Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-14 / 162. szám

1999. július 14., szerda 4. oldal I§l«t«? HAZAI TÁJON □ Biztonságos fedelet A tiszavasvári ön- kormányzat képviselő-testülete csütörtök délután három órától rendkívüli ülésen dönt a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről, a lakhatási körülmények javításának helyi szabályairól. □ Ügyes kezek tábora A Sóstói Múze­umfaluban augusztus 2-6-a között szervez­nek tábort ügyes kezű gyerekek részére. □ Speciális tábor Speciális nyári tábort szervez a Vasutas Művelődési Ház augusztus 2-a és 6-a között a túlsúlyosak, a gerincprob­lémával és tartáshibával küszködő 8 és 14 év közötti gyerekek számára (max. 20 fő) szak­orvos, gyógytornászok és életmódtanácsa­dók irányításával. 370 utasszállító A taxisok saját bevallásuk szerint is sokan vannak Nyír­egyházán. Gyakran alig férnek be a droszt- ra, sok az állásidő Balázs Attila felvétele Szakmai segítség Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A kor­mány fejezze be a szabadságát, és in­tézkedjen a katasztrófasújtotta térsé­gek ügyében. Ezt Baja Ferenc, az MSZP megyei elnöke mondta tegnapi nyíregyházi sajtótájékoz­tatón. A kisvízfolyású árvizek azért is okozhatnak mérhetetlen károkat, mert hi­ányos a szakmai koordináció. A vízgazdál­kodási társulások, az önkormányzatok nemcsak forrás-, hanem szakember- hiánnyal is küszködnek. A kormánynak kellene biztosítani a szakmai segítséget a katasztrófasújtotta térségeken. Legalább 6-7 milliárd forinttal kellene feltölteni a katasztrófaalapot. Tukacs István megyei alelnök, Nyíregy­háza alpolgármestere elmondta: Bátonyte- renye polgármestere kért segítséget, s a nyíregyházi tűzoltók tegnap reggel már meg is érkeztek a helyszínre két nagy tel­jesítményű szivattyúval és a szükséges technikai és egyéb eszközökkel. Menetrend(etlenség) Szőke Judit ____________________________________________ Szerencsére életemben soha nem kaptam olyan feladatot, hogy állítsam össze, mikor jöjjenek, menjenek, induljanak, és érkezze­nek járművek, ezért minden őszinte nagy­rabecsülésem a Magyar Államvasutaké — bizonyára nem lehet egyszerű dolog me­netrendet készíteni. Hiszen annyi minden­re kell tekintettel lenni, gondolom, hogy csak na! A pontosság és az utazók kiszolgálására leginkább — vélhetően. De mostanában, mióta az új nyári menetrend menetrend­szerűen életbe lépett, gyakrabban a szoká­sosnál, sorra érkeznek hozzánk is a pana­szok. A bosszankodás oka, hogy a papírfor­ma szerinti idő helyett egy két perccel épp nem éri el egyik fontos, tömegeket érintő járat a másikat. Nem csatlakozik, azaz a közönség már csak az utolsó vagonnak tud integetni. Dühöng, s a melegben, állig bő­rönddel, hátizsákkal és gyerekkel várakoz­ni kényszerül. De ne menjünk túl messzi­re! Tiszalökre például nyáron is többen utaznak. Ám mostanában többször tapasz­talhatták, hogy a délutáni, esti vonatok nem akkor érkeznek meg, amikorra ígé­rik. Hanem háromnegyed-egyórás késések­kel, lépésben haladva. Pedig hála istennek sem hegyomlás, sem földcsuszamlás nem mozdította el a talpfákat. Lehet, hogy a köz­úti gépjárműmaffia furakodott be a MÁV berkeibe: mégiscsak válasszuk az autót? Ökológiai „szentélyek" a Tisza mentén Értelmetlen dolog lenne Szabolcs-Szatmár-Bereg megye környezetterhelése Fényeslitke (KM - Gy. L.) — A Födművelési és Vidékfejlesz­tési Minisztérium vitára bo­csátotta a Tisza mente terü­letfejlesztési tervének prog­ramegyeztető anyagát, me­lyet a Magyar Regionális Fej­lesztési és Urbanisztikai Kht. dolgozott ki. Nemrég vitatták meg az érintett települések polgármesterei Fé- nyeslitkén egy konferencia kere­tében az anyagot. Mártha Tibor polgármestertől, a konferencia házigazdájától érdeklődtünk a koncepció legfontosabb elemei felől. — A legfontosabb: a Tisza-kö- nyök térségét — Aranyosapátitól Dombrádig — úgy kell fejleszte­ni, hogy közben ne sérüljön a természet — összegezte a konfe­rencia résztvevőinek véleményét Mártha Tibor. Sajnos, az érintett települések legtöbbje leszakadó­vá vált, megélhetési lehetőségeit nem tudja önerőből megteremte­ni. Az ipar szerepe — kivételt képez Záhony, Tuzsér és Domb- rád — a térségében szerény, a mezőgazdaságban foglalkoztatot­tak háromnegyed része pedig ut­cára került, családok roppantak össze. Még egy fontos dolog: a hul­lámtereknek kiemelkedő ökológi­ai, természetvédelmi, génmegőr­ző, turisztikai és klímajavító sze­repük van. Ökológiai „szentély” minősítéssel Zemplénagárd, Rév­leányvár és Szabolcsveresmart jobb partjai rendelkeznek. — Mindemellett a térség — ki­A Tisza-könyök is rejt a turizmus véve Záhonyt, Tuzsért és Domb- rádot — infrastruktúra szem­pontjából az országos átlag alatt van. Híd és útsűrűség szempont­jából rossz a helyzet, ezen csak az M3-as nyomvonalának Zá­hony irányába történő kijelölése javíthatna. És ezzel eljutottunk a lényeghez. A „helsinki folyosó­ként” ismert V. korridorban ter­vezett M3-as autópálya nyomvo­nala a Tisza-könyököt elkerüli, ezzel műszakilag olyan területet — azaz a szatmár-beregi térséget — vesz igénybe, amelynek érin­számára vonzó partszakaszokat tetten természetvilága, a parasz­ti kultúra lassan eltűnik. Zá­hony hatalmas és kihasználatlan közlekedési kapacitása mind a vasúti, mind a közúti korridorok fejlesztését kell megcélozniuk. Záhony, mint az V. közlekedési folyosó része, az EU várható ha­tárállomása, szűrőzóna szerepet tölthet be a gazdasági és vallási törésvonalak mentén. A vasút stratégiája: kinálatbővítés he­lyett keresletszélesítés szüksé­ges, azaz a nagyobb hozzáadott értéket kell előállítani. Balázs Attila felvétele Mintaértékű lehet az extenzív művelésre való átállás, amelyet az EU is támogat. A konferencia résztvevői szerint a FVM vitaa­nyaga nagyvonalakban elfogad­ható. A már említett autópálya mellett a terület bejárhatóságát javítaná a jelenleg is meglévő kompközlekedések infrastruktu­rális fejlesztése. Ökológiai „szen­tély” minősítést kaphatna a Ti- sza-könyökhöz tartozó ártéri te­rület Tuzsértól Dombrádig a fo­lyó bal partján, a Kisvárda és Fé­nyeslitke közötti réti legelő. Kaszálnak Ópályiban Ópályi (N. L.) — Kézi aratási bemutatót rendeznek július 17-én 10 órától Ópályiban, a volt tsz- tanyán. Felelevenítik, bemutatják a pa­rasztság egykor oly nehéz, verej- tékes munkáját. Az erős, napbar­nította férfiak kaszával vágják majd a rendet, takaros menyecs­kék, csinos lányok a maroksze­déssel és a kévekötéssel lesznek elfoglalva. Az aranyló kévéket kereszt­be rakják, mintha cséplőgép­hez, majd malomba menné­nek innen a milliónyi búzasze­mek. A rendezvény szervezője az Ópályiak Baráti Köre és a Füg­getlen Női Szövetség. A nehéz munka után a szórakozás vár az aratókra és a közönségre. Szűcs Attila klinikai mérnök Vásárosnamény (KM - K. É.) — Eredeti szakmája szerint gé­pészmérnök, legfrissebb, im­már második diplomájának a napokban történt átvétele óta azonban klinikai mérnök (is) Szűcs Attila, a Szatmár-Beregi Kórház fiatal szakembere. — Miért kezdtem munka mellett ismét tanulni? — ismét­li a kérdést mosolyogva. Azért, mert rájöttem, a mai világban egyetlen szakma kevés, ahhoz, hogy az ember talpon marad­jon, tudását folyamatosan fej­lesztenie kell. Á kórház, ahol dolgozom, az utóbbi időben fantasztikus átalakuláson ment keresztül, és ez a folya­mat még korántsem ért véget. Szűcs Attila Elek Emil felvétele A legkorszetrűbb műszerek, be­rendezések érkeznek szinte na­ponta, ilyen tempó mellett nem lehet leállni. Klinikai mérnök­ként immár nemcsak azt kell tudnom, mi micsoda és mikép­pen működik, hanem azt is, miért történik az adott dolog, valójában mit is csinál az álta­lunk szerelt műszer, a gép. Szűcs Attila szerint nem is a berendezések üzembe helyezé­se, sokkal inkább a kezdet volt a nehéz. Az az idő, amikor még csak papíron tervezték az ál­mokat, s alig hitték, lesz annyi pénz, hogy az álmok valóra váljanak. Márpedig az álom lassan va­lóra válik. A két városban is zajló rekonstrukció folyamato­san halad, Szűcs Attilának és munkatársainak is köszönhe­tően minden kitűnően műkö­dik. Arra a kérdésre, hogy mi a legkedvesebb szórakozása, csak nehezen tud felelni. Mint mondja, számára legfontosabb a család, a két gyereke és fele­sége, bár utóbbi olykor nehez­ményezi, hogy a munka miatta rájuk alig marad idő... Millenniumi milliók az épített örökségnek A történelmi kertek, parkok, temetők, emlékhelyek megóvásához is hozzájárulnak A kölesei református templom szépítését is segítik KM-archiv Nyíregyháza (KM) — Újabb pá­lyázatokat bíráltak el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mában a millenniumi készülő­dés jegyében. Az Épített örökség megóvása programban a balkányi, a cé- génydányádi, a csengeri refor­mátus templom tatarozására egy-egy millió, az apagyi helyi védettségű víztorony megmenté­sére félmillió, a csegöldi görög­katolikus templom megóvására egymillió, az eperjeskei reformá­tus templom rendbehozására fél­millió forintot juttatnak. További eredményes pályáza­tok: Ököritófülpös (református templom) félmillió, Gelénes (né­pi lakóház, Mátrai Lászlóné pá­lyázata) 300 ezer, Györtelek (re­formátus templom) félmillió, Kölese (református templom) 700 ezer, Levelek (római katolikus templom) egymillió, Nagyvar- sány (református templom) 800 ezer, Nyírbátor Bátori István Múzeum másfél millió, Őr (re­formátus templom) félmillió, Tarpa (református templom) hárommillió, Tiszaadony (refor­mátus templom) 800 ezer forin­tos pályázati juttatásban része­sült. Az Épületkutatáson alapuló kiviteli tervek támogatása című programban megyénk nem jutott támogatáshoz. A Kastélyprogramban Kótaj 20, Mándok 40, Tuzsér 35, Vaja 10+5 millió forinthoz jutott. A történelmi kertek, parkok, temetők, emlékhelyek megóvásá­hoz Tiszadobnak 2,2 millió, Cé­génydányádnak 800 ezer, a be- regsurányi zsidótemető karban­tartásához Angalét Sándor pá­lyázatára 124 ezer forint jutott. A Régészeti, műemléki feltárá­sok programban a határ túlolda­lán lévő tiszacsomai honfoglalás kori kutatásokhoz félmillió fo­rint áll rendelkezésre. A Szellemi örökség program­jában a nyíregyházi könyvtár a megye sajtóbibliográfiájához 400 ezer, a Levéltár Szatmár megye helynevei 1864-es leírásának kia­dásához 950 ezer, Napkor a köz­ség történeti emlékek felkutatá­sához 100 ezer, Nagykálló Ratkó József írott, képi emlékei feldol­gozásához 800 ezer forintot ka­pott. A könyvkiadói pályázaton a Vajai Múzeum metszetgyűjte­mény kiadását 500 ezer, Angalét Sándor: Emlékeim című köteté­nek megírását 50 ezer forinttal támogatták. A színházi bemutatók között a Mandala Dalszínház Kőmíves Kelemen produkciója egymillió, a Móricz Zsigmond Színház Füst Milán Feleségem története fel- dolgozához félmillió, Móricz Zsigmond Erdélyének színrevite- léhez egymillió forintot kapott támogatásként. Az Árpád-kori kistemplomok: Csaroda, Laskod, Nyírmihálydi, Szamostatárfalva tdljes felújítá­sát elvégzik. Egyházi kulturális örökség és egyházi műemlékek rekonstruk­ciója cím alatt Anarcs nyolc-, Márokpapi ötmillió forinthoz ju­tott.

Next

/
Thumbnails
Contents