Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-19 / 166. szám

1999. július 19., hétfő Kelet W HÁTTÉR 3. oldal Nyár az iskolákban Sípos Béla_______ ______ nyár közepén járunk, ismét itt a kániku­la. Aki csak teheti, elutazik pihenni, fürdő- zőkkel tele a strandok, csábítólag hívogat­nak a hegyek. Melyik diáknak jut eszébe a tűző nap alatt az iskola...? így van ez rend­jén, s én sem akarok ünneprontó lenni, de a távirati iroda egyik hírén megakadt a sze­men. Bili Clinton amerikai elnök a hét vé­gén közel 24,8 milliárd dolláros (6200 milli­árd forint) iskolakorszerűsítési programot je­lentett be az lowa állambeli Des Moines vá­rosban, egy 75 éve épült, s a közelmúltban felújított iskola átadásán mondott beszédé­ben. A terv 6000 állami iskola felújítását tű­zi ki célul. Az átlagosan 42 évvel ezelőtt épült amerikai állami iskolák harmada szorul jelentős felújításra. Ennyi a hír. Persze könnyű lenne most gyorsan számolni, mennyi is ez a pénz. Ter­mészetesen nem lehet összehasonlítani a magyarországi iskolák felújítására fordított összeggel, viszont azt könnyen megállapít­hatjuk: arányaiban nézve is a többszöröse. Amikor még én jártam általános iskolába (bizony nem az elmúlt években volt), akkor minden esztendőben az évzárók után ellep­ték a festők az iskolát, és szeptemberre megújulva léphettük át ismét a kapuját. Mostanság évek telnek el, amíg jut egy kis pénz karbantartásra, hogy felújításról ne is beszéljünk. Nem jó ez így. A felnövekvő nemzedék piszkos, máló vakolatú, omladozó falak kö­zött szívja magába a tudományt, ugyanak­kor látja az igénytelenséget. Ezt is megta­nulja, s viszi tovább magával a felnőtt élet­be. Az is igaz viszont, maguk a tanulók is jobban vigyázhatnának második otthonuk­ra, ahol idejük nagy részét töltik. Mégiscsak nekik kell a tantermekben, a folyosókon él­ni. A helyzet azért nem tragikus. Iskola felújí­tásokra találunk ellenpéldát is: néhány éve készült el a Zrínyi gimnázium, .felújították a Krúdyt is, most pedig a Kölcseyn a sor. Va­gyis, ha szükséges, megvan rá a központi és a helyi keretből a támogatás. De ne fe­lejtsük el: a folyamatos karbantartás mindig olcsóbb, mint egy kampányszerű felújítás. No látod? Csak rám jött ez a kis cuki szexi CUCC... Ferter János rajza □ Avatás Rendőrségi irodát adnak át ma 14 órai kezdettel Nyírturán, ahol a megyei rendőr-főkapitányság KMB-s körzetet alakít ki. Az eseményen részt vesz dr. Ignácz István dandártábornok, főkapitány. □ Búcsú Tiszadadán július 25-én, vasárnap tartják a reformátusok és katolikusok hagyo­mányos búcsúját. □ Segély Az újdombrádi szociális családse­gítő szolgálat munkatársai minden héten csütörtökön délelőtt 8-12 óráig várják az új­dombrádi és a dombrádi rászorultakat. A községben az általános iskola és az óvoda festését végzik, amely előreláthatólag au­gusztus 15-re készül el. Hamarosan elkezdik a helyi futballcsapat öltözőjének felújítá­sát is. Csernobil második nemzedéke Kellemes meglepetésben volt része a beregszászi gyerekeknek Aranyosapátiban Aranyosapáti (KM - Gy. L.) — Tíz napig élvezte az ara­nyosapátiak vendégszerete­tét az a tizennégy beregszá­szi gyermek, akiknek szülei a csernobili katasztrófa után ideig-óráig a sugár- fertőzött övezetben dolgoztak. Szűcs László, a beregszászi járá­si Csernobili Gyermekszövetség elnöke, aki „civilben” építész- mérnök, valamint Rádik Olga tanárnő kísérte el a gyerekeket. Egy válasz — A beregszászi járásban — mondja Szűcs László — százhu­szonegy Csernobil-károsult gye­reket tartunk nyilván, akiknek apjuk vagy anyjuk az ő megszü­letésük előtt a sugárfertőzött övezetben dolgozott. 1991-ben még a szovjet törvényhozás szo­ciális védőhálót biztosított a ká­rosultaknak. Ez a törvény az önálló Ukrajnában is érvényes maradt. Eszerint négy kategóriá­ba sorolják a károsultakat attól függően, hogy mikor és mennyi időt dolgoztak a sugárfertőzött zónában. Ha ezek a gyerekek be­töltik 18. életévüket, rájuk is vo­natkozik a törvény. A szövetség állami támogatást nem kap, rendezvényeiket ala­pítványok, más civil szerveze­tek, magánszemélyek támogat­ják. így például az aranyosapáti táborozást a Nemzetközi Gyer­mekmentő Szolgálat magyaror­szági szervezette nyolcvanezer forinttal támogatta. — Szerettünk volna kimozdul­ni Kárpátaljáról, s akkor szüle­tett az ötlet, hogy levél útján megkeresünk néhány magyaror­szági polgármestert. Nagy örö­münkre szolgált, hogy Pálfi And­rás, Aranyosapáti polgármestere pozitív választ adott. Ennek azért is örültünk, mert Kovács Éva beregszászi művész révén Viszontlátásra! már tudtunk az itt működő nem­zetközi alkotótáborról. Termé­szetes volt tehát, hogy a képző­művészet iránt érdeklődő gyere­keket hozzuk el ide. Az egész tantestület — Megvallom őszintén, azt hit­tem, hogy Rádik Olgával ketten gondoskodunk majd a gyerekek programjáról. Aztán nagyon kel­lemes meglepetés ért, hiszen a aranyosapáti iskolában kész programmal fogadtak bennün­ket, s úgyszólván az egész tantes­tület szeretetét és gondoskodását élvezhettük. Kozma Károly iskolaigazgató: — Maradandó élményben sze­rettük volna részesíteni a bereg­szászi gyerekeket. Ezért is csat­lakoztak hozzájuk a mieink, és megkértük Zimányi Alajos grafi­kusművészt és a Gyürében élő Szűcs Bíró Csillát, aki a tűzzo­mánc rejtelmeibe vezette be a gyerekeket, hogy tartsanak ve­lünk. Mindenféle játékos és sportvetélkedők, szórakoztató rendezvények mellett a gyere­kek megismerkedtek a képzőmű­vészeti technikákkal. Örömünk­re szolgált, hogy az utolsó négy napon vendégünk volt Horváth Anna beregszászi képzőművész is. Jövőre ugyanitt Hogy érezték magukat a táborla­kók? íme néhány vélemény egy nappal táborzárás előtt innen is, onnan is. Pálfi András nyolcadikos: —- Összebarátkoztam Lanával. A szerző felvétele Csak az a kár, hogy egy szót sem tud magyarul. így aztán muto­gattunk egymásnak. Remélem, látom még. Gál Eszter harmadikos: — Ne­kem a kölyökklub tetszett a leg­jobban, sokat beszélgettünk, ját­szottunk, énekeltünk. Meg a tűz­zománc is jó volt. Sok új bará­tom lett. Soroljam? Turóczi Dianna, a beregszászi 5. sz. (ukrán) iskola harmadiko­sa: — Jó volt itt, kár, hogy már vége. Nagyon tetszett a tűzzo­mánc, a kölyökklub és a sok új barát: Eszter, Szilvi és a többiek. Törkála György, a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskola har­madikosa: — Szeretnék jövőre is itt lenni, hogy megint focizzunk egy jót Attilával, Petivel és a töb­bi új barátommal. Ugrásra készek a növényi kártevők Nyíregyháza (KM) — Az almá­sokat molyok, takácsatkák veszélyeztetik sok helyen, de a varasodás is „ugrásra kész" a mostani dunsztos időben — összegezte a kert­szemlék eddigi tapasztalata­it lapunknak a megyei nö­vényegészségügyi állomás igazgatója. Sikerült eddig az átlagosan 14-15 alkalommal végzett permetezé­sekkel megvédeni a megye al­máskertjeit a varasodástól. Ám Sallai Pál szerint fontos, hogy a kontakt szeres védekezé­sekkel ne álljanak le a termelők, mert a gomba gombostűfejnyi fertőzései nem egyszer ott lapul­nak az intenzíven növekedő gyü­mölcsökön. A sodrómolyok el­len, a lepkék július végi kirepü­lésekor, míg a most rajzó és tojá­sait rakó almamoly ellen a kis lárvák pár nappal hamarabbra várható kelésekor ajánlatos vé­dekezni. A lisztharmat elleni szert ugyanekkor érdemes, a rovarö­lővel kombináltan bevetni az ér­zékeny jonathan fajtánál, hogy az erőteljesen növekvő friss haj­tások ne essenek a gomba áldo­zatául. Helyenként riasztó helyzetet teremtett a leveleket barna fol­tok tömegével éktelenítő törpe­moly, másutt viszont a takácsat­kák tömeges szivogatásai szürkí- tették el a lombot. E károsítok ellen (is) csak a levelek rendsze­res megfigyelése alapján lehet időben, hatékonyan védekezni. A meggyfák szüret utáni lombvédelmére is felhívta a fi­gyelmet az állomásigazgató, aki két kontakt szerrel történő per­metezést lát szükségesnek ah­hoz, hogy a jövő évi termést „előkészítő” levelek nem hullja­nak le idő előtt a fákról. Mindenütt terjedőben, de az őszi barackosokban különösen sok a levéltetű. Mivel a barack érik, a fogyasztók szempontjából kényes dolog a méreggel való vé­dekezés. A szakember javaslata, hogy előbb történjen meg az érett gyümölcsök szedés, s aztán permetezzen a gazda, akkor is igen rövid hatástartamú levélte­tűirtó szerrel. Dugicigi a határon Záhony, Beregsurány, Ti- szabecs, Csengersima (KM - Gy. L.) — Megyénk ha­tárállomásain a Vám- és Pénzügyőrség július 9-e és 1 5-e között összesen 229 vámszabálysértési ügyben intézkedett. Nem pihennek a nyáron sem a csempészek, az orgazdák. Minden adandó alkalmat kihasználnak, hátha sikerül kijátszani az éberséget. Megyénk határállomásain vámszabálysértési ügyekben az elmúlt héten az elköveté­si érték 4,4 millió forint volt, három csempész bukott le, akik összesen 340 ezer forint értékű árut dugtak el. Záhonynál 28 755 doboz ci­garettát, 890 liter üzemanya­got, 329 kilogramm fémhul­ladékot, 50 kilogramm dióbe­let, 87 női fehérneműt és 579 alkatrészt foglaltak le a pénzügyőrök. Első fokú ha­tósági jogkörben nyolcvanöt külföldi állampolgár részére 186 ezer forint bírságot szab­tak ki. A beregsurányi, barabási és lónyai határállomáson összesen 5156 “doboz cigaret­tát, 262 liter üzemanyagot, egy búvárszivattyút, 97 ZIL- alkatrészt foglaltak le. Tisza- becsen 2540 doboz cigaretta, 162 liter gázolaj, 190 liter benzin és 88 porcelánfoglalat keltette fel a határőrök lérdeklődését. Csengersimán 167 liter szeszes ital, 685 liter üzemanyag, 90 csomag keksz, 60 ragasztó, 140 csi­pesz, 33 paplan, 1100 rágógu­mi, 70 fa képkeret, 57 olaj- festmény, 70 kilogramm dió­bél akadt fenn a rostán. Ocsű és búza Törő István ____________________________ "Vibrál a hőség, szinte elájul tőle a határ. A gyújtoványfü- vek, ökörfarkkórók sárga lán­gocskái felvidítják az utazó sze­mét. Szőkülő búzatábla jön, ka­sza alá érett. Gergelyt is hívo­gatja, hogy hagyja a gázpedált, álljon meg egy pillanatra, s szemlélje meg közelebbről a hullámzó tengert. Gyomos a búzatábla, ocsű kerül a mag­vak közé. Csóválja a fejét. Az öreg Ist­vánnál ilyen nem fordult elő, pedig akkor még vegyszereket sem használtak. Vette a hosszú nyelű szúrkálóhoz hasonló aszatolóját. Módszeresen végig­járta a frissen kalászoló búza­táblát, s kiszúrkált mindenféle gyomot, még mielőtt virágzott volna. Igaz, hogy annak már jó pár évtizede. De még a közös is elvégezte a gyomirtást, pedig akkor még tengernagy búza­táblák hullámzottak. Ez a tábla meg csak pár hold, néhány nap alatt kézi erővel is el lehetett volna végezni, legalábbis a leg­veszélyesebbeket kiirtani, ha már nem jut vegyszerre, vagy a gép nem tud rámenni az átá­zott földre. A gazdálkodó ember legfőbb mércéje mindig a kenyérgabo­na volt. Első és egyetlen, amely még napjainkban is haszonnal kecsegtet. Bár sok fejtörést okoz az eladása, s gyakorta azoknak nincs belőle hasznuk, akik elvetik, s gyámolítják, mé­gis mezőgazdaságunk egyik fokmérője. Mert alig van olyan termék, ami eladható külföld­re, mint a búza. Az idén kevés van belőle, ta­lán jó árban is eladható lenne. Belvíz, árvíz és minden egyéb sújtotta. De ez nem ok arra, hogy gyomos legyen, s takar­mányként olvassák be a szár­nyasok, vagy ebből szedjenek még nagyobb szalonnabundát magukra az át nem vett serté­sek. Eleget hallotta az öreg Ist­vántól, hogy a szegénység ak­kor jön, ha csak ocsú terem. Nála még az sem veszett krába, mert felfalták a ház körüli álla­tok. ]VIeglebbenti a szél a búza­táblát, felborzolja a kalászokat, s Gergely hajába is beletúr. Ka­masz gyerekként morzsol szét egy kalászt, s repes a szeme, amikor a szálkák közül előbuk­kan a halványbarna búzaszem, az élet. Ezért már érdemes volt megállni e nyári nagy lángolás­ban. Majd jön a kombájn és ki­csépeli a búzaszemeket — egye­lőre ocsúval együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents