Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-15 / 112. szám
1999. május 15., szombat 9. oldal Vajai képtár .A. vajai várkastély gyönyörű környezeté- ben évente nemzetközi képzőművészeti alkotótábort rendeznek. A jeles honi és határainkon túli festők, grafikusok teremtő együttléte minden alkalommal értékes alkotások sokaságát hozza létre, melyek közül szerzőik — viszonzásul a szíves vendéglátásért — kettőt-kettőt a Vay Ádám Múzeum galériájának adományoznak. A szépen gyarapodó, mind gazdagabb kollekcióból mutatunk be lapunkban néhány müvet. V Fistichanu: Cím nélkül Márton Árpád: Vajai park Buhály József: Gondolat-jel Elek Emil felvételei MÚZSA Paul Verlaine verse Mielőtt még tovatűnnél Mielőtt még tovatűnnél, hajnalcsillag, halavány, — mennyi fúrj kél: csak úgy zeng a timián! — Fordulj felém: telesírta szemem a boldog remény; a pacsirta égbe száll, és jön a fény. — Fordítsd felém szent azúrba sápadó tekinteted; — zsong a búza, zsong a kalászrengeteg. — S lelkem villantsd tova némán, villantsd — mesze, messzire! — gyúl a szénán, gyűl a harmat öröme. — A kedves álmába hosszan csókold bele csókomat... — Gyorsan, gyorsan, mert aranyban itt a Nap! Szabó Lőrinc fordítása. Aki a természet rendjét megértette Nyolcvan évvel ezelőtt halt meg Eötvös Loránd, a „magyar Newton” Szilvási Csaba A legnagyobb magyar természettudós lángelmék egyikének hamvai fölött, a ruskicai márványból készült síremlék vörös gránit emléktáblájába vésve a „Vásárosnaményi Báró Eötvös Loránd" felirat olvasható. A síremléket 1932. október 30-án Berzeviczy Albert emlékbeszéde mellett avatták fel a Kerepesi temetőben. Ekkor leplezték le a tudós mellszobrát, Kallós Ede szobrászművész alkotását is. Élete munkájának fénye sokkal tovább fog a jövőbe világítani, mint az eleven emlékezet egyen- kint elhunyó mécsei — mondta az ünnepi szónok. A nagy fizikus nevét viseli a Magyar Állami Geofizikai Intézet, a Pázmány Péter által 1635- ben, Nagyszombaton alapított, 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre került egyetem, az Eöt- vös-törvény, az Eötvös-effektus és az Eötvös inga. Ezenkívül egy földrajzi útvonal, a Tofana di Ro- cas sziklaösvénye, sőt a Földön túli szféra egy tájrészlete is megörökíti emlékét. Holdbéli tájrészletek A főként kráterből, tengerből álló, korábban ismeretlen holdbéli tájrészletek megjelölésére ugyanis a nemzetközi tudomány legnagyobbjainak nevét alkalmazták. Alfred Nobel, Arrhenius, Avogadro és más kiváló személyiségek között két magyar név is szerepel: Bolyai Jánosé és Eötvös Lorándé. Amikor a vüághírú fizikus, Eötvös Loránd 1919. áprüis 8-án meghalt, kortársai is érezték, hogy nemcsak egy nagyszerű ember és kiváló tudós távozott el, hanem a geofizika történetének egy szép fejezete is lezárult. „Te majd folytatni fogod művemet s így a magyar kultúrának és tudományosságnak a megalapítása ha nem is én, legalább a kettőnk nevéhez lesz kötve.” — írja a nagy fizikus édesapja, báró Eötvös József, a kiváló író és politikus, aki mindvégig a legnagyobb hatással volt fiára. Neki is köszönhető, hogy a nemzet tudatában a Kossuthé- val, a Deákéval, a Széchenyiével együtt ragyogó Eötvös névnek Loránd fizikusként, egyetemi tanárként, országgyűlési képviselőként is további dicsőséget szerzett. Eötvös Lorándot három „nemtó” kisértette atyja házában: a költészet, a politika és a tudomány. Későbbi előadásainak színessége, tudós fejtegetéseinek szép metaforái veleszületett művészalkatáról tanúskodnak. A titok világában többre megy a költő, mint a természettudós — vallotta ő maga. Nem volt csodagyerek Érezte, hogy aki egy tudományban a legmagasabb cél felé törekszik, az nem nélkülözheti a szomszéd stúdiumok ismeretét sem. Először jogot tanult, aztán matematikát, majd ásvány- és kőzettannal és gyakorlati kémiával foglalkozott. Ezzel apja is egyetértett: „Szükséges, hogy a fa mindenfelé kiterjessze gyökereit, ha azt akarjuk, hogy magasra nőjön” — írja fiának egyik levelében. Eötvös Loránd nem volt csodagyerek, mint Gauss, a számelmélet megalkotója, aki 18 évesen már zseniális dolgokat produkált, vagy Bolyai János, aki 21 esztendősen dolgozta ki abszolút geometriáját. De veleszületett tehetségéhez szilárd jellem, kialakult gondolkodásmód és világnézet párosult, és ezt vezette lépcsőről lépcsőre haladva világraszóló felfedezései felé. Munkásságának első fázisában a folyadékok felületi feszültségével foglalkozott, s ennek a molekulasúllyal való összefüggését mutatta ki az azóta Eötvös törvény néven ismert felfedezésében. 1891-ben készült el Eötvös gravitációs vizsgálatainak azóta vüághírűvé vált és vüágszerte alkalmazott eszköze, a torziós inga, amely a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. „A középkor előítéleteinek és csodaszereinek lomtárából előkerestem a varázsvesszőt, s azt nem imádsággal, nem is ördöngösséggel, hanem mechanikai érvelésekkel arra bírtam, hogy feleletet adjon. Engedjen bepillantást annak az erőnek rejtélyeibe, mely e földön mindent mozgat, mindennek kijelöli helyét” — írja alkotója az Eötvös-ingá- ról. A műszer a geodéziában szinte nélkülözhetetlen eszközzé vált a Föld alakjának meghatározása céljából nemzetközi együttműködéssel végzett fokméréseknél, de nagy segítséget nyújt a földrengéstudományban és a geológiában a föld rétegeiben foglalt különböző sűrűségű anyagok feltárásához. Szerte a világon gyártják és használják kőolaj-földgáz-vasérc és egyéb kutatásokhoz. Többek között Amerika leggazdagabb petróleum forrásait is az Eötvös-ingá- val tárták fel. Számol a kronométer „Fakó minden teória, s a lét aranyló fája zöld” — mondja Goethe hőse, a tudós Faust. Eötvös Loránd kapilláris, gravitációs és földmágnességi vizsgálatai teljesen eredeti alkotások. Kísérleti fizikai előadásainak tárgyát nem a természetben előforduló ideális, nem is az egyedi, speciális esetek alkotják, hanem maga a természet. A mechanikai, kémiai és elektromos folyamatokat összefüggéseiben látta. Szerette a fényt, a levegőt, a zenét, a verseket, szerette a virágokat, a fákat, az állatokat. Tiszta, szép, férfias életet élt, olyan volt léte, mint egy szimfónia. Politikai fizikája nagy társadalomismeretről és humorról tanúskodik. tudjuk, hogy a természetes testek tehetetlensége abban áll, hogy a test mindaddig megmarad helyzetében, míg valami külső erő meg nem változtatja azt a helyzetet. A politikai testek tehetetlensége abban nyilvánul meg, hogy rúgkapálnak, gyanúsítanak, rágalmaznak. A közönséges természetben az áll: ha valamely test egy helyzetet betölt, ugyanabban az időben más test ugyanazt a helyet el nem foglalhatja. A politikai testek pedig éppen mindig azt a helyet akarják elfoglalni, melyet más jól betölt. A közönséges test mind lefelé törekszik a föld középpontja felé. A politikai test mind felfelé igyekszik — írja. Einstein még meg sem álmodta a relativitás elvét, amikor Eötvös a nehézségi erőnek olyan definícióját adta, amely lényegében megegyezik ennek a relativitás elméletéből következő modem meghatározásával. A politikai testekkel kapcsolatos bölcs megállapításai szintén napjainkban is érvényes igazságot fejeznek ki. Az inga leng, a kronométer számol, s ahogy megáll a lengő számsor, már tiszta a kép, már oldva a rejtély: egy az anyag és egy a törvény, s nincs, ki szegüljön ellene. Newtonnak jár itt szelleme — írja Selényi Pál akadémikus, kiváló fizikus századik születésnapjára emlékező cikkében. A nagy tudós, az igaz ember, a szó, az értelem, az erő és a tett együttes képviselője, megyénkből származó közös család sarja előtt hajtunk most fejet halálának nyolcvanadik évfordulóján. A KM VENDÉGE Húsz éve ropja a táncot M. Magyar László Kiszámíthatatlan az életünk, s épp ez benne a csodálatos. Soha nem tudhatjuk, mi az a véletlenszerű esemény, amely meghatározó lehet egész életünkre. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakos hallgatójaként 1978-ban De- marcsek György sem gondolta volna, hogy az unaloműző programnak választott táncház sorsdöntő lesz az elkövetkező években. Pontosabban az elkövetkező két évtizedben, ugyanis éppen ma rendezik meg 19 órától a nyíregyházi városi művelődési központ hangverseny- termében azt az emlékestet, amely a húsz esztendei táncos pályafutást öleli fel. Abban a bizonyos főiskolai táncházban a fiatalok Hu- szárszki László irányításával tanulgatták a lépéseket, aki a jól mozgó hallgatókat meghívta a másnapi a táncpróbára is. Demarcsek György azonban nem került be a kiválasztottak közé. A barátaitól hallotta csak aztán, müyen vidám hangulat uralkodott a próbán, ezért a következőre már ő is elment, s azóta egyről sem hiányzott. — Maga a táncház akkor nem kapott meg, érdeklődés szintjén csupán egy-két lépést gyakoroltam. Az első próba ott a főiskolán azonban nagyon megragadott, akkor éreztem rá ugyanis, mi is a néptánc. Addig csak felületes tapasztalataim voltak a néptáncról: színes a viselet, hangos az ének, s egyszerre ugrálnak a táncosok. Rádöbbentem azonban arra, ettől sokkal többet jelent a néptánc, teljesen új dolgok nyíltak meg előttem — elevenítette fel a múltat. A tanári diploma megszerzése után egy évig Tiszavas- váriban dolgozott, majd 1982- ben Nyíregyházán a KISZÖV-höz került népmű velőnek. Felkérték, vezesse az ottani Nyírség táncegyüttest amelybe nemsoká ra beolvadt a főiskolai néptánc együttes is. Innentől kezdve egymást követték a sikerek Balázs Gusztáv, majd Dede Zoltán irányításával. 1987-ben Szilágyi Zsolt lett a művészeti vezető, Demarcsek György pedig a férfi tánckar és az együttes vezetője. Nemcsak az együttessel, de szólótáncban is ért el i eredményeket. Bé- éscsabán három alkalommal nyerte el az aranysarkantyút, ezért most már az Örökös Arany- sarkantyús Táncos címet viselheti. Megkapta a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetést is. Szinte lehetetlen felsorolni a rengeteg hazai és külföldi fellépést, sikert. Ezért inkább arról faggattam, mi minDemarcsek György Balázs Attila felvétele dent köszönhet a néptáncnak. — Úgy érzem, a néptáncban találtam meg azt a kifejezési formát, amelyben a legjobb lehetek. A táncnak egyrészt azt köszönhetem, hogy olyan helyekre jutottam el, amelyekről korábban legfeljebb csak álmodtam. Szebbnél szebb külföldi utak követték egymást 1984- től kezdve. Igaz, vezetőként nagy felelősség hárult rám minden egyes úton, de így is felejthetetlen élményekben volt részem. Épp ezért külön kategóriát jelentenek a Ki mit tud?- győzelmekkel kapott jutalomüdülések, hiszen ezek gondtalan utazások voltak. Egyiptomba 1988-ban, Thaiföldre 1993- ban, Mexikóba pedig 1996-ban mehettem el az együttessel. — A táncnak köszönhetem a feleségemet, Zsuzsát is. Egy próbán ismerkedtünk meg 1985-ben, s két év múlva összeházasodtunk. Három óvodás korú gyermekünk van. Jól énekelnek, jó a ritmusérzékük, szeretnek táncolni, bár mi nem erőltetjük. Köszönhetem tovább a táncnak az életszemléletet, a hagyományőrzést. A legfontosabb célom most az, hogy megvalósuljon egy olyan néptáncoktatás a megyeszékhelyen, amelyben az egyes szintek egymásra épülnek. Ezt szolgálja a Művészeti Alapiskola létrehozása, a tánctagozat beindítása a Művészeti Szakközépiskolában a múlt év szeptemberében, ez év szeptemberétől pedig a Táncművészeti Főiskola kihelyezett tagozata indul majd a tanárképző főiskolán. A torziós inga Balázs Attila felvétele
