Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-17 / 113. szám

1999. május 17., hétfő 3. oldal Húzva, tolva Galambos Béla /\kár látványos közeledésként is értékelhe­tő a földművelésügyi kormányzat és az ag­rárkamara között az a kijelentés, amelyét Torgyán József tett a kamara és a gazdakö­rök budapesti agrárfórumán pénteken. A földművelésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter a korábbi kamaraellenes megnyilvá­nulásokhoz képest merőben új, megbéké­lést sejtető javaslattal állt elő: a családi gaz­daságoknak és az őstermelőknek ne legyen kötelező az agrárkamarai tagság, de a vál­lalkozók számára maradjon az. Az agrárágazatban régóta hiányzó, s az ország európai uniós csatlakozása közeled­tével mind sürgetőbb „egy mindenkiért, mindenki egyért" elv érvényesítésére irányu­ló politikai törekvések érzékelhetők azokból a gondolatokból is, amelyeket a szövetkeze­tekkel kapcsolatban tett a miniszter leszö­gezve: „a magyar mezőgazdaságnak a szö­vetkezetekre továbbra is szüksége van". Az agrárium résztvevőinek egyetértését már csak azért is meg kellene teremteni, mert mint a miniszter sejtetni engedte, nagy horderejű belpolitikai lépések keresz­tülvitelével próbálkozik a földművelésügyi kormányzat. Utalt rá: véget kellene vetni annak az időszaknak, hogy a mezőgazdál­kodásból élők viseljék a városlakók szociális terheit. Az elmúlt években ugyanis a pa­rasztság egymilliárd forintnyi jövedelmét emésztette fel az az áldatlan belpiaci hely­zet, amelyben az elszegényedő fogyasztók már hosszú ideje képtelenek reális árat fi­zetni a hazai élelmiszerekért. Ennek lett egyenes következménye, hogy túltermelési gondokkal, önköltség alatti felvásárlási árak­kal, összefoglalóan vészes jövedelemhi­ánnyal küzd mezőgazdaságunk. Hogy a gazdálkodók tömeges tönkreme­netele elkerülhető legyen, egyrészt támoga­tásokkal tolni, másrészt reálisabb élelmiszer- árakkal húzni kell az agrárium szekerét. Mi­után a „tolóerő" a kormányprogramban ígérthez képest — természeti csapások és külső körülmények miatt is — kisebb lett a vártnál (többek között az agrártámogatások befagyasztása okán is bírálja az agrártárcát a MOSZ), az energiát most a húzóerő növe­lésére igyekszik fordítani a kormányzat. Ha erőfeszítéseit siker koronázza, élelmi­szerár-emelkedésekre számíthatunk. Ez ugyan nem öröm, de be kell látnunk, a pa­rasztságnak is élni kell. Hétfő reggeli karikák Ferter János karikatúrája □ Vajai aukció Vaja önkormányzata és a Vay múzeum katalógust készített, mely be­mutatja azokat a képzőművészeti alkotáso­kat, melyeket május 29-én, 11 órától fognak elárverezni az árvízkárosultak megsegítésére. □ Kótaji véradók Sikeres volt a Vöröske­reszt megyei szervezetének kótaji véradóakci­ója. Mintegy nyolcvanan vállalkoztak önkén­tes véradásra. Az önkormányzat vásárlási utal­vánnyal támogatta a segítőkész embereket. □ Máriapócsi városismeret Az alsó ta­gozatosoknak hangosolvasási, a felsősöknek városismereti versenyt rendeztek a máriapó­csi általános iskolában. Munkaterápia közelnézetből Maximált jutalomért órabérben • A foglalkoztató veszteséget termel Tiszavasvári (KM - Gy. L.) — Tavaly szeptember elseje óta működik Tiszavasváriban, a Kornissné Liptay Elza Szociá­lis és Rehabilitációs Kht. te­rületén a foglalkoztató. A foglalkoztatóban jelenleg har­mincán dolgoznak. Két részlege van: az egyik a szövődé, a másik a bőrdíszműkészítő. Bentiek és kintiek A szövődében rongyszőnyeget, azaz pokrócot készítenek nők, férfiak vegyesen. Kétféle „mun­kaviszonyban” dolgoznak: a szo­ciális otthon lakói (a bentiek) számára ez munkaterápia, ami­ért nem bért, hanem jutalmat kapnak. Ez maximum 5800 forint lehet havonta. De a munkaterá­piának akkor van igazán értel­me, ha a jutalmazást differenci­álják, ezért számolják a munká­val töltött órákat. Mondhatnánk tehát, hogy „órabérben” dolgoz­nak. A foglalkoztató nem bentlakó dolgozói pedig csökkent munka­képességűek, akiket teljesítmény szerint fizetnek. Egy méter rongyszőnyeg megszövéséért kétszáz forint jár. Nagy Józsefné általában négy métert készít el nyolc óra alatt. — Ennél többet nem nagyon bírok megcsinálni — mondja —, akárhogy igyekszem is. Nem nehéz kiszámolni, meny­nyit keres Nagyné egy hónap­ban. És ebből a személyi jövede­lemadót, a társadalombiztosítási járulékot még levonják. Lippai Mihály férfi létére akár öt métert is megsző egy nap, ha nem kell sokat kötögetni a szála­kat. Ha rossz az anyag, három­nál több nem jön össze. — Megerőltető egy kicsit, mert, tudja, fáj a lábam. Itt meg lábbal is kell dolgozni. Azért jó, hogy van ez a lehetőség, mert ki­egészítjük egy kevéssel a rok­kantságit, meg emberek közt va­gyok. A foglalkoztató új épülete A másik részlegen készítik elő a szőnivalót. Jobbára itt dolgoz­nak a bentlakók. Névtelenül Egy névtelen bejelentés szerint a munkavezető hajcsár módjára valósággal „őrületbe kergeti”, betegen is dolgoztatja az embere­ket. Enyhe (költői) túlzásnak tű­nik az állítás a helyszíni tapasz­taltok után. Rövid idő alatt Angyal Ferencné már a harmadik cso­portvezetőjük. A fenti állítást rosszindulatú vádaskodásnak tartja: — Az orvos nem is engedné, hogy bárki is betegen dolgozzon. Erdélyi Attila műszaki vezető: — Ha a munkával töltött időt számolnánk, akadna olyan, aki­nek nem jönne ki több hat órá­nál. Egy-egy cigarettaszünet el­tart 15-20 percig is. Senki nem hajszolja őket, hiszen nem is le­het. Anonymusunk szerint a sző­nyegvégeknél felhasznált selejt- függönyökből egyesek táska­számra vittek haza, sőt pokrócot is. A műszaki vezető szerint ez aligha lehetséges, hiszen autóval be sem lehet hajtani, csak aki­nek engedélye van: A kilépők táskáját pedig, szúrópróbaszerű­en — ha kigyullad a piros lámpa — ellenőrzik. Ráfizetéses A foglalkoztató létrehozását az állami költségvetés támogatta, az itt készülő különféle termé­kek értékesítése azonban már a kht. dolga. — Igen nehéz az értékesítés — mondja Lohárt Gáborné, a közhasznú társaság ügyvezetője. — Ugyanis az ország legkülön­bözőbb helyein igen sok foglal­koztatóban készítenek ilyen vagy ehhez hasonló szőnyegeket, mert ezek a gépek voltak a legol­csóbban beszerezhetők. A foglalkoztató sajnos veszte­séget termel, amit a működéstől kell elvenni. Megszüntetni két okból nem lehet: az embereknek szükségük van rá, ha bezárnánk, vissza kellene fizetni a támoga­tást. Segítséget a kisiskoláknak Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Több mint aggasztó a kisis­kolák helyzete a Felsö-Tisza mentén, határainkon belül és túl is segítségre szorulnak az oktatói munka színvona­lának megőrzéséhez. Mindezt négynapos szakmai kőr­útjának tapasztalatait összegez­ve mondta vasárnap Nyíregyhá­zán Lezsák Sándor, a Parlament Oktatási és Tudományos Bizott­ságának elnöke. Az MDF megyei irodájában megtartott sajtóbeszélgetésen el­hangzott: 1994 után megtört az a lendület, amely az iskolák kor­szerűsítését, újak építését ered­ményezte, de a jövő évi költség- vetés már ismét kiemelt figyel­met szentelhet e területnek. Le­zsák Sándor külön élményként említette, hogy az iskolai látoga­tásai során rendhagyó órákat is tart, a kárpátaljai Visken éppen a rendszerváltást taglaló történe­lemórába csöppent. A szomszé­dos országból az elnök nem túl jó híreket hozott, fenyegető elő­jelként értékelte például az uk­rán nyelvtörvény módosítási ter­vezetét. Ez többek között a ma­gyar kisebbségi tévéműsorokban is az ukrán nyelvhasználat két­harmados arányát írja elő. Árvízpénz Budapest (MTI) — A sze­mélyi tulajdonú lakások ár és belvízkárainak hely­reállítására 2 milliárd 50 millió forint áll a belügyi tárca rendelkezésére. A minisztérium pénteken már el is kezdi ebből egymil­liárd forint előleg kiutalását. Nem adnak viszont támoga­tást a személyi tulajdonú egyéb építmények (garázsok, melléképületek, ólak) hely­reállítására, melyekben összesen 349 millió forintnyi kár esett. Gumik Ágnes, a BM ön- kormányzati gazdasági fő­osztályvezetője a tárca hét­végi sajtótájékoztatóján el­mondta: az önkormányzatok és a közigazgatási hivatalok gyűjtik össze és juttatják el a minisztériumhoz az igénye­ket. Az önkormányzati tulaj­donú középületek helyreállí­tására szánt 403 millió fo­rintból 161 millió előleg átu­talását már megkezdték. Összesen 274 intézményben, köztük 73 iskolában, 46 óvo­dában és bölcsődében, 39 polgármesteri hivatalban, 35 művelődési házban, 16 orvo­si rendelőben keletkezett kár. Megkezdődött az 1 milli­árd forintos keretből 741 millió kiutalása az önkor­mányzatok védekezési költ­ségeinek fedezésére. A 100 ezer forintnál keve­sebb védekezési hozzájáru­lást kérő önkormányzatok előlegként a teljes összeget, az ennél többet igénylők a teljes summa 70 százalékát kaphatják meg. Kiemelten kezelik egyes önkormányzati intézmények helyreállítását. Csík a kocsi alatt kóló táblát, anélkül, hogy a kul­turált parkolás feltételeinek csíráját megteremtenék. Ezeken a helyeken is büntes­senek. Azt, aki közterületnek nevezte ki ezeket a házhelyeket. ]\íegünnepeltük a rendőrna­pot. Volt minden, ami ehhez kell. Díszmenet, repülős bemu­tató, a helikopter talpára kiál­ló, onnan tüzelő egyenruhással, kutyák mutatták be, mint tud­nak elbánni a bepólyált karú emberrel, kommandósok hatol­tak be a számunkra kijelölt helyre. Szóval volt minden ami katonás, ami erőt mutat, ami félelmet kelt. Csak a polgárbarát rendőrsé­get nem láttuk. IN^egint listát készített az amerikai főkonzul azokról a pesti éttermekről, amelyeket nem ajánl a tengerentúlról ide látogató turistáknak. Sőt, né­hány nappal később az is nap­világot látott, hogy a német kö­vetség is hasonlóképp csele­kedett. Az ok ismerős, olyan árakat számolnak néhány he­lyen, hogy azok a nálunknál szokásos fizetések sokszoro­sát keresők pénztárcáját is megrendíti. Hiába, nem tud velünk lé­pést tartani senki. Mi bezzeg valószínű, szemrebbenés nél­kül fizetjük az egy tál ételért felszámított 44 ezer forintot, mert bennünket nem óv senki attól, hogy betérjünk. S amíg van akinek egy szelet sült eny- nyit ér, vagy egy üveg bor ára tízezernél is többre rúg, addig nyugodtan készülhetnek a re­kordok könyvébe illő árlapok. Olvasom, hogy készül a rendelet, mely szerint a házi­orvosok megvehetik a rende­lőt, s kölcsönt is kapnak a műszerek beszerzésére. Eddig a szolgálati lakással, a rende­lővel lehetett pályakezdőket, a fiatalokat megnyerni. De ezután honnan lesz orvosa egy falunak, ha nyugdíjba megy, vagy alkalmatlan, aki megvette a rendelőt, a lakást? Nagy Józsefné munka közben a szerző felvételei Balogh József Olvasom lapunkban, hogy egy kertvárosi lakost megbírsá­goltak, mert a saját háza előtt, saját maga által parkosított te­rületen állt a kocsija. Én is lát­tam valamelyik nap egy hason­ló esetet: a Szarvas utcán fede­zett fel a parknak nevezett sen­ki földjén egy autót két felügye­lő, s már keresték is a megfele­lő passzust a bírságolás indok­lására. Van nekem is ötletem. Azo­kat büntessék, akik piacnapo­kon, főként szombaton a Búza téren a közlekedés elől elzárt te­rületen parkolnak, hogy ezután ne higgye senki: azért festették fel azt a területet, mert a kék csík az ő autójához jól megy. Ha büntetés, hát legyen. A megyeszékhely belvárosában (Egyház, Síp utcákon) a lebon­tott házak helyén a bontás után öt perccel kirakják a fizetőpar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents