Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

1999. május 7., péntek 3. oldal Tragédiáink Kováts Dénes Túlzás nélkül állítható, hogy nemcsak Va­ján uralkodik a döbbenet légköre a két kis­fiú tűzhalála miatt, de a tragédia megrázta megyénket, sőt, talán az egész országot. Egy perc alatt szörnyű véget ért két rövidke élet, pótolhatatlan űrt hagyva maguk után. Sajnos István és Misi esete nem példa nélküli, hiszen gyakorta hallunk híreket ar­ról, hogy kis és nagyobbacska gyermekek halnak meg értelmetlenül, felnőtt felelőtlen­sége okozta közlekedési baleset, az odafi­gyelés hiánya, vagy óvatlanság, végzetes balszerencse miatt. Nem is oly régen egy, a vasúti kocsik tetejére mászó kisfiút ütött agyon az áram, korábban emésztőgödörbe fulladt ugyancsak páréves gyermek — hogy csak két, ugyancsak elrettentő példát említ­sek. Ilyenkor az ember hajlamos a vádra, s a mentő magyarázatokra egyaránt. Van, aki azt kérdezi: miért nem figyeltek a szülők, vagy azok, akik gondjaira volt bízva a gyer­mek, más azt emlegeti, hogy a lakásban, vagy a portán játszadozók mellé nem lehet, s elvileg nem is oly fontos „felügyelőt" állíta­ni. Kétségtelen, utólag könnyű okosnak len­ni, de miért gondolnánk mindig rosszra? — hangzik egy újabb vélemény. A esetek túlnyomó többségében bizo­nyára a kétségbeesés, az önvád, önmarcan- golás rágja a szülőket: vajon mit, s hol ron­tottak el. S bár visszafordítani a történteket nem lehet, tanulni kell a tragédiákból is. Mert kétségtelen, nem áll módunkban, ta­lán értelme sincs mindig fogni gyermekeink kezét, s előfordulhat, hogy a legnagyobb gondosság ellenére is bekövetkezik a baj, de a példák azt mutatják: az óvatosságból sosem elég... Esős idő Ferter János rajza HÍREK □ Csoportgyűlés A mozgáskorlátozottak megyei egyesülete május 10-én 9 órától a kölesei és a fehérgyarmati művelődési ház­ban tart csoportgyűlést. □ Dalostalálkozó Az I. nyírbátori dalosta­lálkozó ünnepi hangversenyét május 7-én 16 órakor tartják a helyi Tinódi Sebestyén Ál- talános Iskola és Zeneiskola tornatermében. Az ünnepi köszöntőt Báthori Gábor, a város alpolgármestere mondja. □ Méreg a testben A dianetikai központ­ban (Nyíregyháza, Rákóczi u. 3. 1/1.) május 7-én 18 órától rendezett előadáson elhang­zik, hogy milyen hatással van az emberi szer­vezetre a test szövetibe lerakódott drogok, méreganyagok és hogyan szabadulhatunk meg ezektől. □ Adományt gyűjtenek Május 8-a, szombat a Vörösfélhold, a Vöröskereszt, vagyis a humánum, a szolidaritás napja vi­lágszerte. Ebből az alkalomból ma országos gyűjtőnapot tart a legnagyobb segítő társa­dalmi szervezet. Az egész megyében fiatal vöröskeresztesek járnak-kelnek az utcákon, közterületeken, hogy adakozásra szólítsák az embereket. A gyűjtés mottója: Támogasd a rászoruló gyermekek táboroztatását egy reg­geli árával! Ingatlanból lakásvásárlás Öt éven belül, hat éven túl • Bejelenteni az adóazonosító jelet Lefler György Nyíregyháza (KM) — Ingatla­nok adásvételénél lényeges: milyen adóteherrel számol­hatunk, mikor nem kell adóznunk, avagy a megfize­tett adót mely esetekben igényelhetjük vissza. Minderről Mogyorósiné dr. Gá­bor Hajnalkát, a megyei APEH jogi osztályának vezetőjét kér­deztük. — Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem az úgyneve­zett külön adózó jövedelmek cso­portjába tartozik, melyet nem kell az egyéb adóköteles jövede­lemmel összevonni, mert elkülö­nülten, 20 százalékos mértékkel adózik — kezdte az osztályveze­tő. — Az adót az éves bevallás­ban kell megállapítani, és a be­vallás benyújtására előírt határi­dőig kell megfizetni. Adóköteles jövedelemnek — fő szabályként — a bevétel és a költségek (ügyvédi, hirdetési) különbözeié számít. Ha ingatla­nát gazdasági társaságba appor­tálja tulajdonosa, bevételnek a W........ Adóköteles jövedelem: a bevétel és a költségek különbözeié. Mogyorósiné dr. Gábor Hajnalka társaság által e címen jóváírt összeg tekintendő. A megvásá­rolt önkormányzati bérlakás ela­dásakor annak értékén a szerző­désben szereplő tényleges vételá­rat kell érteni. Ha valaki örök­lés, ajándékozás útján jutott in­gatlanhoz, az illeték megállapítá­sakor figyelembe vett összeg az irányadó. Az öt éven belül szerzett és ér­tékesített ingatlanok esetében a már említett fő szabály érvénye­sül, ha pedig hat év előtt, vagy Ha én gazdag lennék... annál régebben történt a szerzés, akkor (egy táblázatból) a kiszá­mított jövedelem évenként nö­vekvő mértékben csökkenthető. Amennyiben az idén értékesített ingatlant a volt tulajdonos 1984- ben, azaz 15 éve, vagy annál ré­gebben szerezte, nem kell adót fi­zetnie. A jövedelem kiszámításá­ra irányadó kivételes szabály: ha az ingatlan vételára nem állapít­ható meg, akkor a bevétel 25 szá­zalékát kell jövedelemnek tekin­teni. (Például a 2 millió forintért eladott ház 25 százaléka, azaz 500 ezer forint számít jövedelemnek, s ennek a 20 százalékát, azaz 100 ezer forintot kell adóként befi­zetni.) Az adótörvény támogatja az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználá­sát. Nem kell adót fizetni, vagy a befizetett adó visszajár a jövede­Balázs Attila felvételei lem azon része után, amelyet az ingatlan értékesítője saját maga vagy lakást szerző hozzátartozó­ja részére a jövedelem megszer­zésének időpontját megelőző 6 hónapon, vagy az azt követő 48 hónapon belül lakáscélú felhasz­nálásra fordította. Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakótelek, lakásvásár­lás, -építés, -bővítés (legalább eggyel több lakószoba kialakítá­sa), de a lakás használati, ha­szonélvezeti és a bérleti jogának a megvásárlása is. Új előírás, hogy visszterhes ingatlanátruházás esetén a föld­hivatalnál be kell jelenteni az adóazonosító jelet. E kötelezett­ség az értékesítőre és a vevőre egyaránt kiterjed, az ehhez szük­séges 99 400 sz. adatlaphoz az APEH ügyfélszolgálati irodán le­het hozzájutni. A minőség palántái Nagykálló (KMJ — A je­lentős szántóföldi zöld­ségtermő felülettel ren­delkező Szabolcs megye számára Nagykállóban nevelt tálcás palánta az alapja az időben piacra vihető, minőségi árunak. Ezt hangsúlyozták a KITE zöldségpiaci információkkal is szolgáló szaktanácsadói, az ismert termelésfejlesztő és szolgáltató részvénytársa­ság új telepén tegnap tartott KITE szakmai napon. A Tiszavasváriból idén ja­nuár 1-től a központibb fek­vésű Nagykállóba, ott is egy tágas, korszerű szolgáltatás­ra képes telepre költözött KI­TE alközpont területi igazga­tója, Lipták József a minősé­gi termékelőállítás fontossá­gát hangsúlyozta az érdeklő­dő gazdáknak: változó vilá­gunk nehéz értékesítési kö­rülményei között, különösen hosszú távon, ezen múlik a piacra jutás. A zöldségeknél is megha­tározó ebből a szempontból a jó fajta (hibrid), a tökéletes palánta, a ma már nélkülöz­hetetlen öntözés, hogy a pre­cízen adagolt tápanyagellá­tásról és a hatékony növény- védelemről már ne is beszél­jünk. Mint elhangzott, a terme­lők finanszírozási gondjain segíteni tud a KITE. Különö­sen a megbízható és a terme­lési rendszerhez több szállal is kötődőkén. A napraforgót és repcét termesztő szerző­dött partnereiknek például a zöldségtermesztését is haj­landó a hozzá szükséges, szé­les palettán forgalmazott anyagokban megelőlegezni a társaság. A szakmai nap bemutatói­ra a megye minden részéből megjelent gazdák megtekin­tették a nagykállói telep kö­zel egy hektárnyi fóliasátrá­ban fejlődő — zömmel tálcás technológiával készült — egyöntetű palántákat. Tavaszi szabadtüzön Cserbeköy Levente _________________ A rádió valamilyen soroza­tának éppen esedékes részle­tét hallgattam a szobámba hú­zódva, amikor kesernyés füst szaga kezdte facsarni az orro­mat. Mivel a kerti gazok ége­tése a környékünkön már mindenütt befejeződött, feltá- pászkodtam, hogy megkeres­sem a füst eredetét. A kellemes májusi időtől in­díttatva már reggeltől estig nyitva hagyjuk a bejárati aj­tót, hogy a téli bezártság után az egész lakást alaposan át­szellőztessük. Ez a füst most ellenkező hatást produkált. Az ajtót még el sem értem, ami­kor valami elégedetlen mor- tyogást hallottam. Az ajtónál már éreztem, hogy a füst égő, de inkább senyvedő papírtól származik, a mortyogásból azt értettem ki, hogy a nejem va­lamivel módfelett elégedetlen. Az előtető alatti járdaforduló­nál őt magát is megláttam, ahogy a flekkensütő alatt a tü­zet fel akarja éleszteni a siker minden reménye nélkül. Nem kellett hozzá hosszú vizsgálódás, hogy kitűnjön, ez a tűz így soha nem fog meg­gyulladni. Hiszen a begyújtás­ra szánt papírhalmot vastag akácfa hasábok földig nyomo­rították, így csupán pislákolni és füstölni tudott. De azt nagyon. A tűztér U alakúvá lett kiképezve a körbe rakott téglákból, tehát nem volt hu­zata, hiányzott a kémény. El­zárta az U alját képező tégla­darab. Mint régi erdőt-mezőt járó és sokszor a szabadtűzön fő- zőcskéző ember, nekiláttam rendbetenni a dolgokat. Lege­lőször is félrerúgtam a tűzfo- lyosót lezáró téglát, majd ki- húzgáltam a megpörkölődött, kormos fahasábokat. Azok még jók lesznek a cserépkály­hába. Kíméletlen, de szaksze­rű oktató munkába kezdtem, hogy azokat az ismereteket amiket nejem ifjú korában el­szalasztott, azokat most elsajá­títhassa. A tűztérben elhelyeztem egy cigarettásdoboz nagyságú, lazán összegyűrt újságpapírt. Erre rászórtam két maréknyi száraz fenyőforgácsot és mál­naszárat. A tűztér mellé oda­készítettem az eltördelt, szik­kadt gyümölcsfa ágakat és az akácból hasogatott gyújtóst. Amikor ezeket elkészítettem, akkor gyújtottam meg a papír­fecnit és a rajta lévő forgácsot. Égett is mint a parancsolat. Most már fölé lehetett állítani a flekkensütőt és alatta a tüzet az előkészített fadarabokkal addig táplálni, amíg nem lesz annyi parázs, amire már érde­mes rátenni a faszenet és azu­tán minden rendben van. Egy óra múlva tálalni lehet a frissen sült fűszeres húso­kat. Csak piszmogás és türe­lem kérdése az egész. Mert az kell hozzá. A kamara több pénzt kér a megyének Nyíregyháza (KMJ — Az ültet­vénytelepítési támogatások túljegyzett keretének fele­melését javasolja a megyei agrárkamara abban a levél­ben, amellyel a múlt héten fordult Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszterhez. 1999-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 630 millió forint vissza nem térítendő támogatási kere­tet kapott ültetvénytelepítésre, áll a levélben, amely a következő megyei helyzetet vázolja: ebből az összegből mintegy 102 millió forint a tavaszi telepítések támo­gatására már oda lett ítélve. Az őszi telepítésekre 278 pályázat érkezett be 1020 millió forintos támogatási igénnyel. A pályáza­tok kétharmada 5 hektár alatti kis-, illetve őstermelő és mind­Nyíregyháza (KM) — A Nyír­egyházi Körzeti Polgárvédelmi Parancsnokság — éves ütemezés szerint — csütörtökön egész na­pos felkészítést tartott a körzet ötvenkét polgármesterének Nyíregyházán, a városháza nagytermében. Az oktatási, ta­pasztalatszerzési céllal létreho­zott találkozót Csabai Lászlóné polgármester nyitotta meg. Bevezető előadásában Szo- boszlai Károly pv alezredes, me­gyei parancsnokhelyettes ezúton is köszönetét mondott a közel­össze 33 pályázó kíván 10 hektár fölötti területen telepíteni. Az 1288 hektár pályázott területnek 38 százaléka alma (több mint fe­le intenzív), 33 százaléka meggy, 6-7 százaléka dió és bodza ültet­vény. „Tisztelt Miniszter Úr! Az Eu­rópai Unióhoz történő csatlako­zásig a megyei fejlesztési, vala­mint a megyei agrárstratégiai terv szerint is évente mintegy 1000 hektár körüli új ültetvény telepítésének kellene megtörtén­nie, amelyhez a gazdálkodók szándéka, akarata megvan. Saj­nos tőkehiányuk miatt az előírt­nál több saját erővel nem rendel­keznek. Figyelemmel arra, hogy az agrárgazdaság megújhodása megyénkben alapkérdés, ezért a probléma megoldását elsősorban abban látjuk, ha a megyére le­bontott keretet az FVM felemeli. múlt katasztrófahelyzeteiben helyt állt polgármestereknek, a települések lakóinak. A felkészí­tésen többek között szó volt a megyei és a helyi védelmi bizott­ság, a polgármesterek jog- és ha­tásköréről, az ár- és belvízvéde­kezés során szerzett tapasztala­tokról. A résztvevők délután megte­kinthették a veszélyhelyzeti fel­derítő csoport és a gyorsbeavat­kozó műszaki mentő alegység felszereltségét, illetve gyakorlati bemutatóját. A védelem hatásköre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents