Kelet-Magyarország, 1999. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

1999. július 12., hétfő Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Óvatos derűlátás Galambos Béla Lesz-e szükség egy újabb Bokros-, vagy ahogy az utóbbi idők politikai szócsatáiban aktualizálódott: afféle Chikán (Járai) — cso­magra? Igen, szükséges lesz, sőt elkerülhetetlen, hangoztatják — főként az ellenzék soraiból — mert aggodalomra adnak okot bizonyos első negyedéves nemzetgazdasági muta­tók. Nem, semmiféle „csomagot" sem kell elő­készíteni, pláne nem bevezetni. Hiszen a fo­lyamatok, bár valóban nem úgy alakultak, ahogy szerettük volna, nem olyan veszélye­sek — lásd kedvező májusi makrogazdasági mutatók —, hogy azokat kisebb gazdasági stratégiai korrekciókkal ne lehetne kedvező irányba terelni, riposztoznak az ország gaz­dasági-pénzügyi kormányrúdját kézben tar­tók. Két ellentétes vélemény, amely elvileg fenntarthatná a dilemmát a lakosság élet- színvonala további alakulásával kapcsolat­ban. Ám a súlyosabb — mondhatnám hite­lesebb — szó ilyenkor mégis csak azoké, akik kezében összefutnak a szálak, belülről látják a dolgokat és döntéshelyzetben van­nak. Arról már nem is beszélve, hogy milyen fontos a „bimbózó" — a napok áta szárnya­ló tőzsdén legalább érzékelhető — optimiz­mus fenntartása, az ország, újabb és újabb természeti csapásoktól, piaci válságoktól borzolt nyugalmának megőrzése. A hivatásos gazdaságelemzők minap köz­zétett előrejelzése szerint a magyar gazda­ság ugyan már nem tudja megismételni ta­valyi kiemelkedő teljesítményét a kedvezőt­lenné vált nemzetközi környezet miatt, ám az idei növekedés még így is 3,5-4 százalék lesz. Elgondolkodtató viszont, hogy a gaz­daság mért növekedése lassulást mutat, sőt az agrártermelés — s ez megyénk számára különösen riasztó lehet — visszaesik. Az egyensúlyi mutatók alakulása is kedvezőtle­nebb a vártnál. Ha az egyensúly romlása tovább folytató­dik, akkor szükségessé válhat a kiigazítás. E tekintetben azonban a szakemberek is óva­tosságra, nyugalomra intenek, mivel a kor­rekció szükségességéről folyó vita szerintük is túlzott hangsúlyt kap. Jegyezze már végre meg, hogy a vasúti ét­kezőkocsiban pincér!... záróra után ne ha- jigálja ki az ajtón a vendégeket... Ferter János rajza □ Ügyes kezek tábora A Sóstói Múze­umfaluban augusztus 2-6. között szervez­nek tábort ügyes kezű gyermekek számára. További információkat Botrági Magdi néni­nél lehet szerezni a múzeumfaluban. □ Szent Anna búcsú A Szent Anna-búcsú július 18-án vasárnap lesz Nyírteleken. A szentmise délelőtt 11 órakor kezdődik a Szent Anna-templomban. □ Fogadóóra Villás István rendőr alezre­des, a kisvárdai rendőrkapitányság vezetője tart fogadóórát július 12-én 9 és 11 óra kö­zött hivatali helyiségében. Élet a rejtett kapu mögött A szellemileg leépültek újból gyerekké válnak, szeretettel kell bánni velük Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Ha van kedvük, reggeltől estig elme- rülten rajzolnak. Inkább ve­getáció, mint élet. Az idős­kori szellemi leépülés nem válogat. A Sóstói Szivárvány Idősek Ott­honában az év elején egy emele­ti részleget különítettek el azok számára, akik ködös, réveteg te­kintettel néznek a világba, aka­ratuk fel-felvillan, az értelem fé­nye, ahogy jött, kihuny a sze­mükben. Néha nyugtalanok, kapcsolatot nem, vagy csak rit­kán teremtenek — ez egy csen­des osztály. Ezen az ötven férőhelyen nők múlatják egykedvűen napjaikat. Elvileg mozgásképes emberekről van szó, néhányan ugyan kere­kesszékre szorulnak. Van közöt­tük pedagógus éppúgy, mint or­vos, bolti eladó, tisztviselő. Az otthonnak ezen a lakórészén a többivel ellentétben zárt, de meghitt a világ. A „látens kaput” csak a gondozók tudják egy dugi kulccsal nyitni-csukni, de akad­nak rafináltak, és előfordul a szökdösés is — ez az idősekre ve­szélyeket rejt. Éjszaka is vigyáz­nak rájuk... Hornyák Tamásné vezetőhe­lyettes kalauzol végig a négy­kétágyas szobákon. Bemutatja a lakókat, akik ottjártamkor egy asztal körül ültek. Mindenki kü­lön egyéniség — illetve néha az. Arcuk mint egy árva kismadáré. Egyformán kortalannak tűnnek, bár zömében hetven-, nyolcvan- évesek. Családjuk tagjai dolgoz­nak, s képtelenek felvigyázni az öregekre, ezért kérik elhelyezé­süket. F. néni mintha mindig alud­na. Megy, ahová vezetik, csinál­ja, amit mondanak. Minden dél­után meglátogatja elvált férje — ő az egyetlen, akinek jöttére egyáltalán reagál. Ilyenkor felde­rül, s felkiált: jaj, apa! Majd visszasüpped a betegség homá­lyába. Á. és J. mintha sziámi ik­rek lennének. Ha az egyik nem kér valamit, a másik is elutasít­ja, tíz éve együtt is laknak, elvá­laszthatatlanok. Van, hogy órá­kig dudorásznak, zsoltárokat Tessék várni, segítek! énekelgetnek. M. mama a tévé­szobában a vezér. Most is bejött, leült a saját fotelébe, de előtte mint már ezerszer, gondosan megigazgatja a takarót, beállítja a bútorok távolságát. Majd ko­mótosan helyet foglal, s kedvenc csatornájára kapcsol. Egy perc múlva elszunyókál. Ha „át meri valaki tenni az adót” egy másik sorozatra, felébred, s kijelenti: ő nézi a tévét. Érdekes, hogy a vas­tag pulóvereket, cicanadrágot még a rekkenő hőségben sem le­het lerimánkodni senkiről. Az éjjeli szekrényeket napon­ta kell ellenőrizni, mert elké­pesztő dolgokat dugdosnak. A Balázs Attila felvétele gyógyszerszedést nem szabad rá­juk bízni, a pirulát a szájukba kell tenni. Mint ahogy a poharat is az ajkukhoz emelik az ápoló­nők, különben nem isznak egész nap. Holott a folyadék és a vita­mindús táplálkozás a legfonto­sabb számukra. Ezt már a szak­embertől, az otthon vezetőjétől, Kissné Zsuzsától tudom, aki fel­világosít: ez a pszichiátriai kór különösen ötvenéves kor felett gyakori, mértéke teljesen külön­böző. Megelőzhető á baj megfele­lő táplálkozással, mozgással, a krónikus betegségek elkerülésé­vel, és a szellem karbantartásá­val. Ezért fontos, hogy aki nyug­díjba megy — tanácsolja —, bár­mi áron, de tartsa meg aktivitá­sát. A környezetszennyezés és az öröklődés ellen nem tudunk vé­dekezni, pedig az indokok között ezek a fő rizikófaktorok. Akit elér a leépülés, egy óvodás gye­rek szintjére csúszik vissza, de nem ritka a csecsemőkor jellem­zőinek újra megjelenése. Ezért is vannak manuális foglalkozások. A hajtogatás, a gyurmázás, a fes­tés, a gyöngyfűzés bevált mód­szerei a szinten tartásnak. Ha kedvük támad, megkérdezik: fes­tünk? S előkerülnek a kellékek. Tóthné Kozmács Erzsébet, „Bettiké” végzettségét tekintve óvónő. Nagyon ragaszkodnak hozzá, már 3 éve beszél végtelen türelemmel és megértéssel a né­nikkel. Előrajzolt képeket feste­nek ki, vagy színeznek zsírkrétá­val. Olyan elmélyültséggel teszik ezt, mintha a világ jövője múlna rajta. Van, aki még a nyelvét is kidugja, annyira koncentrál, hogy ki ne menjen a vonalból. Mesélik, hogy volt, aki eleinte csak feketét volt hajlandó hasz­nálni, de mára már használja az élénkebb színeket — s ez fejlő­dés. A délelőtti órák a legalkal­masabbak ehhez a foglalatosság­hoz, később már nem képesek ennyire sem. Tapintatosan kell viselkedni azokkal, akik ebbe az állapotba kerülnek, mert a sok magyarázatra és a tiltásra meg­sértődnek. Ebből az látszik, az emberhez méltó élet (amiben itt minden­nek ellenére részesülnek) igénye még a legbetegebb idegrendszer­ből sem törlődik ki. Demencia A demencia orvosi szakki­fejezés. Azt jelenti: leépü­lés, elbutulás. Az intellektu­ális teljesítőképesség több­nyire visszafordíthatatlan csökkenését értjük alatta, aminek oka az agy külön­böző területeinek szervi ká­rosodása. Ennek következ­ménye a gondolati folyama­tok lassulása. Hús-vér tv-sorozat PAll Géza _____________________________ .^^.ki szereti az újságokat és az azokból kiolvasható jelen­ségeket, alighanem kíváncsi­an várja a tévé 2-es műsorá­ban megjelenő Szenzáció című kanadai filmsorozat egyes ré­szeit. Itt ugyanis ezekről esik szó, mégpedig árnyaltan, hite­les formában és az élményeket is érvényre juttatva. Hogyan lehet egy újság szerkesztősége — bárhol is a világon — független az őt érő körülményektől? Lehetséges-e mindenben hiteles, igazságos, a jó ügyekért akár küzdeni is képes tényezővé válni? Alig­ha van olyan szerkesztőség a világban, ahol ne tennék fel ezeket a kérdéseket az ott dol­gozók, akik a saját szellemi­etikai és szakmai értékeiket is szeretnék érvényesíteni. A kanadai filmsorozatban naponta nézhetünk igazán hús-vér történeteket a sajtó életéről, a főnökségről, a kö­zösség önálló cselekvési lehe­tőségeiről, az önálló újságírós- ról, a különböző érdekközössé­gekhez tartozó sajtócsoportok közötti vívódásról, a hivatali hatalommal élő vagy éppen visszaélő jelenségekről csak­úgy, mint az egyes újságírók etikai vagy épper} saját szelle­mi teljesítményeiről. Életsze­rű jelenségek hozzák a felszín­re a súlyos gondokat, melyek mégis élvezhetőek, mert a va­lóságban gyökereznek. Olyan személyiségek tart­ják elénk a tükröt, mint a la­pot fenntartó sajtómágnás apa jól tervezett törekvései, ahol a saját lánya is az Expressz új­ság munkatársa, de mintha az apja pozitív árnyéka is akar lenni, képes önálló, a szer­kesztőségben sajátos arculatot teremteni. Elsősorban a saját munkájával. De számos érde­mes megjegyzésre van még példa, legyen szó a főszereplőt szerető és támogató barátról, az italos szerkesztőről, a két­balkezes, de tehetséges sport- riporterről, a vájkálós, de va­lós tényezőket megíró társáról és így tovább. Miként is váltig igazi, ele­ven, megfogható élmény e té­vésorozat? Talán mert nem kendőzi a valóságot, nem szépíti, de nem is dramatizálja a szerkesztő­ség mindennapjait. Az újságí­rók, szerkesztők, tördelők is ugyanúgy élik az életet, mint bárki más a szerkesztőségen kívül. Ezért is lehet érdekes és izgalmas a bármilyen ér­deklődésű nézőknek is a Szen­záció. Szűnő pesszimizmus Nyíregyháza (KM) — Bár a mi észak-alföldi régiónkban stagnál, országosan minimális mérték­ben, 1 ponttal emelkedett a sze­zonális hatásoktól megtisztított lakossági bizalmi index 1999. jú­niusában. Ez a GKI Gazdaságku­tató Rt. lapunkhoz is eljuttatott információjából derül ki. A háztartások pénzügyi hely­zetüket ugyan kedvezőbben érté­kelték, mint májusban, de to­vább romlott várható pénzügyi helyzetük megítélése. Ugyanak­kor, bár az ország gazdasági helyzetét az utóbbi egy évben egyre kedvezőtlenebbnek érté­kelte a lakosság, ez a tendencia megállt, sőt kissé erősödött az egyébként már elég gyenge opti­mizmus. A következő 12 hónap­ban már nem tartja valószínű­nek a lakosság, hogy növekszik a tartós fogyasztási cikkekre for­dítható pénze. Júniusban az elő­ző havihoz hasonló áremelke­dést érzékeltek, az inflációs vá­rakozások azonban erősödtek, így a háztartások a következő 12 hónapban már nem számítanak a fogyasztói áremelkedés lassu­lására. Nem várják az emberek a munkanélküliség mérséklődését sem, és továbbra is a megtakarí­tások növelését tervezik. Magyarország régiói közül je­lentősen javultak a háztartások várakozásai a Nyugat- és Közép- Dunántúlon és Dél-Alföldön, enyhén Közép-Magyarországon, míg az Észak-Alföldön (Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) stagnáltak, Észak-Magyarorszá- gon kissé, a Dél-Dunántúlon pe­dig erőteljesen romlottak. Vízi mentés A sóstói tavon szombaton BM-es szakembe­rek tartottak mentési bemutatót a vízi közlekedési tábor lakói­nak Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents