Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-16 / 164. szám

1999. július 16., péntek 7. oldal Erdúm GAZDASÁG HÍREK □ Minőségi égetés Az évi 30 ezer tonna kapacitású Dorogi Hulladékégető Kft. Ma­gyarországon elsőként kapta meg az ISO 14001 nemzetközi környezetvédelmi tanú­sítványt, így vélhetően nagy eséllyel pályáz­hat a garéi veszélyes hulladékégetésre kiírt közbeszerzési tenderen. □ Mobil tulajdon Az Antenna Hungária Rt. 20, a Magyar Posta Rt. 10%-os részese­dést szerez a Primatel vezette új DCS 1800- as mobiltelefon-társaságban, így a magyar részvényesek összesen 5%-kal nagyobb ré­szesedéshez juthatnak a korábban tervezett­nél. □ Magyar alapkő Hannoverben tegnap lerakták a jövő évi EXPO 2000 világkiállítás önálló magyar pavilonjának alapkövét. A mintegy 20 méter magas pavilon Vadász György Kossuth-, és Ybl-díjas építész tervei szerint épül. Az alapkő letételekor az épület tervrajzát, különböző prospektusokat, érmé­ket tartalmazó urnát helyeztek a földbe. Bízva a jószágban Vámosoroszi (M. K.) — Vámosoroszi- ban többen éltek az önkormányzat felkínálta sertésprogram lehetőségei­vel. Persze úgy gazdaságos, ha mala­cok mellett más jószágot, például szarvasmarhát is tart a gazda. A Balatoni utca elején Szabó ^Attiláéit napi 26 liter tejet visznek naponta a csarnokba. A tehén kijár a csordával. A szaporulatból az üsző marad, a bikát értékesítik, miután kissé felhizlalták. Földet adnak bérbe a he­lyi szövetkezetnek, s onnan vásárolnak szénát, szalmát, illetve szemesterményt a jószágnak. Ez nem zárja ki, hogy olykor tá­pot is vásároljanak az értékesítőtől. A por­tán csirke, tyúk egyaránt fellelhető. S ter­mészetesen malacok röfögnek a disznóól­ban. Ehhez úgy jutottak Szabóék, hogy a rokkantnyugdíjas Szabó Attila, felesége a tsz szarvasmarha-telepén foglalatoskodik a jószágokkal, is választhatott három, mala­cot. Szabóék nem válogattak, hiszen saját családjuk ellátására fogtak sertéstartásba. Ahogy gyarapodásuk kínálja, úgy kerül sor a vágásokra. Korábban a szociális földprogram részeként tehenet vásároltak, most malaccal próbálkoztak. A szarvas- marhára hároméves tartási kötelezettség volt. Szabóné úgy vélekedett, hogy a há­rom malac bőségesen ad tennivalót, no meg a tehén és a bika, hiszen van egy 600 négyszögöles konyhakert is. A családok május első hetében vitték el a malacokat. A korábbi szarvasmarha­program szaporulatai is szépen növeked­nek. Természetesen a térítendő hányadot előbb megfizették a programhoz kapcsoló­dók. Szabó Attila a „szaporulattal" A szerző felvétele Sertésfelvásárlás Budapest (MTI) — Még ezen a héten meg­kezdődik 20 ezer darab túlsúlyos sertés fel­vásárlása — közölte Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára. Augusz­tus végéig több mint 150 ezer élősertésnek megfelelő sertéshús, illetve élőállat hagy­hatja el az országot a megkötött export- szerződések értelmében. Emellett a hazai vágások száma is növekszik, s az utóbbi időben már heti 10 ezer darabbal emelke­dett. Eddig a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest már 400 ezerrel több sertés ment exportra az idén. Hipermarketek és diszkontok éve Csökken az önálló kis boltok és a szupermarketek részesedése a forgalomból Nyíregyháza (KM) — Az élel­miszerek és háztartási vegyi­áruk kereskedelmének 1100 milliárd forint körüli forgal­mából mind nagyobb há­nyad jut a hipermarketekre és diszkontokra. Ezzel együtt, természetszerűleg csökken az önálló kis boltok és a szupermarketek részesedése. Többek közt ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet, amely a két termékcsoportban összesen 75 árucikk fogyasztását méri és elemzi. Előretörő óriások A kereskedelmi változások nagy nyertesei az egyszerre legalább 10 pénztárat működtetni képes hipermarketek. Amíg ugyanis a gyorsan mozgó fogyasztási cik­keknek is nevezett két termék- csoportból tavaly az év első 5 hó­napjában még csak a forgalom 3- 4 százalékát bonyolították le, ad­dig ez az arány az utolsó negyed­évben megduplázódott. A hipermarketek piaci ható­köre is hasonló mértékben fejlő­dött. Tavaly az utolsó 4 hónap­ban ugyanis már a 3,8 millió ma­gyar háztartás 27 százaléka vásá­rolt legalább egyszer ilyen típu­sú üzletben, míg egy évvel ko­rábban csak 14 százalék. Buda­pesten és környékén ez az arány tavaly 57 százalék az egy évvel ezelőtti 38-cal szemben. Az or­szág többi részén a háztartások 18 százaléka vásárolt 1998 utolsó 4 hónapja során legalább egyszer hipermarketben, míg egy évvel korábban 6 százalék. A diszkontok is terjeszkednek, bár a korábbinál kisebb ütem­ben. Amíg ugyanis 1997 első ne­gyedében a forgalom 26 százalé­ka jutott rájuk, addig ez az év vé­gére felment 28-29 százalékra. Ugyanez az arány elérte szep­temberben a 32 százalékot is. A nagy diszkontok piaci hatóköre is növekszik. Ilyen üzletekben vagy nagykereskedelemben a háztartások 70 százaléka vásá­rolt legalább egyszer 1998 szep­tembere és decembere között. A hatalmas kínálat olykor nehezíti a választást A másik oldalon folytatódik a kis, önálló boltok térvesztése. Ta­valyelőtt az első négy hónapban még a forgalom 34-36 százaléka jutott rájuk, tavaly már csak 31-32, sőt szeptemberben és de­cemberben elérték a kritikus 30 százalékos határt. Ez a küszöb azért figyelemre méltó, mert ha jelentősen tovább csökken a kis boltok száma, illetve részesedé­sük a forgalomból, akkor azzal elvesztik korábbi társadalmi és kulturális szervező szerepüket. Jelezve ezzel, hogy a kereskede­lem szerkezetének átalakulása együttjár az életmód megváltozá­sával is. Légszomj a kicsiknél Annak ellenére alacsony a kis önálló boltok forgalmi részesedé­se, hogy ezeket keresi fel a leg­több vevő. Hiszen a háztartások 89 százaléka legalább egyszer fel­keresett ilyen boltot az elemzett 4 hónap során. Sőt átlagosan 21 al­kalommal vásárolt is. Amíg a fő­városban és környékén egy ház­tartás 1998 szeptember és decem­ber között 11-szer vásárolt vala­mit önálló kis boltban, addig az ország többi részén 24-szer. Ilyen nagy eltérés egyetlen másik bolt­típusnál sem tapasztalható. Veszély középen Szintén térvesztésről beszélhe­tünk az egyszerre legalább 3 és legfeljebb 9 pénztárat működtető szupermarketeknél. Amíg 1997 el­ső 5 hónapjában a 75 vizsgált na­pi fogyasztási cikk forgalmából 20-21 százalék jutott rájuk, addig tavaly az év második felében már leggyakrabban csak 16 szá­zalék. Ezt a bolttípust a vevők egyre ritkábban látogatják. Hi­szen piaci hatókörük egyik évről a másikra alig változott: a ház­tartások közel 69 százaléka vásá­rolt legalább egyszer szupermar­ketben a vizsgált időszak során. De amíg 1997 utolsó négy hónap­jában átlagosan egy háztartás 14- szer vásárolt szupermarketben, addig tavaly ugyanebben az idő­szakban 13-szor. Archív felvételek Állandó az árufeltöltés Most a termelőkön a sor Nyíregyháza (KM) — Korsze­rű, nagybani zöldség-gyü­mölcs piac: egy agárbörze létrehozása érdekében hív össze tanácskozást július 21- én 13 órára az előkészítésen fáradozó ötletgazda PRI- MOM Alapítvány a nyíregy­házi Inkubátorházba. Jó esély van arra, hogy az agrár­börze megvalósításához szüksé­ges forrásokat is elő lehessen te­remteni, nyilatkozta lapunknak Kovács István, az alapítvány ügyvezető igazgatója. A PRIMOM elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, Higgadtan Budapest (MTI) — Felelősség­teljes magatartásra szólítja fel a kormányzatot, az ér­dekképviseleteket és a gaz­dákat egyaránt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövet­kezetek Országos Szövetsége Jakab István a szövetség elnöke csütörtökön elmondta: a mostani katasztrófahelyzetben mellőzni kell minden olyan szándékot és cselekvést, amely nem szakmai alapon közelíti meg a kritikus kérdéseket, nem a megoldást se­gíti, hanem a közvélemény meg­tévesztésére és zavarkeltésre irá­nyul. A gazdakörök és gazdaszövet­kezetek érdekképviselete ezért indokoltnak tartja, hogy az érin­tett tárcák, érdekképviseletek és terméktanácsok részvételével alakuljon operatív bizottság a gyors döntések elősegítésére. amelyet az agrárkormányzat már jóváhagyott, pozitívan véle­ményezve azt. Az Északkelet-Ma­gyarországi Phare Programban megpályázott 63 millió forintot támogatandónak ítélte a régió­tanács, s a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól is — amely már Agrár Marke­ting Centrum Kht-ján keresztül 3 millióval hozzájárult az ag­rárbörze marketingprogramja kidolgozásához — további tá­mogatásokra lehet számítani, vélekedett az ügyvezető igazga­tó. Most a termelőkön a sor, akik közül ugyan már eddig is sokan Úgy ítélik meg, hogy a több megyében kialakult katasztrófa- helyzet azonnali kormányzati in­tézkedéseket követel. A gazdák tudomásul veszik ugyan a kény­szerintézkedéseket — például a katasztrófaelhárltás érdekében az utak és a gátak átvágását — ám a keletkezett kár megtéríté­sét követelik. A gazdakörök szükségesnek tartják azt is, hogy kamattámoga­tásban részesüljenek azok a mal­mok, amelyek az étkezési búzá­nál a termelőnek megadják és a telephelyen kifizetik a 20 ezer fo­rintos tonnánkénti vételárat. Ké­rik azt is, hogy a takarmánybúza közraktározására is legyen lehe­tőség. Az érdekképviseleti szerve­zet támogatja a szaktárca dönté­sét, hogy nem fogadta el a Tej Terméktanács kötelező kvóta­csökkentésre tett javaslatát, vi­szont a minisztérium szakmai és pénzügyi támogatását kéri ahhoz, fejezték ki írásban alapítói szán­dékukat, ám közülük minél töb­beket várunk az inkubátorházi tanácskozásra, hangsúlyozta Ko­vács István. Ugyanis az agrárbörze csak akkor lehet sikeres, tette hozzá, ha a zöldség-gyümölcs termelők minél nagyobb számban vesznek részt benne alapítóként. Ahhoz, hogy betöltse jól működő nagy­bani piac szerepét, a termékek minél színesebb palettáját és mi­nél nagyobb mennyiségét kell koncentrálnia, s ki kell alakíta­nia minőségi szabványait a ter­mékek és csomagolóanyagaik te­kintetében egyaránt. hogy a gazdák alkalmazkodni tudjanak a piaci viszonyokhoz. A szövetség a sertéságazatban hozott intézkedéseket is szüksé­gesnek tartja, de ezen túlmenően javasolja, hogy a Földművelésü­gyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium a legrövidebb időn belül szerezzen érvényt a jelenleg ha­tályos rendeleteknek. Egységes rendszerben, hatósági ellenőrzés mellett minősítsék a felvásárlás­ra kerülő vágósertéseket. — A kötelező minősítéssel párosulnia kell a kötelező szerződéskötések­nek is, amely nemcsak a gazdák­ra, de a feldolgozóiparra is vo­natkozik. A gazdakörök valamennyi me­zőgazdasági ágazatban követe­lik, hogy az import termék csak az érvényes nemzetközi szerző­dések erejéig és a hazai gazdál­kodók érdekeit figyelembe véve kerüljön be az országba, szögezte le Jakab István. Feloldva az önkorlátozás Budapest (MTI) — Az ön- korlátozás megszünteté­séről döntött a Tej Ter­méktanács csütörtöki közgyűlése — tájékoztat­ta Berki Viktor, a termék- tanács titkára csütörtö­kön Budapesten az MTI-t. A szakember elmondta: a termékpálya szereplői a kül­döttközgyűlésen felelősség- teljes magatartást tanúsítva, egymás gondjait megértve úgy döntöttek, hogy meg­szüntetik a tejtermelés ön- korlátozását. Önkorlátozás ugyan nincs, azaz minden tejterme­lő annyit termel, amennyit tud, ám literenként az eddigi 1,95 forintos befizetését a terméktanács intervenciós kasszájába, további literen­kénti 3 forinttal növelik azoknak, akik bővítik terme­lésüket. Az igy befolyó pénzből a terméktanács a bel- és kül­földi értékesítést segíti. A termelők dönthetnek úgy is, hogy nem növelik termelésüket és akkor a 3 fo­rintos literenkénti többlet- költségtől is mentesülnek, ám az 1,95 forintos hozzájá­rulást továbbra is fizetniük kell. A tejértékesítés növelését a minisztérium ebben az év­ben 650 millió forinttal tá­mogatja. Emellett a tárca a minőséghez kötött támoga­tást literenként 4-ről 5 fo­rintra növelte. követelő Gazdakörök

Next

/
Thumbnails
Contents