Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-28 / 122. szám

1999. május 28., péntek 3. oldal Szociálisabb politikát! Szőke Judit_____________________ l\/linden harmadik (statisztikai műszóval élve) háztartás önkormányzati támogatásra szorul — Így a friss, de durva tény. Húsz jogcímen lehet segélyhez jutni. Ez — lefor­dítva az út árnyékos oldalán menetelők nyelvére — nem jelent mást, amit megerő­sítenek a tapasztalatok mellett egyéb ada­tok is, hogy szegényednek a családok. A magyar akvarell színei egyre komorabbak. Évek óta nem nagyon akarnak kibonta­kozni a jóléti-védelmi rendszer körvonalai, melyek az életminőség garanciájául szolgál­nának. Hiánycikk a szociális fejlesztési prog­ram, a nélkülözés felszámolásáért ígért nemzeti cselekvési stratégia. Pedig egy mo­dern nemzetállamban a célba vett növeke­dés során a gazdasági, az infrastrukturális és a kulturális beruházásokkal azonos fon­tosságúnak kellene tekinteni a szociális fej­lesztést. Az állítólag gyarapodó polgárság mellett gondoskodni illenék a versenyben leszakadók életfeltételeinek biztosításáról. Régi szabály: mindig az életképesebb ma­rad felül a küzdelemben. De vajon kik nem tartoznak a győztesek közé, s miért jutottak el az egyre szerényülő életig? Szemlesütve kellene járniuk a középosztály (ennek léte­zéséről is vita van ma már) tagjainak? Ér­demtelenek a jobb életre, élhetetlenek, te­hetetlenek, biztos, hogy csak ők a hibásak a helyzetükért? Nem foglalkozhat mindenki kábítószeres leánykereskedelemmel... Töme­gek neveltetése a becsületes munkavégzés­re, a bérből, fizetésből megélésről szól. (Sze­rencsére.) Jót tenne a lelki békéjüknek, az igazságérzetüknek, ha magára vállalná vala­ki, hogy a sütkérező kisebbség is hozzon végre egy kevéske áldozatot. Szóval nem biztos, hogy elégedetten dör- zsölgethetjük a tenyerünket: minden rend­ben van, mindenki elfoglalta az őt megille­tő helyet, s él fegyelmezett állampolgárként boldogan, míg meg nem hal. De most sem nagyon zavarja a karrier útján járókat, akik­nek a munkaköri jövedelme a minimálbér ötven-százszorosát meghaladja, hogy ránk­férne már egy szociálisabb politika. Számtani művelet Ferter János rajza □ Idegenforgalomért Hétfőn lejár a ha­tárideje a 2000-2001-ben megvalósuló, a millennium megünnepléséhez kötődő hazai rendezvényekre, illetve az önkormányzati vagyonba tartozó járdák és kerékpárutak építésének támogatására kiírt pályázatok­nak, jelezte a megyei Turinform Iroda. □ Virágosát Záhony A fásítások után most újabb közterületek virágosítása folyik a határvárosban. A parkok, füves padkák szí­nesítése mellett nagy méretű virágtartókat is felszerel több utca kandelábereire, a parko­sítási munkák elvégzésével megbízott helyi székhelyű Europázsit Kft. □ Jogi segítség Ingyenes jogi tanácsa­dást és az etnikai kisebbség részére jogse­gély-szolgálatot tartanak ezen a pénteken is 8-tól 12 óráig a Fehérgyarmati Jogsegély­szolgálati Irodán (Kossuth tér 38.) Kutató professzorok ösztöndíjjal Pillanatképek a díjazottakról • A tanárképző főiskola munkájának is elismerése Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Kihirdet­ték a Széchenyi Professzori Ösztöndíj — a legrangosabb kutatói támogatás — pályá­zati eredményeit. A díjazot­tak között van a nyíregyházi tanárképző főiskola három oktatója is: dr. Gáspári László, dr. Hadházy Tibor, dr. Szép Tibor. Életútjukról, terveikről beszél­gettünk. Nyelv Gáspári László főiskolai tanár a magyar nyelvészeti tanszéken. — Az első évfolyam hallgatója voltam ezen a főiskolán — mondja a bevezetőben —, és 1969-ben az egyetemi évek után itt kezdtem pályámat is. Kezdő oktatóként a nyelvtudomány majdnem valamennyi részterüle­tét tanítottam, később a nyelv- művelés és beszédtechnika mel­lett irodalmi nyelvünk történeté­vel, stilisztikával és retorikával kezdtem foglalkozni, majd nyug­díjba vonult tanszékvezetőmtől, Bachát Lászlótól átvettem a leíró magyar mondattan és a szöveg­tan oktatását. Tudományos karrierje töret­len: 1979-től aspiráns és docens, fiatalon, 1983-ban nevezték ki fő­iskolai tanárrá. Négy főiskolai jegyezet írója, több egyetemi ta­nulmánykötet társszerzője. Ku­tatási területe elsősorban a mű­vészi nyelvhasználat, a stiliszti­ka, a retorika kérdései. — Szerencsés vagyok, mert a munkám az, amivel szabad időmben is kedvvel foglalkozom, megtaláltam a tudománynak azt a szeletét, amelyben szorosan összefonódik az irodalom- és a nyelvtudomány. Nevelés Hadházy Tibor oktatási főigaz­gató-helyettes, a fizika tanszék ve­zetője. — Pedagóguscsaládból szár­mazom, szüleim a Kálvineum­Gáspári László ban, a Kossuthban, a Zrínyiben tanítottak, gyermekkorom része volt az iskola, sokszor hétvége­ken is — említi gyökereit. — Természetes volt, hogy én is ta­nár leszek, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem mate­matika-fizika szakán végeztem, a fizika — amelyet tanítani hálás dolog — nagy szerelmem. Pályázat eredményeképpen 1967-ben jött a főiskola fizika tanszékére és végigjárta a rang­létrát tanársegédtől a tanszékve­zetői posztig, 1992-től kandidá­tus. — Amikor ide jöttem, még a képzés feltételrendszerének meg­teremtése volt a legfontosabb, ami roppant pénzigényes és ezért nehéz dolog volt — idézi a tudományos pályakezdést. — Ek­koriban alakult ki kutatási terü­letem is: a fizika tanításának eredményessége a különböző isko­lafokozatokban. Az általános is­kolai kutatások eredményeinek elemzése után a középiskolai Hadházy Tibor szint vizsgálata már a doktori disszertációt eredményezte, a fő­iskolai módszerek tudományos összefoglalása pedig a kandidá­tusi fokozathoz segített. Célom az volt, hogy Ötvözzem a szaktu­domány, a nevelés- és az oktatás­tudomány eredményeit, felhasz­nálva a matematikai statisztikát. Ez ma — amikor küszöbön áll a felsőoktatás szervezeti átalakítá­sa, tartalmi kérdésekről dönte­nek, lényegesen többen tanul­nak, működik a hallgatói kredit­rendszer — különösen fontos. Biológia Szép Tibor főiskolai docens a Környezettudományi Tanszéken. — Engem mindig érdekelt az élővilág, már a Zrínyi gimnázi­um tanulójaként a Madártani Egyesület tagja voltam — mond­ja a biológus-ökológus tanár. — Kutatóként kezdtem dolgozni, hamar főiskolai, egyetemi okta­tói munkát is kaptam sajátos helyzetem miatt, hiszen hazai és Szép Tibor Martyn Péter felvételei nemzetközi természetvédelmi kutatási programokban vettem részt. Kezdettől fogva a Felső-Ti- szához kötődtem, eleinte a parti fecskék, utóbb a vonuló mada­rak életét befolyásoló hatásokat kutattam. Afrika időjárásának hatásait vizsgálni a messze Európában — nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó téma ez a szakemberek körében, s arra különösen büsz­ke a kutató, hogy ezt szűkebb pátriájában teheti. Nagyon sok fiatal ember, főiskolai hallgató vesz részt vele a munkában, so­kan közülük hivatásuknak vá­lasztották a természetvédelmi munkát. — Apró részletnek tűnik, hogy a vonuló madarak miért él­nek ott, ahol, miért csapatokban, nagy telepeken — magyarázza a kutató. — Képzeljük el azonban, ha nem volnának például énekes madarak, vagy gólyák, mennyiv­el szegényesebb lenne az éle­tünk. Órási kincs ez, amire ren­getegen kíváncsiak. Ösztöndíjam idején azért szeretnék minél töb­bet tenni, hogy kialakuljon egy olyan réteg, amely úgy tudja be­mutatni ezt az értéket, hogy köz­ben vigyáz is rá. A külföldi ven­dég nem csupán azért jön, mert van a Felső-Tiszán egy csomó különleges madár. Többet akar tudni, s mi ebből gazdasági tőkét is kovácsolhatunk és közben nem tesszük tönkre. Már nyolcán vannak A tanárképző főiskola Széche- nyi-ösztöndíjasainak száma jelenleg már nyolc, ami erősí­ti az intézmény országos akk- reditáció alkalmával is iga­zolt szakmai rangját. Az idei díjazottak között van még a nyíregyházi Orosz Gábor, aki évekig a pedagógi­ai tanszéket vezette, jelenleg a Debrecenben, a KLTE okta­tója. Számoljunk Oláh Gábor _______________________ A friss akác illatát habzsol­ta a terasz. A strand kijáratá­nál megszólalt a kisebbik lány. Lehetett vagy nyolc­éves. Kócos, napon szárított haja a szemébe csöngött. Lel­kendezett. Apa, olyan jó volt itt, ugye holnap, vasárnap új­ra kijövünk. Nevetett, neveté­se csengett, mint az ezüst csengő. Szorosan fogta anyja kezét, kis csuklóján húspere- cek gyűrődtek. Csillogó sze­mét apjára meresztette s vár­ta igenlő válaszát. Várt, sze­me elkomorult, nem értette apja miért nem válaszolt azonnal, miért sütötte le a szemét, s fordította el kissé a fejét. Újabb unszolásra kis­vártatva mégis megszólalt az apja, gyerekek, majd otthon megbeszéljük. Üljetek mellém, hallgassa­tok figyelmesen, kezdte va­csora után az apa. Ti még nem értitek, de jó ha beszé­lünk róla, hogy majd megért­sétek. Még pendelyes korom­ban hallottam szüleimtől, hogy aki pénzes, az a kényes. Mi nem lehettünk kényesek, mert nem voltunk pénzesek. Aztán amikor felnőttem, jött egy társadalom, amelynek alapjait mi raktuk le, s mi kisemberek az alapok alatt maradtunk. Most egy új tár­sadalom épül, talán nem ma­radunk ennek is az alapjai alatt. De addig is számoljunk. Négyünknek a busz 620 fo­rint. A strandbelépő nyolc­száznyolcvan forint volt. Ez összesen ezerötszáz forint. Barátaim ismerik a mondáso­mat, az a fontos, hogy a krig- li is megteljen, de a habja se fusson ki. Csak sört iszom, azt is keveset, de ma egy po­hárral sem ittam, hogy vehes­sünk nektek fagyit, lángost, meg üdítőt. Anyátok le sem akart vetkőzni, mert szégyell- te a régi, kifordult, kopott für­dőruháját. Jó ha ezután egy hónapban kétszer-háromszor kimehetünk. A gyerekek csodálkozva hallgatták az apjukat. így, ilyen felnőttesen még soha­sem beszélt velük. Most értet­ték meg, miért szántották fel apjuk homlokát a gondok, mi­ért nem akarta felvenni any­juk a fürdőruháját. Hosszú ideig csend volt, majd folytat­ta az apjuk. Még nagyapátok mesélte, hogy az ő gyerekko­rában évente egyszer, csak a diákmajálisok alkalmával jár­tak a Sóstón. Ott, ahol akkor a módosabb polgárok hangu­latos és virtusokban gazdag élete zajlott. A szegényebbek­nek még a taligákat felváltó sárga villamos is drága volt, így hát inkább az erdő vá­rosszéli oldalát tekintették magukénak. Az én szüleim is munkásemberek voltak, mi is csak oda jártunk. A kislányok nehezen alud­tak el. A történetek fészket raktak a szívükben. Gyermeknap Vasmegyeien Bűvészkedés, rendőrségi és tornabemutató Vasmegyer (KM) — Egész na­pos program várja Vasmegyeren az óvodásokat és az iskolás gyer­mekeket május 29-én a helyi fut- ballpályán. A rendezvénysorozat 9 órakor kezdődik Hegyaljai Sándor bű­vész előadásával, majd 10 órától rendőrségi bemutató szórakoz­tatja a fiatalokat. Megcsodálhatják az érdeklő­dők a kutyás rendőrök bemuta­tóját, a lovasrendőrök felvonulá­sát. Az általános iskolás diákok tornabemutatója 11 órától lesz. Ebéd után játékos versenyek­kel, ügyességi feladatokkal foly­tatódik a program. A községben élő vállalkozók, magánszemélyek támogatásának köszönhetően a gyermekek in­gyen fagylaltot, virslit, főtt kuko­ricát, üdítőt, édességet is fo­gyaszthatnak. Elsők lettek Az elmúlt hét végén rendezték meg Budapes­ten a nyolcadik országos gyermek táncművészeti fesztivált ma- zsorett kategóriában, melyen a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar mazsorettjeinek utánpótláscsoportja az első helyet szerezte meg. Koreográfusuk és egyben felkészítőjük, Kálvinná Babka Beáta pedagógiai nívódíjat vehetett át a Táncművészek Szövet­ségétől Martyn Péter felvétele j'J ÓV fJjJ rjj j j*

Next

/
Thumbnails
Contents