Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

1999. április 1., csütörtök 7. oldal Egyedül A Modern Talking KM-reprodukció Nyíregyháza (KM — K. J.) — A pop-disco zene nagy visszatérője, a Modern Tal­king duó újabb, immár nyol­cadik lemezével örvendezte­ti meg ezt a nem túl bonyo­lult muzsikát kedvelők még napjainkban is népes tábo­rát. Dieter Bohlen és Thomas Anders Alone (Egyedül) cí­mű albuma valóban még mo­dernebb, még tolkingabb (azaz: mesélősebb) mint a korábbi LP-k voltak. Kétség­telen: saját maguk alakította fazonjukból, jól bevált so- undjukból nem tudnak ki­lépni, de a hangszerelés, a dallamvezetés néhány, eddig nem alkalmazott fordulata mégis hoz némi újszerűséget az ötödik-hatodik szám után már-már csöndben ránk te­lepedő monotóniában. A „fiúk” most is bedob­nak apait-anyait, úgyhogy jópár slágergyanús nóta ta­lálható a terjedelmes anyag­ban. A kezdőszám, a You Are Not Alone, vagy az őt követő Sexy Sexy Lover biz­tos befutó. Love Is Like A Rainbow líraiságával fog meg. És még bonus-t is ka­punk! Bőséges időtartam­ban. Színházi fotók Csutkái Csaba szín­házi felvételeinek tárlata a Móricz Zsig- mond Színház emeleti galériájában április 15-ig tekinthető meg KM-reprodukció Pályázzanak a míves mesterek! A szabadságharcot ábrázoló alkotásokkal is lehet jelentkezni Nyíregyháza (KM) — Az Ipar- művészeti Múzeum támogatásá­val kettős pályázatot ír ki az IPOSZ Országos Kisipari Kézmű­ves Tanácsa (OKKT) és a Ma­gyar Kézművességért Alapít­vány hazai és határon túli ma­gyar kézművesek, népművészek, népi iparművészek, iparművé­szek részére. A Budapesti Kézműves Kama­rával közösen 1999 kézműves re­mekei címmel hirdet pályázatot az OKKT és az alapítvány. A pályázaton maximum há­rom olyan alkotással (az össze­tartozó tárgyegyüttes, készlet, garnitúra egy alkotásnak szá­mít) lehet részt venni, amelyek két évnél nem régebbiek és más országos pályázaton vagy kiállí­táson még nem szerepeltek. A Szent György Lovagrend bajvívó tagozatával közösen má­sodik alkalommal kiírásra kerü­lő pályázat a Fegyvermesterek fortélyai címet viseli. A pályázat kiírói Buda visszafoglalásának 150. évfordulójára (a Magyar Honvédség napjára) emlékezve arra hívják fel a pályázókat: ké­szítsenek olyan fegyvereket, har­ci eszközöket, hadi ruházati da­rabokat, amelyeket az 1848-49-es szabadságharcban használtak a katonák. A pályázatra a szabadságharc eseményeit és szereplőit ábrázo­ló alkotásokkal is lehet jelent­kezni. Mindkét pályázatra vonatkozó információk: a pályázatokra ki­zárólag természetes anyagokból készült alkotásokkal lehet bene­vezni. A jelentkezési határidő április 20. Helyszín az Iparművészeti Múzeum Budapest, IX. Üllői út 33-37., földszinti galériája. További információ, nevezési lap Gergely Imrétől, az OKKT tit­kárától kapható. 1054 Budapest, Kálmán I. u. 22., tel.: 269- 2940/481, 482. Papp D. Tibor Nyíregyháza, Vaja — A Vay- várkastély első emeleti nagy­termében rangos kerámia ki­állításnak örvendhetett a szép számban megjelent ér­deklődő közönség március 26-án. Séta Ady bölcsőhelye körül A költő több írásában is állítja: családja Diósadról származik Mizser Lajos Nyíregyháza — Nagy költő­inkre általában jellemző, hogy igen-igen ragaszkod­tak szülőföldjükhöz. így volt az Ady Endrével is, aki leg­jobban mindig Érmindszen- ten érezte magát. Nem egy levelét keltezte a hely­ségből, amikor ezt írta: „Haza­megyek a falumba”. Lehetősé­gem nyílt, hogy Ady szülőföldjé­nek a leírását közelebbről is ta­nulmányozhassam. Pesty Frigyes 1864-es országos helynévtárából Közép-Szolnok megye sem ma­radt ki (akkor e megyéhez tarto­zott Érmindszent, mivel Szilágy megye, amelyre a költő is hivat­kozik, csak 1876-ban jött létre). Maga a költő is több versében (Séta bölcsőhelyem körül, Máju­si zápor után, Hazamegyek a fa­lumba stb.) állít emléket — vagy mai szavakkal: emlékművet a felnevelő környezetnek. Ady több írásában is valósan állítja, hogy családja a közeli Diósadról származik. Az 1864-es leírás sze­rint ....bővölködött Diófákkal, a’ melynek környékére az Odi nemzetség települt le elsőbe s ne­vezetett innen vette.” Költőnk tovább etimologizált, és Ad ne­vét visszavetítette az ősmagyar korba, amit az Ond vezér unoká­ja című verse is bizonyít. Ez ép­pen nem igaz, de az igaz, amit egy másik versében állít: „Fülembe még ős magyar dal rivall”. Ennyit az ősökről, ám most nézzük Érmindszentet! 1864. szeptember 18-án írta le a közsé­get Lusák Károly jegyző és Pá- pay Zsigmond főbíró. Természe­tesen a helynevek között említik az Ady által is oly szeretett Ben­cét, az Érmellék rengeteg erei közül az ott átfolyó Kraszna-ár- kot (innen jutott el a költő az Óceánig). Nemcsak az említett nevek érdekesek, hanem az egyéb körülmények is. A Halom­köz helynévről a következőket írják: .... több nagy halmokkal ellátva, melyek sírhalmoknak láttatnak és jelenleg is korosabb lakosoktól Hunnok halmának neveztettnek, és ennél fogva al­kalmasint a magyarok Ázsiábóli bejövetelekből eredhetnek”. A leírásból világosan következik, hogy Ady verseiben a „hunn” motívum csakis szülőfalujából származhat. Van azonban egy másik indíték is, amely szintén Érmindszentnek köszönhető, íme a leírás:-„Itt tartatott az I. (helyesen: II.) Rakoczy féle hábo­rú, mit tanúsít az, hogy itten még több dombok, melyek az ak­kor elesettek sirhalmaiknak tar­tatnak, láthatok, és ottan még nem oly rég kardok és lőfegyve­rek találtattak, melyekből azon­ban egy sem létezik”. Ha tárgyi bizonyíték nem is volt már, de létezett a hagyomány, amelyre költőnk igenis támaszkodott. Egyébként hogy írta volna meg pl. a Bujdosó kuruc rigmu­sa, az Esze Tamás komája című verseit e „hátország” nélküli? Érmindszent hatására fogant meg benne a talán legszebb haza­fiú verse, A föl-földobott kő. Akárhogy is nézzük, számára a hazát mindig Érmindszent jelen­tette. Fodor Ilda és Mészáros Gábor al­kotásai egymással ellentétes ol­dalon és egymással ellentétes fel­fogásban mutatkoztak meg, bizo­nyítva a különbözőségek vonzá­sát. A még Nyíregyházán élő művészházaspár anyaga meg­hökkentően bizonyítja az ebben a művészeti ágban rejlő végtelen sokszínűséget. A kerámia művészete nagy­ban hasonlatos a teremtéshez, hiszen ha meggondoljuk, ebben az esetben is a négy elem: tűz, a fold, a viz, a levegő kölcsönhatá­sáról van szó, amely elemeknek együttműködése létrehoz egy új minőséget, a teremtő elgondolás és a teremtő kéz által. Az agyag művészete, fölhasz­nálása a legrégibb emberi tevé­kenysége közé tartozik. Alsó pa- leolitikumi leletek bizonyítják az ember-ős és a föld testközelsé­gét, hiszen a föltárt barlangsí­rokban vörösre színeződött em- berformájű foltok között hever­tek a csontok, s ez a vörös szín egy földfestéktől, a vörös ok­kertől származott, amellyel felte­hetően az eltemetett vadász biz­tosította, illetve megelőlegezte magának — az evilági, s majd túlvilági — zsákmányszerzés si­kerét. E gondolati fikción túl azon­ban különös technikával, de rop­pant praktikusan készített agya­gedények számtalan darabja ta­Boros György felvétele különböző emberi viszonyokra utal. Az apró magkezdemények, amelyek porcelánból készültek, elmemozdítóan helyezik ellentét­be a feszes, hideg anyagot, a kép­zeletünkben élő, minden pilla- natban megmozdulni készülő or­ganikus maggal. Mészáros Gábor egészséges erotizmusát tükrözik a torzói, amelyek a soha el nem felejthető simogatásokban égnek bele a férfi tenyerekbe. A vajai kiállítás szervesen il­leszkedve a Rákóczi-ünnepségso- rozatba, vitathatatlanul nagy si­ker, amelyik azt bizonyítja, hogy a művészeti értékek nem a befo­gadó hely nágyságától függenek, hanem az ott élők kezdeményező képességétől, lelkierejétől. Fodor Ilda es Mészáros Gabor núskodik az emberi lelemény, földbe gyúrt fortélyairól. Fodor Ilda lelkét a Tenger nö­vényei mozdították az alkotás irányába. Négyrészes sorozata fölvillantja azt a sokféleséget, amit ez az őselem élénkbe tár. Türkizre színezett magok, raku- zott samott tüskés növények mu­tatják a természet által föltett fontos kérdésre adott emberi vá­laszt. A hold-alluziók azt a több mil­liós éves megfoghatatlan csodát tükrözik — halligrafikus jelek­kel díszítve — amely a fejét égre emelő ember világ értelmezési törekvéseinek a közbefogható le­nyomataiként állnak előttünk. A Noé bárkája I—II. szintén súlyos kijelentések, amelyek a teremtés kontinuitás egyik legnagyobb ta­lányának egymással formailag vitatkozó, samottba rögzített in­terpretációi. Mészáros Gábor robusztus lo­vagja: Bikafejes lovag, Fekete lo­vag, Tolldíszes lovag különös üzenetet közvetítenek a vár bol­tívei alatt. A rejtett arcú lovagok csöndes nosztalgiával szólnak egy elképzelt korról, amelyiknek reális léte csupán számunkra fontos, s amelyiknek fiktív való­sága egy mához szólóviszonyítá­si lehetőség. Különösen érdekes a Lovagi párbeszéd című együttes, ahol is a kerámia tárgyak egymáshoz való viszonya, arcéleiknek pár­huzamos, egymás felé forduló vagy egymástól elforduló iránya Többen tanulnak felsőfokon Budapest (MTI) — Az iskolai oktatás nappali tagozatán az 1998/99-es tanévben Magyarországon 2 millió 51 ezer fiatal kezdte meg tanulmá­nyait, az érintett korosztály közel 75 százaléka. A felsőoktatási intézmények nappali tago­zatán 163 ezren tanulnak, 10 ezerrel töb­ben, mint az elmúlt tanévben. A KSH adatai alapján, az elmúlt évek népesedési tendenciáit követve, tovább csökkent az óvodai ellátás iránti igények: tavaly és az idén 375 ezer gyermek jár óvo­dába és vesz részt iskola-előkészítő foglal­kozáson. Az általános iskolákban tavaly végzett 114 ezer nyolcadikos 95,8 százaléka tanul tovább a következő évben valamilyen kö­zépfokú intézmény nappali tagozatán. A KSH szerint az évek óta romló továbbtanu­lási arány a családok növekvő anyagi ter­heivel, illetve a intézmények diákotthoni ellátottságának hiányosságaival magya­rázható. A KSH gyorstájékoztatójából kiderül, hogy az évrői évre csökkenő középiskolás összlétszámon belül a középiskolai tanulók száma és aránya folyamatosan nő. Az idei évben a csaknem 377 ezer középiskolás 38 százaléka gimnáziumban, 62 százaléka szakközépiskolákban tanul. Az érettségire épülő képzés szerepe és népszerűsége to­vább nőtt, az idén 46 ezren tanulnak ebben a formában. A KSH adatai szerint 1998-ban nappali tagozaton csaknem 78 ezren érettségiztek sikeresen, ezen kívül 22 ezren tettek tech­nikusi és egyéb érettségihez kötött szak­mai vizsgát. A felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának növekedése még mindig je­lentős, bár üteme 1995 óta folyamatosan mérséklődik. Oklevelet tavaly megközelí­tően 27 ezren szereztek, s ez mintegy 2,5 ezerrel több az 1997. évinél. □ Diákköri konferencia A XXIV Orszá­gos Tudományos Diákköri Konferenciát ma délelőtt kilenc órakor nyitják meg a nyíregy­házi tanárképző főiskola tanulmányi épületé­nek nagyelőadójában. □ Várótermi tárlat Demény Andrea gra­fikusművész meseillusztrációinak tárlatát áp­rilis 2-án nyitják meg Nyíregyházán, a vasút­állomás Galéria Várótermében. □ Titokzatos fotók A nyíregyházi városi művelődési központ fotógalériájában április 8-tól tekinthető meg Normantas Paulius fo­tóművész Ázsiai titok —Angkor című tárlata. Új múzeum Vácott Vác (MTI) — Új múzeum építését határoz­ta el a váci önkormányzat, hogy méltó ott­hont teremtsen a 900 éves település gazdag régészeti, helytörténeti, képzőművészeti gyűjteményének. A jelenleg egy volt csalá­di házban működő Tragor Ignác Múzeum csupán a töredékét képes bemutatni a fel­halmozott relikviáknak. Az ezzel kapcsola­tos régi gondok megoldására tervezett új múzeum helyét a belvárosban jelölték ki. Az első épületrész már el is készült, s befe­jeződött a barokk környezetbe harmoniku­san illeszkedő kétszintes főépület területé­nek előkészítése. Páros tárlat a Vay-kastélyban A kerámiakészítésben négy elem: a tűz, a föld, a víz, a levegő kölcsönhatásáról van szó letal» KIHTÚBfl ___________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents