Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-14 / 136. szám
1999. június 14., hétfő Kdét«» HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Ha rendül a bizalom... Galambos Béla Gyorsan hízik a dioxin-botrány, miután kiderült, ezernél több belga csirke-, sertés- és szarvasmarhatelep termékei fertőzöttek a májkárosító, daganatkeltő, impotenciaokozó vegyülettel. Az hamar egyértelművé vált, hogy az állati termékekbe olyan takarmányok feletetése útján került a mérgező anyag, amelyekbe fáradt lenolajat dolgoztak be egy belga takarmánygyárban. De honnan kerülhet, s kerülhet-e bárhol dioxin a tápokhoz használt olajokba, zsírokba? — terjedt a pánikgyanús kétely, s nemcsak a szakemberek fejében. Országok sora sietett betiltani az Európai Unióból származó húsok és állati eredetű élelmiszerek forgalmazását. Itthon az FVM is zárlatot rendelt el a Franciaországból, Németországból, Hollandiából és Belgiumból származó ez év január 15-e után gyártott termékekre. A tilalmi listán szerepelnek élelmiszerek és belgiumi gyártású, illetve onnan származó olajat és zsírt tartalmazó takarmányféleségek. A kérdéses import ennivalókat (főként tejtermékekről van szó) a hírek, no és fogyasztói reményeink szerint már le is szedték az áruházak polcairól. Bár nálunk még egyetlen élelmiszer, illetve takarmány dioxinvizsgálata sem fejeződött be, az effajta aprólékos és rendkívül drága analitikai munkára kizárólagosan képes Környezetgazdálkodási Intézetben, az ágazati miniszter a múlt héten már cáfolta a lehetőségét a hazai előállítású élelmiszerek dioxinszennyezettségének. Érthető, hogy a politikus meg akarja előzni a pánikhangulat kialakulását, az igazi azonban mégis csak az, amikor szakember szólal meg effajta kérdésben. Nos ez is megtörtént a hét végén, amikor a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet főigazgatója kijelentette: a nyugat-európai dioxinszennye- zés véletlen baleset következménye, amely figyelmetlenség miatt következett be. Az állati tápok feljavítására szolgáló használt, majd megszűrt sütőolajat ugyanis olyan tartálykocsiban szállították, amelyet előzőleg nem tisztítottak meg az úgynevezett aromás PCB vegyületektől. Az olaj pedig kioldotta az e vegyületekben lévő dioxint, és így juthatott az állati tápokba. A magyar fogyasztókra mindez nem jelent közvetlen veszélyt. HÍREK □ Nyírbátori mozgáskorlátozottak Új helyen várja ezentúl tagjait és ügyfeleit a Mozgáskorlátozottak egyesületének nyírbátori csoportja. Irodájuk ezentúl a Polgármesteri hivatal udvarába, a Szabadság tér 7. szám alá költözött. □ Kihelyezett ügyfélszolgálat Kihelyezett ügyfélszolgálatot tart június 18-án délelőtt 10 órától Csengerben, a Polgármesteri Hivatalban a Megyei egészségbiztosítási pénztár. □ Tüzoltóverseny Immár harmadik alkalommal rendezik meg a Kovács Ilona Emlékversenyt a hivatásos és önkéntes tűzoltók számára. Az emlékverseny június 26-án délelőtt 9 órakor kezdődik Nyíregyháza llo- natanyán, az újmajori lovasiskola területén, ahol a látványos vetélkedő mellett gyermekprogramok, hőlégballon-bemutató, valamint lovaglás és büfé várja az érdeklődőket. A malom vendégei A tarpai szárazmalom megyénk beregi tájegységének egyik leglátogatottabb műemléke. A tákosi Simon Józsefné népművész mindig szívesen hozza el ide vendégeit, nemrégiben budapesti barátaikkal látogattak el az ipartörténeti csodához Balázs Attila felvétele A tréning nem rombol, mindig épít A nyugat-európai szabványok megkövetelik az emberi erőforrás fejlesztését Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Tréningezni annyi, mint gyakorolni, felkészülni valamely teljesítményre. A fogalom a sportból származik, de mára talán túlzottan is közkeletű lett. A divatos kategória klasszikus értelemben nagyon komoly tartalmat hordoz. A tréningek mibenlétéről beszélgettem dr. Komor Levente pszichológussal, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vezetéstudományi tanszékének vezetőjével. A vezető tréner szakterülete a szervezetfej leszűr. Komor Levente 43 éves, a hadtudományok kandidátusa, egyetemi docens, szakvezető, munkapszichológus. A jelenlegi munkájához kötődő felsőfokú tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte. Tíz évet élt és dolgozott Nyíregyházán, családja és baráti köre mindmáig szorosan köti ide. tés. Tíz év alatt több mint négyszáz tréninget vezetett, többet megyénkben, melyet jól ismer. Legutóbb a Nyírségvíz Rt. munkatársait készítette fel az ISO-s szabványosítással összefüggő szervezeti megújításra, és „csapatot épített” a vízszolgáltatónál. A tréningmozgalom a hetvenes évek elején indult el — a „csoportozási láz” előbb Amerikában terjedt el, de hamarosan Nyugat-Európa is hatása alá került — tudtam meg. A hullám tartós, nyilván véget sem ér, hiszen aki egyszer kipróbálja, rájön: a szakszerű munkának látható, érzékelhető haszna van. Hazánkban felgyorsuló térhódítása összefüggésben van az EU-s igazodással. A nyugati szabványok harmada ugyanis a humán erőforrást célozza meg, egy sor követelmény vonatkozik a képzésre, képzettségre. A felépített, intenzív tréning különösen a középméretű és a nagyobb vállalatok eredményessége szempontjából kiemelkedő. A vállalati igény élénk, a kérdésekre adandó szakmai válaszoknak nincs akadálya. Különösen feltűnő a fejlődés a multinacionális cégek megjelenése óta, hiszen számukra a világ legtermészetesebb dolga, hogy mind az alapításkor, mind menet közben, Az idő a soha többet fel nem használható erőforrások egyike A szerző felvétele folyamatosan tréningezik a munkatársakat és a vezetőket. A tréningpiac számára nemcsak a kihívások nagyok, hanem a felmutatott eredmények is: ’95-ben a 2400 képzéssel foglalkozó cég mintegy 200 milliárd forint forgalmat bonyolított le. A rendszerváltás talán még nagyobb lendületet adott. A tréning igen keresett áruvá vált. A szakképzett trénerek javarészt a pszichológusi, pedagógiai végzettségűek közül kerülnek ki, de nem kevés az emberszakmák mellett a műszaki világ képviselőinek száma sem. A szükséges ismeretanyag meglehetősen sokrétű, számtalan tudományból összegződik. A „csoportozás” mint módszer a gyógyításban vált általánossá, azonban a tréningeknek is ez az alapja. A tréner nem felelős a döntésekért, az a vezetők dolga, de tanácsokat ad, s partner a jobbításban. — Vegyünk például bármilyen szervezetet, termelővállalatot, vagy akár egy hivatalt! A cél a magatartás megváltoztatása. A feladat az, hogy amikor vége a tréningfolyamatnak, sikeresebb, hatékonyabb egyének, csoportok és ezáltal sikeresebb szervezet legyen a végeredmény. A munkatársak, a csapatok együtthatása, a kapcsolatok minősége adja az egész kimenetet. Hasznos, ha a szervezet termelékenyebb lett, ha előnyösebb lett a létszámmozgás, csökkent a távollétek száma, s nőtt a belső és külső elégedettség. Hogy a tréning betöltötte-e a szerepét, az tehát mérhető. A tréning ellenjavallt leszálló ágban lévő, felszámolásközeli cégeknél, s ott, ahol nagy a bizalmatlanság, a gyanakvás. A tréningnek mindig pozitív a célja, sohasem rombol, mindig csak épít, s támogat minden valamiért való folyamatot. Ha nem így lenne, nem is csinálnám. Hajnal a kertben Cserbaköy Levente A nap még csak sejteti, hogy az égbolt peremén hol is fog nemsokára előbukkanni, mi a családban már felkészültünk a mai egészségmegőrző futásra. Ez úgy zajlik le, hogy a feleségem felhúzza a frissen vett futócipőjét, én magamra rángatom a szabadidőruhát, a kutyánk elénk teszi a pórázát. Amire én azt ráadom, addigra a feleségem már el is startolt, ami természetes, hiszen ez a hajnali futómizéria az ő ötlete volt. Mi a kutyával megelégszünk a sétával, a nyugodt bóklászással, a füvek, fák, virágok szemlélésével. Ez, meg a környező kutyákkal történő eszmecsere olyan ricsajjal történik, hogy már a szomszédaink is tudják, mi a hajnali futásidőnket töltjük, tehát hamarosan elérkezik a kerti munkák ideje. Amire befordulunk az utcánkba, már a feleségem is feltűnik, és pihentető, laza futással közelít a kapuhoz. Mivel a kulcs nálam van, még némi helyben futás is belefér az egészségőrzésbe. Ez a futási módszer mostanában lett kidolgozva, és nagyon emberbarátinak tűnik. Legalábbis még egyszer sem ért vissza a feleségem kifulladva, a levegő után kapkodva. Úgyhogy azonnal irány a kert, amit a felkelő nap egyre fényesebben kezd beragyogni és a diófáról betölt a kerti rozsdafarkú trillázó éneke. A kert elején a szürke szitát megszedjük fóldieperrel, hogy a délelőtti melegben legyen mit elmajszolni. Ezután következik a kert felderítésének lehangolóbb része. Most derül ki, hogy az éjjel hány palántát rágott ki a lóbogár és a mocskos pajor. Mert ezek fordulnak ki a földből egy-egy ásónyom után. A snidling az egyetlen, amiben nem szoktak kárt okozni. ]\^egnéztük a krumpliboga- karat is, hogyan viselték el a tegnap esti permetezést. Jelentem, kitűnően érzik magukat. Az a néhány, amelyik a földön hever azokkal vagy az aggkori végelgyengülés, vagy a röhögőgörcs végzett, látva az irtásukra tett meddő igyekezetünket. Mikrohitel: 1,3 millió A visszafizetési arány Nyíregyháza (KM) — Bár a várt nagyobb emeléséről még nincs országos döntés, jó hír a megyei kisvállalkozóknak, hogy árfolyam-változások miatt egymillióról 1,3 millióra emelkedett a mikrohitel összege. Erre folyamatosan pályázni is lehet a PRI- MOM (Alapítvány mikrohitel részlegénél. Kruppi Imre mikrohitel-igaz- gató elmondta, idén április 30-ig igen jónak mondható az indulás óta eltelt 6 év alatt összesen közel 1,4 milliárd forintot igénylő 2298 beadott pályázatból végül is 1229 pályázó vehetett fel majdnem 766 millió forint hitelt. A visszafizetési arány igen jónak mondható. Jelenleg több mint 275 millió a kint lévő hitelállomány. Ez évben már kétszer bírált kérelmeket összesen 64-et a bizottság, amelyek közül 49-et fogadtak el. Tovább nőtt a sertésállomány Nyíregyháza (KSH-Dajka János) — A vágósertések termelői felvásárlási ára 1988 februárja óta folyamatosan csökkent, a 274 forint/kg-os ár ez év februárjában már csak 171 forint/kg volt, ami 37 százalékos visszaesésnek felel meg. A csökkenő felvásárlási árak ellenére a sertésállomány növekedett. Tavasszal az országban megközelítően 5 millió 583 ezer sertést, és ezen belül 398 ezer anyakocát tartottak. A sertések száma egy év alatt 466 ezerrel, az anyakockáké 52 ezerrel gyarapodott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságaiban a KSH 1999. április 1-jei felmérése szerint 291 ezer sertés volt, 8 százalékkal több, mint 12 hónappal koráb ban. Gazdálkodási formák szerint vizsgálva a változást megállapítható, hogy a gazdasági társaságok 15, az egyéni gazdálkodók 8 százalékkal növelték állományukat, miközben a szövetkezeti szektorban 6 százalékos csökkenést regisztráltak. A sertésállomány hattizedét a kisméretű, egytizedét a közepes méretű és háromtizedét a nagyméretű gazdaságokban tartották. Az összlét- számon belül az anyakocák száma a megyében 18 ezer volt, ami egy év alatt szintén 8 százalékos növekedést mutat. Ez a sertésállomány további emelkedését alapozhatja meg. [élStkepÉk
