Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-20 / 116. szám
1999. május 20., csütörtök 3. oldal A Köztársasági Őrezred az elmúlt hetekben történt események miatt átvizsgálta a kormánytagok biztonsági helyzetét, és véleménye szerint célszerű lenne a miniszterek — akik nem védett személyek — szolgálati járműveit különböző biztonságtechnikai eszközökkel felszerelni. A miniszterek gépkocsivezetőit pedig a kormányőrség tagjaira kellene cserélni, mivel ezek a tisztek egyben fegyveres testőrök is. A javaslatok szerint a kormánytagok autóit golyóálló üveggel, kilövésbiztos gumikkal, oldalmerevítőkkel, erősebb belső borítással kellene ellátni — derült ki a híradásokból. Igaz, azt még nem tudni, e költségekre honnan teremtik elő a fedezetet. Érdekes a javaslat, sokan talán meg is rettentek tőle — ugyan, mi lehet a baj, ha hirtelen felmerült e fokozott védelem szükségessége? A jugoszláviai háborús helyzet is elhangzott indokként, miként a vezető állami személyek elkötött, feltört gépkocsijainak sora, bár tulajdonképpen egyik sem igazán alapos magyarázat. Az nem nagyon valószínű — s reméljük, nem is fordult elő — hogy NATO-tagságunk következményeként minisztereink válhatnak bizonyos elemek célpontjaivá, őket egyébként (legalábbis a vidéki rendezvényeken ezt tapasztaljuk) őrzik, hiszen ahol megjelennek, sorra-rendre látni a rádiós-fülhallgatós (rend)őröket. A gépkocsilopások sem igazán e luxusautók biztonságát kérdőjelezik meg, hiszen olykor a sofőrt félrelökve lopták el, olykor a lezártan parkolt gépkocsit. Igaz, ha golyóálló üveg lett volna például az Orbánné által használt Toyota terepjárón, akkor nem szenved életveszélyes sérüléseket a tolvaj... Nézőpont kérdése: kell-e, érdemes-e akár a nincsből is, sokszázezres költséggel még védettebbé tenni ezeket az autókat. Vélem, nem ezen múlik majd a miniszterek biztonsága. S persze azért, mert golyóálló az üvege, kilövésbiztos a gumija, még ugyanúgy ellophatják... Csak tudnám kisasszony, hogy miért kell még plasztikázni ezen a gyönyörű testen... Ferter János rajza □ Volán-jubileum A Szabolcs Volán Közlekedési Rt. most ünnepli jogelődje alapításának 50. évfordulóját. A pénteki ünnepségen jubileumi kiállítás nyílik, bemutatják a cég emlékkönyvét, s emlékérmeket adnak át. □ Ügyfélszolgálat Csengerben Ma 10-14 óra között Csengerben, a polgármesteri hivatalban adnak tájékoztatást családtámogatási és betegségi ellátási ügyekben a megyei egészségbiztosítási pénztár szakemberei. □ Véradás a rászorulókért A vért adni szándékozó önkéntesek ma Nyírbélteken a polgármesteri hivatalban 8-14 óra között, Gergelyiugornyán a kultúrházban 9-15 óra között segíthetnek a rászorulókon. A nyíregyházi, a kisvárdai és a fehérgyarmati véradóállomásokon délelőtt tehetik meg ugyanezt. Iskolapadból nyugdíjba Ha van, akkor miért nincs esélyegyenlőség? • Lakhatatlan város Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Van napja, vannak rendezvények, hangzottak el kiváló beszédek, született róla remek törvény. Csak éppen társadalmi egyenlőség nincs. Ezt állították keserűen a megkérdezett szervezetek vezetői, akik a másságuk, az egészséges többség által fogyatékosnak minősített fiatalok és idősebbek érdekvédelmét, segítését vállalták. Nem csak pénzkérdés A lakosság három százalékát teszik ki az értelmileg sérültek. Tárnái Ottóné az életét tette fel a velük foglalkozásra. Nagy öröm számára, hogy a korai fejlesztési programok beindultak, így az iskola befejezéséig — bár még mindig kevés megyénkben a gyógypedagógus — megnyugtatóan alakul a gyerekek sorsa. Azoknak a 18 éveseknek, akik nem százszázalékos rokkantak, két év munkaviszonyt kell produkálniuk ahhoz, hogy nyugellátást kapjanak, a munkaügyi központok sem regisztrálják őket úgy, mint bárki mást. Tömegével vannak olyan fiatalok otthon elzárva, akik képesek lennének a munkavégzésre. Az ilyen családok támogatása csak egyrészt pénzkérdés. Kevés az olyan szociális gondozó, aki egy hónapban legalább egy napra helyettesíthetné őket, amíg egy kicsit fellélegeznek. Nincs elegendő napközi, otthonház, kevés a védett munkahely, a tanárképzés egy percet nem fordít a kérdésre. A rehabilitációért, a terápiáért órákat kell utazni. Szemüveg hitelre Szabó József, a vakok és gyen- génlátók szövetségének megyei titkára szerint csak papíron létezik esélyegyenlőség. A több mint kézezer érintett szabolcsi látássérült nevében pesszimista az anyagiakat illetően is. Ha így megy, a törvény végrehajtása húsz év múlva is álom marad. Alig hallani a speciális igényeket figyelembe vevő környezetalakításról. A fehér bot csak annak jár ingyen, akinek közgyógy igazolványa van, a szemüvegek megvásárlására lassan hitelt kell felvenni. Kérik tőlük a javaslatokat — de vagy azonnal, vagy utólag. Nyomon követhetetlen, hogy figyelembe veszik-e egyáltalán. Különben nem minden forintkérdés. Az, hogy hol állnak a közlekedési lámpák, oszlopok, hogy a lépcsősorokat feltűnő Elmegyünk egymás mellett színre fessék, vagy a járdaszegély mint irányadó pont elkészítése inkább figyelmesség, szemlélet kérdése. Gondolna-e hibátlan látású arra, hogy a hangos lámpának a zöld hullámban semmi értelme sincs? A vakok szempontjából a legtöbb város lakhatatlan — hangzik a kíméletlen ítélet. És miért ne hinnénk el, hogy ez így is van? Osztja a véleményt Baráth Katalin is a nyíregyházi mozgás- korlátozottak képviseletében. A botra, kerekesszékre kényszerülők nem tudnak telefonálni, a közintézmények számukra meg- közelíthetetlenek, így ügyeiket, ők, akik egyébként szellemileg épek, önállóan képtelenek intézni. Nemhogy esélyegyenlőség nincs, de a megyében a tízezer nehezen mozgó — az objektív feltételek hiánya miatt — még alapvető emberi jogaiban is akadályozott. A felsőfokú képzés végképp álom a fogyatékosok számára — állapítja meg Nemes Gáborné, az NGYIK Speciális Szakképző Iskolájának igazgatóhelyettese. Ő a megelőzésre és a komplex csaMartyn Péter felvétele ládgondozásra is gondolna a döntéshozók helyében. Azok a balszerencsés fiatalok, akik veleszületett vagy szerzett testi ártalmakkal küszködnek, életük végéig tehetetlenségre és magányra vannak ítélve. Nincs sansz Kiszorulnak az iskolákból, nem képesek megfelelni ennek a teljesítményorientált világnak. Nem hogy esélyegyenlőség, még ahhoz közeli állapot sincs jelenleg hazánkban. Jól mutatja szerinte az igazságtalan helyzetet az is, hogy még megbízható adatok sem állnak rendelkezésre arról, egyáltalán hányán vannak a „mások”. Egy friss külföldi tanulmányt idézett, amely nagyító alá vette a társadalmi sanszok témáját. Az elfogulatlan kutatók megállapítása szerint Magyarország több szempontból európai átlag feletti, de a fogyatékosügy tekintetében a harmadik világ országaihoz vagyunk hasonlíthatók. Na, akkor ha van esélyegyenlőség, miért nincs? Milotán kezdődik Milota (KM - Gy. L.) — Mi- lotán a tavaszi vizek 22-23 millió forint kárt okoztak a középületekben. Az egyik iskolaépület tető- szerkezetét teljesen ki kell cserélni, az alapokat megerősíteni, a másik pedig annyira tönkrement, hogy kénytelenek voltak kilakoltatni belőle a gyerekeket. Két osztálytermet a volt té- eszirodában alakítottak ki. Ez utóbbit tulajdonképpen újjá kell építeni — tudtuk meg Klapka György polgár- mestertől. A tervek szerint a napközi mellé építenek tantermeket. A 17,2 millió forintos állami gyorssegély természetesen nem fedezi teljes egészében a helyreállítás költségeit. Ezért az olcsó megoldásokat keresik: harminc köz- illetve közhasznú munkást foglalkoztatnak, saját sóderüket használják fel. Amint a kivitelező elkészíti a költségvetést, nyomban (a napokban) hozzálátnak a munkálatokhoz. Iskolakezdésig mindenképpen be akarják fejezni az építkezést. Jubileum Ópusztaszeren Ópusztaszer (MTI) — Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szerdám délelőtt köszöntötték a Feszty-körkép másfél milliomodik látogatóját, Soltiné Radnics Magdolnát, sziget- szentmikósi könytárost, aki egy finn csoporttal tekintette meg az emlékparkot. Az ünnepségen Nagy László ügyvezető igazgató köszöntőjében elmondta: a Feszty- körkép 1995 júniusától látogatható, s bár a délszláv háború miatt az utóbbi időben kevesebben keresik fel az emlékparkot, Feszty Árpád monumentális alkotása változatlanul az érdeklődés középpontjában áll. A látogatók nagy száma bizonyítja, érdemes volt fejleszteni a parkot, amely Magyarország egyik legkedveltebb történelmi kirándulóhelyévé vált. Az emlékpark vendégeinek nagy többsége hazai lakos, s csak 6 százalékot tesz ki a külföldiek száma. ÜK: Ml A VÉLEMÉNYE A BÉRANYASÁGRÓL? Hír: Kedden megkezdődött Czeizel Endre pere a bíróságon Lejegyezte és fényképezte: Lefler György A mit tudok: egy amerikai magyar hölgy arra „vállalkozott”, hogy magyar szülők gyermekeinek külföldi, főként amerikai örökbefogadását bonyolítja. Az örök- befogadóktól több tízezer dollárt kért, míg az örökbe adó szülők a gyermekeikért 1-2 millió forintot kaptak. Czeizel Endre intézete ebben az ügyletben segédkezett. A kismamák fölött ítélkezni csak a környezetük ismeretében tudnék. Végsőimé Kozák Rita TITKÁRNŐ, KISMAMA A családot a legszentebb dolognak tartom, a gyermekeim megélhetéséért én bármit felvállalnék, de akkor sem tudnék lemondani róluk. Még abban az esetben sem, ha történetesen a féltestvérek egyikének nem én lennék az apja, de a feleségem az anyja. Volt, aki azért vállalta a harmadik gyereket, hogy az örökbefogadás „árából” a másik kettőt eltarthassa. Nem, ezen az áron nem szabad! Nagy József LABORASSZISZTENS, APA K ülönböző lehet a megítélése. Az egyik oldalon jót tettek azokkal az örökbefogadókkal, akiknek nem lehet gyermekük, de hasonlóan vélekedhetnek, akik valamilyen okból nem vállalhatják a gyermekük felnevelését. Bár az is igaz, hogy ma már véletlenül nem lehet teherbe esni. Más szempontból pedig törvénytelenséget követtek el. Ha jó ügyért is dolgoztak, az anyagi érdekeltség nem tagadható. Ács Gusztávné óvónő, anya A z élet egyik legnagyobb kegyetlenségének tartom, ha a párkapcsolatban élők oly erősen kívánt gyermekáldása nem valósulhat meg. A probléma eleven, a konkrét ügy kapcsán pedig az igazság kétarcú is lehet. Nehéz megítélni az örökbeadók, az orvosgenetikus cselekedetét, bár ha rajtam állna: én ellenük lennék. Mondatja mindezt velem két gyermekünk, a kétéves Péter és a tíz hónapos Eszter. Szakács István díjbeszedő, apa N em ítélem el azokat a kismamákat, akik nehéz — anyagi vagy egyéb — helyzetük miatt azt a nem különben nehéz döntést voltak kénytelenek meghozni, hogy a gyermeküket külföldre adják örökbe. Jobb sorsot, szebb életet remélve nekik, mint amit ők nyújthattak volna, vagy az intézet. Az a véleményem, hogy az intézeti nevelésünk messze nem éri el a célját, a tehetséges gyerekek is elkallódnak. Moravszki Szilvia BENZINKUTAS, KISMAMA fJ|Zü.PÜ:J! Pluszvédelem Kováts Dénes
