Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

1999. március 1., hétfő ií'áhiW TIIZSÉR ÚJDONSÁGAI 9. oldal [HÍREK .... ..... □ Jövedelmi viszonyok A településen az egy főre jutó átlagos jövedelem — az ön- kormányzat számítása alapján — 14-15 ezer forint. Viszonylagos jómódban a családok 3- 4, megfelelő színvonalon 45-50, míg sze­génységben 30-35 százaléka él a famíliák­nak. □ A legidősebb polgár Március 9-én töl­ti be 100. életévét Tuzséron Molnár Eleonó­ra, akit üdvözlő levelében már Göncz Árpád köztársasági elnök is köszöntött. Érdekesség, hogy az idős néni tíz egynéhány évvel eze­lőtt költözött haza nyugatról, hogy nyugdí­jas éveit a községben élje le. □ Szociális háló Tuzséron 770 gyermek — a legkisebbektől 18 éves, illetve a még ta­nuló korosztályig bezárólag az ifjak 70(1) szá­zaléka — után kapnak a családok gyermek- védelmi támogatást. A településen idén az önkormányzati és az állami forrásokból összesen 75 millió forintot fizetnek ki szociá­lis célokra. Ez azt jelenti, hogy 1999-ben egy lakosra körülbelül 20 ezer forint jut(na). Múltidéző A história 1270-ben említi először Tuzsér nevet, bizonyos Renold tábormester ekkor kapta adományul László királytól. Az ado­mányt a király 1273-ban megerősíti. Re­nold unokája, Péter 1316-ban Tuzsért Peres Miklós csicsvai várnagynak adja. Az 1339-i osztás alkalmával e birtok a Rozgony csa­ládnak jut. Az 1316. évi oklevelek alapjánt a Tisza melletti Tuzsér Nyír megyében van. A Zi- chy-okmánytár szerint a falu 1471-ben Kis- várda és tartozékai között van felsorolva. A hozzátartozó Kálonga-tanya egy 1345-ös okle­vél szerint már akkor község volt. A Tisza a község északnyu­gati részét hatá­rolja 8-10 km hosszon. A köz­ség északi részén lévő kanyarját 1880-ban vágták át. Az új Tisza, azaz az Ásott-Ti- sza 4 ezer méter hosszú és 50 hold. Tuzsér a XVI. századtól a sok birto­kos után a Váradi családé lesz. 1588-ban 21 jobbágy lakik benne. A XVII. században a Váradi-örökség megoszlott. Több birtokos­ról maradt adat, de a XVII. században már a Lónyay család Tuzsér földesúri famíliá­ja. Ekkor a község 437 lakost számlált. Tu­zsér eredetileg egyutcás szalagtelkes kis­község, sőt úgynevezett tiszti átkelőhely volt. A falu keleti oldalán a vasútállomás környékén alakult ki az Újfalu. A Sza- bolcs-Vármegye monográfiája című könyv­ben ez olvasható: „Tuzsér kisközség, 142 házzal és 1220 református vallású lakossal. Van postája, távírója, vasútállomása. A Zi­chy okmánytárban Geustusera, Kis-Tu- zsér, és Renold-Tuzsér.” Az Ibrányi levél­tárban — 1438 körül — már a mai nevén találjuk Tuzsért. A Lónyay család a XVIII. század végén barokk stílusú kastélyt épí­tett a községben. (Az épületet — amely a Felső-Tisza vidék egyetlen barokk kastélya — Ybl Miklós tervei alapján a XIX. század végén újabb szárnyakkal bővítették.) A Lónyay család tagjai közül kiemel­kedik Lónyay Menyhért (az iskola névadó­ja), aki a múlt század végén pénzügymi­niszter, majd rövid ideig miniszterelnök volt. Tuzsér címere tükrözi a község múltját és jele­nét is A boltban Az önkormányzat pénzéből újították fel a Lónyay-kastély egyik, a főka­pu melletti mellékszárnyában létesített ve­gyesboltot, amelyet jelenleg az áfész üze­meltet Egy európai modellfalu alapjai Az utóbbi években tucatnyi tuzséri származású diplomás telepedett le helyben Néhány éve modern szárnnyal bővítették az iskolát Tüzsér község nevének hal­latán a távolabbi vidékeken élők is több dologra asszo­ciálnak. Az alma, a Tisza, a Lónyay-kas­tély fogalma hozzátapadt a tele­püléshez, csakúgy mint a tény: a falu közel 3 és félezer lakosának majdnem harmada cigány szár­mazású. Mindent egybevetve azonban a környéken szokás is irigyelni a tuzsériakat, hiszen a megyei átlagnál jóval fejlettebb a község infrastruktúrája, s több nagyobb vállalkozás által befizetett adófo­rintok is a falu kasszáját gyara­pítják. Egyebek között erről is beszélgettünk Révész László pol­gármesterrel, aki immár a har­madik ciklusát kezdte ősszel a település első embereként. — Úgy ítélem meg, hogy az el­múlt években a falu több évtize­des lemaradását pótolva mára el­jutott egy olyan fejlettségi fokra, amely alapját képezheti egy úgy­nevezett európai modelltelepü- lésnek — fogalmazott a nagyköz­ség polgármestere. — Az infra­struktúra kiépítése, útjaink, te­reink, parkjaink kiépítése, középületeink korszerűsítése fel­sorolásszerűen is ezt támasztja alá. Az anyagi gyarapodás azon­ban csupán az érem egyik olda­la, hiszen meggyőződésem, hogy a kétségtelenül meglévő épített és természeti értékeink mellett fokozottan oda kell figyelni köz­ségünk szellemi állapotára is. Örömmel jelenthetem ki, hogy a polgárosodás terén is elkönyvel­hetünk eredményeket: vannak újjáélesztett történelmi, művé­szeti, kulturális hagyomá­nyaink, idén 30 éves lett a kert­barát klubunk, van helyi újsá­gunk, de én ide sorolom azt is, hogy 1997 óta megyei első osz­tályban játszanak futballistáink. — Mindazonáltal nem azért hangsúlyoztam a falu erényeit, hogy leplezzem hiányosságait, nehézségeit. A falubeliek gyak­ran felvetik egy, a mainál követ­kezetesebb, a lakosság igazságér­zetével jobban találkozó szociális rendszer működtetésének szük­ségességét. így jutunk el a köz­ség kétségtelenül legnagyobb problémájához, a cigánykérdés­hez. Röviden erről nehéz monda­ni bármit is, de azt szinte min­denki belátja: Tuzsérnak a jelen­ben, sőt még inkább a jövőben a legnagyobb próbatétele a cigány­lakosság helyzetének kezelése. Nem illene hozzánk, de meggyő­ződésem, hogy eredményre sem vezetne a gyűlölködés szítása, az erőszakos elkülönülés, elkülöní­tés. Reménykedem, hogy a most megalakuló kisebbségi önkor­mányzat partner lesz a közös ügyünk megoldásában. Olyan közmegegyezésen alapuló sza­bályrendszerre van szükség, melyben a pozitív diszkriminá­ció mellett a jogok és kötelessé­gek azonos súllyal jelennek meg. — A gondok mellett azért a pozitív kicsengésű beszédes szá­mok sok dolgot tükröznek. Az el­múlt négy évben 950 millió fo­rint bevétellel — az előző négy évinek duplájával(l) — rendelke­zett a falu. A kiadásaink 75 szá­zalékát működésre, 25 százalékát fejlesztésre fordítottuk. Az ön- kormányzati forrásból és a kü­lönböző állami támogatások ré­vén megvalósuló beruházások, vagyonrészek reánk eső hánya­dának összesítése után kiderül, hogy 1985-től a tavalyi évig 400 millió forintot meghaladó mérté­kű volt Tuzséron a vagyongyara­podás. Az utóbbi négy esztendő­ben sok egyéb mellett új, mo­dem iskolaszámyat, konyhát és ebédlőt avattunk, részt vállal­tunk a tizennégy település által létesített hulladéklerakó építésé­ből. Tavaly ősszel pedig megtör­tént a kastélyfelújítási-progra- munk első fejezetének lezárása, azaz az elsősorban a külső rend­betételt jelentő munkák műszaki átadása. 55.......... Fokozottan oda kell figyelni községünk szellemi állapotára is. Révész László ^ A Lónyay-kastély reneszánsza Még cirka 100 millió forint kellene a teljes felújításhoz Ha valaki az évekkel ezelőtti gyújtogatás óta nem látta a tuzsé­ri Lónyay-kastélyt, bizonyára úgy gondolja, hogy az már nem is áll. Bonyolította a helyzetet, hogy a műemlék főépület a magyar ál­lam, míg a vele szerves egységet képező melléképületek az önkor­mányzat tulajdona. Logikus volt tehát, hogy a község címerébe is bekerülő kastély együttesét közös erővel kezdjék el felújítani. Eddig összesen 110 millió forintot köl­töttek a rekonstrukcióra, ebből az önkormányzat 50 millió forin­tot állt. Mára kívülről visszanyerte a régi pompáját az épület, ám a tel­jes (belső) reneszánszra még kö­rülbelül 100 millió forintra lenne szükség. Az önkormányzat a Mű­Kívülről eredeti pompájában látható a kastély emlékek Állami Gondnokságától lakhelye többféle szerepkörben is reméli, hogy a Lónyayak egykori szolgálhassa a ma emberét. V aló igaz, a falu az utóbbi években rengeteget fejlődött és főleg tisztább, rendezet­tebb lett. Mivel felesé­gem és én is nyugdíja­sok vagyunk, jó lenne, ha létesülne egy öregek napközi otthona. En­nek már csak azért is örülnék, mert a négy gyermekünkből három messzebb került, mind­össze egy telepedett le a községben. Amúgy minden szükséges dol­got lehet kapni a falu­ban, a kevéske nyugdí­jat pedig a házi kert meg az állattartás kiegészíti. Sőt, nekem cipészként is csurran- cseppen valami. Hamza Sándor, nyugdíjas T ulajdonképpen a legtöbb szükséges dolog megvan Tuzsé­ron, de a fiatal korosz­tálynak nagyon hiány­zik egy megfelelő szó­rakozóhely. A mozi sem működik már rég­óta, s bizonyára a fiata­lok a báloknak is örül­nének. Szerintem a közellátásra sem lehet különösebb panasz, de egy helyi húsbolt is „megélne” Tuzséron. Ezeknél is jobban hiányzik azonban a fa­luban a munkahely. Sokan, közöttük renge­teg fiatal nem tud elhe­lyezkedni, segélyekre pedig nem lehet csalá­dot alapítani. Barabás Mária, hivatalsegéd A kisebbségi önkor­mányzat elnökhe­lyetteseként a cigány­ság helyzetének javítá­sa a legfontosabb köte­lességem. Mivel nincs elegendő munkahely a faluban, sokan vannak bajban a hitelből épí­tett házuk kölcsönének törlesztésével, sőt sok cigánynak még a rezsi­re sem futja. Igyek­szünk minden pályáza­ti lehetőséget megra­gadni: az idei foldprog- ramra elnyert másfél millió forint száz csalá­don segíthet majd. Na­gyon lényeges, hogy a „nagy” és a kisebbségi önkormányzat viszo­nya korrekt. Szőke László, rokkantnyugdíjas A szociális gondosko­dással elégedettek lehetnek az emberek, hiszen arányaiban és összegszerűen is renge: teget költ az önkor­mányzat a rászorulók támogatására. Az per­sze szomorú is egyben, hogy a különféle segé­lyeket ennyien kapják, hiszen ez azt is jelenti, hogy az egy főre jutó jövedelem sok család­nál nagyon minimális. A lakosság egészét érintené, ha több szol­gáltatást végző — ház­tartási gépek javítását végző, patyolatot, hús­boltot, pékséget üze­meltető — vállalkozó lenne a településen. Révész Béláné, szociális főelőadó Tanterem a tetőtérben Annak dacára, hogy a tu­zséri falukasszát még az előző évről közel 43 millió forint pénzmaradvány gaz­dagítja, a település gazdasá­gi pozíciói a korábbi eszten­dőkhöz képest romlanak. A költségvetés egyensúlyához az 1999-re tervezett bevétel­hez az említett tartalék­összegből 34 millió forintot kell hozzátenni, s az 50 mil­lió forintra rúgó helyi adó­bevételhez a büdzsé számol a 8 és fél millió forint érté­kű Titász-részvények eladá­sával. A működési kiadá­sokra 232 millió forintot költhetnek az idén. Fejlesz­tésre 28 millió forintot irá­nyoztak elő, ebből 16 millió forintot tetőtér-beépítés ré­vén megvalósítandó tante­rembővítésre fordítják. Voksvadászat Az őszi önkormányzati választá­sokon a 12+1 főt jegyző önkor­mányzati testületbe közel három­szoros volt a „túljelentkezés”. A polgármesteri székért azonban csupán egy jelölt, a korábbi tele­pülésvezető szállt ringbe. A voksvadászok abszolút csen­des kampányt folytattak, hiszen mindössze a helyi újság, a Tu­zséri Napló hasábjain mutatkoz­tak be a választópolgároknak. A korábbi testület elismertségét je­lezte a tény, hogy az új testület gerincét is a korábbi képviselők alkotják. Mindenesetre a mosta­ni ciklus koncepcionális felada­tai közül az iskola és az óvoda el­kerülhetetlen bővítését, egy sport- és szabadidőcentrum kialakítását, a Tuzsérhoz tartozó Kálonga-tanyán egy több célra használható kápolna megépíté­sét, illetve egy-két utca és épület rekonstrukcióját tekinti a testü­let. A legnagyobb eredmény az lenne, ha 2000-re befejeződhetne a kastélyprogram. Az oldalt írta, összeállította és a felvételeket készítette: Kovács Bertalan I MEGKÉRDEZTÜK: ÖN MIT HIÁNYOL TUZSÉRRÓL?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents