Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

1999. május 15., szombat 9. oldal Vajai képtár .A. vajai várkastély gyönyörű környezeté- ben évente nemzetközi képzőművészeti alko­tótábort rendeznek. A jeles honi és határa­inkon túli festők, grafikusok teremtő együttléte minden alkalommal értékes al­kotások sokaságát hozza létre, melyek kö­zül szerzőik — viszonzásul a szíves ven­déglátásért — kettőt-kettőt a Vay Ádám Múzeum galériájának adományoznak. A szépen gyarapodó, mind gazdagabb kollek­cióból mutatunk be lapunkban néhány mü­vet. V Fistichanu: Cím nélkül Márton Árpád: Vajai park Buhály József: Gondolat-jel Elek Emil felvételei MÚZSA Paul Verlaine verse Mielőtt még tovatűnnél Mielőtt még tovatűnnél, hajnalcsillag, halavány, — mennyi fúrj kél: csak úgy zeng a timián! — Fordulj felém: telesírta szemem a boldog remény; a pacsirta égbe száll, és jön a fény. — Fordítsd felém szent azúrba sápadó tekinteted; — zsong a búza, zsong a kalászrengeteg. — S lelkem villantsd tova némán, villantsd — mesze, messzire! — gyúl a szénán, gyűl a harmat öröme. — A kedves álmába hosszan csókold bele csókomat... — Gyorsan, gyorsan, mert aranyban itt a Nap! Szabó Lőrinc fordítása. Aki a természet rendjét megértette Nyolcvan évvel ezelőtt halt meg Eötvös Loránd, a „magyar Newton” Szilvási Csaba A legnagyobb magyar termé­szettudós lángelmék egyiké­nek hamvai fölött, a ruskicai márványból készült síremlék vörös gránit emléktáblájába vésve a „Vásárosnaményi Bá­ró Eötvös Loránd" felirat ol­vasható. A síremléket 1932. október 30-án Berzeviczy Albert emlékbeszéde mellett avatták fel a Kerepesi te­metőben. Ekkor leplezték le a tu­dós mellszobrát, Kallós Ede szob­rászművész alkotását is. Élete munkájának fénye sokkal to­vább fog a jövőbe világítani, mint az eleven emlékezet egyen- kint elhunyó mécsei — mondta az ünnepi szónok. A nagy fizikus nevét viseli a Magyar Állami Geofizikai Inté­zet, a Pázmány Péter által 1635- ben, Nagyszombaton alapított, 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre került egyetem, az Eöt- vös-törvény, az Eötvös-effektus és az Eötvös inga. Ezenkívül egy földrajzi útvonal, a Tofana di Ro- cas sziklaösvénye, sőt a Földön túli szféra egy tájrészlete is meg­örökíti emlékét. Holdbéli tájrészletek A főként kráterből, tengerből ál­ló, korábban ismeretlen holdbé­li tájrészletek megjelölésére ugyanis a nemzetközi tudomány legnagyobbjainak nevét alkal­mazták. Alfred Nobel, Arrheni­us, Avogadro és más kiváló sze­mélyiségek között két magyar név is szerepel: Bolyai Jánosé és Eötvös Lorándé. Amikor a vüághírú fizikus, Eötvös Loránd 1919. áprüis 8-án meghalt, kortársai is érezték, hogy nemcsak egy nagyszerű ember és kiváló tudós távozott el, hanem a geofizika történeté­nek egy szép fejezete is lezárult. „Te majd folytatni fogod mű­vemet s így a magyar kultúrá­nak és tudományosságnak a megalapítása ha nem is én, lega­lább a kettőnk nevéhez lesz köt­ve.” — írja a nagy fizikus édes­apja, báró Eötvös József, a kivá­ló író és politikus, aki mindvé­gig a legnagyobb hatással volt fi­ára. Neki is köszönhető, hogy a nemzet tudatában a Kossuthé- val, a Deákéval, a Széchenyiével együtt ragyogó Eötvös névnek Loránd fizikusként, egyetemi ta­nárként, országgyűlési képvise­lőként is további dicsőséget szer­zett. Eötvös Lorándot három „nemtó” kisértette atyja házá­ban: a költészet, a politika és a tudomány. Későbbi előadásai­nak színessége, tudós fejtegetése­inek szép metaforái veleszületett művészalkatáról tanúskodnak. A titok világában többre megy a költő, mint a természettudós — vallotta ő maga. Nem volt csodagyerek Érezte, hogy aki egy tudomány­ban a legmagasabb cél felé törek­szik, az nem nélkülözheti a szomszéd stúdiumok ismeretét sem. Először jogot tanult, aztán matematikát, majd ásvány- és kőzettannal és gyakorlati kémiá­val foglalkozott. Ezzel apja is egyetértett: „Szükséges, hogy a fa mindenfelé kiterjessze gyöke­reit, ha azt akarjuk, hogy magas­ra nőjön” — írja fiának egyik le­velében. Eötvös Loránd nem volt cso­dagyerek, mint Gauss, a számel­mélet megalkotója, aki 18 évesen már zseniális dolgokat produ­kált, vagy Bolyai János, aki 21 esztendősen dolgozta ki abszolút geometriáját. De veleszületett te­hetségéhez szilárd jellem, kiala­kult gondolkodásmód és világné­zet párosult, és ezt vezette lép­csőről lépcsőre haladva világra­szóló felfedezései felé. Munkásságának első fázisá­ban a folyadékok felületi feszült­ségével foglalkozott, s ennek a molekulasúllyal való összefügg­ését mutatta ki az azóta Eötvös törvény néven ismert felfedezé­sében. 1891-ben készült el Eötvös gravitációs vizsgálatainak azóta vüághírűvé vált és vüágszerte alkalmazott eszköze, a torziós in­ga, amely a párizsi világkiállítá­son nagydíjat nyert. „A középkor előítéleteinek és csodaszereinek lomtárából elő­kerestem a varázsvesszőt, s azt nem imádsággal, nem is ördön­gösséggel, hanem mechanikai érvelésekkel arra bírtam, hogy feleletet adjon. Engedjen bepil­lantást annak az erőnek rejtélye­ibe, mely e földön mindent moz­gat, mindennek kijelöli helyét” — írja alkotója az Eötvös-ingá- ról. A műszer a geodéziában szinte nélkülözhetetlen eszközzé vált a Föld alakjának meghatá­rozása céljából nemzetközi együttműködéssel végzett fok­méréseknél, de nagy segítséget nyújt a földrengéstudományban és a geológiában a föld rétegei­ben foglalt különböző sűrűségű anyagok feltárásához. Szerte a világon gyártják és használják kőolaj-földgáz-vasérc és egyéb kutatásokhoz. Többek között Amerika leggazdagabb petróle­um forrásait is az Eötvös-ingá- val tárták fel. Számol a kronométer „Fakó minden teória, s a lét aranyló fája zöld” — mondja Go­ethe hőse, a tudós Faust. Eötvös Loránd kapilláris, gravitációs és földmágnességi vizsgálatai telje­sen eredeti alkotások. Kísérleti fizikai előadásainak tárgyát nem a természetben előforduló ideá­lis, nem is az egyedi, speciális esetek alkotják, hanem maga a természet. A mechanikai, kémi­ai és elektromos folyamatokat összefüggéseiben látta. Szerette a fényt, a levegőt, a zenét, a ver­seket, szerette a virágokat, a fá­kat, az állatokat. Tiszta, szép, férfias életet élt, olyan volt léte, mint egy szimfónia. Politikai fizikája nagy társa­dalomismeretről és humorról ta­núskodik. tudjuk, hogy a termé­szetes testek tehetetlensége ab­ban áll, hogy a test mindaddig megmarad helyzetében, míg va­lami külső erő meg nem változ­tatja azt a helyzetet. A politikai testek tehetetlensége abban nyil­vánul meg, hogy rúgkapálnak, gyanúsítanak, rágalmaznak. A közönséges természetben az áll: ha valamely test egy helyzetet betölt, ugyanabban az időben más test ugyanazt a helyet el nem foglalhatja. A politikai tes­tek pedig éppen mindig azt a he­lyet akarják elfoglalni, melyet más jól betölt. A közönséges test mind lefelé törekszik a föld középpontja felé. A politikai test mind felfelé igyekszik — írja. Einstein még meg sem álmod­ta a relativitás elvét, amikor Eötvös a nehézségi erőnek olyan definícióját adta, amely lényegé­ben megegyezik ennek a relativi­tás elméletéből következő mo­dem meghatározásával. A politi­kai testekkel kapcsolatos bölcs megállapításai szintén napjaink­ban is érvényes igazságot fejez­nek ki. Az inga leng, a kronométer számol, s ahogy megáll a lengő számsor, már tiszta a kép, már oldva a rejtély: egy az anyag és egy a törvény, s nincs, ki szegül­jön ellene. Newtonnak jár itt szelleme — írja Selényi Pál aka­démikus, kiváló fizikus századik születésnapjára emlékező cikké­ben. A nagy tudós, az igaz ember, a szó, az értelem, az erő és a tett együttes képviselője, megyénk­ből származó közös család sarja előtt hajtunk most fejet halálá­nak nyolcvanadik évfordulóján. A KM VENDÉGE Húsz éve ropja a táncot M. Magyar László Kiszámíthatatlan az éle­tünk, s épp ez benne a cso­dálatos. Soha nem tudhat­juk, mi az a véletlenszerű esemény, amely meghatáro­zó lehet egész életünkre. A Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola magyar-orosz sza­kos hallgatójaként 1978-ban De- marcsek György sem gondolta volna, hogy az unaloműző programnak választott táncház sorsdöntő lesz az elkövetkező években. Pontosabban az elkö­vetkező két évtizedben, ugyan­is éppen ma rendezik meg 19 órától a nyíregyházi városi mű­velődési központ hangverseny- termében azt az emlékestet, amely a húsz esztendei táncos pályafutást öleli fel. Abban a bizonyos főiskolai táncházban a fiatalok Hu- szárszki László irányításával tanulgatták a lépéseket, aki a jól mozgó hallgatókat meghívta a másnapi a táncpróbára is. Demarcsek György azonban nem került be a kiválasztottak közé. A barátaitól hallotta csak aztán, müyen vidám hangulat uralkodott a próbán, ezért a kö­vetkezőre már ő is elment, s azóta egyről sem hiányzott. — Maga a táncház akkor nem kapott meg, érdeklődés szintjén csupán egy-két lépést gyakoroltam. Az első próba ott a főiskolán azonban nagyon megragadott, akkor éreztem rá ugyanis, mi is a néptánc. Addig csak felületes tapasztalataim voltak a néptáncról: színes a vi­selet, hangos az ének, s egy­szerre ugrálnak a táncosok. Rá­döbbentem azonban arra, ettől sokkal többet jelent a néptánc, teljesen új dolgok nyíltak meg előt­tem — elevení­tette fel a múltat. A tanári diploma megszer­zése után egy évig Tiszavas- váriban dolgozott, majd 1982- ben Nyír­egyházán a KISZÖV-höz került népmű velőnek. Fel­kérték, vezesse az ottani Nyírség táncegyüttest amelybe nemsoká ra beolvadt a főis­kolai néptánc együttes is. Innentől kezdve egymást követték a sikerek Ba­lázs Gusztáv, majd Dede Zoltán irányításával. 1987-ben Szilágyi Zsolt lett a művészeti vezető, Demarcsek György pedig a fér­fi tánckar és az együttes veze­tője. Nemcsak az együttessel, de szólótáncban is ért el i eredményeket. Bé- éscsabán három al­kalommal nyerte el az aranysar­kantyút, ezért most már az Örökös Arany- sarkantyús Táncos címet viselheti. Meg­kapta a Nép­művészet If­jú Mestere kitüntetést is. Szinte lehetet­len felsorolni a rengeteg hazai és külföldi fellépést, sikert. Ezért in­kább arról fag­gattam, mi min­Demarcsek György Balázs Attila felvétele dent köszönhet a néptánc­nak. — Úgy érzem, a néptáncban találtam meg azt a kifejezési formát, amelyben a legjobb le­hetek. A táncnak egyrészt azt köszönhetem, hogy olyan he­lyekre jutottam el, amelyekről korábban legfeljebb csak ál­modtam. Szebbnél szebb külföl­di utak követték egymást 1984- től kezdve. Igaz, vezetőként nagy felelősség hárult rám minden egyes úton, de így is felejthetetlen élményekben volt részem. Épp ezért külön kate­góriát jelentenek a Ki mit tud?- győzelmekkel kapott jutalom­üdülések, hiszen ezek gondta­lan utazások voltak. Egyiptom­ba 1988-ban, Thaiföldre 1993- ban, Mexikóba pedig 1996-ban mehettem el az együttessel. — A táncnak köszönhetem a feleségemet, Zsuzsát is. Egy próbán ismerkedtünk meg 1985-ben, s két év múlva összeházasodtunk. Három óvo­dás korú gyermekünk van. Jól énekelnek, jó a ritmusérzékük, szeretnek táncolni, bár mi nem erőltetjük. Köszönhetem to­vább a táncnak az életszemléle­tet, a hagyományőrzést. A leg­fontosabb célom most az, hogy megvalósuljon egy olyan nép­táncoktatás a megyeszékhe­lyen, amelyben az egyes szin­tek egymásra épülnek. Ezt szol­gálja a Művészeti Alapiskola létrehozása, a tánctagozat bein­dítása a Művészeti Szakközé­piskolában a múlt év szeptem­berében, ez év szeptemberétől pedig a Táncművészeti Főisko­la kihelyezett tagozata indul majd a tanárképző főiskolán. A torziós inga Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents