Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12 / 135. szám

1999. június 12., szombat 9. oldal TARLAT Naményi kisgaléria A. Vásántsnaményban megrendezett Kot- légisták III. Beregi Találkozójának szép színfoltja volt a kisgaléria megnyitása. A bemutatóhely létrehozásában jelentős szere­pük volt az egykori városi tanács és a Ba­bus Jolán Kollégium vezetőinek. A bentla­kásos intézmény adott helyet és rendezte be a tárlatot, melynek anyaga a város tulajdo­nát képezi. A kollekcióban megtalálhatók a naményi alkotóházban hosszabb időt eltöl­tött művészek festményei, kisplasztikái, grafikái, kerámiái, valamint faliszőnyegek és gobelinek. A kiállítás — színességével, gazdagságával — a város egyik legna­gyobb művészeti értéke. Kirchmayer Károly: Kodály Zoltán Vasas Károly: Hírnök Elek Emii felvételei MÚZSA Tornai József verse Imádat és pusztítás Féltünk egymástól és vigasztalanul szomjaztuk egymást egymást, sikoltva tagadtuk és ájultan húztuk vissza egymást, mindent bevallottunk szívünk őszi remegéseiről és becsaptuk egymást; hogy legalább néhány csillag-percig megmaradhassunk egymásnak, okosan dicsértük és kárörvendve-zokogva leckéztettük egymást, hús-szárnyainkba zártuk és örökké visszalöktük egymást, nap örvényének láttuk, sugárba-vesző arcúnak és ragacsos-bűzös férfl-állatnak-nőnek egymást; mondd meg, mikor imádtuk és pusztítottuk jobban egymást: hogyha elrúgtuk vagy száz karral-lábbal fontuk át újra és újra egymást? Váró Márton ajándéka a napfény Száztonnás angyal ötvenkét darabból • Magyar művész alkotása Texasban Marik Sándor Irvine (KM) — Váró Márton Munkácsy-dijas szobrászmű­vész a márvány mestere. Im­már tizenegy esztendeje a napfényes Kalifornia kék ege alatt alkot. — Isten különleges ajándékának tartom ezeket az éveket, hiszen ideális körülmények között dol­gozhatok. Nézz körül! — mondta mindjárt a kézfogás után. Körülnéztem. A Los Angeles San Diegóval összekötő nyolcsá­vos autópályáról tértünk le a Ka­liforniai Állami Egyetem északi campusához, ahol egy konténe­rekből álló műszaki telep szélén található a műterem: egy lába­kon álló, kifeszített napvédő er­nyő, a szükséges eszközök, vé­sők, fúrók, köszörűk és más rek- vizitumok halmazával, félkész szobrokkal és ígéretes márvány­tömbökkel, fehérek Carrarából és egy vörös Perzsiából. Néhány méterre csupán természetvédel­mi terület kezdődik, különleges növényekkel, madarakkal, fek- vőtámaszozó gyíkokkal. És hát a nap, amely szinte egész évben egyenletesen süt a valószínűtle- nül kék égen és jókedvre deríti az embert. Kitartani és Kivárni —- Fulbrigth-ösztöndíjjal jöttem ki egy esztendőre — mondja a művész — és azóta itt vagyok, a családommal együtt. Szerencsém volt, egy évig kaptam az ösztön­díjat az USA kormányától, ezu­tán egy évre elfogadott a szom­széd város elöljárósága: szép le­hetőséget kaptam, bizonyíthat­tam. A munkák aztán egymást hozzák, csak egy feltétel van: ki­tartani és kivárni és bírni ide­gekkel. Ez a legnehezebb: ha időm van, pénzem nincs, ha munkám van, nem érek rá más­ra, még másik munkát keresni vagy magam ajánlani sem. A leg­kiválóbbak is könnyen parkoló pályán találhatják magukat, mindenért meg kell mérettetni, mi több, küzdeni. Legutóbbi két emlékezetes munkája: Debrecenben a Szívse­bészeti Klinikán 1994-ben felállí­tott szobra, amely már Kaliforni­ában készült, s első volt, amely­ott maradt, és dobogós helyen tartotta a szegedieket. Az újabb megmérettetés Ti- szavasváriban várt rá, de előtte még Vass Sándor szövetségi ka­pitány segítője volt a 98-as EB- n. Kihívást jelentett számára, hogy az akkori NB I B-s csapa­tot vissza kellett hozni az NB I- be. A siker itt sem maradt el. Ma újra élvonalbeli együttese van vasvárinak. Erre az időszakra így emlé­kezik vissza: — A siker egyik titka volt, hogy zavartalan fel­tételek mellett tudtunk dolgoz­ni. Amit elterveztünk megcsi­náltuk és újra a csapat mellé állítottuk a közönséget, amely megérdemli, hogy élvonalbeli csapata legyen, így a legjobb gárdák is idelátogatnak. Sajná­lom itt hagyni Tiszavasvárit. Ügy érzem, összeértem a csa­pattal és a közönséggel is. Köl­csönösen megkedveltük egy­mást. Fájdalmas a búcsú, de a Dunaferrnél vár egy újabb ki­hívás, amit nem lehetett visz- szautasítani. Elmosolyodik, amikor a ba­juszára terelődik a beszélgetés: — Nagyon régen viselek ba­juszt. Egyszer fogadásból már levágattam, amikor a Pick-Sze- geddel bajnokságot nyertünk. Lehet, hogy keze alatt megtö­rik a Dunaferr átok és sok év próbálkozása után végre baj­nokságot nyer a Duna-parti le­génység és akkor újra levágja a bajuszát... Jöttem, láttám, győztem Fuuaitár András Skaliczky László neve jól cseng kézilabdás berkekben. Fiata­labb korában aktív kézilabdás- ként megállta a helyét és edző­ként is bizonyított. Korábban letette névjegyét szülővárosá­ban Újkígyóson, majd az férfi élvonalban, Békéscsabán, Kom­lón, Szegeden és legutóbb me­gyénkben, Tiszavasváriban is. A szabolcsi kisvárosban egy év elég volt neki arra, hogy irá­nyításával a gárda visszaker­üljön az élvonalba. így a csapat ősztől az ország legjobb 12 csa­pata között játszik. Ezzel azt is bebizonyította a 44 éves edző, hogy kisvárosban is lehet mi­nőségi kézilabdát csinálni. A csapat eredményességi statisz­tikája is arról árulkodik, hogy tervszerű, céltudatos munka folyt a szakosztálynál. Az ösz- szesen 36 tétmeccsből mind­össze három vereség és ugyan­annyi döntetlen csúszott be. Ti­szavasváriban a csapattal közö­sen elért sikert csupán az ár­nyékolja be, hogy a sikeredző tovább áll. Lejárt a szerződése és egy újabb kihívásnak tesz eleget. Ősztől az évek óta baj­nokságra törő Dunaferr tréne­re lesz. — Kézilabdás pályafutáso­mat meghatározta, hogy Újkí­gyóson nevelkedtem, ahol je­lenleg is lakom a családommal. A helyi csapatban kezdtem ját­szani, majd két éven keresztül a Szegedi Volán (PICK Szeged elődje) NB I—es csapatában ké­zilabdáztam mint irányító átlö­vő. A tanárképző főiskola befe­jezése után hazakerültem Újkí­gyósra és a munka mellett játé­kos edzőként folytattam. Az is­kolában számos tehetséges ké- zilabdást fedeztem fel és elkezd­tem velük foglalkozni. Edző­ként velük érez­tem meg elő szőr a siker ízét. 1981-ben a helyi álta­lános iskola fiú kézilabda csapatával a Nyíregyhá­zán megren­dezett Úttörő Olimpia orszá­gos döntőjén bajnoki címet sze­reztünk. Közben mate Skaliczky László matika és fizika szak mellé testnevelésből is diplomát szer­zett és edzőként is képezte ma­gát. így 1989-ben elérkezett szá­mára az idő, amikor magasabb osztályban is kipróbálhatta az addigi edzői tapasztalatait. Bé­késcsabára került, ahol előbb az ifjúsági csapatot dirigálta, majd 1990-ben vele debütált az NB I-ben a felnőtt gárda. Velük két évet töltött el sikeresen. Komlóra csábították. Három évig volt a bányászvárosban, ahol stabil csapatot kovácsolt össze. Irányítása alatt egy alkalommal megszerezték az ötödik helyet és beju­tottak a City kupába. 1992 és 1994 között az ifjúsági válogatott kapitánya is volt. Sorsfordulót jelen­tett számára, amikor 1995-ben a Pick-Sze- gedhez hívták szakve­zetőnek. Itt is bizonyí­tott, hiszen az 95/96-os bajnoki évben magyar bajnokságot nyert csapatával. Még két évig Stúdiófelvétel nek hivatalos átadási, avatási ünnepséget szerveztek Magyar- országon. A másikról, a Forth Worth-i alkotásról így beszél a művész: Valaki figyelt — Az Angyalok hatalmas mun­ka. Méretét tekintve is: négy emelet magasak, egyenként több mint száz tonnát nyomnak. A Művészetek Házának (Operaház) főhomlokzatát díszítik a texasi nagyvárosban. Mielőtt hozzá- kezdtem, a műtermem előteré­ben felépítettem a homlokzat 1:6 léptékű mását, hogy már munka közben a maga valóságában lát­hassam az egész alkotást, az ará­nyokat. Ötvenkét darabból il­lesztettem össze a szobrokat, az egyes részek helyükre illesztése és rögzítése külön mérnöki mun­ka volt. ezt az összedolgozás kö­vette, majd az aranyozott trom­biták elhelyezése. Ilyen volume­nű alkotás minden alkotót pró­bára tehet. Ritkán adódik ekko­ra lehetőség. Kimondhatatlan öröm, hogy 72 művész közül én 99 .............. A márvány­tömbben én már a kész szobrot látom. Váró Márton J kaphattam meg. Én is csak az avatást követő díszvacsorán tud­tam meg, micsoda véletlen befo­lyásolta, hogy listára kerültem. 1992-ben Dallasban a Plaza of the Americas hatalmas épülete előtt dolgoztam legújabb szobromon. Fogalmam sem volt, hogy a so­kadik emeletről valaki figyeli munkámat. Az az ember figyelte, aki később az Angyalok megren­delőinek javasolta, hogy engem is vegyenek fel a pályázók listá­jára. Michelangelo márványa — Mostani helyzetem sok jó le­hetőséget ad — mondja a mű­vész. — Többet utazhatok a vi­lágban, egy évben többször is megnézhetem, éppen akad-e szá­momra. megfizethető márvány Magyar angyalok Texasban Carrarában. A bányában mindig arra hivatkoznak, meg kell fizet­ni, hogy ez az anyag az, amely­ből dolgozott Michelangelo is. Nekem szerencsém van, faragó és nem mintázó típus vagyok, én meglátom, hogy melyik nyers tömbből tudom kihozni azt, amit akarok, így köthetek anyagilag előnyös üzleteket. Ám ehhez ott kell lenni személyesen, nem elég a műteremből elküldeni egy fa­xot, hogy ilyen és ilyen méretű, színű, minőségű anyagot akarok a helyszínre szállítva. Mert ez sokszorosa lenne annak, amit én meg tudok fizetni. És kivárom, míg más szállítmányt is külde­nek, amely mellé esetleg olcsón befér az enyém is. A szerző felvételei — Talán két esztendeje is megvan már, hogy Bán Ferenc barátommal arról beszélgettünk, nekem nagyon megtetszettek az új Nemzeti Színház bejáratához tervezett oszlopai — említi meg búcsúzóként egy szívéhez köze­lálló emléket. — Ezt követően, bármikor Olaszországban jár­tam, Michelangelo bányájában nemcsak magam munkáihoz ke­restem jó és olcsó anyagot, ha­nem olyan szemmel is gusztál- gattam a tömböket, mikor kerül­nek sorra azok, amelyek méltó­ak lehetnének a Magyar Nemzet Színház leendő főbejáratához... Ez utóbbi azonban már aligha­nem csak egy beteljesületlen álom marad. Életűt, alkotások Váró Márton életútja változa­tos. 1943-ban született Szé­kelyudvarhelyen, Erdélyben Magyarországon, most Romá­nia — emeli ki angol nyelvű életrajzában. Kolozsvárott végez a művé­szeti főiskolán, innen indul alkotói pályája, amely Ma­gyarországon bontakozik ki. Szeged, Debrecen a kedves városai. (Nyíregyháza is azonban 1976-ban önálló kiál­lítása volt itt, s az ő munkája a megyei művelődési központ térkompozíciója). 1989-től az Egyesült Államokban alkot. Amióta márvánnyal dolgo­zik, a számos magyarországi alkotásán kívül szobra áll többek között a görögországi Volosban, a bulgáriai Bur- gaszban, a norvégiai Trond- heimben, és az utóbbi évek terméséből a kaliforniai Bre- ában, Laguna Beach-ben, Palm Desertben, a texasi Dal­lasban. Kelet«» HÉTVÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents