Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-26 / 120. szám

1999. május 26., szerda 8. oldal Nyugatias külső Keleten ki nai ruhákat árusító üzlet kirakata előtt kí­nai hölgyek beszélgetnek Sanghajban. A ki­rakat manökenjei nyugatias külsejűek Új termek a Louvre-ban Láto­gatók sétálnak a párizsi Louvre Múzeum egyik felújított termében, mely a 17. és 18. századi olasz festészet remekeit vonultatja fel. Balra Giambattista Piacenza 1735-ös festménye. Az évente 6 millió ember által látogatott Louvre új termeit spanyol, görög és orosz alkotásokkal is gyarapítják AP-felvétel Uránt fogtak Beregszászon Ungvár (MTI) — Az utóbbi évek legve­szélyesebb sugárzóanyag-csempészési kísérletét akadályozta meg az ukrán rendőrség Beregszászon, amelynek során 20 kilogramm dúsított uránt foglaltak le — írja legfrissebb számá­ban a kárpátaljai rendőrség Ungvá- ron megjelenő hetilapja, a Vidomosz- tyi Miliciji. A kárpátaljai város buszpályaudvarán a szervezett bűnözés elleni osztály nyomozói őrizetbe vettek egy régóta megfigyelés alatt álló orosz állampolgárságú személyt, akinél egy reklámszatyorban két kilo­gramm dúsított uránércet találtak. Mint kiderült, az őrizetbe vett férfinál lévő mennyiség csak egy része volt annak a ha­sadóanyagnak, amelyet a letartóztatott Nyugatra akart csempészni. A magyar ha­tár melletti Badaló község egyik portáján kialakított rejtekhelyen a rendőrök megta­lálták a szállítmány további részét. Időközben ismertté vált, hogy az elfogott orosz állampolgár örmény társával — akit nagy mennyiségű fegyver illegális birtok­lásáért még márciusban vettek őrizetbe Beregszászon — az oroszországi Kraszno- jarszkból szállította kamionba rejtett kü­lönleges konténerekben a dúsított uránt. A húszkilónyi hasadóanyagot kétszázezer dollárért vették, és kilogrammonként hat­vanezer dollárért szerették volna to­vábbadni valamelyik nyugat-európai or­szágban. Az elfogott uráncsempésznél az orvosok súlyos sugárfertőzési tüneteket állapítot­tak meg. Az Ukrajnában sem mindennapinak szá­mító bűnügy szálainak felgöngyölítése ér­dekében kiterjedt nyomozás indiait. Hit, magyarságtudat, történelem A csíksomlyói búcsúk fél évezredes története egy ferences szerzetes szavaival Félmillióan a Somlyó-hegyen Hajdú Zsolt felvétele Csíksomlyó (KM — Balogh Jó­zsef) — Még a nem vallásos embernek is hatalmas él­mény a csíksomlyói búcsú résztvevőjének lenni. A Csíkszeredától egybefüggő tö­megáradatnak se vége, se hossza. A három-négy napot gya­logoló környékbeliek hangján mit sem érződik a fáradtság, amint hegynek fel Mária-éneke- ket zengenek. A nagyobb keresz­taljákat fúvós zenekar kíséri. Egy pünkösdi búcsúra több száz­ezer, sokszor félmillió ember ér­kezik., A múlt szombaton ismét benépesült a két Somlyó-hegy közötti térség. Honnan ered e ha­gyomány? A kezdeteket József atya, a csíksomlyói ferences szerzetesek rendfőnöke idézte fel. Mária-szobor — A hívő katolikusok búcsújárá­sa évszázadokra visszanyúló ha­gyományt idéz. Amikor az 1440­es években a ferences rendi szer­zetesek letelepedtek Csíksom- lyón, akkor az első felépített ká­polnának és templomnak a Szűz Mária látogatása Erzsébetnél ne­vet adták; a nép Sarlós Bol­dogasszonynak nevezi ezt az ün­nepet. Akkoriban vette kezdetét ezen a vidéken Szűz Mária tisz­telete. A templom 1500-ban kapta a most is látható Mária-szobrot, ez mintegy megszemélyesítője lett a Mária-tiszteletnek. Amikor az emberek elmentek a pünkösdi búcsúra, akkor már a szobor közvetítő erejében bízva imád­koztak a Szűzanyához. Ez volt az első lépés. Szabad székelyek — A második lépés az volt, ami­kor 1567-ben a hitújítások korá­ban János Zsigmond erdélyi feje­delem ide is be akarta vezetni a katolikus hit megújítását, akkor a csíki és gyergyói székelyek el­lenálltak az újításnak, nem fogad­ták el azt. A középkorban egyéb­ként bevett szokás volt, hogy ha a főúr megváltoztatta hitét, akkor a szolgáinak is át kellett térni az új hitre. Viszont a szabad széke­lyek nem így gondolkoztak, az erőszakra erőszakkal válaszoltak, fegyverrel álltak ellen. Csíksom- lyón gyülekeztek, az ellenállást egy gyergyófalvi István nevű pap szervezte meg. A gyergyófalviak- hoz sorozatosan csatlakoztak a gyergyói és a csíki falvak lakói is, talán még Felső-Háromszékről is érkeztek emberek, akik pün­kösd szombatján gyűltek össze Csíksomlyón, s még aznap reggel mentek a csatába. Oltárt építettek — A Hargitán lévő Nagyerdőnél csaptak össze János Zsigmond csapatával. A győztes csata után Csíksomlyóra tértek vissza, s ad­tak hálát a Szűzanyának és az Is­tennek a segítségért, és ígéretet tettek arra, hogy attól kezdve minden esztendőben pünkösd szombatján eljönnek Somlyóra hálaadó búcsúra. 1567 óta hábo­rúk és forradalmak borzolták a kedélyeket, de a búcsújárás so­sem szűnt meg. 1950-ben az akko­ri hatalomnak sikerült ugyan né­hány évig megszüntetni a búcsú­járást, de elfeledtetni nem. Az 1960-as években még nem volt szabad kizarándokolni a hegyre, csak a templomban lehetett ün­nepelni. A nyolcvanas években már 25-30 ezer ember gyűlt össze, 1993-ban pedig már annyian vol­tak, hogy a templom előtt nem tudtuk fogadni a híveket, ezért a két Somlyó-hegy közötti térségen oltárt építettünk, ott tartottuk meg a közös szentmisét — fejezte be a búcsúk történetének ismer­tetését József atya. A csíksomlyói búcsú mára nemzetközivé vált: legtöbben Magyarországról zarándokolnak el, de eljönnek Amerikából, Ka­nadából és Brazíliából is. Az idén ott volt egy nyíregyházi csoport és a megyei közgyűlés több tagja is. Úton a búcsúba Vallomás Czeizel-ügyben Robogó a rendőröknek Budapest (MTI) — A POLICE Magyar Közbiztonsági Alapít­vány jóvoltából keddtől már robogóval is járőröznek a rendőrök a Margitszigeten — tájékoztatta az MTI-t Móczár Péter, az alapítvány kuratóri­umának elnöke kedden. Elmondta: a hétszázezer fo­rint értékű, olasz gyártmá­nyú, ötven köbcentis robogót idegenforgalmi és környe­zetvédelmi szempontokat is figyelembe véve adományoz­ták a margitszigeti rendőrőrs­nek. Moszkvába megy a pápa Budapest (MTI) — Rózsa Bélá- né, Gáti Mariann magyar szár­mazású amerikai állampolgár anyja, a Czeizel-ügy harmadren­dű vádlottja vallomásában azt ál­lította a Fővárosi Bíróságon ked­den: korábban nem tudta, hogy törvénybe ütköző az a mód, ahogy magyar nők a lánya köz­vetítésével örökbe adták újszü­lött gyermeküket az Egyesült Ál­lamokba. A büntetőperben csalá­di állás megváltoztatásának vád­ja miatt áll a bíróság előtt Czei- zel Endre orvos-genetikus, tudo­mányos titkára, Merhala Zoltán, Rózsa Béláné és több örökbeadó magyar szülő. Rózsa Béláné elmondta: fel sem merült benne, hogy amit tett, az törvénybe ütköző, a tár­gyaláson felolvasott rendőrségi vallomása szerint mégis olyan ruhákat javasolt a nőknek, ame­lyek terhességüket elleplezik. Erről a tárgyaláson annyit mon­dott: „csak azt akartam, hogy rendesen nézzenek ki”. Akinél szükséges volt, azok esetében pénzért fiktív munkál­tatói igazolásokat szerzett be a harmadrendű vádlott, továbbá elvette az útlevelet a külföldi örökbeadásra vállalkozó kisma­máktól. Ez utóbbit, mint mond­ta, csak azért tette, mert kétszer is előfordult, hogy az útlevéllel visszakérték az amerikai repülő­jegyre befizetett több tízezer fo­rint előleget az utazási irodától. „Ezekben nem lehetett meg­bízni” — fogalmazott a vádlott. Az első külföldi örökbeadásra vállalkozó kismamával Merhala Zoltán révén találkozott Gáti Mariann anyja, s mint mondta, két-három alkalommal Czeizel doktor intézetében is kereste a titkárt ezekkel az ügyekkel kap­csolatban. Bírói kérdésre a harmadren­dű vádlott elmondta: több kisma­ma már azzal fordult hozzá, hogy „a tanár úrtól jött”, és tőle hallotta, hogy egymilliót lehet kapni a külföldi örökbeadásért. Vatikánváros (MTI) — Moszk­vai látogatásra hívta meg a pá­pát Jurij Luzskov polgármester, akit kedden fogadott magánki­hallgatáson a katolikus egyház­fő. A moszkvai hatóságok már többször az orosz fővárosba invi­tálták II. János Pált, aki minded­dig nem tudta megvalósítani egyik fő álmát az ortodox patri- arkátus ellenállása miatt. A pá­pa csak akkor látogat el egy-egy országba, ha az ottani többségi egyház is hivatalos meghívót küld neki. A balkáni béke érdekében ki­fejtett közös erőfeszítés most kö­zelebb hozta egymáshoz a nyuga­ti és a keleti keresztényeket, amit a pápa bukaresti látogatása is tanúsított — mutatnak rá a Vatikánban. Navarro Valis vati­káni szóvivő szerint az ökume- nizmus jegyében tett romániai utazás megnövelte egy esetleges oroszországi látogatás lehetősé­gét is. Elza, a kedvenc Balázs Attila felvétele Elza, az árva kis oroszlán nyolc héttel ezelőtt született a Nyíregyházi Állatparkban. Szülei nem nevelték, így vette magához a park igazgatóhelyettese, Szánthó János, aki azóta is nevel- geti, cumisüvegből etetgeti. Az el­ső kritikus napok után most már egyre gyakrabban találkozik az új kedvenc a tanév végének közeledtével távolabbi megyékből érkező iskolai csoportokkal is. Ha valaki mégis elmulasztaná, az igazi bemutatkozón, a gyer­meknapon mindent bepótolhat. Képünkön Móra Tibor udvarol egy kicsit Elzának

Next

/
Thumbnails
Contents