ta­pasztalatokat, s az út során lehe­tőségük volt megtekinteni a Lon­donban megrendezett Charity Fair kiállítást és expót is. Ezen elsősorban a nonprofit szervezetek mutatkoztak be, ajánlották szolgáltatásaikat e Anglia nemcsak a Towerről híres szektorban. A program végén örömmel nyugtázhattuk: a rend­szerváltás utáni Magyarorszá­gon a civil szektor számára meg­határozott és követett irányok helyesnek bizonyultak, nagy kü­lönbség a két ország célrendsze­re között nincs. Természetesen az eltérő társadalmi tradíciók, gazdasági helyzet és polgári ha­gyományok miatt jó néhány el­gondolkodtató, követendő példá­val és érdekességgel szolgált a szigetország — értékeli a látotta­kat Kakukné Katona Ágnes. Százezres tagság A civil szervezetek támogatása például természetes dolognak számit, s hihetetlen nagyságren­deket ölt a magánemberek ada­kozókészsége. Ezt jól érzékelte­tik a következő számok: Angliá­ban évente mintegy 6 milliárd fontot gyűjtenek össze különbö­ző adományokból, ennek fele magánszemélyek felajánlásából érkezik, s mindössze 250 millió font az, ami az üzleti szférából ered. A szigetországban egyébként a civil szféra regisztrált és nyil­vántartásokban nem szereplő szervezetekre oszlik, előbbi kör 200 ezres, mig az utóbbiakhoz so­rolt klubok, baráti társaságok, egyesületek száma több százezer­re becsülhető. Természetes az önkéntes mun­ka is, amelyet a nonprofit szer­vezeteknél végeznek az angolok, míg az egyébként mintegy 50 ezer civil szervezetet jegyző Ma­gyarországon még sok időbe ke­rül, hogy súlyához mérten is­merjék el a haszonelvúségtől Amatőr felvétel mentés társadalmi kezdeménye­zéseket. Igaz, önmaguk elfogad­tatásáért talán éppen az érintet­teknek kell a legtöbbet tenniük — hangzik a szakértői vélemény. Ebben segít a közhasznú szerve­zetek fokozódó nyitottsága, bi­zalmat növelő elszámolása. Jótékonykodás Angliában az emberek jóval több pénzt fordítanak szerencsejáté­kokra, s bár az angolok játékked­ve közismert, az állami lottó be­vételeiből jelentős összegeket juttatnak a civil szektornak. A jótékonyság hangsúlyozása ép­pen ezért kiemelt a szerencsejá­tékok marketingjében. Magyar- országon csupán pár éve része­sül a civil szféra az ilyen jellegű bevételekből, évente mintegy 300 millió forint erejéig. Tábor érdekvédő diákvezetőknek Tiszavasvári (KM) — A tisza- vasvári Vasvári Pál Középiskola és Kollégium adott otthont an­nak a diákvezetők számára szer­vezett tábornak, amely hétfőn kezdődött és július 24-én ér vé­get. Az egyhetes program meg­nyitóján részt vett Sulyok József polgármester, aki nagyra érté­kelte, hogy manapság vannak olyan fiatalok, akik fel merik vállalni diáktársaik érdekképvi­seletét. Benyusz Tamás diák-ön­kormányzati patronáló tanár, a tábor vezetője elmondta: a tábort az iskola diák-önkormányzata szervezte a Közoktatási Közala­pítvány anyagi támogatásával, mely folytatása annak az oktatá­si programnak, amelyet a Me­gyei Pedagógiai Intézet kezdett el júniusban. A tábor programjai között ve­télkedők, játékok, kommunikáci­ós tréning, és helyzetgyakorla­tok szerepelnek. A rendezvényen fontos szerepet kap a diák-média — rádió, tv, internet, újság, így a résztvevők megismerkedhetnek az újságírás néhány gyakorlati fogásával, és betekintést nyer­hetnek a sajtóműfaj elméletébe, valamint a diákönkormányzatok feladataiba. A táborozóknak mindezek mellett lehetőségük lesz pihe­nésre is. Megismerhetik Tisza- vasvárit, ellátogathatnak Tisza- dobra és Tokajba is. Faluközpont Ópályiban Ópályi (N. L.) — Ópályiban az önkormányzat az Ópályi- ak Baráti Körének közremű­ködésével olyan faluközpon­tot alakít ki, amely önmagá­ban is megtartó erő lehet, fő­leg a fiataloknak. Erről in­formált Erdélyi Miklós pol­gármester. Kulturális, művelődési, sport és pihenési célokat szolgál majd az új faluköz­pont. Az ezredfordulóra em­lékparkot alakítanak ki. A közelben egy csónakázótó ki­alakítására is gondoltak. A tó mellett miniskanzen lesz, őrizvén a helyi hagyomá­nyokat. Az iskola bővítésére 59 millió forint céltámoga­tást kapott a település. En­nek felhasználásával tíz tan­termet alakítanak ki, az egyik számítógépes tante­rem lesz. Nyelvi laboratóriu­mot is építenek az iskolá­ban. Az építkezésen kiválta­nak egy életveszéllyessé vált tantermet. A korszerűsített iskolában a hátrányos hely­zetben lévő romafiatalok és a megváltozott képességű fi­atalok oktatását külön akar­ják megoldani. Egy szervezeti intézkedés­sel hatékonyan működő álta­lános művelődési központot hoznak létre. Az iskola, az óvoda, a kultúrház és az idő­sek klubja alkotja majd a művelődési központot. A baráti kör az önkor­mányzat támogatásával jö­vőre Péter-Pál napján rende­zi meg az ópályiak harma­dik világtalálkozóját. (Pályi neve a Paulusból szárma­zik.) A találkozóra — az első két találkozó tapasztalatai alapján — Amerikából és Svédországból is várnak majd résztvevőket. Zöldpaprika Balü\ László ________________ Béla úgy érezte, hogy ez az a bizonyos bibliai hetedik csa­pás. Végül is kicsinyke csapás volt ez, jelentéktelen a többi­hez képest, de ki tudja miért, valahogy jobban fájt az előzők­nél. Az előző csapások. Hát igen, Béla lakóhelyének, Ung- várnak orosz elfoglalása és szovjet bekebelezése, szüleinek egzisztencia-vesztése, s így az ő rákényszerülése a fokozott részvételre a mindennapi elő­teremtésében, ősi alma materé­nek, a Drugeth Gimnáziumnak a bezárása és a magyar nyelvű oktatás megszüntetése egész Kárpátalján, továbbtanulási kí­sérlete abban a gyűlölt idegen nyelvű iskolában, ahol a ma­gyar diáknak ezernyi megaláz­tatásban és gúnyban volt része, végül az a kalandos és megpró­báltatásokkal tűzdelt út Kis- várdára, a legközelebb eső gim­náziumi városba a megmaradt Magyarországon, itt agyát gyötrő erőlködés, hogy alig- alig felkészülve, hisz otthon ke­nyeret keresett, letehesse a szükséges magánvizsgákat. És íme, a hetedik, de talán sokkal többedik csapás: kis megtaka­rított pénze erősen fogyatko­zik. Kenyéren és vizen épp ki­húzhatná a vizsgák végéig, de épp az, hogy kenyéren. Mint odahaza, itt is jegyrendszer van, és hogyan is járna kenyér­jegy a távolról ideszakadt, ma­gánvizsgázó diáknak? Hát meg­próbálta valahogy ezzel-azzal hozzáférhető élelmiszerekkel fenntartani a szervezetét, de majd megveszett egy darab ke­nyér után. Egyszer több sorstársával együtt küldöttségben is járt a péknél: adjon már jegy nélkül egy kenyeret, de az öreg mes­ter sajnálkozva csóválta a fejét, nem teheti, minden dekával el kell számolnia. No de az volt csak a kínok kínja, perceket tölteni a pékségben, közben be­lélegezni a külső kenyér édes, bódító illatát: Ekkor már a pénzéből alig maradt valami, és rájött, hogy egyféleképpen lesz képes letudni azt a pár na­pot, amit még itt kell töltenie: ezután majd zöldpaprikán él. Hatalmas termést hozott a föld abban az évben ebből a zöld­ségféléből, a piacon potom ol­csó áron adták. Hát zöldpaprika reggel, dél­ben, este. Mikor megeszi az ember, még érzi, hogy van va­lami a gyomrában, de rövide­sen dolgozni kezdenek a nö­vényben dúsan fellelhető vita­minok, és hatalmas éhség lép tol, agresszívebb, mint az étke­zés előtti. Utolsó este Kisvárdán, utol­só paprikavacsora, s Béla arról ábrándozott, milyen jó volna, ha ez a táskányi zöldség most egy szelet kenyérré változnék. És eszébe jutott a kánai me­nyegző, ahol Krisztus szavára borrá lett a víz, s bár tudta, hogy a bibliai idők elmúltak, és különben sem lehet effajta csodákat rendelni — önmaga számára is megmosolyogtatóan fohászkodni kezdett a Megvál­tóhoz, teljesítse ezt a jámbor kérését. A paprika persze nem válto­zott kenyérré, továbbra is ott zöldellt az asztalon — de az iménti könyörgéstől valami csodálatos békesség költözött Béla szívébe. Mintha már nem is érezte volna gyomárban azt a maró éhséget, s mert az azna­pi vizsgákon kiállt izgalmak el- bágyasztották, ott, a vacsorázó asztal mellett elbóbiskolt. S mi­közben egyre jobban elhatal­masodott rajta az álom, pom­pás kenyérillat lengedezte kö­rül, s már szájában is érezte a fogai közt lassan péppé őrlődő cipó erőt adó Izét. Új exodus Bodnár István A vízmérce Ferter János rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents