Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-22 / 143. szám
1999. június 22., kedd 3. oldal Keleti HÁTTÉR Születésnapot ünnepel ma megyénkben a kertésztársadalom: fél évszázada vette kezdetét a tudományos alapokra helyezett magyar kertészeti kutatás. Az ország több pontján, az egyes gyümölcsfajok termesztői körzeteiben indították el ötven évvel ezelőtt a kísérleti telepek munkáit, s az csak természetes, hogy az almát, mellette a meggyet s a köszmétét itt, a Nyírségben vették szárnyaik alá a szakemberek. Az Újfehértón felépített állomás jubileuma a honi kutatás eredményekkel és kudarcokkal vegyes öt évtizedére enged emlékezni. Meg kell említeni a szelekciós munkával induló lelkes hőskort, amikor például a ma kutató mérnökei mint fiatal gyakornokok figyelték a leadott meggyet. A legszebb tételekből száz szemet lemértek, majd felkeresték a származási helyet, a szép termést hozó kerteket. Ennek a tájszelekciós munkának lett az eredménye több elismert, ma is népszerű fajta. Ám a gyümölcstermesztés, feldolgozás, értékesítés illetve a fogyasztás visszaesésével párhuzamosan válságos helyzetbe került a kutató-fejlesztői munka is. Elapadtak a források, de hamar bebizonyosodott: ahogy szerte a világban, úgy hazánkban sem kivitelezhető megoldás az önfenntartó gyümölcstermesztési kutatás — bár korábban voltak ilyen elvárásokat megfogalmazó hangok is. Az állomások elsődleges feladata nem lehet a profitszerzés, hiszen akkor csorbul az alaptevékenység. A gyakorlatnak új fajtákra, korszerűbb termesztés-technológiákra van szüksége ahhoz, hogy megőrizze, vagy inkább visszaszerezze piacait. Szerencsére az újjászervezések és a tapasztalatok nyomán megcsillant a remény, hogy nagyobb megbecsülés és figyelem övezi majd szellemi értékeket. Nyugodt feltételek kellenek ahhoz, hogy a kertészeti kutatók következő generációja is oszthassa elődei, Edisont idéző véleményét: „Egész életemben egy napot sem dolgoztam". Vagyis akkor igazán szép a munka az ember számára, ha örömet szerez. Ebben bízva kívánnak most többen is boldog szünnapot. Zenés ébresztő Ferter János karikatúrája HÍREK □ Tüdöszürés A Családsegítő, Gyermekjóléti és Hajléktalan-ellátó Szolgálat Nyíregyházán az Árpád utca 41/b alatt lévő nappali melegedője előtt június 23-án tüdőszűrőbuszt helyeznek el, melyen az érdeklődőket ingyen szűrik. □ Vállalkozásélénkítő szeminárium A Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulása a megyei Munkaügyi Központal közösen vállalkozásélénkítő és segítő szemináriumokat rendez szakértői csoportok részére. Az első ülést június 22-én 9 órai kezdettel tartják a ti- szavasvári polgármesteri hivatalban. □ Jubileumi ünnepség A Vasutas Nyugdíjas Klub megalakulásának 25. évfordulójára emlékeznek június 26-án Nyíregyházán a Vasutas Művelődési házban. Az egész napos ünnepség történeti kiállítással kezdődik, majd lesz sakkverseny, vetélkedő és rajzverseny az unokák részvételével. Hídszerep kelet és nyugat között Az európai kontinensen az élvonalban jegyzik az ÉRDÉRT tuzséri fűrészüzemét Köbözik az Oroszországból érkezett fenyörönköket az ÉRDÉRT Rt. tuzséri fűrésztelepén Balázs Attila felvétele Kováts Dénes Tuzsér (KM) — Állami vállalatként jelentős forgalmat bonyolítottak le, később a politikai-gazdasági változások következményeként keserű kényszerintézkedéseket tettek meg, napjainkban újra a fejlődés jellemzi az ÉRDÉRT Rt. tuzséri fűrészüzemét. Mi óta megépült a 4-es főút észre sem vesszük. Bezzeg addig félórákat ácsoroghattunk autóval a régi 4-est nyolc helyen is átszelő vasúti átjáróknál, mert Tuzsérra fát szállítottak, vagy Tuzsérról vitték a feldolgozott fűrészárut. Hegyként magasodtak a rönkrakások, hatalmas erejű markolókkal szedték és rakták a széles vagonokból a normál méretű vasúti kocsikba a fenyő minden fajtáját, volt miből válogatni az építkezőknek. A cég a KGST időszakában, 1990 előtt a Szovjetunióból érkező fenyők fogadóállomása volt, hiszen fő profilja az erdészeti és faipari termékek kereskedelme és feldolgozása. A múlt, jelen és jövő tennivalója ez, de közben történt egy, s más. A válság évei — A gazdasági és politikai változások, valamint a fenyőpiac válsága fájdalmas döntéseket kény- szerített ki — tudtam meg Szétesne Herman Ágnestől, a fűrészüzem igazgatóhelyettesétől. — A kilencvenes években úgy eszközeink egy részétől, mint nagyon sok dolgozónktól meg kellett válnunk, hét esztendő alatt hetedére csökkent a létszám. A belső átszervezés mellett nagy súlyt fektettünk a piacépítő munkára, s ez meghozta eredményét. Napjainkra — derült ki az értékelésből — a tuzséri fűrészüzem a részvénytársaság egyik meghatározó jelentőségű egysége, de igen nagy mértékű önállósággal tevékenykedik, a fejlesztések eredményeként Európa legmodernebb üzemei közé tartozik kategóriájában. — Jól kialakult beszállítói háttérrel rendelkezünk, elsősorban a komi, a moszkvai, az uráli és a kirovi régiókból — fogalmazott az igazgatóhelyettes. — Jó minőségű áruinkat nemcsak a belföldi (s immár igényes) piacon keresik, de külföldön is. Az ÉRDÉRT Rt. országosan kiépített telepei révén értékesítjük a fűrészárut és az építőipari fa alapanyagokat a hazai piacon, főként a nagyfelhasználók és to- vábbfeldolgozók részére. A háttér megfelelő A fűrészáru bő negyedét exportáljuk, elsősorban Ausztriába, Olaszországba, Görögországba és Hollandiába, de a francia piacon is élénk érdeklődés mutatkozik. Különösen a ritkább, illetve a minőségi faárukat keresik. Persze nemcsak fűrészárut, de rönkfát is exportálunk. Tevékenységünkkel — helyzeti előnyünkből is fakadóan — a híd szerepét töltjük be Kelet- és Nyu- gat-Európa között. Tuzséron két gépsor dolgozik két műszakban, olykor a harmadik műszakra is szükség van. 125 ezer köbméter rönkfa felhasználásából 71 ezer köbméter fűrészárut gyártanak, ez Szélesné elmondása szerint igen jó termelés-kihozatali arány. A mellék- termékként keletkező fűrészport és fakérget is értékesítik, utóbbi egyebek között a szárítók fűtésére is szolgál. A jelenlegi négy szárító kamrába 370 köbméter fát tudnak elhelyezni, de nyár végére egy ötödiket is üzembe helyeznek, további száz köbméteres befogadóképességgel, a piac ugyanis egyre inkább a szárított fát igényli. Sikeres privatizáció Sikeres privatizáción vannak túl az ERDÉRT-nél, ami 1997-98-ban zajlott le, a cég — többségében — MRP tulajdonban van. Az E-hitel törlesztésével eddig nem voltak gondok, sőt, az elmúlt években több százmilliós beruházásra is sor került. A jövőbeni cél a termékek to- vább-feldolgozottságának növelése, a hazai piacon továbbra is meghatározó szerepet kívánnak betölteni, s minél erőteljesebben jelen lenni a külpiacokon. Szent Iván éjszakája Törő István_______________________ Szent Iván napja jön, s vele a szerelmesek éjszakája. Rövid, sötét éjjel, pajkos, csalafinta tündérek, álarcos csábítók, s forróvérű amazonok éjszakája. Vajon így gondolunk-e erre a napra? A nyár igazi kezdetére, egyik legfontosabb évszakunkra, mely még egy bolondozás, lélegzetvétel nehéz munkánk, az aratás előtt. Pé- ter-Pál jön utána becslésekkel, jóslásokkal, szorongásokkal, s terméskilátásaink latolgatásával. Most mégis ez a nap, Szent Iván napja lelkesít fel. Legendákkal, híressé-hirhedtté váló történésekkel. Az ösztönök józanságot kioldó felragyog- tatásával, a kontroll hiányával, mely teret enged az érveket legázoló testi kényszereknek. Az elhagyások és rátalálá- sok éjszakája ez, a megcsala- tás és hűség ellenpontjai vibrálnak benne, a bűnbeesés és feloldozás cselekményei. A pár órányi éjszaka csak egyszer van évente, hogy emlékezzünk rá teljes lényünkkel. A hosszú napon van mire építeni, megtervezni mindent, s nem zuhanni el a végletekig kifacsarva, hanem tartogatni valamit erre az éjszakára is, mely semmivel sem rokonítható. Maradjanak kívül a hétköznapok gondjai, ha tudnak. Maradjanak a kicsinyes bosz- szúságok és teljesedjen ki az emberi lényeg, mert örökösen erre vágyik. Tudja, hogy együtt alakul ki e lényeg: a test is megkapja azt, ami jár neki, a szív feltöltődik isteni energiákkal, nektárral, ambróziával, s felüdülni vágyik benne az érzelmeket irányító és kiteljesítő lélek. Tudja-e valaki a nagy drámaírónál szebben leírni a Szent Iván-éji álmot? Azt, amely felgyújt minden tüzet, táncra hívja a szerveket, lélegzetelállító bolondulásig hamis és mégis igaz cselekedetekre, a szív parancsára mozgósítani. Háborúkkal, szorongásokkal terhelt világunkban aligha. Legfeljebb együttérző sóhajainkat tudjuk kiénekelni, abban bízva, hogy a sok apró zümmögést mégis meghallják, mint ahogy meghallották, s talán az elűzötteknek is lesznek egyszer rendes álmaik, szerelmes álmaik, nemcsak a rémségek villannak meg folyton. Az éj rövid, de még elég hosszú arra, hogy félresöpörve gondjainkat elragadjon a nyár varázsa, s úgy vigyen e pár órányi lángolásba, mintha a mindenséget akarná adni érő gyümölccsel, megizmosodó palántáinkkal, hajnali madárhangokkal megerősítve reményinket. Jön az aratás, csontszáraz napok érlelő ideje, a test gyötretése, az égből hintett nő befogadása. Hogy kikerekedhessen: az ember teljességre vágyik, s ebben kellenek bolondságokra alkalmas napok és éjjelek, mint ez a Szent Iván-napi. Mándoki rózsákért Három gyermeke mellett azért egy kevés idő még jut a gyesen lévő mándoki Bíró Tamásnénak kedvenc hobbijára, a virágoskertjére Balázs Attila felvétele Kertész szülinap Nyéki Zsolt __________
