Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-13 / 161. szám

1998. július 13., kedd Kelet# MEGYEI TÜKŰR 5. oldal □ Internetesnek is A vásárosnaményi városi könyvtár augusztus 30-ig hétköznapo­kon 8—12 között tart nyitva. Ilyenkor ingye­nesen lehet internetezni is. Délutánonként és szombaton az állomány számítógépes adatfeldolgozása miatt a nyitva tartás szüne­tel. □ Tűz mellett A nyíregyházi Mozgáskorlá­tozottak Családi és Nyugdíjasok Estifény Klubja szalonnasütést szervez a Bujtosi-tó tűzrakóhelyén július 14-én, szerda délután négy órától. □ Sétálóutcái programok A nyíregyházi sétálóutcán a nyári rendezvénysorozat leg­közelebbi, július 16-ai programjában Musi­calvarázs címmel a Mandala Dalszínház elő­adását, Badacsonyi Róbert stepp-táncát és a Texas Country Együttes koncertjét láthatjuk. Húszéves a Tókuckó Nyíregyháza (KM) — Húszéves a nyíregy­házi gyerekek kedvenc pihenőhelye — be­cenevén, a Tókuci. Az üdülő és továbbkép­ző intézmény, mely egy-egy vakáció alatt hét-nyolcszáz gyerek hasznos elfoglaltságá­ról gondoskodik, fennállása évfodulója al­kalmából rajz- és beszámolópályázatot hir­detett. A témák, melyek feldolgozását vár­ják, felölelik a tókuckós hangulat minden változatát: legkedvesebb élményem a Tó­kuckóban, először a Tókuckóban. Arra is ki lehet térni, milyennek képzelik a pályá­zók a Tókuci jövőjét. Bárban raboltak Kisvárda, Nyírbátor, Nyíregyháza (KM - E A.) — Rablás bűntettének alapos gyanúja miatt indított eljárást három ismeretlen személy ellen a kisvárdai rendőrkapitányság. A trió szombat hajnalban bement egy kis­várdai bárba, majd egyikük berohant a bárpult mögé és a csapos zsebéből kivette a pénztárcát, amiben 70-80 ezer forint volt. Közben a másik rabló a szekrényből zsák­mányolt váltópénzt. Ez idő alatt a harma­dik támadó az ajtóban őrködött. Bombariadót „rendelt el” ismeretlen te­lefonáló vasárnap hajnalban az egyik nyír­bátori diszkóban. A kivonuló rendőrök a helyszínt átkutatták, de robbanószerkeze­tet, vagy robbanóanyagot nem találtak. A „tréfa” miatt nagy volt pánik, hiszen a diszkóban mintegy 300 fiatal szórakozott. A nyíregyházi rendőrkapitányság szom­baton előállított egy 24 éves debreceni nőt, aki társával az egyik nyíregyházi áruház­ban 70 ezer forint értékben elemet lopott el. A két enyveskezű hölgyet a biztonsági őr csípte fülön. Nem volt szerencséje annak a 17 éves fi­atalkorú nyíregyházi legénynek sem, aki a sóstógyógyfürdői strandon bukott le. A tol­vajt szombaton kapták el. Mint kiderült személyében egy sorozatban elkövetett strandlopás gyanúsítottja került rendőr­kézre. Ugyancsak a nyíregyházi kapitányság járőrei fogták el azt a 26 éves taktakenézi és két tiszadadai nőt, akik szombat délután Nyíregyházán a Tokaji úti piac melletti kisvasút állomáson egy 65 éves budapesti nő nyakából kitépték az aranynyakláncát. A lánccal nem elégedtek meg, ráadásnak elvették a sértett sporttáskáját is, a benne lévő 400 doboz cigarettával együtt. Ismét lebukott egy, „Itt a piros, hol a piros” játékot szervező csaló. Mint kide­rült, a tiltott szerencsejátékot űző 30 éves nyíregyházi férfit nem először kapták el a rendőrök. Ellene szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Halálos gyaloglás Nyíregyháza (KM) — Halálos baleset tör­tént vasárnap éjjel a 4. számú főútvonalon Újfehértó és Nyíregyháza között. Egy 40 éves érpataki férfi gyalogosan közlekedett, feltehetően ittas állapotban a bal oldali út­padkán, amikor az arra szabályosan közle­kedő járműszerelvény megkezdte a kikerü­lését. Közben a férfi a tehergépkocsi jobb oldalának esett. A gyalogos olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítást követően életét vesztette. Későn ébredt a felelősségérzet Válasz Juhász Ferenc képviselő (MSZP) utólagos aggodalmára Alkaloida-ügyben A Kelet-Magyarország 1999. júni­us 29-i számában Juhász Ferenc országgyűlési képviselő tollából írás jelent meg a tiszavasvári volt Alkaloida-gyár sorsáról, érintve az ÁPV Rt. felelősségét, tevékenységét is. E cikkre rea­gálva kérem, hogy az alábbiakat szó szerint jelentessék meg az új­ságban. Hiteles tájékoztatás „A Kelet-Magyarország június 29-i számában írás jelent meg a tiszavasvári egykori Alkaloida­gyár sorsáról, az ott dolgozók ag­godalmairól. A cikk megszólal­tatta Juhász Ferencet, a térség országgyűlési képviselőjét, aki­nek számos állítása véleményem szerint téves, ezért az ÁPV Rt. igazgatósági tagjaként a hiteles tájékoztatás és a helyi közvéle­mény megnyugtatása érdekében élnem kell a válaszadás jogával. A képviselő úr azt állítja, hogy a legutóbbi rendkívüli köz­gyűlésen az ÁPV Rt. részéről semminemű jobbító szándék, akarat, elképzelés és konkrét lé­pés nem nyilvánult meg a tisza­vasvári üzemben dolgozó 1800 munkavállaló érdekében. Súlyos vád ez, hogy igazságtartalmáról meggyőződjünk, vizsgáljuk meg legelőször is a tényeket. Részvénycsomag Az Alkaloida többségi részvény­csomagját 1996-ban értékesítette az állami vagyonkezelő szervezet az ICN Inc részére. Az adásvéte­li szerződés 1996. október elsején lépett hatályba, amelyben a vevő 3 éves időtartamra kötelezettsé­get vállalt a foglalkoztatás szint­jének fenntartására. A megálla­podást Suchman Tamás privati­zációs miniszter felügyeletével készítették elő. Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy az akkori koalíciós kormányba őt a Ma­gyar Szocialista Párt delegálta, ugyanaz a szociálisan érzékeny baloldali politikai erő, amelynek padsoraiban mint a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei listán be­jutott honatya, Juhász Ferenc is helyet foglalt. Joggal merülhet fel a kérdés, miért nem aggódott akkor a képviselő úr? Ha kifogá­sa volt a szerződés foglalkoztatá­si klauzulája ellen, miért nem vetette latba befolyását frakció­társainál? Miért nem ragaszko­dott szigorúbb, hosszabb idő­szakra érvényes foglalkoztatási feltételekhez? Hogyan lehetséges az, hogy felelősségérzete csak most, a polgári kormány hivatal­ba lépése után ébredt fel? De térjünk vissza egy pillanat­ra a három évvel ezelőtti esemé­nyekhez. A privatizációs tör­vényben foglaltak szerint a tisza­vasvári társaságban 25%+1 sza- vazatos állami részesedés ma­radt tartósan állami tulajdon­ban. Aki ismeri a vállalatok dön­tési mechanizmusát, tisztában kell, hogy legyen vele, egy ilyen kisebbségi részesedés csupán a gazdálkodási folyamatok részle­ges befolyásolását teszi lehetővé. A képviselő úr úgy látja, hogy az állami vagyonkezelő elemi jogai­val sem él, így csendestárssá vá­lik a jobb sorsra érdemes gyár tönkretételében. Tőkeinjekció Az ÁPV Rt. már hosszabb ideje tárgyalásokat folytatott a tőkein­jekcióról. A cikk megjelenését követő harmadik napon haté­kony cáfolat érkezett a képviselő úr állításaira. A többségi tulajdonos Milan Panic csütörtöki sajtótájékozta­tóján bejelentette, hogy az ICN több mint 40 millió dollárt fektet be Magyarországon annak érde­kében, hogy tiszavasvári leány- vállalata kilábaljon a válságból, stabilizálja pénzügyi helyzetét. Az anyavállalat eredeti szándé­ka az volt, hogy a juttatást tőke­emelés formájában biztosítja a vállalatnak. így azonban az állami tulaj­don részesedése a kritikus 25 százalék alá került volna, ami már a formális beleszólási jogot is veszélyeztette volna. A pénzü­gyi rendbetétel végül hosszúlejá­ratú tulajdonosi hitel formájá­ban történik, ami biztosíthatja, hogy egy reorganizációs perió­dus után, termékszerkezetében megújulva az ICN Hungary Rt. jobb gazdasági eredményeket ér­jen el, mint az orosz válság okoz­ta megrázkódtatás előtt. Úgy hi­szem, ami jó a gyárnak, az jó a dolgozóknak és a településnek is. Tisztelettel Jeney István, az ÁPV Rt. igazgatóságának tagja Teljes körű összeírás Nyíregyháza (KM) — Próbafel­vétellel készítik elő idén szeptemberben azt a teljes körű, általános mezőgazda- sági összeírást, amelyet im­már törvény rendel el 2000. március 31-ei időponttal mindenütt, így megyénkben is. A mezőgazdasági összeírás so­rán a gazdálkodók adatain kívül többek között számbaveszik majd a mezőgazdasági tevékeny­ség irányítási formáját, a terme­lés célját, a munkát végzők fog­lalkoztatási jellemzőit, korát, ne­mét, életkorát, iskolai végzettsé­gét. A teljes körű összeírás során fölvételezik a gazdaság földterü­letétől, művelési ágaitól kezdve az ott folytatott növénytermesz­tés, állattenyésztés részletes ada­tain át az építményekig, gépekig és nem mezőgazdasági jellegű te­vékenységekig minden jellemző­jét is. Vakációban is gyakorol Ahelyett, hogy a strandra járna, legalább minden második nap lakóhelyéről, Újfehértóról Nyíregyházára utazik Marján-Csaba gyakorolni. A Művészeti Szakközépiskola ütő szakos diákja már másodikos lesz szeptem­berben. Tanára Joó Csaba Martyn Péter felvétele Közmunka indul Nyíregyháza (KM) — Mától újra indul a közmunkaprog­ram a megyeszékhelyen. Ez­zel a lehetőséggel négy hóna­pon át száz helybéli munka- nélküli jut kenyérkereset­hez. Ráadásul a rájuk bízott környezet is esztétikusabb, egészségesebb lesz — mun­kavégzésük helyszíne a Hu­szár, illetve az Orosi úti la­kótelep (ezen városrészek­ben tavaly félbeszakadtak a munkálatok). A pincék, pad­lások takarítását, fertőtlení­tését, a tereprendezést, csak­úgy, mint korábban, a Piac és Vagyonkezelő Kft. irá­nyítja. A Huszár teleppel kapcso­latos távolabbi tervek között az is szerepel különben, hogy az egykori kosárfonó műhely helyén közösségi há­zat működtet majd az önkor­mányzat — ehhez azonban egyelőre az anyagi feltételek nem adottak, pályázati pénz­re lesz szükség. Vádat emeltek a pataki polgármester ellen Nyíregyháza (KM - FA.) — Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Főü­gyészség vádat emelt J. Gá­bor sárospataki polgármes­ter ellen. A vádiratot átadták a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság­nak — jelentette be hét­főn tartott sajtótájékoztatóján dr. Kovács András megyei fő­ügyész. A polgármester még 1993-ban kapcsolatba került a Fruco Kft- vel, amikor Sárospatakon üdítő­ital-gyártó üzemet szándékozott létrehozni. A kft.-nek az egymil­lió forint törzstőkén kívül más vagyona nem volt, ezért a beru­házáshoz hitelre volt szüksége. J. Gábor, az önkormányzat nevé­ben, a képviselő-testület más „véleménye” ellenére készpénz- fizetési kezességet vállalt. A kft. három esetben, összesen 30 mil­lió forintot vett fel az önkor­mányzat kezességével. A kft. vezetői kezdettől fogva nem fizették a felvett kölcsön részleteit, amit egyébként más célra használtak fel. így a tarto­zás részleteit, a kezességet válla­ló önkormányzat számlájáról emelte le a kölcsönt nyújtó pénz­intézet. A képviselő-testület 1994-ben úgy döntött, hogy a kft. által fel­ajánlott biztosítékból kell ren­dezni a tartozást. Ennek ellenére két év múlva is mindössze 4 mil­lió forint térült meg. Közben a kft. ellen felszámolást kezdemé­nyeztek. Az egyik tulajdonost a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság első fokon másfél év börtönre ítélte, különösen nagy értékben elkövetett sikkasztás miatt. J. Gábor ellen több bejelentés is érkezett. A nyomozást a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta. Az ügyben a Legfőbb Ügyészség­hez mindkét fél részéről több­ször panaszt nyújtottak be. A Borsod megyei főügyészség 1998- ban bizonyítékok hiányában megszüntette a nyomozást. Mindezek hatására a Legfőbb Ügyészség az ügy kivizsgálására Szabolcs-Szátmár-Bereg Megyei Főügyészséget jelölte ki. Az 1999. februári szakértői vizsgálat szerint, több mint 18 millió forint hiányzik az önkor­mányzat kasszájából. A vádban szereplő bűncselek­mény büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadság- vesztés. Tubusos krémek készülnek az Alkaloidában — kevesebb dolgozóval Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents