Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-08 / 81. szám
1999. április 8., csütörtök ííbs'dím HAZAI TÁJON 4. oldal □ Szünetel a kutatás A megyei levéltárban április 8-án, csütörtökön technikai okok miatt szünetel a kutatószolgálat. □ Képviselői fogadóóra Lakatos András országgyűlési képviselő és Szabados József megyei közgyűlési tag április 9-én, pénteken 13.30-1 5.30-ig fogadóórát tart Baktalóránt- házán, az országgyűlési képviselői irodában (Kossuth u. 17.). □ Múzeumbarátok találkozója A Jósa András Múzeum Baráti Körének április 12-én 17 órakor kezdődő összejövetelén Galambos Sándor Az 1848-49-es iserlohni sajtó a magyarokról címmel tart előadást. Tisztelgő tanácsülés Nyíregyháza (KM) — Ünnepi tanácsülést tartanak ma délután fél kettőtől a nyíregyházi tanárképző főiskolán. A jeles grémium soron kívüli egybehívásá- val tiszteleg az intézmény nyugalmazott főigazgatója, Margócsy József nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az esemény kiemelkedő momentumaként mutatja be Nagy Ferenc levéltárigazgató a Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XIII. kötetét, melyet Margócsy tanár úr tiszteletére adtak ki. A főiskola nagyelőadójában fél négykor tudományos ülésre várják az érdeklődőket. Virradóra Nyíregyháza (KM) — A Duna Televízió Virradóra című magazinjában pénteken a portugál államfő látogatása előtt bemutatják az Európa Unió-tag Portugáliát. Szó lesz a Kőszegen lezajló konferenciáról, amelynek témája a biztonságpolitika és kisebbségek Közép-Európában a NATO bővítése után. Azután fotókiállítási körképet sugároznak a fotóhét eseményei nyomán. A különleges énekstílusáról ismert Ágnes — azaz Gyimesi Ági mutatkozik be a stúdióban. Bevégeztetett Egyenletesen csökkenő számsorrendben tűnnek el az ülések és a műanyag ablakok Nyíregyháza több pontján a buszmegállóvárókból. A képünkön látható Stadion utcai megálló története végétért, hiszen egyetlen ülés sem maradt a megállóban! Martyn Péter felvétele A tanítás, a kutatás szerelmese Ma köszöntik Nyíregyházán a nyolcvanesztendős Margócsy Józsefet Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Régi családi levelekből derült ki, hogy egészen kicsi korától Jocónak hívták. Később, negyvenéves korában, amikor az énekkarban énekelt, ráragadt a bácsi. Többgenerációs pedagógus családból származik. A szülei 1918- ban jöttek Nyíregyházára, édesapja megalapította a felsőkereskedelmi iskolát, s ennek volt igazgatója nyugdíjaztatásáig. Édesanyja férjhezmenetele előtt a pozsonyi tanítóképzőben volt gyakorlóiskolai tanítónő. Házasságukból négy gyermek született — Margócsy József 1919-ben — közülük hárman választották a pedagógusi pályát. Az evangélikus elemiben, majd az evangélikus Kossuth gimnáziumban tanult. Elsősorban Zsolnai (Zwick) Vilmos, Kovács Máté és Sziklay László voltak rá jótékony hatással. Az utóbbi két tanár egyéniségnek köszönhetően érettségi után a magyar-francia szakos tanári pályát választotta. Sziklay tanár úr hívta fel a figyelmét az Eötvös Kollégium pályázati felhívására, három napos felvételi vizsga után el is nyerte a kollégiumi tagságot. A budapesti egyetemen elsősorban Horváth János, Pais Dezső, valamint Eckhardt Sándor neveltje lett. Filoszkodni a kollégiumban tanult meg igazán Ke- resztury Dezső, Gyergyai Albert, Gálái László és Hadrovics László irányításával. Utolsó éves volt, amikor 1941 szeptemberében tanítani kezdett az V. kerületi Csa- nád utcai felsőkereskedelmi iskolában. A következő évben középiskolai tanári oklevelet kapott, de alig taníthatott néhány hónapig Nyíregyházán, be kellett vonulnia. Katonáskodása 1945 áprilisától hadifogsággá változott. Franciaországi amerikai táborokban volt több mint egy esztendeig. (Visszaemlékezései kötetben is megjelentek) Ötven- hónapi távoliét után hazatérhetett, s tovább taníthatott a Kossuth gimnáziumban. Hamarosan igazgatóhelyettes lett, majd szak- felügyelő. Középiskolai munkássága utolsó három évét a Vasvári Pál gimnáziumban töltötte. 1962-ben megnyílt Nyíregyházán a Pedagógiai Főiskola, az irodalmi tanszék docenseként tanszékvezetővé is választották. Később főiskolai tanár lett, majd főigazgatóhelyettes. 1972 végétől 1979. december 31-ig a főiskola főigazgatója. Miután nyugalomba vonult, több mint tíz évig még óraadóként dolgozott a főiskolán. Napjainkban folytatja azt, amit már 1981-ben megkezdett: a megyei levéltárban helytörténeti kutatómunkát végez, 1993-tól az intézmény szaktanácsadójaként tevékenykedik. 1925-ben került abba az elemi iskolába, ahol későbbi felesége is tanult. Attól kezdve együtt „jártak”, iskolai előadásokon szerepeltek, majd később keresték a fegyelmi szabályzatok által is engedélyezett, megtűrt találkozásokat. Ilyenek voltak a közösen látogatott jégpálya, a tánciskola, a Bessenyei Kör, hangversenyek. Együtt készültek az érettségire, együtt jelentkeztek a budapesti egyetemre, ahol Erzsébet magyar-latin szakos lett. Oberlaender Erzsébet végzés után visszakerült régi iskolájába, az akkor már Geduly Henrik nevét viselő leánygimnáziumba. Úgy tervezték, hogy összeházasodnak, de közbejött a katonáskodás, így erre csak 1944 tavaszán kerülhetett sor. Két gyermekük született: Klára és István. Mindketten pedagógus pályára léptek. Házassága Oberlaender Erzsébettel nemcsak a harmóniával ajándékozta meg: a feleség 1995 novemberében bekövetkezett váratlan haláláig igazi szellemi partner is volt. Több tankönyv Margócsy József ÖTVEN HÓNAP UTÁSZCSIZMÁBAN K ATON AB M LÉK EK {I 942 -1 946) Nyíregyháza 1 998 Margócsy József katonaemlékeinek gyűjteménye Elek Emil felvételei pályázaton vettek részt, leglényegesebb közös munkájuk a Jókai kritikai kiadás két kötetének a gondozása. Margócsy József ötvenkét éven át szoros kapcsolatban volt az oktatással: gyakorló tanárként, szakfelügyelőként, úgy is mint főiskolai tanár. Ez idő alatt számtalan módszertani tanulmányt, elemzést írt, különféle bizottságokban dolgozott, tanult és mondta el tapasztalatait. A Pedagógiai Társaság felkérésére ösz- szegezte mindazt, amit a tanári pályáról fontosnak tartott elmondani. Ez a kötet A pedagógus és az élet címmel a Tan- könyvkiadó gondozásában jelent meg 1984-ben. 1951-1990 között aktívan dolgozott az irodalmi ismeretterjesztésben, az utolsó években a TIT megyei szervezete elnökeként is. Ugyanüyen fontosnak tartja, hogy negyed századot tölt- hetett azzal a munkával, amit az UNESCO dokumentációs bázisának a létrehozása jelentett, hozzájárulva ahhoz, hogy a nemzetközi megértés szellemében nevelődjenek a jövendő tanárai. Igazi, tartalmas évek voltak azok is, amelyekben a főiskola főigazgatójaként dolgozhatott. Nyitottá vált az intézmény, egyre több külföldi kapcsolat létesülhetett. Margócsy Józsefet sokan ismerik vérbeli helytörténészként. Megírta a színjátszás történetét, a nyíregyházi rádióban havonként tíz perces műsorban a város történetéről, utcáiról, tereiről, épületeiről beszélt. A sorozat nagy előkészületet, kutató munkát igényelt. A feleségével együtt búvárkodtak a könyvtárban és a Levéltárban: ennek eredménye az a négy kötet, amely 1984,1986, 1989, 1997-ben jelent meg, s az a mintegy hatvanötezer cédula, amely eligazít a város történetében. — Különleges szerencsém volt, hogy a Levéltárba kerültem 1981-ben. Abból a nyolc kötetből, amelyek az elmúlt néhány évben megjelentek, hat a levéltári kutatások eredménye. Úgy voltam, mint a tanítással: lassanként be- leszerelmesedtem. Nyugdíjas korom óta nem volt olyan időszak az életemben, amikor nem azt csináltam, amit szeretek. A levéltári munka sajátos életritmust alakított ki, reggel nyolctól tizenegyig mindig ott dolgozom. Ez a szellemi kondícióban tartás segít a fizikai állóképesség megőrzésében is. Emellett azt látom, hogy nagyon fellendült a hely- történeti kutatás, sokan foglalkoznak a környezetük történetével, s ez nagy örömmel tölt el. — A múltkor az utcán megállított egy rendőr azzal, hogy a KGST-piacon talált egy kiló papírt. Be akarja hozni, mert megtalálta a feleségem nevét, aki valamikor tanította. Az anyagban benne van az evangélikus elemi iskola államosítás előtti irattárának egy része. Éppen az átmeneti időszaknak a dokumentumai, amelyeket eddig nem ismertünk. Hallatlanul érdekes az anyag, amit fel kell dolgozni. Különleges élmény számomra, hogy az iratokban szereplők nagy részét személyesen ismertem. Elismerés, kitüntetés A tanár úr munkáját gyakran kísérte elismerés, kitüntetés. Nagyon örül, hogy 1962-ben az elsők között kapta meg a Bugát Pál-emlékplakettet; 1975- ben a Magyar Tudományos Akadémia emlékplakettjében részesült; 1976-ban megkapta a „Szabolcs-Szatmárért” kitüntetést; 1979-ben az ApáczaiCsere-dijat és Nyíregyháza város díszpolgára címet; 1984- ben az Eötvös Kollégium emlékplakettjét; 1985-ben a Francia Köztársaság akadémiai pálmarendjét; 1993-ban „Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyéért” kitüntető elismerést. 1997- ben Toldy Ferenc-, 1999-ben Trefort Ágoston-díjat kapott. Gabulya Ildikó titkárnő Nyíregyháza (KM - F. A.) — Ahogy mondani szokták: egy jó titkárnő aranyat ér. Intézi a telefonokat, nála mindig kéznél vannak az akták, ügyintéz és nem utolsósorban jó kávét főz. No, persze a főnök szeszélyeit is túrni kell, amikor éppen nyűgös hangulatban van. Gabulya Ildikó minden ilyen erénnyel rendelkezik, ám a Start Rehabilitációs Vállalat kereskedelmi osztályán — ahol titkárnőként dolgozik — másként mennek a dolgok. Nem érzi úgy, hogy bárkit is kiszolgálna. Áhogy mondta: mindenki tudja a feladatát, jó a kollektíva, így az osztály munkája összhangban van. Nagy hasznát veszi, hogy a Munkaügyi Központ által szervezett átképzőn kitanulta a számítógépes szövegszerkesztést. De sokat ér az első munkahelyén, a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzatnál szerzett szakmai gyakorlat is, ahol több Gabulya Ildikó Amatőr felvétel mint egy évet dolgozott az érettségit követően. Amikor lehetősége volt szívesen jött a Starthoz, ahol már eddig is sokat tanult szakmailag. Tervei között szerepel, hogy tovább- képzi magát, hiszen alig múlt 21 éves. Amikor a magánéletéről beszélgetünk felcsillan a szeme. Határozottan mondja: minden vágya, hogy egy „kicsit” több pénze legyen. Ennek érdekében szenvedélyesen lottózik, de leginkább a kenőt szereti, mert minden napra kijut egy kis izgalom. Reménykedik, talán egyszer őrá is rámosolyog Fortuna. •flii inr i í 3 j
