Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-19 / 115. szám

1999. május 19., szerda 3. oldal ij ÜJN1X Gyermek­perben Kovács Éva Czeizel Endre orvos-genetikust és nyolc társát emberkereskedelemmel, családi állás megváltoztatásának vádjával idézték bíróság elé. A per iránti érdeklődés óriási. A vádirat szerint Czeizel doktor magyar gyermekeket játszott amerikai gyermek­telen házaspárok kezére úgy, hogy a terhes­ségmegszakítás, illetve örökbefogadás ügyében hozzá forduló asszonyokat arra beszélte rá, utazzanak a tengerentúlra. Azok, akik megfogadták az orvos-genetikus szavát, az Újvilágba mentek, ahol megszül­ték és azonnal örökbe is adták gyermekü­ket. No persze nem ingyen, hiszen cserébe egy- és nyolcezer dollár közötti összeget kaptak. Czeizel azzal védekezik, hogy csak segíte­ni akart a hozzá fordulóknak, miután elő­ször Magyarországon próbálták örökbe ad­ni a többnyire roma származású gyermeke­ket, s csak azután javasolták Amerikát, ami­kor az örökbeadás határainkon belül nem sikerült. Nem irigylem a tárgyalóterem illeté­keseit. Elsősorban magát a vádlottat nem, hiszen neve jóidéig csakis pozitív jelzőkkel együtt szerepelt a médiákban, munkájával címet, rangot vívott ki magá­nak a hosszú évek alatt. Most viszont — míg az ítélet meg nem születik — vád­lottként, bűnözőként szerepel, s biztos vagyok benne, rendkívül rosszul érinti e szerep. Nem lehet könnyebb az anyák sorsa sem. Anyák? — kérdezhetjük rögvest, hiszen tudjuk: csak addig voltak igazán azok, amíg gyermekük világra jött. Regények, filmek fo­galmaznak hasonló eseteket, dolgoznak fel történeteket, melyekből kiderül: a nő ilyen­kor egy személyben vétkes és áldozat. Nem irigylem végül magát a bírót sem, igaz, elképzelni sem tudom, mit mond ilyenkor a jog. Elképzelni csak azt próbálom, mi lett vol­na Czeizel nélkül a gyermekek sorsa, s ilyen esetekben mit szól(hat) a lélek, mit érez(het) a szív. □ Fejlesztések az átrakón Mintegy 3 milliárd forint értékű beruházás indult a zá­honyi átrakókörzetben, a fejlesztés első része megkezdődött az eperjeskei nyitott kocsis, ömlesztett áru átrakodójának rekonstrukció­jával. A beruházás bő egyharmadát az EU Phare programja állja. □ Nedves talaj A márciusi maximum után ugyan csökkent megyénkben a talajvíz szint­je, de területi átlagban még áprilisban is 44 százalékkal haladta meg a sokévi átlagot. A legvizesebb Nagyecsednél volt, a legkevés­bé Érpataknál. □ Szemétszállítás Pünkösdhétfőn, vagyis május 24-én is elszállítják a szemetet Nyír­egyházán, a szokásos járatrendnek megfele­lően. Jegyzővel, de jegyző nélkül Növekvő tartozások Budapest (MTI) — Áprilisban a háztartások pénzügyi megta­karításának értéke megegye­zett a márciusival, vagyis jóval elmaradt az egy évvel korábbi kiugró értéktől — adott tájékoz­tatást kedden a Magyar Nemzeti Bank. Az egyes pénzügyi eszközök közül a lakosság elsősorban a fo­rintbetéteket és a készpénzt pre­ferálta, az értékpapírba történt befektetés továbbra is elmarad az egy évvel korábbitól. Folyta­tódott a háztartások hiteltartozá­sának több hónapja tartó dina­mikus növekedése. A háztartá­sok nettó pénzügyi vagyona áp­rilisban 4.562 milliárd forintot tett ki, míg márciusban ennek értéke 4.487 milliárd forint volt. A háztartások tartozásai az év negyedik hónapjában 432 milli­árd forintot tettek ki, 8 milliárd forinttal többet a március 31-i ér­téknél. Élénkülő Er utca Nyíregyháza belvárosához tartozik az Ér utca, a Szarvas utcával párhu­zamos utca. A régi kis öreg házak helyén egyre több új lakás épül, üzletekkel, szolgáltató létesítmé­nyekkel Elek Emil felvétele A munkaügyi bíróság az eredeti állapot helyreállítását rendelte el a dögéi önkormányzatnál Nyéki Zsolt Dögé (KM) — Hivatalosan már másfél hónapja eredeti munkakörében dolgozhatna a még 1998. szeptember 15- én felmentett dögéi jegyző, aki egészségügyi problémák miatt (is) nem él a lehető­séggel. Bár amint az ilyen esetekben „természetes”: számos szemé­lyeskedő vád hangzott el oda és vissza, de mindenképpen érde­mesebb' a dokumentált tényék­nél maradni. A bevezetőben em­lített napon indult az ügy, ami­kor Dögé Község Önkormányza­tának zárt ülésén Szekeres András jegyző felmentéséről ho­zott határozatot a testület — az érintett távollétében. A jegyző nem vette tudomásul a döntést, s munkaügyi pert kezdeményezett munkáltató ellen. — Sorozatos szabálytalanság és ellentmondásos intézkedés erősített meg abban, hogy küzd- jek a magam igazáért — sorolja motivációit Szekeres András. A példák sorában említi: több mint furcsa, hogy bár tavaly szeptem­ber 15-től nem tekintették jegy­zőnek, az október 18-ra kiirt helyhatósági választáson a sza­vazatszámláló bizottságból mé­gis jegyzői állására (s az ide vo­natkozó törvényre) hivatkozva zárták ki. Az eset pikantériája, hogy a kizárást Bereczki Zoltánné szignózta, aki megbí­zott jegyzőként vette át Szekeres András helyét. Ezt tanúsítja az Önkormányzatok Közlönyének 13/11. száma, amelybe a folya­matban lévő peres eljárás ellené­re is Bereczkiné nevét adták le. A konstruktívnak éppen nem mondható párbeszéd során több­ször is felmerült a peren kívüli megegyezés lehetősége, de csak javaslat szintjén, mert a két fél, az önkormányzatot képviselő pol­gármester, Vincze Ferenc és Sze­keres András elképzelései sehogy sem akartak találkozni. Vitájuk végére tett pontot a nyíregyhá­zi Munkaügyi Bíróság, amely ez év márciusában meghozott dön­tésében hatályon kívül helyez­te Szekeres András közszolgála­ti jogviszonyának megszünteté­sét, s azt 1999. március 14-vel helyreállította. Vagyis kötelezte a dögéi önkormányzatot, hogy Sze­keres Andrást eredeti munkakö­rében, jegyzőként foglalkoztassa tovább. A dögéi hivatal március 19-én kelt levelében közölte a jegyző­vel: március 29-én álljon munká­ba, ő azonban a mai napig nem élt a lehetőséggel. — Az elhúzódó ügy sajnos egészségügyi problémákat oko­zott, szívműködési panaszokkal jelenleg is Debrecenbe, a DOTE klinikára járok ambulancia vizsgálatokra — indokolja távol- maradását Szekeres András. S persze hozzáteszi: elképzeli, milyen légkör fogadná munka­helyén, ahol szerinte előbb- utóbb újabb okot találnának felmentésére, vagy olyan lég­kört teremtenének számára, amelyben huzamosabb ideig úgysem tudna nyugodtan dol­gozni. Az ügyben megkeresett Vin­cze Ferenc polgármester röviden összegezte véleményét: — Az önkormányzat tudomá­sul vette a Munkaügyi Bíróság döntését, s levélben közöltük Szekeres Andrással, hogy álljon munkába. Ezt azonban ő mai na­pig nem tette meg. Régi fényképek között Cserbakőy Levente Az esős májusi napokon amíg várom, hogy az ég újra kiderüljön, néha előveszem a fényképalbumot és böngészge­tek a régi fotók között. Az új felvételeken lévők még itt vannak közöttünk, vagy nem­rég távoztak el az öröklétbe és emlékük még eleven bennünk. Sokkal talányosabbak a ré­giek, akik az előző század da- gerrotípiáin láthatók. Alig is­merek közülük valakit, így csak a szüleimtől hallottak emlékfoszlányaira és a logikai következtetésekre kell hagyat­koznom. Ez a tizenhat fő csoport a medvebőrökön láthatóan tisz­ti iskolások egy osztálya. Ezt jelzi, hogy vitézkötéses, sujtá- sos fekete atillában, kemény­galléros fehér ingmellben és fehér csokornyakkendőben néznek bele a lencsébe. A cso­port vezetője combtőig érő fé­nyes fekete csizmát és konyá­kig húzott fehér kesztyűt visel a két kezén, amikkel egy deré­kig érő spirálkosarú kardra támaszkodik. Hogy kik ők ar­ról fogalmam sincs, de a csalá­dunkban mindig volt egy-két katonatiszt, habár ezt ötven éven át igyekeztünk nem em­legetni. Sajnos ez a fotó is jelöletlen, mint a dédanyámé, így nem lehet tudni, hogy ki és hol ké­szítette: A többi dagerrotípia. pásztóiján, amire a képet fel­kasírozzák ott a felírás, hogy Guggenberger, Elisabethstadt, vagy Wilhelm Auerlich, Her­mannstadt, vagy Veress fény­képész Kolozsvár. Habár a dédanyám képének esetében még van remény ennek megis­merésére. A kép 1860 és 70 között ké­szült Erdély valamelyik váro­sában vagy Budán, esetleg Bécsben. Az elkészült képet mahagónifa keretbe foglalták és a keretező papírlappal lera­gasztotta a hátulját. így áll már több mint egy évszázada. Talán vannak rajta írások, ta­lán nincsenek, bűn lenne ezért szétbontani azt. Az egészben úgyis maga az arc a fontos és a rajta lévő nyugodt derű, ami hiányzik napjaink­ból. A dédi az akkori szépség- ideál szerint a kimondottan szépek közé tartozott. Ennek köszönhetően kerültünk ro­konságba a gyulafehérvári Haller családdal, amely kap­csolat ebben a században már végleg megszakadt. Nincs ben­nem emiatt semmi hiányér­zet. A dédinek magasan feltű­zött barna haja, ívelt szemöl­döke, fitos orra és élénken csillogó szemei vannak. Ezek vagy zöldek vagy szürkék. Csinos pofikája nem, de a szá­ja szögletének keménysége jel­zi, hogy nem engedett magá­val kukoricázni. A nyakában lévő gyöngysor mutatja, hogy tisztában volt a saját értéké­vel. És ha kellett, akkor azt meg is fizettette. Nekem csak a képe és az emléke maradt mint valódi gyöngyszemek. Ismerje meg megyénket! Képrejtvény a Kelet-Magyarországban Minden héten a szerdai lapunk­ban közlünk egy színes fotót. Kérjük, ismerje fel melyik vá­rost ábrázolja, illetve a közölt három válasz közül döntse el melyik a jó. Gyűjtse össze a legutóbb kö­zölt négy képet, küldje be szer­kesztőségünk címére. Minden hónapban három darab 2 ezer fo­rint értékű, a nyíregyházi Kos­suth téri Ofotért által felajánlott ajándékcsomagot sorsolunk ki. Mai feladványunk: 1. Kisvárda? 2. Nagykálló? 3. Nagyhalász? Erdei emlékhelyek Betegben Nyíregyháza (KM) — A Nyírerdő Rt. beregi erdői igazi csodákat rejtenek. Bockereken, ahol az er­dő közepén kis tó rejtőzik, ahol a csendet csak a lombok susogása töri meg, találjuk az erdész-síro­kat. Ősi fák között nyugszanak azok, akik egykor itt szolgáltak. Kis fakerítéssel övezett kert, ahol a sírok sorakoznak. Nagyszerű példái ezek az erdészhűségnek, annak, hogy akik itt éltek az er­dőért, nyugalmat is csak itt talál­tak. Nem messze innen a Nyírerdő lónyai területén is van egy régi erdészház. Valahol a fák között, szemek elől elrejtve. Itt élt egyko­ron a környék erdésze. Ismerője volt vadnak, viperának, már éle­tében is legendák övezték alakját. Neki az volt a kívánsága, hogy halála után hamvait itt szórják szét. így történt. És ma ott, ahol a földdel egyesültek a hamvak, égererdő nőtt a földből, minden­nél szebb fejfát állítva az életét az erdőnek szentelőnek. A Nyírerdő Rt. beregi erdészei nagy tisztelet­tel és kegyelettel őrzik ezeket az emlékhelyeket. A mesét termő be­regi tájon, a Bereg-erdőben így születnek ma is a régi-új legendák hűségről, erdészről, erdőről, ahol az ősi fák között ilyen titkok is várják az arra járót. Talány Nohát fiam, hogy lett belőled fi- I zetőpincér, mikor tök hülye voltál matek­ból a suliban Ferter János karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents