Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-02 / 77. szám

1999. április 2., péntek 4. oldal HÍREK □ Színház a moziban Gyermekműsort rendeznek a nyíregyházi Horizont moziban április 14-én. A Világ legokosabb embere cí­mű mesejátékot a Kincses Színház előadása­iban tekinthetik meg a kicsik 3 alkalommal. □ Koncert A mátészalkai városi művelődé­si központban április 14-én a Zig Singers énekegyüttes ad koncertet 18 óra kezdettel. □ Koszorúzás A Munkáspárt nyíregyházi szervezete április 4-én koszorúzási megemlé­kezést rendez az Északi temetőben a fasiszta megszállás alól történt felszabadulás 54. év­fordulója alkalmából. □ Pályázatok A Besztereci Kulturális és Szabadidő Egyesület pályázatot nyújtott be a napokban a Pro Renovanda Culturae Hun­gáriáé Alapítványhoz. Ha pályázatukat ked­vezően bírálják el, akkor a nyert összegből utazási költségeket fedezne az egyesület. Betáncoltak a döntőbe Nyíregyháza (KM) — A Szarvasi Országos Szóló Gyermek Néptáncfesztivál területi selejtezőjét a napokban Debrecenben ren­dezték meg, amelyen Nyíregyházát az Igri- ce néptáncegyüttes képviselte. Az Igrice a negyedik alkalommal jutott el a kétévente megrendezésre kerülő ver­senyre, s mindig díjakkal tért haza. Összesen harminc produkciót láthatott a közönség, de csak tíz jutott tovább az or­szágos döntőbe. Ebből négy produkció az Igrice munkája. A pántlikás, illetve a bok- rétás cím elnyeréséért lépnek színpadra a kicsinyek júniusban Szarvason. Az orszá­gos döntő résztvevői: Túróczi Zsolt, Kiss Szilvia, Som Gábor, Ősz Renáta, Tóth Zol­tán, Kozma Tamás. A táncokat tanította Bistey Attila művé­szeti vezető, Berecz Annamária és Kovács Viktor asszisztensek. Az Igrice kis táncosai Amatőr felvétel ^ j *"4 / ' / Harangjáték Lefler György I^ét éve már, hogy a megyeszékhely na­gyobb boltjai elé zöld és fehér színű gyűj­tőedényeket helyezett ki a Városüzemelte­tési Kht. Az alakja után „harangnak” ne­vezett páros alkalmatosság eleinte sokak csodálkozását vívta ki, míg a színük miatt néhányan a ferencvárosi szurkolók túlka­pásairól beszéltek. Aztán idővel valahogy mindenki számá­ra megoldódott a rejtély: a harangok a sze­lektív üveggyűjtésre szolgálnak. A keres­kedelemben be nem váltható színes üveget a zöld színűbe, a fehéret a fehér harangba kell dobni. Ám az üveggyűjtés eme zöld-fe­hér evidenciája még nem mindenki előtt egyértelmű. A tetszetős alakú műanyag konténerekbe gyakorta mindenfélét bedo­bálnak. Csupán a gusztusosabbat megem­lítve: romlott befőttel, paradicsommal teli üveget, fát, követ. Ez utóbbiak a gyerme­kek csörrenő-konduló „harangjátékaival” kerülhettek a konténer hasába. Nem lehet senkit sem kizárni Új alapítványokat 1987 óta lehet létrehozni, 1989 óta jegyzi be őket a bíróság Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A közel­múltban cikket közöltünk az alapítványokról és az egye­sületekről. Számos részlet homályban maradt, ezért Si­pos László megyei főügyész- helyettest arra kértük, fog­lalja össze a teendőket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben 1640 szoros értelemben vett társadalmi szervezetet jegyeztek be. Negyvenhat százalékuk sportegyesület, 21 százalék ér­dekképviseleti szervezet, 10 szá­zalék oktatással foglalkozik, 5-5 százalék pedig egészségügyi-szo­ciális, illetőleg a környezet- és természetvédelem területén dol­gozik. Az egyesületek közül ed­dig 144 szűnt meg. Elfogadott alapszabály Az egyesületeket (társadalmi szervezeteket) a megyei bíróság jegyzi be, kérelemre. Ehhez csa­tolni kell az elfogadott alapsza­bályt, az alakuló közgyűlés jegy­zőkönyvét és jelenléti ívét. A megválasztott tisztségviselők nyüatkozatait arra nézve, hogy elvállalják-e a tisztséget, magyar állampolgárok-e, és nincsenek-e eltiltva a közügyek gyakorlásá­tól. Gyakori probléma, hogy az alakuló közgyűlés dokumentu­mait nem csatolják; az elfogadott alapszabály felhatalmazása nél­kül nyílt szavazással választják meg a tisztségviselőket. Újabban előfordultak olyan antidemokra­tikus alapszabályok is, amelyek­nek során bizonyos korosztályo­kat kizárnak a szavazásból, avagy az elnöknek vétójogot biz­tosítanak. A közhasznúság A közhasznú szervezetekről (il­letve a közhasznú fokozatba so­rolásról) szóló 1997. évi CLVI. törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba. Eszerint közhasznú szervezetté alakulhatnak az ala­pítványok, a közalapítványok, az egyesületek, a köztestületek és a közhasznú társaságok (Kht.). Nem alakulhatnak ilyenné a pártok, a biztosító egyesületek, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek. A közhasznúsági fokozatba so­rolást kérni kell, amelyről nem peres eljárásban dönt a bíróság. Az alapító okiratnak tartalmaz­nia kell, milyen közhasznú tevé­kenységet akarnak folytatni, il­letőleg ha kiemelten közhasznú fokozatot kívánnak elérni, akkor milyen közfeladatot látnak majd el. A közhasznú szervezetek nonprofit jellegűek, vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú cél elérése érdekében folytathat­nak. A keletkezett nyereséget vissza kell forgatniuk az alapte­vékenységbe, az a tagok közt nem osztható fel. Politikamente­sek, azaz politikai tevékenységet nem folytathatnak, pártoktól függetlenek, azoknak anyagi tá­mogatást nem nyújthatnak. Szigorúbb szabályok A közhasznú szervezeteknek szi­gorúbb törvényi követelmények­nek kell megfelelniük. Nagyobb nyilvánossági kontroll mellett működnek, belső struktúrájuk­ban is szoros szabályok kötik őket. Az alapító okiratnak egyébként a törvényben megfo­galmazott harminc feltételnek kell megfelelni, ezért érdemes alaposan áttanulmányozni, mie­lőtt a bírósághoz fordulnak az alapítók. Ezzel szemben a köz­hasznú szervezetekhez jelentős adójogi, pénzügyi kedvezmények fűződnek. A különböző pályáza­tokon egyre inkább csak köz­hasznú szervezetek vehetnek részt, mert a pénzfelhasználást így jobban lehet ellenőrizni. Tarr József stevard Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Kevés hallgató könyvelhet annyi repült órát Nyíregyhá­záin, a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán, mint Tarr József. Főállásban ugyanis légi utaskísérő, de a főiskola repü­lőmérnöki szakának harmadé­veseként közel került álmához: az utasteret szeretné felcserél­ni a pilótafülkével. — Budapesten élek, s a kö­zépiskolai évek alatt vitorlázó gépekkel szerettem meg a re­pülést — tárul fel a szenvedély korai kialakulásának háttere. Érettségi után a szakma csú­csának számitó vadászpilóta képzést célozta meg, de a szol­ivicii lyi i i cici icivcicic noki főiskola első évében érte a leépítés: pénz szűkében a hadsereg felfüggesztette a re­ménybeli vadászpilóták oktatá­sát. A gimnáziumban letett an­gol középfokú nyelvvizsgának köszönhetően József sikerrel pályázta meg a Maiévnél meg­hirdetett állást, s immár kilenc éve stewardként dolgozik a tár­saságnál. Természetesen nem mondott le álmáról, s ’96-ban kezdte meg tanulmányait a nyíregy­házi főiskolán. Feszített az éle­te, hiszen részmunkaidőben keresi a kenyérre valót, s köz­ben elérte, hogy már egyedül repüli a képzésbe vont típuso­kat. Diplomával a zsebében megismétli majd a történelmet: ismét felvételi kérelmet nyújt be a Maiévhez, de most már mint pilóta. Bízik a sikerben, hiszen köztudott: a nyíregyhá­zi bizonyítvány jó ajánlólevél, a társaság pilótáinak túlnyomó többsége itt szerezte meg az alapokat. S persze az sem mel­lékes, hogy csaknem egy évti­zede dolgozik a cégnél. A böjt nem jelentett éhezést Farkas József Mátészalka — „A Tisza kecse- géje, a Szamos csukája a legjobb böjt, ha borban főtt” — tartja a szatmári néphit. A böjt népnyelvi alakjában a bűt szó becses számunkra, hisz nyelvünk pogánykori rétegéből került át a kereszténység szó­készletébe. A nagyböjt az egyhá­zi évben hamvazószerdától hús­vét vasárnapjáig tartó, negyven­napos időszak, mely Jézus negy­ven napi böjtölésének és kín- szenvedésének emlékezetére utal. A régi idők böjti fegyelme igen kemény volt. Ezeken a napokon csak kenye­ret, sót és növényi eledelt, amit a „harmat nevelt” lehetett fogyasz­tani, ezt is napjában csak egy­szer. Ennek az önmegtagadó, in­kább önsanyargató életnek szá­mos momentuma maradt fenn népünk körében. Még a múlt században is voltak olyan falva- ink, ahol a halat nem számítva csak növényi eredetű táplálékot vettek magukhoz az emberek. Még fehér eledelt (tejet, túrót, to­jást) sem és zsír helyett olajjal főztek. A nagyböjti penitenciá- nak még keményebb fajtája volt a negyvenelés. Aki ilyen fogadal­mat tett, az negyven napon ke­resztül napjában csak egyszer, naplemente után evett, akkor is csak kenyeret és vizet ivott rá. Voltak, akik ezen idő alatt tar­tózkodtak a házasélettől, a do­hányzástól, nem borotválkoztak, nem nyiratkoztak. A böjtölő em­ber nyála, az éhnyál gyógyító erejű, megöli a kígyót is, tartja még manapság is az avassági ro­mán, osán néphit. Azért nem volt ilyen szikkasz­tó világ mindenütt. A lápkörnyé­ki népnek ez az időszak volt az eldorádó. A böjti eledelnek szá­mító csíkot (réti csík: Misgumus fossilis) a lápi vizek forrásos he­lyein csíkkas számra fogták és a háti csíkputtonyokban a csíkver­mekbe hordták, ahonnan a taji­Csíkász az Ecsedi-lápon gás zsidók csíklajtjaiba merték, hogy másnap már Munkács, Ungvár, Nagybánya, Szatmárné­meti, Nagykálló piacterein vára­kozó háziasszonyok edényeibe kerüljenek. Az izgő-mozgó „férgekből” az­tán az asszonyok olyan finom böjti ebédet csenderítettek, hogy még a vendégeskedő pap is meg­nyalta fogyasztása után a szája- szélét. A csíkleves, csíkpaprikás, a savanyúkáposztás csík, a csí­kos töltöttkáposzta friss napra­forgó olajjal, vagy a kemencében tepsiben, káposzta levében sütött még Jókait és Herman Ottót is levette a lábáról, amikor a haj­dani börvelyi lápon jártak. KM-reprodukció mmmrnm ** * “ Vörös kakas az avaron A tavasz jöttét egyértelmű­en jelzik a megszaporodott avartüzek is. Bizony, bár­merre jár az ember, min­denhol azt látja, hogy a földeken, az útmenti árko­kon égetik az elszáradt fü­vet, s az egyéb növényi maradványokat. Nekem ez­zel kapcsolatban több kifo­gásom is van. Az első: le­het, hogy a lehullott avar­ba befészkelődött kárté­kony rovarok így elpusz­tulnak, de a tűz nem válo­gat, a hasznos bogarak és állatkák is áldozatul esnek. A második: bizony, az em­berek elég felelőtlenek, nem ismerik a tűz erejét. Gyakran hallani, hogy a lángokat csak a tűzoltók tudták megfékezni, mert aki meggyújtotta, nem tudott rajta úrrá lenni. Az pedig, ha magára hagy­ja valaki a „vörös kakast”, szinte már bűntettnek számít. K. András, Kisvárda Elfoglalt parkoló Már annyit foglalkoztak a mozgáskorlátozottak nyír­egyházi parkolási lehetősé­geivel. Szeretnék én is egy példával szolgálni. Március 31-én délután négy óra kö­rül történt. Nehezen moz­gó, beteg édesanyámmal mentünk a Jósa András Kórházba meglátogatni édesapánkat. Nem akar­tunk bemenni az intéz­mény területére. A Szent István utca felőli főbejárat előtt három kijelölt parko­lóhely van. Az egyikben egy csodálatos, hatalmas fekete Mercedes várako­zott, a másik két állás szintén foglalt volt. Természetesen egyik autón sem volt elhelyezve a moz­gássérült embléma, de nem lehetett látni a kitett parkolási engedélyt sem. Tehát ennyit a rendelet szigoráról. Tóth István, Nyíregyháza rro Arcni Alapítvány volt a rendezője a m. rro Arc ni ivemzetKo- ti Vonószenekari Fesztiválnak Nyíregyházán Martyn Péter felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents