Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-24 / 145. szám

1999. június 24., csütörtök Kelet# háttér 3. oldal Soha nem látott összeomlás fenyegeti me­gyénk sportját. A bajnokságok befejeztével egyre-másra szűnnek meg a csapatok, vagy lépnek vissza az élvonalból. Amiről koráb­ban csak a kulisszák mögött beszéltek a sportolók és szimpatizánsok, az mostanra valósággá válik. Élvonalbeli kézilabdacsapataink közül a kisvárdai hölgyek és a tiszavasvári férfiak már bejelentették a szomorú tényt: a követ­kező bajnokságban alacsonyabb osztályban indulnak, ahol a költségek talán elviselhe- tők. A labdarúgó-csapatoknál sem rózsás a helyzet. A NB l-ben szerelő Alkaloida gárdá­ja már visszalépett, alsóbb osztályban foly­tatja. Még nem dőlt el véglegesen a Nyír- ség-Spartacus sorsa sem. Az a hír járja, pénzhiányában nem neveznek az új profi­bajnokságra. De köztudomású, hogy a megmaradt csapatok is — felsőbb és alsóbb osztálybeliek — súlyos anyagi gondokkal küzdenek és nem tudni, őszig mennyien in­tenek búcsút a közönségnek. Azt viszont tudomásul kell venni: ez a mai magyar valóság. Kiszolgáltatott helyzet­ben van a sport. Elsősorban a szponzorok diktálnak, ha ők kiszállnak, akkor összeomlik az addig támogatott csapat. Olyan gárdák kerülnek padlóra, amelyek kínkeservesen, hosszú éveken keresztül küzdötték fel ma­gukat a csúcsra. Mondjuk meg őszintén: nem kevés áldozat árán. A megoldás nézőpont kérdése. Egyesek szerint: akkora pénzek forognak az élvonal­beli csapatok körül, hogy azt már ép ésszel nem lehet követni. Mások véleménye: ama­tőr szintre kell visszafejleszteni egyes sportá­gakat. Van aki azt mondja: adott térség­ben, vagy városban a lakosság igénye döntse el, melyik sportágat fejlesztik a leg­magasabb szintre. Talán ez utóbbi áll legközelebb a megol­dáshoz. Mi lenne, ha az önkormányzatok és szponzorok nem forgácsolnák szét a sportra szánt pénzeket több élvonalbeli gárdára, hanem kiválasztanának egy, vagy maximum két csapatot és közösen segítenék fel a csúcsra. Ezt nem könnyű felvállalni, de lehet, hogy megéri... hírek ___________________ □ Rendbe teszik A rakamazi Kormorán HE. vezetősége június 27-én (vasárnap) 7 órától környezetvédelmi napot tart. A vezető­ség a Szénás köz rét felőli oldalán, minél na­gyobb létszámban várja az érdekelteket, hisz a horgászhelyeket szeretnének kitisztítani. □ Jogászankét A Magyar Jogász Egylet megyei szervezete június 25-én 10 órától a megyei bíróság dísztermében „Társasági és cégjogi" ankétot tart. A rendezvényre jogász és nem jogász érdeklődőket is várnak. □ Emberi gondolkodás A Dianetikai Köz­pontban június 25-én ,Az emberi gondolko­dás és az elme működése" címmel tartanak előadást. A résztvevők megtudhatják, mi okozza a stresszt, mitől változik a hangula­tunk és miért csinálunk rosszul egyszerű dol­gokat. Intézet helyett baráti fészek A családtól ugyan nem szakadnak el, de önállóbb életet élhetnek a fogyatékosok Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Múlt hét végén tartotta a Kézenfogva Alapítvány szakmai konferenciáját a Fészek program első szakaszának lezárása alkal­mából. A Fészek program a sérült embe­rek (enyhe és középsúlyos értel­mi fogyatékosok) számára kis létszámú, tartós bentlakást biz­tosító lakóotthonok létesítését támogatja. A legjelentősebb támogató a holland külügyminisztérium MATRA programja, de meg kell említeni a Soros Alapít­ványt, a New York-i Open Soci­ety Institute-t, az Együttműködő Holland Alapítványok Közép- és Kelet-Európáért szervezetet. Harminc pályázat nyert az or­szágban, köztük a nyíregyházi római katolikus egyház Patró- nus Egyesülete, amelynek két éve működik Szent József védő­otthona. Ikerportán Mintha az isten is úgy akarta volna, hogy a védőotthon tő- szomszédságában, annak úgy­mond „ikerportáján” legyen a Fészek lakóotthon, amely múlt héten már az egyesület tulajdo­nába került. A védőotthon nap­közben tulajdonképpen munka­hely is, hiszen lábtörlőket készí­tenek a Start Rehabilitációs Vál­lalat jóvoltából. Eisert Lászlóné, az egyesület elnöke és Pál Istvánná, a Szent József védőotthon vezetője nem leplezi örömét, hiszen a sérült­gondozásban egy teljesen új kor­Cégénydányád (M. K.) — Sza- mosújlak, Gyügye és a székhely község iskolásai tanulnak a cé- génydányádi körzeti általános iskolában. Az iskola végzősei immáron több éve írásbeli és szóbeli vizsgán igazolják, elsajá­tították a 8 év tananyagát. Két tantárgyat kötelező választani: magyar és matematika. Mint a nyolcadikos Homoki Zoltán elmondta: a nyolcadik osztály végén mindig kell vizs­gázni. Két szabadon választott tantárgyból is. Én a történelmet és a kémiát választottam. Ismé­Ismerkedés a lakóotthonnal szak kezdődhet. A lakóotthon ré­vén ugyanis lehetőség nyűik ar­ra, hogy a már nem iskoláskorú fiatalok minél önáűóbbakká vál­hassanak. Nem intézményi kere­tek között, hanem családias lég­körben, de mégsem a szüleikkel egy háztartásban. Négy leány költözik be — előreláthatólag ősszel — a lakóotthonba, akikkel együtt él majd a segítő. (A segítő új fogalom, Magyarországon nincs előzménye, képzésükben a holland Philadelphia Alapítvány nyújt segítséget.) Nem elszakítás Félreértés ne essék, senki nem akarja elszakítani a családtól, a telni kellett az összes tananya­got, amit eddig tanultunk. Én Mátészalkán az Eszében számí­tástechnikai szakon tanulok. Ez a felkészülés az év eleji felméré­sekkor bizonyára hasznos lesz. Az iskolában június második hetében ünneplőbe öltözött nyol­cadikosok, pedagógusok jelezték, nagy esemény színhelye volt a cégényi iskola. Királyné Bodó Klára igazgatónő nem maradt adós a magyarázattal sem. — A gyerekek magabiztos fel­lépést tanulnak. Megjelenést, hogy hogyan készüljenek egy szülőktől a sérült, immár felnőt­té vált gyermeket. — Nagyon összetett a viszony- rendszer — mondja Pál István- né. — A kapcsolat ápolása, fenn­tartása mellett kell lassan elfo­gadniuk a szülőknek, hogy értel­mi sérültséggel élő gyermekük fokozatosan önállósul, függetle­nedik tőlük. Tulajdonképpen azt a megrázkódtatást kerülhetik el, mely egy esetleges hirtelen be­állt helyzetváltozással jár. Adomány a berendezés A lakók úgy fognak élni a ház­ban, mintha az teljesen az övék lenne. A segítő csak akkor lép, ha valóban segítenie kell. Ahogy vizsgára. Nincs drukk a felvéte­liken. Megtanulják, hogyan épít­senek fel egy tételt. Nemcsak egy anyagrészről kell beszámolni, összefüggésében kell látni az anyagot. Történelemből például két té­telt húztak a gyerekek. Az egyik a tényanyagot, a másik fogalma­kat tartalmazott, amit ötödiktől nyolcadikig tanultak, beleértve az évszámokat is. Természetesen számít az évi munka. A pedagó­giai program része a kis érettsé­gi, amiben a Pedagógiai Intézet is segített az indulásnál. A szerző felvétele Eisert Lászlóné fogalmaz: „az in­tim szférába nem avatkozhat be”. A pályázaton nyert házat per­sze be is kell rendezni, és a fenn­tartása sem lesz egyszerű fela­dat, hiszen a normatív támoga­tás, valamint a foglalkoztatásból származó pénz annak csak a 55-60 százalékára elegendő. Úgy tűnik, a segítőkész embe­rek ezt a problémát is megold­ják: a lakóotthon teljes berende­zését például a Kaméliánus rend „szállítja” Ausztriából Anton atya aktív közreműködésével. Az is jó hír, hogy fenntartás költségeinek enyhítésére is lehet majd pályázni. Lakóotthon Kislétán Kisléta (KM - K. É.) — Az önállóságra nevelés, az önel­látás érdekében építenek la­kóotthont Kislétán, az egész­ségügyi gyermekotthon terü­letén. A lakóotthonba azok a fiatalok költöznek majd, akik a továbbiakban lazább­ra fonják az intézménnyel fenntartott köteléket, s ön­magukról, környezetükről saját maguk gondoskodnak. Az ünnepélyes átadásra a tervek szerint július első napjaiban kerül sor. Kis érettségi nyolcadikban A végzősök írásbelin és szóbelin igazolják, hogy jól tanultak Kérdezett és fényképezett: Györke László Általában hetente egy­szer — amikor éppen ráérünk — együtt me­gyünk el bevásárolni va­lamelyik nagyáruházba. A legszükségesebb élel­miszereket két-három na­ponta vesszük meg, ha van idő, akkor ezt is igyekszünk olyan üzlet­ben beszerezni, ahol a legolcsóbb. Kétségtelen, hogy a multik megjelené­se Nyíregyházán kicsit megváltoztatta szokása­inkat, s az is biztos, több pénzt hagyunk ott. Juha András cukrAsz Mi havonta szoktunk egy nagy bevásár­lást lebonyolítani. Akkor szerezzük be a háztartás­ban nélkülözhetetlen dol­gokat. A kisebb, két-há- rom naponkénti bevásár­lásra nem sok időt szá­nok a hozzánk legköze­lebbi ABC-ben. Én jónak tartom, hogy itt vannak a szupermarketek, mert nagyobb a választék, a választási lehetőség. Per­sze jó lenne, ha az új üz­letekhez több pénzünk is lenne. Körte Attiláné TITKÁRNŐ A családdal együtt egy­szer egy hónapban elmegyünk nagy bevá­sárlásra valamelyik áru­házba. Akkor nemcsak azt szerezzük be, amire éppen szükségünk van, hanem alaposabban kö­rülnézünk. Van aztán he­ti bevásárlás is, akkor megvesszük a tartós élel­miszereket, a húst. A ke­nyér, a tej a napiak közé tartozik. Meg szoktuk nézni a katalógusokat és aszerint választjuk ki, hová menjünk. Lipcsei József mozdonyvezető E n magam legfeljebb apró dolgokat szok­tam megvenni. A na­gyobb bevásárlásokat szüleimmel együtt szok­tuk lebonyolítani több­nyire havonta egyszer. Kiválasztjuk a számunk­ra legmegfelelőbb áruhá­zát, s persze nemcsak azt vesszük meg, ami éppen akcióban van, hanem mást is, amire szüksé­günk van. A napi dolgo­kat — tej, kenyér — álta­lában a legközelebbi üz­letben vásároljuk. Gombos Erika tanuló Heti két alkalom­mal szoktunk bevá­sárolni a hozzánk legkö­zelebb eső üzletben. Ezenkívül havonta egy­szer, amikor több időt tudunk rá szánni, elme­gyünk valamelyik nagy áruházba. A gyerekek még kicsik, ha egy mód van rá, nélkülük me­gyünk. Én örülök, hogy itt vannak a nagyok, hi­szen gazdagabb a válasz­ték, megvan a lehetőség arra, hogy a legolcsóbbat válasszuk. Szanyi Mihály előadó Összeomlik megyénk sportja? Fullajtár András {MEGKÉRDEZTÜK: ÖN HOGYAN SZOKOTT BEVÁSÁROLNI?

Next

/
Thumbnails
Contents