Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-16 / 138. szám

1999. június 16., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Hat százalék Györke László V ajon kételkedett-e valaha valaki annak az állításnak a hitelességében, hogy Sza- bolcs-Szatmár-Bereg agrármegye? Aligha. Ha azt vesszük alapul, hogy 228 település közül mindössze tizenhat város (hét az utóbbi évtizedben lett azzá), ha hozzátesz- szük: a (külföldi, ipari) befektetők nemigen tolonganak mifelénk — különösen a szat­mári-beregi térségben —, akkor is igazolt­nak tűnik az állítás. S ehhez tegyük még hozzá, hogy a lakosságnak igen jelentős hányada él „földközelben". Talán éppen ezért meglepő, hogy a sta­tisztikai adatok szerint a lakosságnak mind­össze hat százaléka keresi meg (nehéz) ke­nyerét a mezőgazdaságban. Ezt persze nem szabad mereven értelmezni, teszik hozzá a statisztikusok, hiszen a kereső lakos­ságnak azért ennél lényegesen nagyobb hányada kötődik valamilyen formában az agrárágazathoz. Ha a vállalkozók ágazati megoszlását az adózás szempontjából vesszük szemügyre, akkor is hat százalék a mezőgazdaságból élők aránya. Persze itt sem szerepelnek azok, akik „csak földközelben" vannak. Elgondolkodtató viszont, hogy az őster­melők kilencvenhat százalékának a mező- gazdaságból származó éves jövedelme nem éri el azt a szintet (250 ezer forint), hogy adót kelljen fizetnie. Persze azon lehet me­ditálni: vajon ki mit, mennyit vall be, de azt nehéz lenne vitatni: az ágazat válságban van. Az itt képződő jövedelmek pedig kriti­kán aluliak. A piacon olykor tapasztaljuk: szinte fillére­kért kínálják a termelők portékájukat. Úgy tűnhet ilyenkor, mintha a hat százalék is sok lenne. Meg akkor is, ha a hús, a tej, a krumpli és még ki tudja mi mindennek a túltermelésére, piactalanságára gondolunk. De ez már más „káposzta"... Osztályon felüli Hogy hányadikos vagyok? Ha nem látnád, osztályon felüli... Kishaver... Ferter János karikatúrája HÍREK □ A civil társadalom élénkítése Az E­misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Stratégiai tervezés és együttműkö­dés címmel június 17-től háromnapos kép­zést tart Nyíregyházán. □ Kihelyezett ügyfélszolgálat A me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság június 17-én kihelyezett ügyfélszolgálatot tart a mátészalkai és vásárosnaményi művelő­dési központban 9-14 óráig, valamint a csengeri polgármesteri hivatalban 10-14 óráig. □ Nemzetközi lovasnapok A Hortobá­gyi Nemzetközi Lovasnapokat június 18-20. között rendezik meg az Epona lovasstadion­ban. A látogató az eseményen ízelítőt kap a magyar lovasélet hagyományaiból és ered­ményeiből. Gát­rekonstrukció Határőrök vigyázzák a magyar-ukrán határral párhuzamosan, attól száz méterre húzódó Badaló és Tarpa közötti két és fél ki­lométeres gátszakasz re­konstrukciós munkáit. A Sárospataki Gátépítő Kft. és a Betonút Építő Rt. a százhetvenmillió forint plusz áfás beruházást az időjárástól függően legkésőbb ősz végéig fejezik be Balázs Attila felvétele Vonzó régió Kelet-Magyarország A nagykövet tervei • A sikeres újság is jó példa az eredményes osztrák befektetésekre Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Az oszt­rák befektetők Kelet-Magyar­ország iránti bizalmát min­den bizonnyal erősíti, hogy Ausztria Budapestre akkredi­tált nagykövete, Hannes Pó­rias ismét Nyíregyházán tár­gyalt gazdasági szakembe­rekkel. A nagykövet látogatása apropó­ján összeszámolt osztrák érde­keltségű megyei cégek két tucat­ra rúgnak, köztük akad több mil­liárd forintos éves forgalmat produkáló is. Az üzleti életben viszont több lehetőség rejlik. — A kelet-magyarországi kap­csolatok bővítésében, fejlesztésé­ben kiemelt jelentőséggel bír a legutóbbi egyeztetés. Hosszabb előkészületek után most azt re­mélem, konkrét projektek hoz­zák meg hamarosan gyümölcsei­ket — fejtette ki véleményét a tárgyalások végén lapunknak Hannes Pórias osztrák nagykövet Hannes Pórias. Az együttműkö­dés egyik legígéretesebb terüle­tének a környezetvédelmet tar­totta, hiszen az Európa Unió bő­vítésénél erre nagy hangsúlyt fektetnek. Ausztriának pedig magasfokú szakmai ismeretei vannak e szakterületen, míg a közös programok finanszírozásá­ról már korábban gondoskodtak. Elek Emil felvétele Franz Vranitzky kancellár 1995-ös debreceni tárgyalásain állapodtak meg ugyanis arról, hogy Kelet-Magyarország inf­rastruktúrájának korszerűsíté­sére osztrák részvétellel megala­kítják a Duna Fejlesztési Kft.-t. Ez a cég gondoskodik a közös be­ruházások tervezéséről, az oszt­rák befektetők bevonásáról, va­lamint a finanszírozási források előteremtéséről. Az osztrák tőke egyébként az egész országban 1998 végéig befektetett összes, mintegy 20 milliárd dollárból 10 százalékkal részesedik. A tömegkommunikáció is az üzlet világának része, s nagykö­vetként bizonyára szembesül az­zal, hogy a magyar sajtó gyakor­ta kerül viták kereszttüzébe. Ho­gyan értékeli azt, hogy Északke- let-Magyarország, így Szabolcs- Szatmár-Bereg megye médiapia­cán osztrák cég szerzett vezető szerepet? — tettük fel a kérdést. — Egy újság attól lesz jó — hangzott a nagykövet válasza —, ha az azt működtető érdekeket megfelelő módon képviseli. Biz­tos vagyok benne, hogy az oszt­rák tulajdonos ennek tudatában van, s éppen ezért nem osztrák újságot készít itt, hanem Kelet- Magyarország életét, minden­napjait, helyi érdekeket tükröző lapot. Különben nem tudnának ilyen sikeresek lenni — fejezte ki elismerését Hannes Pórias. LETKEPEK Medárdi rózsák Törő István Ténfereg a nap, még alig ér a házak felé. Megcsillan a fe­kete, fényes cseresznyéken, melyből a verebek, rigók bé­késen lakmároznak. Csacsogá­sukkal felverik a gazdát. Me- dárd napja nemrég múlt el, Gábor álmosan törölgeti a sze­mét. Várja az ég csapjának megnyílását. A Nap bekandikál a szobá­ba, ragyog tőle a kép üvegje. Esküvői kép, gyönyörű ham- vasságú menyasszony, vágy­tól, erőtől duzzadó ifjú ember. Mária és ő. Két égő gyertya­szál a viharban. Esetlen laví- rozás, hogy megmaradjon a törékeny láng, s el ne fújják a mindennapok. Hány Medárd és hány szűkös ősz. Minden elröppent, akár a gyerekek. Mária már kint sertepertél a zöldséges ágyások között. Kezet elzsibbasztó csalánt vág a kiskacsáknak, hívogatja a jércéket, Gábor nem látja, de tudja, hogy így van, mert ez a rend. Ahogy a szandál szíjaival babrál, a kép megelevenedik, bekattan az a nyárelő. Halasz­tották az esküvőt, a mama gyengélkedett. Végül mégis kitűzték. Négy napja esett, elájult határ, megdőlt búza­táblák, felduzzadt árkok jelez­ték a monszun erejét. Végül csak kisütött. S ők verőfény­ben vonultak végig az utcán, a szorongás és a szépség két élő­lénye, a szempárok bűvöleté­ben. Máig sem tudja hogy hangzott el az igen. Egyszer csak kezébe adták Marit, hogy ezentúl az övé, viheti. S ő vit­te volna el a világból, az embe­rek elől akár egy lakatlan szi­getre, de Mari megmakacsolta magát. — Előbb a mamához me­gyünk. A mama békésen pihent, de felrezzent, amikor meglátta az ifjú párt. Még fel is ült az ágy­ban, s úgy köszöntötte őket. Mária gondolt egy meré­szet, ölébe tette a menyasszo­nyi csokrot, melyre a mama mohón rácsapott, s vitte ma­gával, oda a szédítő mélység­be. Gábor szedett helyette friss rózsákat a kertben, s azok ra­gyognak ott a képen. Gábor elcsoszog a rózsabo­korhoz, s kiabál Máriának. — Gyere gyorsan, nézd meg mit találtam! Mária jön, s ott a téglavörös Mercédesz rózsabokor a lába előtt. Legalább nyolc szál feslő bimbó. — Ezt találtam neked! — mutat rá Gábor, s Mária erélyes tiltakozása ellenére le­nyírja a rózsaszálakat. A tövi­sek megszúrkálják, mégis bol­dogan nyújtja. Mária mohón kap utána, még a szeme is be­lekönnyezik, s viszi, megmu­tatva a macskának és minden más élőlénynek, mely körbe­veszi. Langyos szellő rezdül, majd haragossá kezd váltani, s Gá­bor tudja, hogy jön az esőzés. Késik ugyan, mint az ember mozdulatai, sutácska talán, de biztos életet cipel felhőiben a megmaradáshoz. Napirenden az oktatás Nyíregyháza, Ivano-Fran- kovszk (KM) — Az oktatás és tudományos együttműkö­dés szerepelt a Kárpátok Eu- rorégió érintett szakemberei­nek minapi tanácskozásán az ukrajnai Ivano-Fran- kovszkban. Az oktatási vezetőkön és a tagor­szágok képviselőin kívül — tájé­koztatta lapunkat László Bri­gitta, a KEU megyei összekötője —, Ukrajna magyarországi, len­gyelországi és romániai nagykö­vetségeinek munkatársai is részt vettek az ülésen, melyen megállapodtak abban, hogy együttműködésüket kiterjesztik a régiók közötti tapasztalatcseré­re, a Kárpátok Eurorégió okta­tásfejlesztésének tudományos, módszertani és információs té­máira, kiadványok cseréjére, szótárak és közös turisztikai ki­adványok megjelentetésére. A résztvevők alapvető célként határozták meg a nemzeti nyel­vek, kultúrák, a történelmi is­meretek bővítését, az oktatás tartalmi kérdéseinek megvitatá­sát, közös konferenciák, ismeret- terjesztő fórumok megszervezé­sét. Kezdeményezik és támogat­ják a közép- és felsőfokú intéz­mények közötti kapcsolatfelvé­telt, a tanár és diák csereprogra­mokat, művészeti és sportdelegá­ciók utazását. A tanácskozáson túl a jelenlé­vők ellátogattak Ukrajna legna­gyobb egyetemére, ahol gáz- és olajipari mérnököket képeznek, s kutatások is folynak, s tájékoz­tatást kaptak a bölcsészképzés­ről is. A térség kulturális életé­ről a vendégek kétórás koncert során kaptak képet. A tanácskozás résztvevői Ivano-Frankovszkban Amatőr felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents