Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-12 / 135. szám
1999. június 12., szombat Kelet* HÉTVÉGE 8. oldal KÖZELKÉP A repülés volt a szerelme... Az érettségi csak az élet kezdete Az igaz, hogy én sem akarok leégni, de a tanáraink sem, így aztán abban bízom, hogy segítenek Nagy István Attila A tabló mindig emlékeket idéz Elek Emil felvételei kém szerencsém van az érettségivel, mert felmentést kaptam pénzügyi ismeretekből, könyvvitelből és közgazdaságtanból. így aztán csak magyarból, történelemből kell szóbeliznem. Ha a hónap végén befejeződnek a szóbeli érettségi vizsgák, nagyon sok diáknak (nappalisoknak és levelező tagozatos hallgatóknak egyaránt) nem érnek véget az izgalmak. A bankett mámora után még következik egy utolsó erőpróba: a felvétele vizsga. Ennek eredményét, vagy kudarcát egyaránt fel kell dolgoznia a diákoknak. Életükben talán először kell szembesülniük önmagukkal. Az írásbeli vizsga az első állomás gyest viszonylag kevés tanulással elértem. Szeretek szórakozni, kedvelem a társaságot, a felsza- badultságot. Azt hiszem, az élethez kell egy kis szerencse is. Ebből eddig nem volt hiány. Annyiféle kidolgozott tételvázlat forog közkézen, csak a legmegfelelőbb kiválasztásához kellett egy kis fáradság. Az igaz, hogy én sem akarok leégni, de a tanáraink sem, így aztán abban bízom, hogy segítenek. Az érettségivel nem sokra megy az ember, a továbbtanuláshoz kell, de egyébként sok helyen keresnek fiatal, csinos lányokat, úgy gondolom, ebből a szempontból egyáltalán nem vagyok esélytelen. Szabó Endre (24) jelenleg munkanélküli: — Annak idején az otthoni körülményeim miatt nem mehettem a nappali tagozatra. Néhány évvel ezelőtt elhatároztam, hogy megszerzem az érettségi bizonyítványt. Sok munkahelyem volt eddig, fél éve vagyok munkanélküli, de most nem is bánom, mert legalább van időm készülni. Az írásbeli dolgozataim elég jól sikerültek, így aztán viszonylag nyugodtan várom a szóbeli vizsgákat. Remélem, veszem valamilyen hasznát az érettségi bizonyítványnak, bár ezzel a nézetemmel eléggé egyedül vagyok az osztályban. Ha összejönnek a dolgaim, akkor érettségi után szeretnék a számítástechnikával egy kicsit behatóbban foglalkozni. Kiss Éva (19) szakközépiskolás: — Nyolcadikos koromban azért jelentkeztem ebbe a szak- középiskolába, mert nem akartam továbbtanulni. Középfokú végzettséget és szakmát szerettem volna szerezni. Itt megismerkedtünk a számítástechnikával, megtanultunk gépelni is egy kicsit, és egy csomó olyan ismerethez jutottunk, amire később szükségem lehet. Szeretnék minél előbb férjhez menni, a férjemmel beindítani egy kis vállalkozást. Ehhez szükségem van minden ismeretre. Ezért is tanultam jól. Ha nem jönne össze minden, akkor még mindig meggondolhatom magamat és szakirányban továbbtanulok. Dankó Zoltán, nyíregyházi szakközépiskolás: — Szerintem az érettségi fontos és szükséges, mert általános műveltséget ad a gimnáziumokban, a szakmai tárgyak esetében pedig szakképesítést. Még akkor is fejlődik a gondolkodás, amikor a diák nem ér el olyan nagy eredményt a négy év alatt. NeÉrettségizők Az 1998/99-es tanévben 185 nuló fejezi be középiskolai ta- osztályban összesen 5169 ta- nulmányait a megyében . Iskolatípus nappali tagozat levelező tagozat Gimnázium 1802 200 Szakközép 1952 43 Szakmunkások 3 és 2 éves szakközépiskolája 211 567 Technikus 394 Összesen 4359 810 Mindösszesen: 5169 Kovács Éva Lukácskó Zsolt Nyíregyházán született, itt végezte iskoláit is, majd a debreceni tudományegyetemen szerzett biológus diplomát. Lukácskó Zsolt, a DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolája igazgatója friss diplomásként a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán kezdett tanítani. Egyetemi doktori fokozatot 1982-ben kapott, témául a mezőgazdasági repülőgépek üzemeltetését választotta. Ekkor kezdődött nagy szerelme is. Mivel éveken át élettant, sejttant és genetikát oktatott, s mindig vonzódott a repüléshez, később a repülőgépvezetők pszichoszomatikus kiválasztása és kondicionálása lett kutatásainak tárgya is. — Hobbiból indult a dolog, mégpedig úgy, hogy az 1980- as évek elején kiderült, a repülőgépes növényvédő szolgálatnál — mely akkor élte virágkorát — igen sok a baleset, így működése lassacskán gazdaságtalanná lett. Ekkor kértek fel arra, hogy mint biológus, próbáljam kideríteni, van-e a baleseteknek emberi tényezője, s ha igen, mely tényezők ezek. Nagyon tetszett a feladat, s kollegáimmal együtt elkezdtünk kidolgozni egy olyan rendszert, amellyel a pilótajelölteket vizsgáltuk. A dologban az volt az újszerű, hogy addig a felvételnél kizárólag a fizikai állóképességet, a testi egészséget vizsgálták, és senki nem gondolt arra, hogy egy feladathoz lelki egészség is szükségeltetik. Nekünk az volt a feladatunk, hogy ez utóbbit vizsgáljuk, s ha találunk hibát, azt korrigáljuk. Meg kell mondjam, a munkához minden technikai és emberi segítséget megkaptunk, így meg tudtunk alkotni egy olyan kiválasztásos rendszert, amelynek alapján a pilóták testi-lelki kondíciójára figyelhettünk, s ezáltal alaposan megcsappantak az emberi hibából eredő balesetek is. — Akkor szinte hihetetlen volt, ma azonban már természetes, amit kiderítettünk: minél többet tudunk meg egy emberről, annál könnyebben határozhatjuk meg a személyiségét is. Közel nyolcvan féle tulajdonságot kutattunk, ezek összetevőiből fogalmaztuk megállapításainkat. A kutatás nagy sikert hozott, a továbblépés önként adódott: ha a személyiségjegyek mérhetők, ha a repülés szabályozható, akkor a módszerünk sportbéli teljesítményeknél is alkalmazható. Lukácskó Zsolt a szerelmével Elek Emil felvétele E megállapítást követően Lukácskó Zsolt a sportban is komoly szerepet vállal. A nyíregyházi labdarúgócsapat tagjai közül sokan emlékeznek rá, sok sportoló köszönhet neki komoly sikereket. Amikor a rendszerváltás idején Gallov Rezső Magyarországra visszajött és az Országos Testnevelési és Sporthivatal államtitkára lett, felkérte Lukácskó Zsoltot, vegyen részt a testnevelési és sporttudományos tanács munkájában. A tanács megszűnése után a Magyar Sporttudományi Társaság elnökségének tagja lett, a kapcsolat azóta is tart. Komoly funkciója és feladata van a Magyar Biológiai Társaságban is, a Mozgásbiológiai Szakosztálynak hosszú ideig alelnöke volt. Ma is büszkén emlékszik azokra a vizsgálatokra, melyeket például Golenyák Bélával, a megyei kórház orvosával végeztek, s melyeknek köszönhetően ma már fejlettebb lehet az orvostudomány. Dr. Lukácskó Zsolt a DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolájának, alapítója. Közel tíz éve annak, hogy a főiskola megszervezésére felkérést kapott, s javarészt neki is köszönhető, hogy a nulláról indulva a nyíregyházi főiskolát ma a legjobb főiskolák között jegyzik, s hogy ma már hét szakon közel 2200 hallgatót oktatnak. Ma már ez a munka tölti ki az életét, de szívesen emlékszik az elmúlt évtizedekre, a repülés bűvöletében eltöltött évekre, napokra. A ballagás virágerdeje után az írásbeli érettségi vizsgák csendje következett. Véget értek a találgatások hétfőn, amikor kihirdették a magyar irodalmi írásbeli érettségi tételeket. A jelöltek felsóhajtottak, mert nem jelentett különösebb nehézséget a feladat megoldása. A magyartanár sohase volt ennyire fontos, mert minden nap megkérdezték: sikerült- e jól megírni a dolgozatot? Aztán elcsitultak az izgalmak, és a lelkiismeretes diákok készülni kezdtek a szóbeli vizsgákra. Kovács Mihály (51) nyíregyházi tanár visszalapozgat a múltjába, amikor arra kérem, idézze fel az érettségivel kapcsolatos élményeit. — Harminc éve történt. Éveken át matematika-fizika szakos tanárnak készültem. Ötös is voltam mindkét tárgyból. Aztán valahogy negyedikre minden megváltozott: egyre jobban vonzódtam az irodalomhoz. A matematikatanárom egy kicsit csalódott lett, ezért félévkor nem is kaptam ötöst. így aztán írásbeli dolgozatot kellett írnom. Akkoriban, ha másodikban, harmadikban és negyedikben ötöst kapott a diák matekból és magyarból, akkor nem kellett írásbeliznie. A szóbeli vizsga előtt nagy volt az izgalom, én is rohantam, mert a nevemet kiabálta mindenki. A matektanárom az ajtóban megfogta a karomat: melyik tételt akarod? Nem nagyon értettem, csak lassan esett le a tan- tusz. Figyeld az ujjamat, mondta. így is történt. De igazából mindegy is volt, hiszen nagyon készültem. Magyar szakos tanár lett belőlem, de még mindig nagyon közel áll hozzám a matematika, s egykori tanárom is. Balogh Anita (18) kisvárdai középiskolás: — Az az igazság, hogy én nem vagyok valami jó tanuló. A néA vizsga Az érettségi vizsgát legelőször Poroszország rendelte el és szabályozta 1788-ban, majd Ausztria 1849-ben, s innen került el hozzánk az ötvenes években. Aki a szóbeli vizsgán egy tárgyból elégtelen eredményt tanúsít, az azon tantárgyból a következő iskolaév elején javító vizsgát tehet. Ha a vizsga ekkor sem sikerül, ugyanazon év december havában a vizsgát még egyszer és utoljára ismételheti. Az a tanuló, aki az ismétlő érettségi vizsgán egynél több elégtelen érdemjegyet kap, érettségi vizsgára többé nem bocsátható. (A Révai Lexikon alapján.) Értékeink Nevezetes hely a magyar irodalom számára Tiszacsécse, ahol a jeles író, Móricz Zsig- mond született. Tudvalevő, hogy a Móricz Zsigmond-emlékház- nak berendezett parasztházban lakott a Móricz család. Az egyszerű szoba-konyhás, szabadkéményes házban szerény emlékkiállítás látható. A ház mögött áll Varga Imre Móricz-szobra. A bölcsőhely után érdemes megtekinteni Tiszacsé- csén a templomot és a fa harangtornyot is, amelynek kiképzése az ismeretlen ácsmester fantáziáját dicséri Elek Emil felvétele
