Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-03 / 127. szám

1999. június 3., csütörtök Kelet*» hátiír 3. oldal NÉZŐPONT Mindennapi ígérvények Kovács Éva______________________ Nehéz helyzetben van a mezőgazdaság. A hír nem új, évek óta halljuk. Újnak legfel­jebb amiatt tűnik, hogy a parlamentben a minap elhangzott: szükséges a gazdák to­vábbi, az eddiginél hathatósabb támogatá­sa, mivel azonban pénz most nemigen van erre, a jövő évi költségvetés terhére tegyen a kormány ígérvényeket. Ha jól értem, az ígérvény azt jelentené, hogy aki megkapja, az bírja ki az évet, jövőre meg majdcsak lesz valahogy, s hozzájut pénzéhez, ha majd az akkor érvényes — ki tudja hány­szor módosított — szabályok szerint megil­leti. Megint egy ígérvény, amelyről később derül ki, valójában mennyit ér. E megállapí­tás azonban nemcsak a gazdákra vonatko­zik. ígérvényeket kap maga az ország is, rá­adásul nem is akármilyeneket. A rendszer- változtatás óta négyévente dúskálhatunk a jobbnál jobb ajánlatokban, kapkodhatjuk a fejünket, mi minden fordul itt majd jóra. Igaz, a jelenség korántsem magyar sajátos­ság, a működő demokráciák legfőbb saját­jának mondható. Gond csak akkor van, amikor megpróbál­juk számonkérni, de legalábbis felemlegetni az ígéreteket: figyeljük a kormányokat és pártokat, értékeljük munkájukat, s emlékez­ni kezdünk mindarra, amit oly sokszor hal­lottunk tőlük a kampány idején. Mostanra persze ők is nagy gyakorlatot szereztek ab­ban, hogy elfelejtsék, módosítsák, megma­gyarázzák a korábban tényként hangozta­tott ígéreteket. Nekünk meg lassan sze­münk se rebben, ha halljuk, miért lett a fe­hérből fekete, de lagalábbis szürke, olvas­hatjuk, nem ők mondtak mást, mi téved­tünk akkor, amikor másképp értettük a sza­vakat. Mostanra eljutottunk oda, mondani sem kell, már magunktól fújjuk: megváltozott a helyzet, az előzőek a gondoltnál rosszabb állapotban adták át az országot, a politikai, gazdasági tényezők — természetesen tő­lünk függetlenül — másképp alakultak, így bár nagyon szeretnék, nem tudják beválta­ni az ígérvényeket. Talán majd legközelebb... HÍREK □ Számitógépes tábor A Kertvárosi Kö­zösségi Ház nyári számítógépes tábort szer­vez június 21-e és 25-e között. Szaktanár irá­nyításával a résztvevők egyénekre szabottan ismerkednek meg a számítástechnika, az In­ternet világával. □ Nyári nyelvtanulás A TIT Nyelviskola a nyári hónapokban 60 órás angol, német, eszperantó intenzív nyelvtanfolyamokat szervez a kezdőtől a vizsgára felkészítő szin­tig. □ Véradás A mai napon — június 3-án — Encsencsen a polgármesteri hivatalban reggel 9 óra és délután 13 óra között. Fé­nyesekén a faluházban reggel 9 és délután 13 óra között szervez véradást a Vöröske­reszt. 180 diák utazik Két nap alatt száznyolcvan diákkal írtak alá szerződést és adták át számukra a pályázati pénzt a megyei közoktatási közalapítvány munkatársai. A tanulók a nyáron külföldön gyakorol­hatják a tanult idegen nyelvet. A képünkön látható két csengeri lány, Juhász Andrea és Molnár Csilla (a nagykállói Korá­nyi Frigyes Gimnáziumba járnak) hamarosan Bécsbe utazhatnak, ahol anyanyelvi környezetben tanulhatják a német nyelvet. A közalapítvány képzésük költségéhez járult hozzá Balázs Attila felvétele Belga munkavállaló Mátészalkán A munkaerő és a tőke szabad áramlása az Európai Unió határain belül Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A magyar közigazgatás újabb kihívása: az európai uniós csatlakozás címmel tartott előadást Nyíregyházán a közigazgatási napok rendez­vényén Dudás Ferenc, a Bel­ügyminisztérium főosztály- vezetője. A közigazgatást közvetlenül érintő előadásból — a teljesség igénye nélkül — ragadunk ki né­hány mozzanatot. Fontos az előretekintés — Az integrációs elméletek sze­rint e folyamat olyan, mint egy hosszú cső — érzékeltette szem­léletesen Dudás Ferenc —, amelyben hátrálni lehet ugyan, de megfordulni nem. Magyarán: nincs visszaút. A közigazgatás számára talán a legnagyobb ki­hívás, hogy a versenyszférára jellemző eszközökkel és módsze­rekkel egyre inkább szolgáltató­vá kell válnia. Az Európai Unió­ban igen fontos a küldetésvezé- reltség, ezért az eredményvezé- reltséget fogják finanszírozni. Az egyik alapelv: az önkormányzat alapküldetése, mely legyen vál­lalkozóbarát, de a pénzt ne csak elkölteni tudja, hanem megke­resni is. Ehhez, persze, a feltéte­leknek is meg kell lenniük. Ugyancsak fontos elv az előre­tekintés és megalapozottság, a kiszámíthatóság minden szinten. A helyben felmerülő problémá­kat az adott helyen kell megolda­ni, nem telepedhet rá a központi Dudás Ferenc igazgatás a helyi működésre. A magyar közigazgatásban dolgo­zóknak arra is fel kell készülni­ük, hogy a csatlakozás után nemcsak a magyar állampolgár vállalhat munkát, telepedhet le — természetesen engedéllyel — az unió bármelyik tagorszá­gában, hanem bármelyik uniós állampolgár nálunk, s ugyan­azok a jogai és kötelességei, mint a honinak. Joga van a szo­ciális és egyéb közszolgáltatások igénybe vételére, melynek bizto­sítása az önkormányzatok fel­adata lesz. Ha például a mátészalkai pol­gármesteri hivatal pályázatot hirdet egy állásra, arra akár Bel­giumból is érkezhet jelentkező és fordítva. Az európai állampol­gárnak joga van — bárhol a ta­gországokban — a teljes véde­Elek Emil felvétele lemre, így az ombudsmanhoz is fordulhat. Ezenkívül a helyi po­litikába is beleszólhat: részt ve­het az önkormányzati választá­sokon, sőt választható is. Jogi előírások Arra is fel kell készülni a polgár- mestereknek, jegyzőknek, hogy miként kell pályázni az európai támogatási alapokra, melyből igen sok van és lesz. Jól megkomponáltnak kell lenniük a regionális, kistérségi programoknak, hiszen csak így van esélyük pályázatokat nyer­ni. Dudás Ferenc szerint a ma­gyar közszolgálat rendszerével nincs probléma a csatlakozás szempontjából — kivéve azt, hogy még mindig 26 ezer forint az illetményalap. Éppen az uniós csatlakozás időpontjának egyre közelebb kerülése miatt egy ma­gas szintű bizottság hamarosan felülvizsgálja a magyar közszol­gálati jogot. Évek óta beszédtéma, hogy so­kan dolgoznak-e a magyar közi­gazgatásban, vagy sem. Dudás Ferenc szerint nem az a problé­ma, hogy 105 ezer ember dolgo­zik a közigazgatásban, hanem inkább az, hogy bizonyos jogi előírások miatt nem mindig az­zal foglalkozik a köztisztviselő, amivel kellene. Igen jellemező például a jegyzők túlterheltsége. A másik örökzöld, hogy a közigazgatás legyen olcsó. Nos, ez önmagában téveszme. A közi­gazgatás akkor olcsó, ha hatéko­nyan látja el feladatát. Az nyüvánvaló, hogy a közi­gazgatásban dolgozóknak — fő­ként ha vezetők — autodidakta módon nem lehet felkészülni a csatlakozással járó kihívásokra. Jó hír, hogy a közelmúltban a kormány elfogadta 2002-ig szóló továbbképzési programját, amit természetesen anyagilag is tá­mogatni fog. Ősszel már indul­nak a képzési programok, s eb­ben első számú főirány az euró­pai uniós csatlakozás. Az etikai elvekre is Ide tartozik még, hogy a közszol­gálati etikai kódexet december 31-éig elfogadják, melynek jelen­leg folyik a társadalmi vitája. Az eskütétel a kódex elfogadása után, valószínűleg, az etikai el­vekre is vonatkozhat majd. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN HOL TÖLTI A SZABADSÁGÁT? T avaly a családdal ki­sebb autós országjá­ráson vettünk részt, jár­tunk Szigligeten, Foton. Az idei költségvetés ha­sonlót már nem enged meg, a nyári szabadság egy részét a Rakamazon élő szüleimnél töltjük. A könyvtárban augusztus a vakáció ideje. Férjem a Nyíregyházi Rádió mun­katársa, emiatt általában is nehéz a nyár közös ütemezése. Iker lányaink nagyok, megvan a saját programjuk. Igazán az otthoni, a markóbokori „bir­tokon” érzem magam jól, ahol közel ezer növényfaj alkotja a kis botanikus­kertet. Az állandó ké­szenlétet igénylő mun­kámban — a család mel­lett — ez jelent igazi ki- kapcsolódást. A nagyob­bik gyermekünk, Enikő ötéves, a kisebbik, Matyi kettő. Mindez be is hatá­rolja a mozgásterünket, bár valószínű a Zemplé­ni-hegyekben egy családi túra. Kérdezett és fényképezett: Lefler György P illanatnyüag még nincs kész nyári program, azaz, dehogy nincs! Mint végzős zrí- nyis diák, még előtte ál­lok az érettséginek és a felvételinek. Ez a nyár egy részét lefoglalja. Ha minden sikerülne, akkor a nyíregyházi főiskola nemzetközi kapcsolatok szakán kezdeném a szep­tembert. A volt gimis osztályunk az érettségi bankett után még tervez egy kirándulást — bár már ott tartanánk! R emélem, hogy Skócia! Negyedszázada már jártam ott, s a fiatalkori varázst eddig csak sza­vakkal érzékeltethettem, ám az idén nyáron a csa­ládom tagjai és a baráta­im is megismerhetik egy­kori „elbűvölésem” hely­színét. Glasgow-ót és kör­nyékét látva, meggyőződ­hetnek majd az igazmon­dásomról. Egy kicsit siettetném is az időt, bár látja, nem kell azt sürgetni, most is rohan­nom kell! Munkahelyemen, a Megyei Illetékhiva­talnál eléggé rugalmas a vezető, a nyári szabadsá­got is talán sikerül a be­tervezett szerint, július végétől augusztus köze­péig kivenni. Remélem, az idő is pártfogásba ve­szi az akkor (illetve a nyár folyamán) szabadsá­gon lévőket. Valamely hazai tájra, vízközeibe, lehet Abádszalókra ruc­can ki a baráti társaság. Hétvégeken a Felső-Ti- szát keressük fel. Haskó Józsefné ZENEI KÖNYVTÁROS Bukovenszky Ferenc PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ Nagy Enikő ÉRETTSÉGIZŐ DIÁK Illés József ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Dr. Kása Brigitta JOGTANÁCSOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents