Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-24 / 145. szám
1999. június 24., csütörtök Kelet# háttér 3. oldal Soha nem látott összeomlás fenyegeti megyénk sportját. A bajnokságok befejeztével egyre-másra szűnnek meg a csapatok, vagy lépnek vissza az élvonalból. Amiről korábban csak a kulisszák mögött beszéltek a sportolók és szimpatizánsok, az mostanra valósággá válik. Élvonalbeli kézilabdacsapataink közül a kisvárdai hölgyek és a tiszavasvári férfiak már bejelentették a szomorú tényt: a következő bajnokságban alacsonyabb osztályban indulnak, ahol a költségek talán elviselhe- tők. A labdarúgó-csapatoknál sem rózsás a helyzet. A NB l-ben szerelő Alkaloida gárdája már visszalépett, alsóbb osztályban folytatja. Még nem dőlt el véglegesen a Nyír- ség-Spartacus sorsa sem. Az a hír járja, pénzhiányában nem neveznek az új profibajnokságra. De köztudomású, hogy a megmaradt csapatok is — felsőbb és alsóbb osztálybeliek — súlyos anyagi gondokkal küzdenek és nem tudni, őszig mennyien intenek búcsút a közönségnek. Azt viszont tudomásul kell venni: ez a mai magyar valóság. Kiszolgáltatott helyzetben van a sport. Elsősorban a szponzorok diktálnak, ha ők kiszállnak, akkor összeomlik az addig támogatott csapat. Olyan gárdák kerülnek padlóra, amelyek kínkeservesen, hosszú éveken keresztül küzdötték fel magukat a csúcsra. Mondjuk meg őszintén: nem kevés áldozat árán. A megoldás nézőpont kérdése. Egyesek szerint: akkora pénzek forognak az élvonalbeli csapatok körül, hogy azt már ép ésszel nem lehet követni. Mások véleménye: amatőr szintre kell visszafejleszteni egyes sportágakat. Van aki azt mondja: adott térségben, vagy városban a lakosság igénye döntse el, melyik sportágat fejlesztik a legmagasabb szintre. Talán ez utóbbi áll legközelebb a megoldáshoz. Mi lenne, ha az önkormányzatok és szponzorok nem forgácsolnák szét a sportra szánt pénzeket több élvonalbeli gárdára, hanem kiválasztanának egy, vagy maximum két csapatot és közösen segítenék fel a csúcsra. Ezt nem könnyű felvállalni, de lehet, hogy megéri... hírek ___________________ □ Rendbe teszik A rakamazi Kormorán HE. vezetősége június 27-én (vasárnap) 7 órától környezetvédelmi napot tart. A vezetőség a Szénás köz rét felőli oldalán, minél nagyobb létszámban várja az érdekelteket, hisz a horgászhelyeket szeretnének kitisztítani. □ Jogászankét A Magyar Jogász Egylet megyei szervezete június 25-én 10 órától a megyei bíróság dísztermében „Társasági és cégjogi" ankétot tart. A rendezvényre jogász és nem jogász érdeklődőket is várnak. □ Emberi gondolkodás A Dianetikai Központban június 25-én ,Az emberi gondolkodás és az elme működése" címmel tartanak előadást. A résztvevők megtudhatják, mi okozza a stresszt, mitől változik a hangulatunk és miért csinálunk rosszul egyszerű dolgokat. Intézet helyett baráti fészek A családtól ugyan nem szakadnak el, de önállóbb életet élhetnek a fogyatékosok Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Múlt hét végén tartotta a Kézenfogva Alapítvány szakmai konferenciáját a Fészek program első szakaszának lezárása alkalmából. A Fészek program a sérült emberek (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok) számára kis létszámú, tartós bentlakást biztosító lakóotthonok létesítését támogatja. A legjelentősebb támogató a holland külügyminisztérium MATRA programja, de meg kell említeni a Soros Alapítványt, a New York-i Open Society Institute-t, az Együttműködő Holland Alapítványok Közép- és Kelet-Európáért szervezetet. Harminc pályázat nyert az országban, köztük a nyíregyházi római katolikus egyház Patró- nus Egyesülete, amelynek két éve működik Szent József védőotthona. Ikerportán Mintha az isten is úgy akarta volna, hogy a védőotthon tő- szomszédságában, annak úgymond „ikerportáján” legyen a Fészek lakóotthon, amely múlt héten már az egyesület tulajdonába került. A védőotthon napközben tulajdonképpen munkahely is, hiszen lábtörlőket készítenek a Start Rehabilitációs Vállalat jóvoltából. Eisert Lászlóné, az egyesület elnöke és Pál Istvánná, a Szent József védőotthon vezetője nem leplezi örömét, hiszen a sérültgondozásban egy teljesen új korCégénydányád (M. K.) — Sza- mosújlak, Gyügye és a székhely község iskolásai tanulnak a cé- génydányádi körzeti általános iskolában. Az iskola végzősei immáron több éve írásbeli és szóbeli vizsgán igazolják, elsajátították a 8 év tananyagát. Két tantárgyat kötelező választani: magyar és matematika. Mint a nyolcadikos Homoki Zoltán elmondta: a nyolcadik osztály végén mindig kell vizsgázni. Két szabadon választott tantárgyból is. Én a történelmet és a kémiát választottam. IsméIsmerkedés a lakóotthonnal szak kezdődhet. A lakóotthon révén ugyanis lehetőség nyűik arra, hogy a már nem iskoláskorú fiatalok minél önáűóbbakká válhassanak. Nem intézményi keretek között, hanem családias légkörben, de mégsem a szüleikkel egy háztartásban. Négy leány költözik be — előreláthatólag ősszel — a lakóotthonba, akikkel együtt él majd a segítő. (A segítő új fogalom, Magyarországon nincs előzménye, képzésükben a holland Philadelphia Alapítvány nyújt segítséget.) Nem elszakítás Félreértés ne essék, senki nem akarja elszakítani a családtól, a telni kellett az összes tananyagot, amit eddig tanultunk. Én Mátészalkán az Eszében számítástechnikai szakon tanulok. Ez a felkészülés az év eleji felmérésekkor bizonyára hasznos lesz. Az iskolában június második hetében ünneplőbe öltözött nyolcadikosok, pedagógusok jelezték, nagy esemény színhelye volt a cégényi iskola. Királyné Bodó Klára igazgatónő nem maradt adós a magyarázattal sem. — A gyerekek magabiztos fellépést tanulnak. Megjelenést, hogy hogyan készüljenek egy szülőktől a sérült, immár felnőtté vált gyermeket. — Nagyon összetett a viszony- rendszer — mondja Pál István- né. — A kapcsolat ápolása, fenntartása mellett kell lassan elfogadniuk a szülőknek, hogy értelmi sérültséggel élő gyermekük fokozatosan önállósul, függetlenedik tőlük. Tulajdonképpen azt a megrázkódtatást kerülhetik el, mely egy esetleges hirtelen beállt helyzetváltozással jár. Adomány a berendezés A lakók úgy fognak élni a házban, mintha az teljesen az övék lenne. A segítő csak akkor lép, ha valóban segítenie kell. Ahogy vizsgára. Nincs drukk a felvételiken. Megtanulják, hogyan építsenek fel egy tételt. Nemcsak egy anyagrészről kell beszámolni, összefüggésében kell látni az anyagot. Történelemből például két tételt húztak a gyerekek. Az egyik a tényanyagot, a másik fogalmakat tartalmazott, amit ötödiktől nyolcadikig tanultak, beleértve az évszámokat is. Természetesen számít az évi munka. A pedagógiai program része a kis érettségi, amiben a Pedagógiai Intézet is segített az indulásnál. A szerző felvétele Eisert Lászlóné fogalmaz: „az intim szférába nem avatkozhat be”. A pályázaton nyert házat persze be is kell rendezni, és a fenntartása sem lesz egyszerű feladat, hiszen a normatív támogatás, valamint a foglalkoztatásból származó pénz annak csak a 55-60 százalékára elegendő. Úgy tűnik, a segítőkész emberek ezt a problémát is megoldják: a lakóotthon teljes berendezését például a Kaméliánus rend „szállítja” Ausztriából Anton atya aktív közreműködésével. Az is jó hír, hogy fenntartás költségeinek enyhítésére is lehet majd pályázni. Lakóotthon Kislétán Kisléta (KM - K. É.) — Az önállóságra nevelés, az önellátás érdekében építenek lakóotthont Kislétán, az egészségügyi gyermekotthon területén. A lakóotthonba azok a fiatalok költöznek majd, akik a továbbiakban lazábbra fonják az intézménnyel fenntartott köteléket, s önmagukról, környezetükről saját maguk gondoskodnak. Az ünnepélyes átadásra a tervek szerint július első napjaiban kerül sor. Kis érettségi nyolcadikban A végzősök írásbelin és szóbelin igazolják, hogy jól tanultak Kérdezett és fényképezett: Györke László Általában hetente egyszer — amikor éppen ráérünk — együtt megyünk el bevásárolni valamelyik nagyáruházba. A legszükségesebb élelmiszereket két-három naponta vesszük meg, ha van idő, akkor ezt is igyekszünk olyan üzletben beszerezni, ahol a legolcsóbb. Kétségtelen, hogy a multik megjelenése Nyíregyházán kicsit megváltoztatta szokásainkat, s az is biztos, több pénzt hagyunk ott. Juha András cukrAsz Mi havonta szoktunk egy nagy bevásárlást lebonyolítani. Akkor szerezzük be a háztartásban nélkülözhetetlen dolgokat. A kisebb, két-há- rom naponkénti bevásárlásra nem sok időt szánok a hozzánk legközelebbi ABC-ben. Én jónak tartom, hogy itt vannak a szupermarketek, mert nagyobb a választék, a választási lehetőség. Persze jó lenne, ha az új üzletekhez több pénzünk is lenne. Körte Attiláné TITKÁRNŐ A családdal együtt egyszer egy hónapban elmegyünk nagy bevásárlásra valamelyik áruházba. Akkor nemcsak azt szerezzük be, amire éppen szükségünk van, hanem alaposabban körülnézünk. Van aztán heti bevásárlás is, akkor megvesszük a tartós élelmiszereket, a húst. A kenyér, a tej a napiak közé tartozik. Meg szoktuk nézni a katalógusokat és aszerint választjuk ki, hová menjünk. Lipcsei József mozdonyvezető E n magam legfeljebb apró dolgokat szoktam megvenni. A nagyobb bevásárlásokat szüleimmel együtt szoktuk lebonyolítani többnyire havonta egyszer. Kiválasztjuk a számunkra legmegfelelőbb áruházát, s persze nemcsak azt vesszük meg, ami éppen akcióban van, hanem mást is, amire szükségünk van. A napi dolgokat — tej, kenyér — általában a legközelebbi üzletben vásároljuk. Gombos Erika tanuló Heti két alkalommal szoktunk bevásárolni a hozzánk legközelebb eső üzletben. Ezenkívül havonta egyszer, amikor több időt tudunk rá szánni, elmegyünk valamelyik nagy áruházba. A gyerekek még kicsik, ha egy mód van rá, nélkülük megyünk. Én örülök, hogy itt vannak a nagyok, hiszen gazdagabb a választék, megvan a lehetőség arra, hogy a legolcsóbbat válasszuk. Szanyi Mihály előadó Összeomlik megyénk sportja? Fullajtár András {MEGKÉRDEZTÜK: ÖN HOGYAN SZOKOTT BEVÁSÁROLNI?
