Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-19 / 141. szám
1999. június 19., szombat Öjet« HÉTVÉGE 9. oldal Két nyelv mestere Marik SAndor A Parlamentben Göncz Árpád államfőtől vette át egyetemi tanári kinevezésének okiratát Csekéné dr. Jónás Erzsébet. A neve mellett hétfőtől ez áll: a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tudományos főigazgató- helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár. Csekéné dr. Jónás Erzsébet — Csak az egyetemi évekre hagytam el Nyíregyházát, Debrecenben magyar-orosz szakon diplomáztam, a főiskola pedig az első munkahelyem, ahol végigjártam a szakmai ranglétrát — foglalja össze életének állomásait röviden. Az évszámokból érdekes, szabályos sor áll össze: 18 évesen érettségizik, 28, amikor megvédi kisdoktori értekezését, 38, amikor kandidál, 48, amikor habilitál. Kilenc könyvét forgathatják a hallgatók és más érdeklődők, „A magyar Csehov”-tól a „Mindennapi kommunikáció”-ig, ami meglehetősen széles skála. — A nyelv és a kifejezés köti össze munkáimat — teszi követhetővé az öszefüggé- seket. — Szerencsés voltam, mert már egyetemista koromban rátaláltam a tudománynak arra az apró szeletére, ami azóta is foglalkoztat: ez a műfordításelemzés. Orosz szakosként Csehov pedig aranybányának számított ebből a szempontból is. Olyanok ültették át magyar nyelvre, mint Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád — a Nyuga- tosok generációjából —, akik saját művészetüket vitték át fordításaikba, bár nem tudtak oroszul, nyersfordításokból dolgoztak. Őket a hetvenes években Elbert János, Rab Zsuzsa, Devecseri Gábor követték, képzett rasszisták, korrekt nyelvtudással. Elbert porolta le a századforduló stílusát, nála szólalt meg először Csehov az akkori pesti szlengben, ami „68 után mindenképpen érdekesnek számított, újszerű, merész ötlet volt. A nyolcvanas években Spiró, a rendszerváltozás után pedig még fiatalabbak fordították, igazolva, hogy Csehov ábrázolásmódja, élethelyzetei mit sem veszítettek aktualitásaikból. Csehovnak ma is van időszerű mondanivalója. A műfordítás nemcsak nyelvek, hanem kultúrák közötti kommunikáció is. Ennek elemzése kifogyhatatlan kincsestár. Csekéné dr. Jónás Erzsébet az orosz tanszék vezetője is a tanárképző főiskolán, követni tudja, milyen ma az orosz nyelv „státusa” Magyarországon. — Kétségtelenül voltak nehéz napjaink — emlékezik a rendszerváltózás időszakára. — Az orosz nyelv és irodalom oktatása lélektani hullámvölgybe került a kilencvenes évek legelején, a köz- Az egyik legutóbbi kő- hangulat az elő- tet ző rendszerrel együtt az orosz nyelv „leváltását” is szorgalmazta. Mára túljutottunk ezen az átmeneti állapoton. Ä tanszéken kiválóan felkészült, minősített tanárok dolgoznak, akik könyveket, tananyagokat írnak, és ma már szép számmal vannak hallgatók is, akik ezt a nyelvet akarják tanulni, tanítani. A műfordításelemzés mellett — ami az újonnan kinevezett egyetemi tanár kedvenc szakterülete — egyre következetesebben foglalkozik a kommunikáció kérdéseivel is. Nemcsak tanítja az anyanyelvi kurzus keretében, a mindennapi alkalmazásról könyvet is írt — tehát fontosnak tartja, van mondanivalója róla. Erről így beszél: — Arra a gondolatra építek, hogy nemcsak az író eszköze a nyelvi kifejezés, hanem a „hétköznapi” ember számára is fontos.' Nem mindegy, hogyan szólal meg, miként vesz részt aktívan egy beszélgetésben, jól tudja-e kifejezni érdeklődését, netán el tud-e utasítani úgy valamit, hogy az ne legyen bántó, sértő. Életünk tele van olyan alkalmakkal, amikor a jó nyelvi kommunikáció számottevően segítheti, vagy gátolhatja céljaink elérését. Különösen igaz ez most, amikor napjaink álláskeresőjének tudni kell „eladni” magát, ha egy jó munkahelyet, egzisztenciát akar. Szennyvíz csordogál a házak között El kell fordítani a kallantyút, és kész • Vérhasjárvány fenyeget a legújabb lakóterületen CSERVENYÁK KATALIN Szép lassan csordogál, folydogál a szennyvíz a házak között, az úton, onnan pedig az Igrice mocsárba (természetvédelmi terület). Állítólag csak egy kulcsot vagy egy kallantyút kellene elfordítani, s máris mehetne a lé közcsatornába, ám a helyzet ettől sokkal bonyolultabb. Az Örökösfoldtől északra fekvő 14 hektáros (most már lakóterületről van szó. Még 1995-ben kötött megállapodást a nyíregyházi önkormányzat a Barnabás Kft.-vel, személy szerint Kurucz Dezsővel a kft. megbízottjával — a cég az írás szerint házhelyeket akart osztani a területen — arról, hogy belterületbe vonja a Pa- zonyi és Szalag utca közötti részt. Ennek feltétele: „A víz, villany, közvilágítás, szennyvíz közművek és szüárd burkolatú út megépítését önerőből, illetve a leendő telektulajdonosok által finanszírozva — önkormányzati forrás, támogatás igénybe vétele nélkül — vállalja.” Ez ugyan ellentmond a közgyűlés mai napig érvényben lévő lakossági önerős út- és közműtámogatásról szóló rendeletének, a megállapodás azonban megköttetett. Az eladónak az adásvételi szerződésekben kellett (volna) rögzítenie: a vevők önkormányzati támogatást a közművekhez nem igényelhetnek. Ők termelik Kialakítottak 140 telket, 130 már el is kelt, folynak az építkezések, sőt, ötven házban már laknak is, köztük húszban érvényes lakhatási engedéllyel. Ők (is) „termelik” a szennyvizet: rákötöttek a csatornára, amelynek azonban az átemelőnél most még vége van, nem vezet tovább. Itt található az a kallantyú, amit valakinek el kellene fordítania, ám annak az ára 14 millió forint. Ennyivel tartozik a lakókból és a Barnabás kft.-bői alakított közműtársaság a kivitelezőnek. De kezdjük most elölről! Kurucz Dezső, a Barnabás kft. megbízottja: — Mi ezen a területen szilvát akartunk termelni. Az önkormányzat azonban nem járult hozzá a telepítéshez, kezdeményezte, osszuk ki építési telekként. Felajánlottam, csináljuk meg közösen, de elutasítottak, riiondván, nincs rá apparátus. Nem volt más választás, kivontuk a területet művelés alól. A megállapodást annak tudatában írtam alá, hogy az úgy is semmis, hisz az állampolgárok helyett, az önkormányzati rendelettel ellentétes szerződést nem köthetek. Elkezdték a telkek értékesítését. Sem szóban, sem írásban nem tájékoztattak senkit a megállapodásról, viszont tény: külön tételként szerepelt a telekár, s külön a közműveké (450 ezer forint), és kikötés volt a szerződésben, hogy minden telekvásárló vállalja, az arra a területre alakuló közműtársulás tagjává válik. Ki is épült a víz-, a villany- és címzettje a polgármesteri hivatal — figyelmeztetett a járvány- és fertőzésveszélyre, kérte, a hivatal saját hatáskörén belül vizsgálja felül a problémát, a szükséges intézkedéseket tegye meg a panasz azonnali megszüntetése érdekében. Kezelni lehet — Nem tudom, hogy lehetett kiadni anélkül a lakhatási engedélyeket, hogy nincs bekötve a csatorna. A fizetési problémákat tisztázzák peres úton, de azt nem gondolhatja senki komolyan, hogy egy ekkora területen szippantani fognak! Az önkormányzat nem tud kibújni ez alól. így nem lehet lakni. Harmincfokos hőség van, minden olyan fertőző betegség — vérhas, szalmonelló- zis, hepatitis A —, amely ilyen úton terjed, járványt okozhat. Azonnal intézkedni kell, függetlenül a fizetési kötelezettségtől. Ezt a csatornát ki kell nyitni, akár tetszik, akár nem. Angyal László, műszaki irodavezető: — Amikor a lakhatási engedélyeket kiadtuk, tudomásunk volt arról, hogy a rendszer működik, nem kapcsolták ugyan a városi hálózatra, de szippantották. Ez magánterület, a város annyiban segített, hogy a rendezési terv készítését magára vállalta. A lakók képviselői — Lövei Valéria és dr. Kondor László — nemrég fogadóóráján megkeresték Csabai Lászlóné polgármestert, közbenjárását kérve. A napokban lakógyűlést tartottak a telektulajdonosok, s úgy döntöttek, a sajtó segítségével tárják a nyilvánosság elé problémájukat. A lakók óhaja, hogy az elszámolást követően megegyezzenek a Engedély nélkül Horányi András, a Nyírségvíz Rt. beruházási csoportvezetője: — Az Örökösföld Észak Közműépítési Társulással megállapodást kötöttünk, vállaltuk a beruházás lebonyolítását. Nem értem a felháborodást: a szerződésben az áll, hogy ők a művet térítés nélkül felajánlják átvételre az rt.-nek. Szerződésszegést követtek el, mivel a mai napig nem utalták át a szerződött összeget. Amennyi pénzt kaptunk — 15 millió forint —, annyi értékű munkát rendeltünk meg. A műszaki készültség azonban most magasabb, mint a pénzügyi teljesítés. A kivitelező nem kezdeményezi a műszaki átadást addig, amíg meg nem kapja a teljes költséget. Kiss György, a Közmű Kkt. vezetője: — Tavaly augusztus végén teljesen elkészültünk a munkával. Csurig a csatorna munkát végeztem el. Mit tudok tenni? Tömjem be a csatornát? Próbáltam felvenni a kapcsolatot Kurucz Dezsővel, de bujkál előlem. Nem fogadom el, hogy nem az eredeti tervek szerint épült meg a rendszer. Egyetlen változtatást javasoltunk, amit a tervező jóváhagyott. Mindent dokumentálni tudok. Dr. Magyar Veronika városi tiszti főorvos május 5-én — a lakók kérésére — helyszíni szemlét tartott a területen. Másnapi keltezésű levelében — melynek A szerző felvételei kivitelezővel. A terület önkormányzati képviselője, Szabó Attila a gyűlésen megígérte: a jogi és törvényes határokon belül mindent megtesz a lakók érdekében. Ügyvédjük dr. Kovács Katalin véleménye szerint párhuzamosan lehet kezelni a két problémát: a csatorna üzembe helyezését és az elszámolási, pénzügyi vitát, amit bírósági úton lehet rendezni. Addig is csendesen csordogál tovább a szennyvíz a házak között, az úton, egyenest az Igricébe. Ezt az utcát Béri Balogh Ádámról nevezték el a gázhálózat. Mindenki abban a hiszemben fogott — építési engedéllyel — az építkezésbe, hogy összközműves telket vásárolt. A megállapodásról alig egy hónapja(!) szereztek tudomást a lakók, amikor az útépítésre benyújtott pályázatukat nem vették át a városházán. A felhők azonban már tavaly ősszel kezdtek gyülekezni az új lakóterület felett. A szennyvízhálózat miatt. Költségei — az előbbiekhez hasonlóan — a lakókból alakult közműépítési társaságot terhelik, a megrendelő viszont a Nyírségvíz Rt., míg a kivitelező a Közmű Kkt. A rendszer gyakorlatilag kész, a kivitelező azonban addig nem adja át, míg nem rendezik a számlát. Fehér László, az építő közösség képviselője és Kurucz Dezső állítja: nem a tervek szerint készült a kivitelezés, műszakilag nem megfelelő, nem is került annyiba, mint amennyit most kérnek érte. — Felháborít — mondja Ku- racz Dezső —, hogy a rendszer, amely a lakók pénzéből épült, a Nyírségvíz Rt. tulajdonába kerül, amint átveszi üzemeltetésre. Néhány milliót hajlandó vagyok még fizetni, de többet nem. Az egész építkezés egyedi és úttörő munka volt, ami elveszett a jogszabályok útvesztőjében. Akkor még 12 millió volt a tartozás, de azóta kettővel gyarapodott (az áramlekötési díjat ki kellett fizetni), s minél tovább húzódik az ügy, annál több lesz a költség. A pályázatot 27 millió forint plusz áfás árajánlattal nyerte a cégünk a Barnabás Kft. pályázatán. Hogy az áfát visszakapják, bevonták a bonyolításba a vízmüvet, amely jogosult az áfavisszaigénylésre. Amikor megérkezett a 15 millió, megkötöttük a vízművel a szerződést az első ütemre. A lakók sürgetésére — annak ellenére, hogy a vízmű pénz hiányában nem rendelte meg a további munkát —jóhiszeműen folytattam, sőt befejeztem a kivitelezést. Ma már ötvenen laknak ott. Engedély nélkül rákötöttek a csatornára, s a szennyvíz most a legmélyebb ponton kifolyik. Lehet, az ÁNTSZ engem von majd felelősségre emiatt. Bírósághoz sem fordulhatok, hisz meg nem rendelt Értékeink Bizonyára sok érdekes esemény zajlott már le a kisvárdai várban, ám az építtetők bizonyára nem sejtették, hogy egyszer majd színházi fesztivál színhelye lesz a történelmi környezet. A hajdani udvaron, a vár mellett pedig fiatalok kergetik egykor bőszen a labdát. A régi hősi idők így változtak az évszázadok alatt. A maiak közül viszont kevesen tudják, hogy a kalocsai érsek anyagi támogatásával indult meg 1465-ben a vár alapjainak lerakása. A fennálló két délkeleti (ép) és a délnyugati (csonka) torony közötti falszakaszt a XVII. században magasították Elek Emil felvétele líumLiíiy
