Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-27 / 97. szám
1999. április 27., kedd 3. oldal ÜES235 Kegyes halál? Fullajtár András Szívbe markoló képsorokat láthattunk vasárnap kora este a televízióban egy két és fél éves kislányról, aki gyógyíthatatlan beteg. A most alig hat kiló súlyú gyerek agyvérzéssel született. Megműtötték, de nem javult. Ismét kórházba került. Édesanyja — lelki fájdalmát és szeretetét hatalmas akarattal leküzdve — úgy döntött, nem műtteti meg újra a gyereket. Kérte az orvosokat: engedjék, „elmenni" a kislányt, hisz menthetetlen, amit anyaként lelkileg és fizikailag már nem tud elviselni. Szeretett kicsinye egészséges szerveit felajánlotta, hogy másokon segítsen. A gyereket mégis megműtötték. Talán néhány hónappal meghosszabbították az életét. Anya és gyermeke tovább szenved. Az esetet bemutatva tették fel a kérdését a nézőknek: egyetértenének az aktív eutanázia, más néven kegyes halál (egy injekció beadásával elaltatják a gyógyíthatatlan beteget, hogy ne szenvedjen tovább) bevezetésével, vagy ellenzik. Alig félóra alatt 12 ezren telefonáltak: 88 százalékuk egyetértett a kegyes halállal, míg csupán 12 százalék ellenezte. Elgondolkodtató az arány. Jogilag meg lehet magyarázni, hogy az eutanázia bevezetésére — hivatalosan — egyelőre nincs remény, egyszerűen ezért, mert az élethez mindenkinek joga van. De bizonyára sokan vannak, akik közvetlen környezetünkben átélték és tapasztalták, hogy hozzátartozóik, ismerőseik gyógyíthatatlan betegség következtében mennyit szenvedtek, míg eljött a megváltó halál. Bármennyire is szerették volna enyhíteni a fájdalmakat, nem tudtak tenni semmit. Egyelőre a világon hivatalosan sehol nem engedélyezik az aktív eutanáziát. De vannak próbálkozások. Amerikában egy orvos több mint száz betegen segített. Amikor kitudódott, elítélték. Némelyik országban a törvény „szemet" huny, s nem indítanak büntetőeljárást az orvos ellen. Legmegrázóbb eset talán hazánkban történt: egy halálos beteg fiatal lány az anyját kérte, szabadítsa meg szenvedéseitől. Megtette. Elítélték, de a köztársaság elnöke később kegyelemben részesítette. Van keletje a magyar áruknak Üzleti lehetőségeket kínálnak a romániai és a lengyelországi külpiacok Elek Emil felvétele Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Országjáró kőrútjuk során Nyíregyházán is külgazdasági tájékoztatót tartottak megyénkben vállalkozások számára a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) külkereskedelmi szolgálatvezetői. Négyen ismertették az adott országbeli viszonyokat, illetve a lehetőségeket: Németh György, a varsói, Halász János, a bukaresti, Szekeres Imre, a pozsonyi és Czibula János, a prágai iroda vezetője. A helyzetelemzésekből kiderült: a fel-felmerülő gondok ellenére is érdemes kiépíteni az adott országokkal a gazdasági kapcsolatokat, mert van keletje a magyar áruknak, ehhez szívesen adnak segítséget az ITDH képviseletei. A lengyel piacról — Lengyelország földrajzi elhelyezkedésével, geopolitikai adottságaival, gazdasági szerkezetével objektív okokból is Magyarország stratégiai gazdaságikereskedelmi partnere, ígéretes piac a magyar vállalatok számára — fogalmazott Németh György. — Ennek okául nemcsak a korábbi évtizedek kiterjedt kapcsolatai jelölhetők meg, de az ország közelsége, a miénkhez hasonló üzleti kultúrája és szokásai, a magyarok iránt megnyilvánuló szimpátia is. A múlt évben 529 minió dollárt ért el a magyar export, a hazai cégek vásárlásai 460 mUlió dollárt tettek ki. Ez a forgalom több, mint háromszorosa az 1993. évinek, Lengyelországot a kelet-közép-európai országok közül Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerévé teszi. Kétségtelen persze — tette A tájékoztató előadói hozzá —, hogy Lengyelország nagy piacot jelent, amellett azonban igényes is, a hosszú távú gazdasági együttműködéshez tudatos piacépítő munkára, tartós jelenlétre van szükség. Gyakorlatilag mindenre vevők, esély lehet jó gazdasági kapcsolatokra az élelmiszerek, üdítők forgalmazásában, a gabona- és építőiparban, a csomagolóanyagok exportjában, a szállítmányozás és a számítástechnika terén. Romániai lehetőségek — A magyar áruk romániai piaci megítélése jó, árfekvésük kedvező — derült ki Halász János szavaiból. — Mivel a román gazdaság import-felvevőképessége korlátozott, a magyar exportőrök, vállalkozók alapvető érdeke részt venni annak felzárkóztatásában, importképességének növelésében, mégpedig tőkebefektetésekkel és a privatizációban való részvéténél. Ez egyebek között azt jelentheti, hogy a magyar vállalatok termelésüket áttehetik Romániába, így nem ütköznek a román köz- beszerzési törvény akadályaiba, kihasználhatják a minden áruféleségre, Így az agrártermékekre is vonatkozó román-moldáv vámmentességet. Baromfitenyésztéssel lehet például próbálkozni a Moldáviával határos román országrészeken. Kikötő á Fekete-tengeren Vámmentesen kivihető az áru Moldáviába, ahonnan már könnyebben teríthető a FÁK-országokban. Egy másik lehetőségként a Constantái kikötő nyújtotta lehetőségeket emelte ki a bukaresti iroda vezetője, mert a román tengerparti nagyváros konkurense akar lenni az adriai kikötőknek, így rendkívüli kedvezményeket kínál, ezen felül a román vasút is könnyítéseket nyújt a Constantái kikötő használata esetén. A konjunkturális üzleti lehetőségek leginkább a mezőgazda- sági, élelmiszer-ipari, beruházási javak és a fogyasztási cikkek területén állnak fenn, mint a gabona, az étolaj, a liszt, a baromfi, az élelmiszerek, fontos lépést jelenthet a privatizációban való részvétel, a tőkebefektetések, a technológia áttelepítése. (A befejezőrész holnapi számunkban.) ürügy Pistike, gyere át hozzánk, mert tudok egy jó játékot... Ferter János karikatúrája HÍREK □ Tudományos ülés Magyarország a két világháborúban címmel tart előadást ma délután két órakor a tanárképző főiskola 1. sz. körelőadójában Ormos Mária egyetemi tanár, akadémikus. □ A nő és férfi A nagykállói II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban ma délután fél öttől ,A nő és a férfi kapcsolata a XX. század végén. Házasodni tudni kell — és elválni?" címmel dr. Vágvölgyi Jánosné tart előadást. □ Cigány kultúra Ilyenek vagyunk címmel cigány kulturális napot tartanak Nyíregyházán, a Borbányai Művelődési Házban április 30-án. A program délelőtt negyed tizenegykor kezdődik. □ Fogadóóra Dr. Pásztor Miklós rendőr alezredes, a nyíregyházi rendőrkapitányság vezetője április 28-án délután egytől három óráig fogadóórát tart hivatali helyiségében. Protokoll Oláh Gábor _______________ A szokottnál korábban kelt, hogy el ne késsen. Aprólékosan öltözött, a kedvenc öltönyét kereste elő. Kis szorongás volt benne, amikor az épület bejárata elé ért. Többször járt már itt korábban, igaz, akkor még kocsi hozta. Alig akadt olyan hét, hogy ne került volna sor valamilyen fontos összejövetelre, értekezletre, ünnepségre. Nem egy fárasztotta, különösen az azt övező protokoll. Tudta, hogy a mindenkori rendezvények szervezőinek is milyen nagy gondot okozott az egész. Kezdődött azzal, hogy kiknek kell meghívót küldeni, majd miképpen alakuljon az ültetési sorrend, ki-kit fogad és hogyan. Mert ha itt hibáztak, megindulhatott a szóbeszéd, ikszet ejtették, már meg sem hívták, a második sorba ültették, és így tovább. Folytatódott a bejárat előtt is a terem ajtajában, mert még arról is gondoskodni kellett, hogy kikivel foglalkozik, kiért felelős, természetesen a titulustól függően. Kellett egy külön kisterem is, ahol a tanácskozások előtt meg azok szünetében a fogadás zajlott a meghívott előkelőségek számára, jól elszeparálva a többi vendégtől, ahol lényegében a dolgok is eldőltek. Hányszor gondolta Karinthy után ő is szabadon, hogy „Nem nekem köszöntek”. Meg azt is hányszor érezte, hogy a hegycsúcson óbéga- tó szamár nem feltétlenül okosabb és bátrabb, mint a völgyben sétáló oroszlán. Most nem várta senki, nem kísérték a protokollba, nem érdeklődtek kedves hogyléte felől. Leült hátul az egyik székre és figyelt. Látta milyen gondot okoz a rendezőknek most is a vendégek fogadása. Kis kajánsággal állapította meg magában, a mostaniaknak több gondjuk van a pártokkal mint nekik voltak annak idején azzal az eggyel. Észrevette azt is, hogy fent az asztalnál milyen idegesen cserélgette a rendező a névjegy- kártyákat, vagy a párt, vagy a titulus nem stimmelhetett. Közel hozzá hátra is ültek emberek az ő padsorába, csupa ismeretlen arc. Jól érezte magát közöttük, közelről érezhette hümmögésüket, szenvtelen arcukról próbálta leolvasni, mire gondolnak. A szünetben egyedül fogyasztotta a szendvicset, azok is elkerülték akik nem is olyan rég még a kegyeiért esdekeltek. Igen, az asztal végén az az őr is, aki mára már a harmadik párt színeiben próbálja megváltani a világot, s kovácsolni közben saját szerencséjét is. A látvány mégsem sodort felhőt a kedve elé. Derűs nyugalommal nézte a társalgást. Az ötvenesek bölcsességével állapította meg, hogy semmit sem változott a világ, mentalitásukban is ugyanolyanok az emberek, mint voltak még pár évvel ezelőtt is. Együtt jöttek ki a tanácskozásról, látta milyen szívélyesen tapogatták egymás vállát, s siettek a rájuk váró kocsikhoz. Szapora kérdő, kérő szavaik zsongása már nem jutott el hozzá. Elindult hazafelé. Itt a városban enyhe idő járt, a nagy kőházak között megszorult a napsugár. Táborok a múzeumfaluban Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban az idén is szerveznek nyári táborokat a vakáció idejére. Általános iskolások jelentkezését várják a június 21. és 25. között megrendezendő hagyomány- őrző táborba. A helyes életmód kialakítását szolgáló együttlét napjai július 5-től 9-ig tartanak. Ebben a foglalkoztatási formában alsó tagozatosok vehetnek részt. A kézműves mesterségek fortélyai iránt érdeklődő gyerekek táborozása július 12-től 16-ig zajlik majd. A jelentkezéssel és a további tudnivalókkal kapcsolatban felvilágosítás kérhető Nagyné Bősze Katalin igazgatóhelyettestől a 479-704-es telefonszámon, vagy személyesen, a múzeumfaluban. Szintén a szabadtéri bemutatóhely programja a május 23-i pünkösdi királyválasztás. Az ünnepi sokadalom műsorában lesz óriásbábos bemutató, történelmi harcijáték-bemutató, kirakodó- vásár, körhintás szórakozási lehetőség. Hagyományőrzés Régmúltunk népi hagyományainak eszközeit is megőrzik a nyírkarászi Váci Mihály Általános Iskolában Elek Emil felvétele Kéjét*» HÁTTÉR ___
