Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-26 / 147. szám
1999. június 26., szombat 7. oldal TARLAT Kisplasztika * Érdemes megtekinteni Nyíregyházán a Városi Galériában a 23. Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállításának anyagát. A tábor munkájában tíz művész vett részt. A mintegy hat hétig tartó müvésztelepen sok értékes munka született. A művészek tehetségéről és fantáziájáról tanúskodik a színvonalas, gazdag anyag. A tárlatnyitás alkalmából díjakat adtak át. Nyíregyháza városának díját, az aranyérmet Szőllőssy Enikő vehette át, a megye különdíját pedig Albrecht Júlia kapta. Első alkalommal osztották ki a részt vevő művészek szavazatai alapján a „kollégák különdíját”, a Tókuckó által alapított művészeti díjat, amelyet a szlovák Ladislav Sabó vehetett át. A Városi Galériában látható tárlat augusztus 30-ig tekinthető meg. AJbercht Júlia: Kapmadár I. II. MÚZSA Bodnár István Bodrog-parton Hétágu napvilla tűzi hegyére a szénától dagadt nyárfaistenektől agancsos ezüst partokat Csak gazda nincs Révöblön rejtett csónaknyáj legelész Súlytalanság füstje leng Lobot vet a semmittevés Lomha vízben csapkod a szikra olajbogyó a nap láttukra feldobják testüket a zöldpikkelyű halak Elernyedt izmokkal viz tükrén tótágast áll a hegy gyűrűzve áztatják magukat az erdőligetek Aztán elalszanak Álmukban megfordul a világ és odalent köpenyét oldva kitárja önmagát Lebeg a rét Bárányfelhő gyanánt fecskeraj gomolyog régi-vár sövényes udvarán levendula lobog Magad vagy Lábadnál a folyó mint szőke képkeret homokpárnán a békességet magadhoz öleled Kettős győzelem Szegeden Száztizenöt éves a nyíregyházi tűzoltóság • Elnyerték Szent Flóriánt bronzból Bene JAnos Országos jelentőségű esemény színhelye volt 1905 augusztusában Szeged. Itt tartotta ugyanis a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség 16. kongresszusát, országos tűzoltó versennyel egybekötve, melyen 11 testűdet, közöttük a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület csapata is indult. A versenyző önkéntes tűzoltók dr. Konthy Gyula parancsnok és Antal János alparancsnok vezetése alatt utaztak el Szegedre. A négynapos rendezvény augusztus 12-én szombaton kezdődött. E napon érkeztek meg a kongresszus és a versenyek résztvevői, akik számára este a szegediek ismerkedési estet rendeztek a Próféta vendéglőben. Másnap reggel a tűzoltózenekarok zenés ébresztővel köszöntötték a nagy napot, a szegedi ÖTÉ zászlószentelési ünnepséget, mely délelőtt a Szent Demeter- templomban volt. Délután dísz- közgyűlésen emlékeztek meg a szegedi testület 25 éves fennállásáról. Hétfőn reggel kezdődtek a versenyek a tűzoltólaktanyával szembeni régi csapatkórház udvarán. A zsűri elnöke gr. Széchenyi Viktor, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnöke volt. A versenyekre a következő városok egyesületei neveztek be: Székesfehérvár, Detta, Zenta, Batto- nya, Nagylak, Futak, Nyíregyháza, Szőreg, Törökszentmiklós, Eger, Törökkanizsa. Ezen a napon a négykerekű billenő fecskendő szerelésében az első díjat Szeged városa által felajánlott ezüstözött Szent Flórián-szobrot a nyíregyháziak nyerték el. A majdnem 10 kilogramm súlyú bronzszobor római katonai egyenruhában ábrázolja a tűzoltók védőszentjét, lábán saruval, bal kezében zászlóval, a jobb kezében tartott edényből pedig vizet önt a lábánál álló égő kőépületre. Szent Flórián köpenye szintén dúsan ezüstözött vörösréz lemezből domborított. A szobor talpán lévő ezüstözött vörösréz lemezre az alábbiakat vésték: Szeged város díja a szegedi orBoros György reprodukciója A nyíregyháziak azonban nem csak a Szent Flórián-szobrot hozták el Szegedről. A kongresszuson megtartott értékelésen derült ki, hogy „az összes versenyekben elért legsikeresebb eredmény, szabályszerű munkásság és kiváló ügyességért az országos tűzoltószövetség nagydíját, a kürt alakú értékes ezüst kely- het” is a nyíregyházi ÖTÉ csapata nyerte el. A 800-as finomságú ezüstből öntött díszítetlen serleg felső pereme alá vésett feliraton ez olvasható: A magyar országos tűzoltószövetség dija a szegedi országos tűzoltói versenyeken, 1905. VII. 14. A fényes eredményekkel a nyíregyházi ÖTÉ egy csapásra az ország első tűzoltó egyletei közé emelkedett. A győztes csapatot hazatérte után a város megvendégelte, a díjakat pedig a Kubassy-ékszerüzlet kirakatába tették egy időre közszemlére. A szegedi verseny nyíregyházi résztvevői a versenydijakkal szágos tűzoltói versenyeken, különféle tüzekről, újfajta tűzol- 1905. VIII. 14. tó készülékekről, tűzjelzőkről, A versenyek szünetében a sze- a keddi, zárónapon pedig a szö- gedi városháza nagytermében vétség tartotta meg kongresszusszakelőadások hangzottak el a át. Ma ilyen eszközökkel dolgoznak a tűzoltók Martyn Péter felvétele A KM VENDEGE Próbáljunk meg boldogok lenni Nagy IstvAn Attila Azt szokták mondani, hogy az ember hat-hét éves koráig magába szívja azokat az élményeket, amelyek felnőtt arculatát meghatározzák. Ez így van Nógrádi Gábor esetében is. Az Árok utcai árokra, a Vasvári Pál utcai lakás minden zegzu- gára emlékszik, az óvodára, ahová utált járni. Emlékszik a kereskedelmi iskolára a Szabolcs utcában, a sóstói erdőre, ahol megjelölte a fákat, hogy megtalálja őket. Persze, sohasem sikerült. — Nyíregyházához kötnek a lányok emlékei, az első udvarlás, a várakozás, hogy kilép-e a kapun, akit szeretünk vagy sem. Tizenöt éves koromig itt éltem, majd a debreceni technikumból is hazajártam. A hetvenes évek végéig ez a város volt az otthonom — mondja magáról Nógrádi Gábor, akit két íróolvasó találkozó között nyíregyházi élményeiről faggattunk. — Minél jobban öregszem, annál szebbek a gyermekkori élményeim. Az ötvenes években olyan feszültség és szorongás járt át, hogy fiatalon azokat nem tudtam elfelejteni. Ma már úgy vagyok, hogy közelebb állok a megbocsátáshoz. Gyermekkori élményeim nemcsak a fiatalokhoz szóló könyveimben vannak jelen, hanem például a Sose halunk meg című film forgatókönyvében is. Benne van a nyíregyházi piac, Berta néni, aki kosarakat árult, és a többi nevezetes alak. O Annál gazdagabb a műalkotás, minél gazdagabb az élet, amelyből születik? — Igen. De lehet belső gazdagság is, amikor a gondolatok bejárják az ember személyiségét. Lehet szegény az is, aki körbeutazza a földet, de nem képes a tapasztalatait megfogalmazni. O Gyakran felteszik a kérdés: hogyan lesz valaki- / bői író vagy költő? O Ügy tűnik, hogy alapvetően derűs alapállásból szemléled a világot. — Most már igen. A második házasságom kinyitott, nyugalmassá tett. Egy csomó dologról kiderült, hogy nem olyan fontos, htűntek belőlem a szerzés apró vagy nagyobb örömei. Sokkal fontosabbak a meghitt percek, az együttes élmények. Sajnos, a férfiaknak a feje harminc év után, A z íróv á . / Nógrádi Gábor váláshoz nagyon erős érzékenység szükséges, amit gyermekkorban kell megszerezni. A tapasztalatok, az élmények megfogalmazásához nyitottság és tehetség kell, hiszen vannak, akik a legnagyobb drámát sem tudják megfogalmazni, míg mások egy apró, hétköznapi mozzanatban is meglátják a nagyobb összefüggéseket. Martyn Péter felvétele az enyém csak negyven év után nőtt be. ÍJ Több műfajban alkotsz: vers, novella, rádiójáték, filmforgatókönyv. Mi a helyzet a műfajok átjárhatóságával? — Lehet, hogy egyszerűen csak merészség, amit csinálok, mert amikor prózát írok, akkor könnyedén lubickolok, mint költő, ezért aztán néha rémes dolgokat vetek papírra. Amikor verset írok, akkor pedig kis prózai balladákat fogalmazok meg, mint például Az itt éltünk közietek című kötetben, ami egy-egy történetnek a versben való megjelenése. Átjárok a műfajok között, de ez igazán nem érdekel, azt csinálom, amihez kedvem van. O Azt mondják, az alkotó ember mindig önmagát rakja össze, amikor létrehoz egy művet. — Erre csak azt tudom mondani, hogy egészen biztos: Nyíregyháza minden mondatomban jelen van. O Hogyan érzed magad ebben a mostani szellemi közegben? — Egy kicsit mindig kívül álltam a szellemi áramlatokon, a közéleten. Szerencsére sikerült a pártokat is elkerülnöm. Úgy gondolom, nem szabad naponta, hetente figyelni a politikát. Nagyobb összefüggések megragadására van szükség. Magyarország óriási lehetőségek előtt áll a XXL, XXII. században. Rövidebb időben semmi jót nem látok. Olyan miniszterelnököket látok, akik nehézkesek, lassúak, nincs humorérzékük. Merevek, van bennük valami a diktátorokból. Valószínűleg ez így lesz még néhány évtizedig. Úgy látszik, ilyen a mi hagyományunk. O Mit mondjunk azoknak, akiknek az életük sokkal rövidebb a századoknál? — Próbáljanak meg boldogok lenni. Idei# HÉTVÉGE
