Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-11 / 134. szám

1999. június 11., péntek Keleti HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Több, mint kapavágás Kováts Dénes Talán nem túlzás mérföldkőnek nevezni a szerdai vízügyes ünnepséget, melynek kere­tében Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelképes kapavágással elindította az árvízvédelmi töltés rekonstruk­ciós munkálatait Tarpa és az ukrajnai Bada- ló között. Több volt ez, mint kapavágás, és nem­csak azért, mert felvonultak már a hatalmas munkagépek is, elkezdve a munkálatokat. Bő kétmilliárdos program idei programról van szó, melynek az elkövetkező esztendők­ben folytatása lesz — jogos helyi igény, és kormányzati szerepvállalás következménye­ként. Szinte az egész ország lakossága előtt is­mert a térség helyzete, úgy a tavaly novem­beri ár-, mint a tavaszi belvíz miatt. A Felső- Tisza-vidék Záhony feletti területén 110 tele­pülésen 121 ezer ember él, s mint a szak­emberek fogalmaztak: életük védelme, hely- bentartásuk, életfeltételeik javítása, a gazda­sági fejlődés lehetőségének megteremtése alapvető országos érdek, így nem lehet csu­pán gazdasági kérdésként kezelni a megol­dást. Az elmúlt két esztendőben 900 milliós fejlesztés valósult meg a folyó e szakasza mentén, az idén a fejlesztésre szánt összeg jelentős mértékű emelését követően 2 milli­árd 50 millió forint fordítható az árvízvédel­mi töltések biztonságos méretűvé építésére, ami 16 kilométer töltésszakasz rekonstrukci­óját jelenti. A megkezdett nagy beruházást ez év őszére szeretnék befejezni, szakemberek szerint a novemberi átadási határidő tartha­tó, sőt, ha az időjárási viszonyok úgy alakul­nak, több helyen hamarabb is befejezhető. /\ töltéskorszerűsítés bizakodással töltheti el a térség lakóit, s reményt adhat arra: ha a múlt őszi, az évszázad árvizéhez hasonló is törne rájuk, erősebb védvonal mögött nagyobb biztonságban lesznek. Dilemma Szívem! Észre se vettük, hogy Pistike felnőtt... Ferter János rajza HÍREK □ Jótékonysági koncert Az árvízkárosul­takat segítik annak a hangversenynek a be­vételéből, amelyet június 12-én szombaton este 7 órától Vásárosnaményban, a római katolikus templomban tartanak. A fellépők között a sárbogárdi ÁFÉSZ, a naményi Liszt Ferenc Vegyeskar és a képviselők alkotta Sze- ná-torok kórusa szerepel. □ Szabadtéri Színpad A csudálatos Mary címmel zenés mesejátékot mutatnak be a nyíregyházi szabadtéri színpadon június 15- én délelőtt 10 órától. □ Véradás Nylrbogáton és Dögén tarta­nak véradást június 15-én kedden. Bogáton a kultúrház, Dögén pedig a gyermektanács­adó lesz a helyszín. □ Magyar Szociáldemokrata Párt Az MSZDP budapesti Dohány utcai székházá­ban tartja soron következő, 42. kongresszu­sát június 13-án. Megyénket 88 küldött kép­viseli. Papírvár szilárd alapokon A svédek több erdőt telepítenek, mint amennyi fát kivágnak Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — A világ talán legrégebbi cége mutat­kozott be a közelmúltban Nyíregyházán: a svéd papír­gyár, a Stora 710 éves múlt­tal büszkélkedhet, s most a magyarországi beruházásai­ról is szó esett. Papírral születünk és papírral halunk meg — hangsúlyozta ne­mes egyszerűséggel a papírból készült termékek jelentőségét Emri Gussi, a Stora Papírker Rt. vezérigazgatója. Előadását meg­hallgatva az emberben valóban olyan érzés támad: a sikerek és a kudarcok mind-mind azon múl­nak, hogy miként bánunk a pa­pírral, hogyan használjuk ki üzenethordozó képességét. — Manapság mind gyakrab­ban és mind többen festenek sö­tét képet a papíripar jövőjéről, utalva az elektronikus kommu­nikáció szédítő iramú fejlődésé­re. Nos, a felmérések szerint ta­lán 2005-ben érkezik el az a pont, amikor a nyomtatott médiater­mékek mennyiségét meghaladja az elektronikus úton továbbított információk volumene, de köz­ben mindkét terület töretlen fej­lődést, bővülést produkál — osz­latta el a pesszimista aggodalma­kat a vezérigazgató. Személyisé­ge sikerorientált, hiszen az el­Emri Gussi vezérigazgató Amatőr felvétel múlt években előbb az Ikea, majd a Pannon GSM élén ért el nemzetközi mércével is figye­lemre méltó eredményeket. Ért­hető, hogy a Stora miért éppen őt szemelte ki a magyarországi társasága vezetőjének. Visszatérve a papíriparhoz és a hozzá kapcsolód nyomdaipar­hoz, kiemelte: ezeknek csak egyik, bár fontos bázisa a tömeg­kommunikáció. E két iparág sor­sa elválaszthatatlan a gazdaság egészének fejlődésétől, márpedig a magyar gazdaság trendjei biz­tatóak, s a megújuló árukínálat és szolgáltatás igényli az igényes nyomdaipari termékeket. Ezek ugyanis erősíthetik a versenyké­pességet, ugyanakkor mondjuk egy igénytelen prospektus, aján­lás, csomagolás vagy reklám el is ronthatja az üzleti pozíciókat. A hétköznapokon — kezdve az áruházak polcainak árcéduláitól egészen egy új autó megvásárlá­sáig, vagy éppen egy egzotikus út kiválasztásáig — a legtöbb in­formációt papíron kapjuk. Bár az információ mögött rejlő tarta­lom a lényeg, á papírral közvetí­tett üzenet adja az első benyomá­sokat, s a tudatalatti érzések mindannyiunk döntéseit alapve­tően befolyásolják. Ezért nem mindegy, milyen formában ké­szül el egy prospektus, egy kata­lógus vagy akár egy névjegykár­tya — emelte ki Emri Gussi. A svéd Stora 1998 márciusá­ban vásárolta meg a magyar Pa­pírker Rt.-t, a termékválaszték bővítésével egy időben világszín­vonalú számítógépes logisztikai rendszert vezetett be, s a cég or­szágos tájékoztató körútra in­dult. Az iparág jövőjét azonban nemcsak az elektronikus adatto­vábbítás gyors fejlődése veszé­lyezteti, a környezetvédelem szi­gorú követelményei is befolyá­solhatják sorsát. A Stora egy év­ben 1,5 millió vagon papírtermé­ket ad fel a világ minden pontjá­ra, de mindig több fát ültet el, mint amennyit kivág. Ha nem ezt tenné, nem volna 710 éves múltja — nyugtatta meg a termé­szetért aggódókat a vezérigazga­tó. Kevesebb a bölcsőde Nyíregyháza (KSH- Kissné Majtényi Mónika) — 1998-ban a megye területén 23 bölcsőde 967 férőhellyel fogadta a gyer­mekeket. Nyolc év alatt 34 in­tézmény zárta be kapuit, és a férőhelyek száma is kevesebb mint felére, 43 százalékra csökkent. Az intézmények felszámolását indokolta a születésszám mérséklődése, és az otthoni gyermekgondo­zási lehetőségek egyre na­gyobb mértékű kihasználása. Elsősorban azonban finanszí­rozási gondok vezettek a böl­csődék bezárásához. 1990-91-ben a működő férő­helyek kihasználása nem volt teljes, 1992-től — az intézmé­nyek számának felére csökke­nésével — a bölcsődék zsú­folttá váltak. 1998-ban 100 fé­rőhelyen már 128 gyermek el­látásáról kellett gondoskodni. A beírt gyermekek száma 1990-98 között 37 százalékkal csökkent (az utolsó évben mi­nimálisan növekedett). A leg­alacsonyabb gyereklétszámot (1143 fő) 1997-ben regisztrál­tak. A vizsgált időszak alatt 242 gondozónő elbocsátására ke­rült sor. 1990-ben egy gondo­zónőre mindössze 5 beirt gyermek jutott, 1998-ban a 190 gondozónő egyenként már 7 gyermekre felügyelt. LETKÉPEK Mint a vadlibák CSERVENYÁK KATALIN Ijátom, sikerült összetörnöd a hátsó lámpádat — mondta tegnap reggel enyhén felhős arccal életem párja. — Milyen hátsó lámpámat!? — kérdeztem vissza értetlen­kedve, mire egyszerűbbnek látta megmutatni, konkrétan mire is gondolt. Igazat kellett adnom neki: Sierrám bal hátsója tényleg üres tekintettel meredt a sem­mibe. Csakhogy nem én voltam a zúzó. Érzi, de legalábbis hallja azt az ember, ha nekimegy va­laminek. Én pedig előző nap semmi ilyet nem tapasztal­tam. Gyanútlanul parkoltam a Zrínyi Ilona utcán, abban a hiszemben, hogy munkám be­fejeztével ugyanott, ugyanab­ban az állapotban találom hű­séges járművemet, ahol és ahogyan hagytam. Tudom, rossz szokás, hogy indulás előtt nem járom körbe a kocsit, nem ellenőrzőm a lámpák, fékek állapotát. De hát kinek van arra ideje?! Mindazonáltal szomorúan nyugtáztam a hajnali órán, hogy ugrott a félretétetett für­dőruhám. Mert most lámpát veszünk. A kocsinak. Egyelő­re egyet, de nem tudom, nem lesz-e kettő belőle, mire ma végzek. Ezeknél a mai autóstársak­nál nem lehet tudni. Ha azt látják, az egyik már úgy is tö­rött, nyugodtabb szívvel törik össze a másikat. Azon gondolkodtam: azért legalább egy bocsicédulát hagyhatott volna az én kis zú­zom a szélvédőmön. Ráírha­tott volna annyit: Ne hara­gudj, nem akartam. És akkor nem haragszom. Majdnem mindenkivel előfordul(hat) az üyesmi. De nem. Az én kis drágám elhúzott, mint ősszel a vadli­bák. Nyilván örömmel nyug­tázta: személyi sérülés nem történt (üres kocsiban nehéz is lett volna) és gázt adott. Ott hagyta az én szép kocsimat cserben. Hát üzenem: nagyon rosszul esett és rendkívüli módon haragszom! Főleg a fürdőruha miatt... Virágerdő A Kisvárda és Kékese közötti útszakaszon, Mándoki Tiborék lakása előtt az út mentén pipacserdő fogadja az ott közlekedőket Vincze Péter felvétele Tetőfedés A műemlék jellegű nyíregyházi ró­mai katolikus társ székesegyház karbantartására, felújítására jelentős összeget fordítanak. Most a Le Boron 2200 Bt. fővállalkozásában a két oldalha- Jó tetőfedésén dolgozik Elek Emil felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents