Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-06 / 55. szám

1999. március 6., szombat Keleti; Rina 3. oldal A keret és a tett Angyal Sándor IVIegdöbbentő a fénykép, amelyen egy nagyecsedi ember menti belvízzel körülzárt lakóházából ingóságait. Amennyire szívet szorongató az említett felvétel, annyira el­gondolkodtató a megyei közgyűlés elnöké­nek immár nem első ízben hangoztatott vé­leménye. A kialakult katasztrófahelyzetről szóló sajtótájékoztatón elmondta, hogy a súlyos belvízi helyzethez hozzájárult az új birtokviszony kialakulása is. Zilahi József sze­rint az új gazdák a külső területeken nem tették rendbe a csatornahálózatot, és nem pótolták az eltulajdonított szivattyúkat... Ugyancsak a megyei elnök fejtette ki véle­ményét egy korábbi tanácskozáson (han­goztatván, bizonyára sokan nem értenek egyet vele), hogy elhamarkodottnak tartja a termelőszövetkezetek felszámolását, mert nagyon sok településen a tsz volt az egyet­len munkaalkalmat nyújtó szervezet. A gon­dolatsort egy keserű megállapítása zárja: ,Á mostani belvízhelyzet megoldásában magá­ra maradt a megye, egyelőre nincsenek kül­ső erőforrások". Úgy tűnik, a természet mindenképpen emlékezetessé kívánja tenni ennek a sokat szenvedett régiónak az ezredfordulót: ennyi kár, ennyi szenvedés ritkán ér ilyen gyors egymásutánban településeket, mint a múlt év végi árvízveszély, az évszázados rekord- nyi havazás, s most a belvíz. Valóban igaz a megállapítás, hogy félő, a lakosság is bele­fárad már a küzdelembe, elfogy az ereje, a türelme. Bizonyára a háttérben folynak tár­gyalások valamiféle megoldásra országos szervekkel, kormányzati tényezőkkel. El-el- hangzanak tetszetős kijelentések százmilliók­ról, meg milliárdokról, de hát mindannyian jól tudjuk, a segítség sohasem a legrövi­debb úton jön. Pedig most aligha van fon­tosabb ügye ennek az országnak. Talán fél­re kellene tenni a huzalkodást a Nemzeti Színház, a Fradi, meg az egyetemi integrá­ció ügyében. Ehelyett túl a tisztelgő látoga­táson, dönteni kellene gyorsan és érezhető­en a bajbajutottak érdekében. Már elhang­zott felelős kormánytag részéről, hogy ka­tasztrófahelyzetben nem a keret számít, ha­nem a tett. Hát éppen itt van a tettek ideje. Internetláz Emil!... Kukac?!... Hu!... Ferter János rajza nrnra-q , i j □ Képviselő fogadóórája Fogadóórát tart március 8-án, hétfőn 10-12 óra között a nyíregyházi MSZP-székházban (Jókai tér 4.) Vojnik Mária országgyűlési képviselő. □ Metszés és ojtás Új szőlőfajtákról és a szőlőoltás technikájáról lesz szó metszési be­mutatóval egybekötve a nyíregyházi Köz­ponti és Vasutas Kertbarát Klub rendezvé­nyén március 8-án, hétfőn 13.30-tól. □ Fórum Anarcson Bajor Tibor ország- gyűlési képviselő tart fórumot az érdeklődők­nek Anarcson az iskolában, március 8-án, hétfőn 17 órakor. □ Falugyűlés Apagyon Március 8-án, hét­főn este hattól falugyűlést tartanak az általá­nos iskolában. Sokat árt(hat) az időhúzás Gyors és eredményes fellépést tesz lehetővé a jogsértőkkel szemben az új jogszabály Évi öt-hatezer szabálysértési ügyiratot iktatnak, vizsgálnak a Megyei Közigazgatási Hivatalban Martyn Péter felvétele Nyíregyháza (KM—M. S.) — Az országgyűlés e héten kezdte tárgyalni a szabálysértések­ről szóló törvényjavaslatot. Az expozét Pintér Sándor belügyminiszter tartotta. A Kelet-Magyarország megyénk­ben dolgozó szakemberek véle­ményét kérte a nagy érdeklődés­sel várt témáról, ezúttal a köz- igazgatási területről. Kulcsszerepben a jegyző Dr. Kovács Mihály, a megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztályának vezetője: — A törvényjavaslat, amelyet most tárgyal az országgyűlés, egy több, mint harmincéves jog­szabály helyébe lép majd. Fontos témáról van szó, amely minden­napi életünket érinti, maga a törvényjavaslat immár ötödik esztendeje van az előkészítés stá­diumában. A Megyei Közigazga­tási Hivatal évente öt-hat ezer szabálysértési határozattal fog­lalkozik. A kulcsszereplő — ed­dig és ezután is — a jegyző, aki a határozatot hozza. Eddig a jog­orvoslati lehetőség, másodfokon eljáró hatóságként a Közigazga­tási Hivatal volt, tehát e jogterü­leten nem volt bírói út. Amikor hazánk az Európai Emberi Jogi Egyezményt aláírta, egyben vál­lalta, hogy megteremti ennek fel­tételeit. Bonyolultabb lesz — A mi szerepünk így várható­an megváltozik: nem a Közigaz­gatási Hivatal, hanem közvetle­nül a bíróság fogja elbírálni a fellebbezéseket. Mi a törvényes­ségi ellenőrzést erősítjük. Eddig évente 10-12 településen tekintet­tük át minden részletig a sza­bálysértésekkel összefüggő ható­sági munkát, ez minimum 20-30- ra nő. Azt kell elérnünk, hogy már az elsőfokú határozatok megállják a helyüket. A törvény- javaslatból azonban úgy tűnik ki: bonyolultabb lesz az eljárás, s mivel a bíróság nem súlyosíthat­ja az Ítéletet, csak enyhítheti, mindenképpen több lesz a felleb­bezés. Dr. Papik Tamás, Tuzsér jegy­zője: — Nálunk 20-30 szabálysértési ügyirat keletkezik havonta, te­hát azt is mondhatom, ránk je­lentős feladatot ró a szabálysér­tési ügyintézés. A legnagyobb gond a kiszabott pénzbírságok behajtása. Kellő garanciákkal Ha a törvényalkotó a helyi pol­gármesteri hivatalokra bízza — adók módjára — a behajtást, gondjaink még fokozódhatnak is. Az elkövetőknek (akik példá­ul loptak, nem járatták iskolába a gyereket) legtöbbször semmi­lyen jövedelme nincs, és oda küldjük a helyben lakó kolléga­nőt foglalni. A törvény végrehaj­tásának komolyságát veszélyez­teti ez. Én tehát kellő jogi garan­ciák mellett — a letiltás mellett vagy helyett — eredményesnek tartom az elzárásra történő át­változtatást, ennek hatására ál­talában megfizetik a bírságot. A határidők is nagyon fontosak. Gyorsan kell eljárni, mert csak az a hatásos. Az ügyintézési ha­táridőket megfelelőnek tartom, ugyanakkor kötelezni kellene a feljelentést kezdeményező szer­veket, hogy időben küldjék meg a hivatalos Íratott. Most az is előfordul, hogy hónapokkal a büntetni kívánt cselekmény megtörténte után kapjuk kézhez a feljelentést, nagy az elévülés veszélye. A bírósági felülvizsgá­lat — ami eddig csak az átváltoz­tatható határozatok ellen volt benyújtható — súlyosbítási tila­lom és illetékmentesség esetén meghosszabbítja az eljárást. Az ügyfelek jobbára eddig is csak időhúzás céljából éltek a felül­vizsgálat lehetőségével. Helyszíni Szigorúbb rendelkezéseket kíván a kormány bevezetni a helyszíni bírságolási eljá­rásban, részben a befizetési fegyelem javítása, részben a korrupciós veszély csök­kentése érdekében. A jövő­ben a jelenlegi ötszörösére, tízezer forintra emelkedne a helyszíni bírság maximá­lis összege, nem lehetne a helyszínen készpénzzel fi­zetni, s a befizetés elmara­dása esetén a bírságot elzá­rásra lehetne változtatni. (Az expozéból) A törvény célja E törvény célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosít­son azokkal a jogsértő maga­tartásokkal szemben, ame­lyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társada­lom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadá­lyozzák vagy zavarják a közi­gazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlásá­ra vonatkozó jogszabályokba ütköznek. (A törvényjavaslat bevezető mondata) ELETKEPEK __. '-Ú.L............................. Ha szombat, akkor piac Cserbakőy Levente A kisvárosoknak elenged­hetetlen tartozéka a piac. Az igaz, hogy manapság, az infor- mációdömping idején már nem itt formálódik elsősorban a mindennapok közhangulata, mégis fontos hely a vélemé­nyek kicserélésére, az orszá­gos és a helyi események átbe- szélésére. Mert a napi köz­szükségleti dolgok beszerzése általában a lakáshoz közeli boltokban történik, azért a szombati piacra is el kell men­ni. A piac az más, az ottani hangulatot, a szemlélődés le­hetőségét elmulasztani halá­los vétek. Nem beszélve a ré­gen nem látott ismerősökkel, barátokkal való találkozásról, amikor olyan sok dolgot meg lehet tudni, ami nem fontos ugyan, de nem árt ismerni. Hiszen ki tudja mit hoz a jövő, amikor hasznos is lehet ez az ismeret. Már csak tíz, húsz kilométe­res körzetből hordják a gaz­dák a terményeiket, leszámít­va a határokon túliak által kí­nált árukat, az elmúlt idők ha­gyománya megőrződött, az eladók és a vevők mindig egy­másra találnak. Városunk pia­cának, mint minden piacnak, történelme van. Valamikor a város középpontjában helyez­kedett el és az áruk jellegük­nek megfelelően tagozódtak el a téren. Külön helyen volt a fapiac, a zöldség, a baromfi és a tejpiac, valamint a sátrak alatti vásározók és a sütögető asszonyok. Ők frissen sütött lacipecsenyével, hurkával, kolbásszal és friss kenyérrel kínálgatták a megéhezett ela­dókat és vásárlókat. Valaha csak azért tértem be a piacok­ra, Rudabányától Csengerig, hogy meglzleljem az ottani pe­csenyéket. Talán a csengeri volt a legízesebb, de az is lehet, hogy akkor nagyon rá voltam éhezve, és azért ma­radt meg az emlékezetemben. Dereng, hogy ecetes cseresz­nyepaprikával ettem, és egy korsó Kinizsivel oltogattam a paprika lángjait a szám­ban. Egy idő után a piacon az ember mindig megtalálja azt, akinél a legszebb sárgájú to­jást kapja, ami bizonyítja, hogy ott a tyúkot kukoricával etetik. Rátalál arra a krumpli­ra, ami nem vegyszeres és ezt a belőle készült püré vagy ha­sábburgonya íze bizonyítja a vasárnapi ebédnél. Ilyen ta­pasztalatok alapján ismeri meg az ember, hogy kinél is érdemes vásárolni. Az ismerő­sök tanácsait is meg kell hall­gatni, de a konyhai tapaszta­lat a legbiztosabb. A piacozás utáni lacipecse- nye már a múlté. A Fülig Jimmyben francia pirítóst, hot dogot vagy torpedót kínál­nak, amik meg sem közelítik a pecsenyések sültjeinek vará­zsát. Mérgeket a helyükre Nyíregyháza (KM) — A máris katasztrofálissá vált belvíz- és az esetleg bekövetkező árvízhely­zetben a növényvédő szerek biz­tonságba helyezésére kell gondot fordítania az ilyen anyagokat tá­roló termelőknek. Erre Sallai Pál, a megyei nö- vényegészségügyi és talajvédel­mi állomás igazgatója hívta fel a figyelmet egy tegnapi tanácsko­záson Nyíregyházán. Az igazgató azt a rendezvényt nyitotta meg, amelyet a számtalan készítmé­nye közül elsősorban a most nagy jelentőségűvé előrelépett tavaszi vetésű kultúrákban al­kalmazhatókat ismertető Du­Pont cég szervezett a növényvé­dő állomáson. A tavaszi munkákkal kapcso­latban a szakember kiemelte a homokon már-már megkezdhető ültetvényátvizsgálást, amely so­rán a tél végi lemosó permetezé­sekről kell döntenie a termelő­nek. A másik a metszési munkála­tok megkezdése, azzal a céllal, hogy a vegyszeres növényvéde­lem indításának idejére egészsé­ges, szellős, a permetszer által átjárható koronát alakítsanak ki a gazdák. Aranylakodalom Ötven éve között házasságot Rakama- zon Melich István és Boros Anna. A napokban megtartott arany­lakodalom a templomban kezdődött, ahol megerősítették házas­sági fogadalmukat, majd otthon köszöntötte őket a rokonság, va­lamint három gyermekük és az öt unoka Amatőr felvétel imXyMrn, i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents