Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
1999. május 3., hétfő 9. oldal □ Vagyongyarapodás A megyei önkormányzat vagyona tavaly 1.7 milliárd forinttal nőtt. □ Illeték 467 millió forint illetéktartozást tartanak nyilván megyénkben, amely az ön- kormányzat egyik legfontosabb saját bevétel. □ Befektetés A megyei önkormányzat befektetésein belül a részesedések állományának értéke 60 millió forinttal nőtt egy év alatt, döntően a Sóstói Fejlesztési Rt.-ben megnövelt apport eredményeképpen. Festett parkolók Közel 1800 fizető parkoló van Nyíregyházán, „gazdája” az önkormányzat Városüzemeltetési Kht.-ja. Az első övezetben 80 forint óránként a parkolás díja, a másodikban 40, többféle bérlettipus közül is lehet válogatni. A parkolók üzemeltetése nem hoz extra profitot, a bevételt a bér- és egyéb költségek kifizetése után újak kialakítására, festésre, rendezési munkákra fordítják. A jövőben tervezik újabb útszakaszok egy részének fizető parkolóvá alakítását. A belvárosi parkolókban napközben mindig nagy a forgalom Biztonságban a vagyon Marik Sándor A megyei önkormányzat vagyona kellőképpen szem előtt van, hiszen annak változásait a Pénzügyi- valamint a Gazdasági és Vagyonbizottság is figyelemmel kíséri, sőt a közgyűlésnek vagyonrendelete is van, amely szabályozza a hasznosítást, gyarapítást, védelmet. — Nincs ez másképpen, mint a családban, ahol igyekeznek jól hasznosítani a meglévő értékeket — mondja Borbély Károly megyei aljegyző. — Az önkormányzat esetében azonban némi eltérés van: nem lehet a gazdálkodás a meghatározó, fő feladat. Ha a mérték átlendül, akkor már valamilyen társasági formát kell választani, s akkor már az általános gazdasági szabályok vonatkoznak a munkára. Az önkormányzatnak ekkor is hatása van a gazdálkodásra, mégpedig a tulajdonos jogán: felügyelő bizottság útján, az alaptőke csökkentése vagy emelése révén. Nagyon fontos, hogy a gazdálkodás során keletkező többletjövedelmet az alaptevékenység javítására kell fordítani. A megyei önkormányzat gyakorlatában ismert példák vannak. A sóstói Továbbképző Intézet szerepelt már intézményként és gazdálkodó szervezetként is, hiszen amikor nemcsak az önkormányzat által szervezett oktatások, tanfolyamok zajlottak ott, hanem például szállodaként működött, üdülőként fogadott fizető vendégeket jobbnak látszott a társasági formát kellett választani, amikor arányaiban a bevételek lecsökkentek, célszerűbb intézményként üzemeltetni. Más kézenfekvő példa is van: a záhonyi középiskola kollégiumát bizonyos időszakokban célszerű szállodaként működtetni. Amikor a megye közgyűlése két éve megalkotta az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletét, apró részletekig fogalmazott: mindazokra a dolgokra kiterjed, amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlanokra és az ingóságokra, a vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban a megyei önkormányzatot érintő részesedésekre, valamint az értékpapírokra, amelyek együttesen jelentik az önkormányzati vagyont. Egy érdekesség: arra is kitértek, hogy a megyeháza egyes szabadon lévő részeit miként lehet hasznosítani, bérbe adni. Vállalkozik az önkormányzat Bár a kényszer szülte, mégis eredményesnek látszik a nyírlugosi modell Balázs Attila archív felvétele Kováts Dénes Viszonylag ritka, s részben a kényszer szülte, de eredményes az a vállalkozói tevékenység, ami a nyírlugosi önkormányzatot jellemzi. Egyebek között 12 hektáros öntözéses, kordonos uborkaültetvény, és több ingatlan birtokosa, a legfőbb törekvés a szorító munkanélküliség minél nagyobb mértékű visszaszorítása. Erdőt telepítettek Hovánszki György polgármester — aki 1990 óta áll a település élén —, is osztja azt a véleményt, hogy a vállalkozó önkormányzat modelljét a kényszer szülte: — Az igen nehéz helyzetben lévő települések egyike voltunk a rendszerváltás idején, mert az állami gazdaság csődje, az átalakult termelőszövetkezet és a tönkrement varroda a foglalkoztatás jelentős csökkenését vonta maga után. A pozitívumok ellenére — hiszen az állami gazdaság tulajdonosa konzervüzemet indított, az átalakult szövetkezet is foglalkoztat 40 embert, s jelentősen sikerült fejleszteni az infrastruktúrát —, sem tudtunk elegendő vállalkozót idevonzani. Ezért jött az ötlet, hogy a nagyközség határában lévő 1200 hektárnyi, 3-5 aranykorona értékű, évtizedek óta parlagon álló földek egy részén, ami más kultúrnövények termesztésére nem alkalmas, erdőt kellene telepíteni. 1992-ben kezdtük a programot, 1994-ré már 140, míg mára 560 hektárra nőtt az önkormányzat Az erdő folyamatosan ad munkát kezelésében lévő erdőterület nagysága. Az erdőtelepítési program folyamatos munkát adott azok számára, akik csak így szerezhették meg a jövedelempótló támogatás folyósításához szükséges, munkával töltött időt, s hosszútávon egyéb hasznot is hajt majd. Kht.-ben szervezik A nyírlugosi önkormányzat nem akarta veszélyeztetni a vállalkozási tevékenységgel az alapvető feladatok ellátását, ezért 1997- ben létrehozta az önkormányzati közhasznú társaságot. Már a kht. beruházásában jött létre a mezőgazdasági szociális foglalkoztatást segítő 12 hektáros, számítógép-vezérelt öntözéses kordonos uborkaültetvény, ami révén jövedelem-kiegészítséhez juthat sok család. A kht. adja az infrastruktúrát, a gépi munkát és a piacot (hároméves szerződést kötöttek három céggel!), az őstermelői igazolvánnyal rendelkező helyi lakosok pedig a kézi munkát végzik. Több családnak is jól jött az uborkáért kapott pénz a tanévkezdéskor, de más beruházásra is futotta egy részüknek. — A közhasznú társaság tovább bővítette tevékenységét — derült ki Hancsicsák Mihály jegyző szavaiból —, az önkormányzat ugyanis a kht. révén megszerezte a cserhágói fafeldolgozó üzem épületeit, erre alapozva jött létre magánszemélyek bevonásával egy fafeldolgozó kft. A remények szerint ez a vállalkozás is enyhít majd a munkanélküliségen, akár félszáz embernek is munkát adva. Testületi döntést követően vásárolta meg a kht. a volt Cserhágó Pékház ingatlanjait, majd az egykori cserhágói holtelt és más ingatlanokat, ezek hasznosítása is munkahelyeket teremt majd. A közhasznú társaság árbevétele a múlt évben megközelítette a 40 millió forintot. Új cégeket várnak Azzal persze tisztában vannak Nyírlugoson is, hogy önmagában a vállalkozó önkormányzat nem oldja meg, csupán enyhíti a munkanélküliséget, csak az állandó, hosszabb távon munkát adó vállalkozások megtelepedése jelenthet végleges megoldást. A nagyobb cégek mellé, mint a Cserfood Rt., a Vajai Zöldség- Gyümölcs Kft., a svéd-magyar AP Hungária Kft., s a Lugosi Mezőgazdasági Szövetkezet mellé újabb vállalkozásokat kell vonzani. Ennek érdekében történtek a korábbi, s lesznek majd jövőbeni fejlesztések. * Az út-, a gáz-, a telefonhálózat már jól kiépült, szeretnék befejezni a szennyvízét is. A mentő- állomás és a rendőrőrs mellé szeretnék létrehozni a tűzoltó őrsöt (két komoly autójuk van!), épül az új óvoda. Feltett szándéka a képviselő- testületnek, s ezért mindent megtesznek, hogy újabb cégek, vállalkozók megtelepedésével minimálisra csökkenjen, vagy megszűnjön Nyírlugoson a munkanélküliség. Közhaszon és nonprofit szemét Van olyan település, ahol a (több) hulladéknak örülnének Kovács Bertalan Tavaly júliusban adták át 12 település összefogása eredményeként Tiszabezdéd és Tiszaszentmárton között a messzemenően környezetbarát hulladéklerakót. Bővítés nélkül is 15 évre megoldja a régióban keletkező kommunális hulladék elhelyezését. A telepet — ami négy korábban engedély nélkül létesített lerakó rekultiválását tette lehetővé — a Felső-szabolcsi Környezetvédelmi Kht. üzemelteti. A közhasznú társaság tulajdonosai a szövetkező önkormányzatok. A lerakóval kapcsolatos eddigi tapasztalatokról Háda Imre záhonyi polgármestert kérdeztük. — Bár a kht. nonprofit szervezet, mégis azt kell mondjam, a telep bevétele — ami persze a beszállított szemét mennyiségétől függ — egyelőre kevesebb a prognosztizáltnál és a vártnál. Magyarán: a kht. rentábüis működéséhez több szemétre lenne szükség. Igaz, a hulladék előre- jelzett mennyisége most is megvan, ám vélhetően sokan vannak, akik továbbra is elássák, illetve illegálisan lerakják a határban a szemetet. A tulajdonos önkormányzatok egyébként kedvezményes, tonnánként 900 forintos, míg az úgymond külső „beszállítók” (cégek, vállálkozá- sok, nem tulajdonos önkormányzatok) tonnánként 2000 forintért rakhatják le a telepen a szemetet. Megjegyzem: az éjjel-nappal őrzött és bekerített lerakó területén sem égetés, sem pedig a guberálás nem lehetséges, de a környező települések számára mégis a telep megléte az igazi haszon. Távlatilag — amennyiben a tevékenységre visszaforgatott bevételeiből megerősödik a társaságunk — azt tervezzük, hogy nemcsak a telep működtetését, hanem hulladékszállítást is vállal majd a Mezőladány belépésével immár 13 település által „birtokolt” közhasznú társaság — fogalmazott érdeklődésünkre a záhonyi polgármester. Csalogató víztorony Sóstófürdőn Tizenöt nyírségi település és a megye látnivalóit ajánlják A Sóstó Fejlesztési Rt.-vel a Nyíregyháza üdülőkörzetében, Sóstón található ingatlanoknak kívántak gazdát találni az alapító önkormányzatok. Az társaság rövid időn belül látványos eredményeket produkált, több nevezetes (már-már a végleges elvesztés határára kerülő) épület felújításán jutott túl. A víztorony is ezek közé tartozik, amelyben az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság nyitott Tourinform Irodát. Itt 15 nyírségi település és a megye idegen- forgalmi nevezetességeit, látnivalóit, programjait ajánlják több nyelven a vendégek figyelmébe. Szerencsére már van is mit ajánlani. Már országos programfüzetekben is meghirdettek sok változatos progmamot. Már érdemes kerékpártúrára is jönni, a Nyíregyháza-Szabolcs-Tokaj útvonalon lovastúrákra hívják az érdeklődőket, a horgászati, vadászati lehetőségek széles körben ismertek csakúgy, mint a kulturális programok, néptánc, népzene bemutatók. Említésre méltók a múzeumfaluban rendezett kézműves táborok. A megszépült víztorony Elek Emil felvételei Üzleti elvű közszolgálat Nyéki Zsolt Egy önkormányzat közvetlenül nem bocsátkozhat profit- orientált üzletekbe, de — különösen egy nagyobb város életét irányitó testület — nem kerülheti meg a vállalkozói tevékenységet — véli Belus Tamás, a Sóstó Fejlesztési Rt. ügyvezető igazgatója. Cégét a megye és a megyeszékhely önkormányzata hozta létre, kimondottan a köz tulajdonában lévő ingatlanok beruházásainak koordinálására. Egy város vállalkozni kényszerül, hiszen a fejlesztések, illetve az üzemeltetés napi feladatai üzleti alapokon nyugszanak — mondja Belus Tamás. A városnak tehát bizonyos esetekben piaci szereplőként kell megjelennie, s ennek pillanatnyüag legjobb módja a közhasznú társaság alapítása. Nyíregyházán igy működik például Városüzemeltetési Kht., amely közszolgálati funkciókat lát el, de már üzleti elvű gazdálkodást követve. A közhasznú társaságok működése rugalmasabb: természetesen a tulajdonossal (az alapító önkormányzattal) elfogadtatja az üzleti tervét, majd beszámol a mérlegről, de a közbenső időszakban önállóan és főképp gyorsan hozhatja meg a szükséges döntéseket. A munkák elvégzéséhez, a beruházásokhoz könnyebben szerezhet pótlólagos forrásokat, támogatást, a pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek. Egy demokratikus úton, s éppen ezért különböző érdekek mentén megválasztott ön- kormányzat számára a vállalkozás tehát egy természetes kényszer, de ügyes szervezéssel jótékony és szintén nélkülözhetetlen eredmény érhető el.
