Kelet-Magyarország, 1999. június (56. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-08 / 131. szám

1999. június 8., kedd 3. oldal NÉZŐPONT Okos vakációt! Kállai János Egy nemrég készült statisztikai elemzésből értesültem arról, amit különben alapos ok­kal sejtettem: a nyári vakációs szezonban a pedagógusok többsége nem tervez nyara­lást, se kisebb léptékűt, se nagyobb lélegze­tűt. Miért? Költőinél is költőibb a kérdés: a szűkös anyagiak miatt. Az otthoni vagy ví- kendtelki (ha van) píhengetésre még csak- csak futja, de valami extrábbat megcélozni — akár a hazai „pályán" — szinte reményte­len. Persze, végső lehetőségként maradnak az iskolai szervezésű, egy-két hetes utazá­sok, táboroztatások, melyeknek mindössze annyi a bökkenőjük, hogy a tanító, a tanár — legtöbbször az osztályfőnök — egyálta­lán nem engedheti el magát, nem dobhat­ja le a vállairól a rábízott gyerekek miatti fe­lelősség terhét. Bizony nem! Sőt! Azért, hogy az ifjabb nebulók, a kamaszodó srá­cok, a nagylánysorba ért gimnazisták értel­mesen tölthessék a drága forintokon meg­vett szabadságot, nos, ehhez a pedagógus­nak az ifjonti energiákat lekötő, izgalmas, . érdekes tevékenykedtetésről is kell gondos­kodnia. Higgyék el: nem könnyű! Nemrég alkal­mam volt néhány napot együtt tölteni egy megyénkben — külföldi meghívásnak ele­get tevő — középiskolás csoporttal. Kábítás lenne azt hitetni, hogy nem voltak kisebb- nagyobb gondok a tizenötéves fruskákkal, fiúkkal. A szállodában hajnalig zajongtak, na, nem nagyon, de azért hallhatóan; el­késtek a reggeliről, elfelejtettek időben fel­kelni, leszakadtak a csapattól, eltévedtek az idegen városban, folyton éhesek, szomjasak voltak. E3e, és ez a lényeg: amikor őket érdeklő dolgokat kínáltak nekik a tanáraik — pl. műveltségi bajnokságot, intelligencia teszt­játékot, videofilmeket, rögtönzött kosár­meccset, versenyfutást, stb. — nyoma sem volt a renitenskedésnek, a nyafogásnak. Mindenkit egyszeriben elkapott a bizonyítá­si hév, a lustaságon felülkerekedett az egészséges mozgásigény, szünetelt az evés- ivás. Nem varázslat történt: mindössze a „pihenő" pedagógus tett valamit a rendért, a fegyelemért, a szórakoz(tat)ásért, a pihe­nés okosan tölthető óráiért. HÍREK □ Házat, hazát A nagycsaládosokat kí­vánja segíteni a Magyarok Világszövetsége által életrehívott Házat, hazát alapítvány, melynek köszönhetően rövidesen tizennégy ház épülhet meg a Kárpát-medence magyar­lakta tájain. □ Tiszaberceli nyugdíjasok A tiszaber- celi nyugdíjasklub tagjai a napokban a Sós­tói múzeumfaluba látogattak el. Fiatalságuk­ra emlékeztek akkor, amikor a régi házak, tár­gyak között ifjúságuk munkaeszközeit fedez­ték fel. □ Lovassport A lovaglásnak reneszánsza van napjainkban. Ennek szellemében tartja összejövetelét június 11 -én pénteken a Sós­tói Lovassport Egyesület. A rendezvényen a sikerekről, gondokról is szó esik. (Orv)horgászkaland lebukásokkal Két kilométer hálót, több kilométernyi véghorgot, s 40 varsát szedtek fel a vízirendőrök... Kováts Dénes Vásárosnamény (KM — K. D.) — A szép napsütés ellenére fekete napja volt a pénteki az orvhorgászoknak a razzia miatt. A mérleg: ezúttal négy feljelen­tés orvhorgászat, kettő orvhalá­szat miatt, lefoglaltak hálót; var­sát, véghorgokat. A feljelentések következménye bírság lesz. Bár vélhetően az orvhorgászok és -halászok csak töredéke bukik le, s a rajtavesztettek is újra visszatérnek, az idén már két ki­lométernyi hálót, több kilométer hosszú véghorgot, s 40 varsát szedtek fel a vásárosnaményi vi- zirendőrök... Engedélyhez kötött Az 1997. évi 41. törvény alapján már nem a jegyzők, hanem a me­gyei FM Hivatal hatáskörébe tartozik a halrendészeti bírság kiszabása, az engedély nélküli horgászatért és halászatért 2-100 ezer forint között szabható ki. E tevékenység ugyanis engedély- köteles. Éves szinten több száz esetben van szükség bírság ki­szabására, különösen a szatmári részt kedvelik az orvhorgászok és -halászok. Tarnótzky Ákos főhadnagy a szolnoki vízirendészeti rendőr-, kapitánysághoz tartozó vásáros­naményi KMB-s csoport vezető­je, vele, valamint Tóth András törzszászlóssal, Faragó Tibor és Matyikánics János főtörzsőrmes­terrel indultunk a razziára. Régen megérett már a cserére a rendőrségi Lada, amelyik a csónakot szállító utánfutót húz­ta, ékes példája a rendőrség szű­kös kasszájának. Különösen, ha azt is hozzáteszem, hogy a csóna­kot a megyei közlekedési felü­gyelettől kapták használatra... A vásárosnaményi vízirendőrök Bűnjelek közt a parton Tiszabecstől Záhonyig 120 kilo­méter folyószakaszt felügyelnek, ebből 40 kilométernyi határsza­kasz. Nem mondják ugyan ki, de sejthető: igazán hatékony ellen­őrző munkát csak jóval nagyobb létszámmal, s a meglévőnél sok­kal komolyabb technikával le­hetne ellátni. Élénk horgászélet Csapásnyomok, majd a parton a fák között két kerékpár jelezte: valakik pecáznak a mátyusi Ró­zsáson. Azt, hogy engedély nél­kül, jelzi egyikük pánikszerű, de eredménytelen menekülési kí­sérlete. — Nekem azt mondták, hogy ide nem kell engedély — védeke­zett későbbi lebukott társaihoz hasonlóan, majd hangosan mér­gelődve szidta az őt állítólag fél­revezetőket. — Ne tessék engem megbüntetni, nagyon szegény vagyok! — esdekelt látványosan. — Egyedül nevelem a fiam, ha­lászlét akartam főzni ebédre — sóhajtozott, miközben szomorú­an dobta vissza a vízbe az apró törpeharcsát, a két kárászt és a keszeget. Újabb lebuktatást követően értesültünk arról, hogy a tisza- kerecsenyi holtágon érdemesebb szétnézni, ott még többen orv­horgásznak. Nosza, kihúztuk a csónakot, fel az utánfutóra, irány az újabb helyszín. Kerecsenynél akadt, aki gya­nút fogott, mert meglátva az ér­kező ellenőrzőket csónakjáról sebtiben összekapkodta, majd el­rejtette eszközeit. Orvhorgász „kollégája” vi­szont igencsak haragossá vált utólag, megtudván a sietség okát: — A szemetek, nekünk is szólhattak volna! — felkiáltással nyugtázta lebukását. Kihúzott hálók, véghorgok, a parton elrejtett „cigánypecák” A szerző felvétele mutatták: valóban élénk itt az orvhalászélet. Néhányat sikerült is elkapni, bár minden bizony­nyal jóval többen járnak e szép vidékre. Jól jövedelmez Vidám és szomorkásabb történe­teket is tudnak mesélni a vízi­rendőrök. Volt, aki megjegyezte nekik: miért nem szóltak koráb­ban, felszedte volna a hálót elő­re. Még rá is mordult a rendőr­re: ne úgy szedje össze a kifeszí­tett (orv)hálót, mert nem tudja majd kibogozni, s újra letenni... A tapasztalatok szerint jól jö­vedelmez az orvhalászat, ami so­kaknak szenvedélyévé is vált. Akad közöttük, aki gond nélkül ki tudná fizetni az engedély árát, s inkább a nemakarás miatt ha­nyagolja kiváltását, mint az anyagiak hiánya miatt. Talán nem vigasz, de tény: el­lenőrzés máskor is lesz. Vizsga fegyverhasználatból Nyíregyháza (KM) — Vizsgát tettek a Kertvárosi Polgárőr Egyesület és a Közlekedési Polgárőr Egyesület tagjai a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztálya szakmai közreműködésével a gáz- és riasztófegyverek hasz­nálatából. A képzést követően a két szervezet 35 tagja tett si­keres vizsgát. A polgárőr moz­galomhoz tartozó hír, hogy jú­nius 12-én, szombaton kerül sor a megyei szövetség beszá­moló és tisztújító közgyűlésé­re, a küldöttek itt választják meg az elnököt és az elnökség tagjait. A közgyűlés 10 órakor kezdődik a megyei rendőr-fő­kapitányság dísztermében. | ÉLETKÉPEK Hajnalban Sziivási Csaba Fák, lombok közé jövök. A szívem gyorsan megtelik szél- susogással, madárénekkel. Ilyekor, hajnalban csupa titok a természet. Korán van még, de lassanként már színe van a földnek, az éjszakai feketeség­ből megszületik a zöld. Szat- márban — ha kint vagyok a szabadban — mindig felsajog a lelkemben a honvágy a soha el nem felejthető Kelet, Ázsia, a boszorkányos Ázsia után. Szinte tulajdon szememmel lá­tom a garabonciást, aki felleg- hajtó köpenyében repül az égen, s napsugarakból szőtt köpenyét ráteríti a tájra. Távcsövemmel pásztázom az erdő szélét. Szerencsém van. Egy róka lopakodik elő óvatosan. A szívem szinte megáll a gyönyörűségtől. Évek óta nem láttam egy fia Ravaszdit sem. Olyan gyorsan kivilágosodik, hogy a róka bundája a maga eredeti színé­ben látszik a kukkerben. Az ő irányából fúj a szél, így nem riasztja el az emberszag. Meg­áll az árokparton, körülszima­tol egy vakondtúrást. Finom pecsenye bujkál alatta, de az is savanyú, mint a szőlő, amelyhez nem lehet hozzáfér­ni. Aztán a róka zászlóba kap­ja a farkát, s nekihegyezett füllel dobban le egy helyen, ahol alighanem két egér civa­kodhatott össze. Szinte hallom is — c-c-c — a süvítő, vékony­ka cincogást. Az apró kártevő­ket minden bizonnyal hazaté­rőben érhette a balsors, legfel­jebb egyiküknek sikerülhetett besurranni a lyukba, a mási­kat agyonszorítva már viszi is az elégedett vörös vadász a fi­ainak. Hajnali szél ringatja a galy- lyat, s meglengeti a füvet, a vetést. Őszinte, vidám képe van a tájnak. Nyílt, mint a tiszta szív. A búzatábla sűrű­jébe már bele van festve egy kis sárgaság, érik a kenyér. Közötte piros bóbitás pipa­csok mosolyognak. Szajkó meg rigó zenebonázik boldo­gan a közeli erdőben. A tájon már végigfutott a feltörekvő világosság. Beara­nyozta a világot. Erő van a természetben. „Der Tag bricht an” — betört a nap — mondja a német. Nekünk „hasad a hajnal”. Mint az ember szíve az ámulattól, a természet szép­ségétől. A miniszter (ismét) félrelép Nyíregyháza (KM — K. J.) — A kisvárdai teátrumi fesztivál­lal ismét ránkköszöntött egy nyári program-évad. Megtudtuk: a nyíregyházi Man­dala Dalszínház is szorgalmasan készülődik a Mandala Nyár ”99 elnevezésű bemutató-sorozatra. — Ez már a nyolcadik „nya­runk” — tájékoztatta lapunkat Bódis Gábor ügyvezető. — A Hunyadi Mátyás általá­nos iskola udvarán kezdünk, jú­nius 16-án: nyitányként színes gálaműsorral lépünk a közönség elé. Tekintettel a múlt évi hatal­mas sikerre, ismét lehozzuk me­gyeszékhelyünkre A miniszter félrelép című darabot: Kern And­rással, Koltai Róberttel, Schütz Ilával, Fehér Annával. Tavaly sokan lemaradtak az előadások­ról, ezért gondoltuk: belevágunk újra; június 25-én és 26-án tapsol­hat a nagyérdemű a remek pro­dukciónak. — A Mátyás-udvaron kívül lesznek előadások a Megyeháza díszudvarán és — természetesen — a Szabadtéri Színpadon; ott játsszák majd a „félrelépés mi­nisztert” is. — A Mandala társulat saját feldolgozásában szeretnénk szín­padra vinni a Valahol Európá- ban-t. Sajnos, a musical zene­szerzője nagyon magasan húzta meg a jogdíj mércéjét. Egyelőre várakozó állásponton vagyunk; talán meg tudunk majd egyez­ni... — Öt éve nem játszottuk a Kő­műves Kelemen című darabot. A közelgő millenniumi rendezvé­nyekhez igazodva, idén szeret­nénk felújítani. Idő közben új ge­nerációk nőttek fel, hadd lássák- hallják ők is ezt a kitűnő zenéjű, gondolatiságú „balladát”. Fehér Anna, Koltai Róbert és Kern András a tavalyi, nyíregyházi bemutatón Archív felvétel Keleti HÁTTÉR

Next

/
Thumbnails
Contents