Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12 / 135. szám

1999. június 12., szombat Kelet* HÉTVÉGE 8. oldal KÖZELKÉP A repülés volt a szerelme... Az érettségi csak az élet kezdete Az igaz, hogy én sem akarok leégni, de a tanáraink sem, így aztán abban bízom, hogy segítenek Nagy István Attila A tabló mindig emlékeket idéz Elek Emil felvételei kém szerencsém van az érettsé­givel, mert felmentést kaptam pénzügyi ismeretekből, könyvvi­telből és közgazdaságtanból. így aztán csak magyarból, történe­lemből kell szóbeliznem. Ha a hónap végén befejeződ­nek a szóbeli érettségi vizsgák, nagyon sok diáknak (nappali­soknak és levelező tagozatos hallgatóknak egyaránt) nem ér­nek véget az izgalmak. A ban­kett mámora után még követke­zik egy utolsó erőpróba: a felvé­tele vizsga. Ennek eredményét, vagy kudarcát egyaránt fel kell dolgoznia a diákoknak. Életük­ben talán először kell szembesül­niük önmagukkal. Az írásbeli vizsga az első állomás gyest viszonylag kevés tanulás­sal elértem. Szeretek szórakozni, kedvelem a társaságot, a felsza- badultságot. Azt hiszem, az élet­hez kell egy kis szerencse is. Eb­ből eddig nem volt hiány. Annyiféle kidolgozott tételvázlat forog közkézen, csak a legmegfe­lelőbb kiválasztásához kellett egy kis fáradság. Az igaz, hogy én sem akarok leégni, de a taná­raink sem, így aztán abban bí­zom, hogy segítenek. Az érettsé­givel nem sokra megy az ember, a továbbtanuláshoz kell, de egyébként sok helyen keresnek fiatal, csinos lányokat, úgy gon­dolom, ebből a szempontból egyáltalán nem vagyok esélyte­len. Szabó Endre (24) jelenleg munkanélküli: — Annak idején az otthoni kö­rülményeim miatt nem mehet­tem a nappali tagozatra. Néhány évvel ezelőtt elhatároztam, hogy megszerzem az érettségi bizo­nyítványt. Sok munkahelyem volt eddig, fél éve vagyok mun­kanélküli, de most nem is bá­nom, mert legalább van időm ké­szülni. Az írásbeli dolgozataim elég jól sikerültek, így aztán vi­szonylag nyugodtan várom a szóbeli vizsgákat. Remélem, ve­szem valamilyen hasznát az érettségi bizonyítványnak, bár ezzel a nézetemmel eléggé egye­dül vagyok az osztályban. Ha összejönnek a dolgaim, akkor érettségi után szeretnék a számí­tástechnikával egy kicsit beha­tóbban foglalkozni. Kiss Éva (19) szakközépisko­lás: — Nyolcadikos koromban azért jelentkeztem ebbe a szak- középiskolába, mert nem akar­tam továbbtanulni. Középfokú végzettséget és szakmát szeret­tem volna szerezni. Itt megis­merkedtünk a számítástechniká­val, megtanultunk gépelni is egy kicsit, és egy csomó olyan isme­rethez jutottunk, amire később szükségem lehet. Szeretnék mi­nél előbb férjhez menni, a fér­jemmel beindítani egy kis vállal­kozást. Ehhez szükségem van minden ismeretre. Ezért is ta­nultam jól. Ha nem jönne össze minden, akkor még mindig meg­gondolhatom magamat és szaki­rányban továbbtanulok. Dankó Zoltán, nyíregyházi szakközépiskolás: — Szerintem az érettségi fon­tos és szükséges, mert általános műveltséget ad a gimnáziumok­ban, a szakmai tárgyak esetében pedig szakképesítést. Még akkor is fejlődik a gondolkodás, ami­kor a diák nem ér el olyan nagy eredményt a négy év alatt. Ne­Érettségizők Az 1998/99-es tanévben 185 nuló fejezi be középiskolai ta- osztályban összesen 5169 ta- nulmányait a megyében . Iskolatípus nappali tagozat levelező tagozat Gimnázium 1802 200 Szakközép 1952 43 Szakmunkások 3 és 2 éves szakközépiskolája 211 567 Technikus 394 Összesen 4359 810 Mindösszesen: 5169 Kovács Éva Lukácskó Zsolt Nyíregyházán született, itt végezte iskolá­it is, majd a debreceni tudományegyete­men szerzett biológus diplomát. Lukácskó Zsolt, a DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolája igazgatója friss diplomásként a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán kez­dett tanítani. Egyetemi doktori fokozatot 1982-ben kapott, témául a mezőgazdasági repülőgépek üzemeltetését választotta. Ekkor kezdődött nagy szerelme is. Mivel éveken át élet­tant, sejttant és ge­netikát oktatott, s mindig vonzódott a repüléshez, később a repülőgépvezetők pszichoszomatikus kiválasztása és kon­dicionálása lett ku­tatásainak tárgya is. — Hobbiból in­dult a dolog, mégpedig úgy, hogy az 1980- as évek elején kiderült, a repülőgépes nö­vényvédő szolgálatnál — mely akkor élte virágkorát — igen sok a baleset, így mű­ködése lassacskán gazdaságtalanná lett. Ekkor kértek fel arra, hogy mint biológus, próbáljam kideríteni, van-e a balesetek­nek emberi tényezője, s ha igen, mely té­nyezők ezek. Nagyon tetszett a feladat, s kollegáimmal együtt elkezdtünk kidolgoz­ni egy olyan rendszert, amellyel a pilótaje­lölteket vizsgáltuk. A dologban az volt az újszerű, hogy addig a felvételnél kizárólag a fizikai állóképességet, a testi egészséget vizsgálták, és senki nem gondolt arra, hogy egy feladathoz lelki egészség is szük­ségeltetik. Nekünk az volt a feladatunk, hogy ez utóbbit vizsgáljuk, s ha találunk hibát, azt korrigáljuk. Meg kell mondjam, a munkához minden technikai és emberi segítséget megkaptunk, így meg tudtunk alkotni egy olyan kiválasztásos rendszert, amelynek alapján a pilóták testi-lelki kon­díciójára figyelhettünk, s ezáltal alaposan megcsappantak az emberi hibából eredő balesetek is. — Akkor szinte hihetetlen volt, ma azonban már természetes, amit kiderítet­tünk: minél többet tudunk meg egy ember­ről, annál könnyebben határozhatjuk meg a személyiségét is. Közel nyolcvan féle tu­lajdonságot kutattunk, ezek összetevőiből fogalmaztuk megállapításainkat. A kuta­tás nagy sikert hozott, a továbblépés ön­ként adódott: ha a személyiségjegyek mér­hetők, ha a repülés szabályozható, akkor a módszerünk sportbéli teljesítményeknél is alkalmazható. Lukácskó Zsolt a szerelmével Elek Emil felvétele E megállapítást követően Lukácskó Zsolt a sportban is komoly szerepet vállal. A nyíregyházi labdarúgócsapat tagjai kö­zül sokan emlékeznek rá, sok sportoló kö­szönhet neki komoly sikereket. Amikor a rendszerváltás idején Gallov Rezső Ma­gyarországra visszajött és az Országos Testnevelési és Sporthivatal államtitkára lett, felkérte Lukácskó Zsoltot, vegyen részt a testnevelési és sporttudományos ta­nács munkájában. A tanács megszűnése után a Magyar Sporttudományi Társaság elnökségének tagja lett, a kapcsolat azóta is tart. Komoly funkciója és feladata van a Magyar Biológiai Társaságban is, a Moz­gásbiológiai Szakosztálynak hosszú ideig alelnöke volt. Ma is büszkén emlékszik azokra a vizsgálatokra, melyeket például Golenyák Bélával, a megyei kórház orvo­sával végeztek, s melyeknek köszönhetően ma már fejlettebb lehet az orvostudomány. Dr. Lukácskó Zsolt a DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolájának, alapítója. Kö­zel tíz éve annak, hogy a főiskola megszer­vezésére felkérést kapott, s javarészt neki is köszönhető, hogy a nulláról indulva a nyíregyházi főiskolát ma a legjobb főisko­lák között jegyzik, s hogy ma már hét sza­kon közel 2200 hallgatót oktatnak. Ma már ez a munka tölti ki az életét, de szívesen emlékszik az elmúlt évtizedekre, a repülés bűvöletében eltöltött évekre, napokra. A ballagás virágerdeje után az írásbeli érettségi vizsgák csendje következett. Véget értek a talál­gatások hétfőn, amikor kihirdet­ték a magyar irodalmi írásbeli érettségi tételeket. A jelöltek fel­sóhajtottak, mert nem jelentett különösebb nehézséget a feladat megoldása. A magyartanár soha­se volt ennyire fontos, mert min­den nap megkérdezték: sikerült- e jól megírni a dolgozatot? Aztán elcsitultak az izgalmak, és a lel­kiismeretes diákok készülni kezdtek a szóbeli vizsgákra. Kovács Mihály (51) nyíregyhá­zi tanár visszalapozgat a múltjá­ba, amikor arra kérem, idézze fel az érettségivel kapcsolatos él­ményeit. — Harminc éve történt. Éve­ken át matematika-fizika szakos tanárnak készültem. Ötös is vol­tam mindkét tárgyból. Aztán va­lahogy negyedikre minden meg­változott: egyre jobban vonzód­tam az irodalomhoz. A matema­tikatanárom egy kicsit csalódott lett, ezért félévkor nem is kap­tam ötöst. így aztán írásbeli dol­gozatot kellett írnom. Akkori­ban, ha másodikban, harmadik­ban és negyedikben ötöst kapott a diák matekból és magyarból, akkor nem kellett írásbeliznie. A szóbeli vizsga előtt nagy volt az izgalom, én is rohantam, mert a nevemet kiabálta min­denki. A matektanárom az ajtó­ban megfogta a karomat: melyik tételt akarod? Nem nagyon értet­tem, csak lassan esett le a tan- tusz. Figyeld az ujjamat, mond­ta. így is történt. De igazából mindegy is volt, hiszen nagyon készültem. Magyar szakos tanár lett belőlem, de még mindig na­gyon közel áll hozzám a matema­tika, s egykori tanárom is. Balogh Anita (18) kisvárdai középiskolás: — Az az igazság, hogy én nem vagyok valami jó tanuló. A né­A vizsga Az érettségi vizsgát legelő­ször Poroszország rendelte el és szabályozta 1788-ban, majd Ausztria 1849-ben, s in­nen került el hozzánk az öt­venes években. Aki a szóbeli vizsgán egy tárgyból elégte­len eredményt tanúsít, az azon tantárgyból a követke­ző iskolaév elején javító vizsgát tehet. Ha a vizsga ek­kor sem sikerül, ugyanazon év december havában a vizs­gát még egyszer és utoljára ismételheti. Az a tanuló, aki az ismétlő érettségi vizsgán egynél több elégtelen érdem­jegyet kap, érettségi vizsgá­ra többé nem bocsátható. (A Révai Lexikon alapján.) Értékeink Nevezetes hely a ma­gyar irodalom számára Tiszacsécse, ahol a je­les író, Móricz Zsig- mond született. Tudva­levő, hogy a Móricz Zsigmond-emlékház- nak berendezett pa­rasztházban lakott a Móricz család. Az egy­szerű szoba-konyhás, szabadkéményes ház­ban szerény emlékkiál­lítás látható. A ház mögött áll Varga Imre Móricz-szobra. A böl­csőhely után érdemes megtekinteni Tiszacsé- csén a templomot és a fa harangtornyot is, amelynek kiképzése az ismeretlen ácsmester fantáziáját dicséri Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents