Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-31 / 75. szám

1999. március 31., szerda

13. oldal

ISsMm KisKelet NYÍRSÉG

A tartalomból:

• Szépül az udvar A szorgos gazdák minden évben nagyon várják a tavaszt, hiszen az udvarokon, a kertekben rengeteg a tennivaló. Nem tud ölbe tett kézzel ülni otthon a gávavencsellői Türk László sem. (15. oldal) • Gyógyír a munkanélküliségre a gyógynövény Bár Nyírturát sem kerülik el a gondok, igazán jó hangulatú volt a napokban az a közmeghallgatás, ahol a település vezetői beszámoltak az elmúl évi munkáról, s vázolták az idei feladatokat. (15. oldal) • Kardtánc után vastaps Különleges hangversenysorozatot indított útjára a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola zenei tagozata a Texas Line Kft. támogatásával a napokban. (15. oldal)

Fáradhatatlanul az elmúlt hetekben fáradhatatlanul dolgoztak Gávaven- csellőn is a szivattyúk, valamint az azokat kezelő emberek, hogy minél kevesebb kárt okozzon a belvíz a település épületeiben

M. Magyar László felvétele

Szavaltak az alsósok

Gávavencsellő (KM) — Alsó tagozatos diákok számára szervezett a Rétközi Iskolaszövetség szavalóversenyt, amelyet a napokban a gávavencsellői Rakovszky Sámuel Általános Iskolában rendeztek meg.

Tizenhárom település iskolájából közel száz tanuló vett részt ezen a találkozón. Amíg a zsűri a színvonalas produkciókat értékelte, addig a házigazdák megvendégelték a gyermekeket és kísérőiket, majd bemutatkozott az iskola néptánccsoportja is. Az eredményhirdetés után senki sem tért haza üres kézzel, hiszen minden versenyző emléklapot és ujjbábot, a győztesek oklevelet és fakanálbábot kaptak. íme az eredmény:

Az elsősök között győzött Pécsik Barbara (Kék) a második Kántor Gréta (Kék), a harmadik pedig Hegedűs Vivien (Demecser) lett. A másodikosok versenyét megnyerte Fischer Nándor (Nyírbogdány), a második helyen végzett Lukács Anikó (Kótaj), s a harmadik helyet Bakura Kitty (Búj) és Szandi Zita (Demecser) szerezte meg.

A harmadikosoknál első lett Pócsik Róbert (Kék), a második Vaskó Edit (Keme- cse), a harmadik Mikó Anita (Demecser). A negyedikes osztályos diákok versenyét Hagymást Gábor (Demecser) nyerte, a második lett Fajti Renáta (Sényő), a harmadik helyen pedig megosztozott Béres Enikő (Nagyhalász) és Kiss Nikoletta (Kótaj).

Vezetők a vezetésről

Nyírtét (KM) — A vezető helyzetéről, a vezetés elméletéről és gyakorlatáról hallhattak előadást a napokban a nyírtéti általános iskolában a Nyírségi Iskolaszövetséghez tartozó intézmények igazgatói és igazgatóhelyettesei.

A tanácskozáson szó volt még a NAT-ot érintő változásokról, valamint az április 13-án, 14-én és 15-én megrendezendő tavaszi továbbképzésekről is.

Centrifugában a vadászbakancs

Amelyik nem állja ki a próbát, vagyis átnedvesedik, azt már dobhatják is el

M. Magyar László

Gávavencsellő (KM) — Az élet apró fintora, hogy azt az üzemet is be kellett zárni két napra a rendkívüli nagy havazás miatt februárban, amelyik sícipőket gyárt a nagyvilág számára.

Bár meglehet, hogy épp azokon a kritikus napokon kellett volna felvenniük a dolgozóknak az általuk gyártott sícipőket, túrabakancsokat, s így egyúttal bizonyíthatták volna a mindennapi gyakorlatban országnak-világ- nak, hogy termékeik valóban kiállják a legmostohább időjárási viszonyokat is. A gávavencsellői T-Team Bt. cipőinek ugyanis nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelniük.

Egykoron a könnyűiparban jól csengett a vencsellői Victoria cipőipari szövetkezet neve, ám az elnevezés végül mégsem bizonyult jó ómennek: a „győzelmek” után „vereségek”, veszteségek következtek, végül felszámolták a szövetkezetei.

— Tulajdonképpen a Victoria szövetkezet utódja a T-Team Bt. üzeme, a legtöbb dolgozója nálunk talált újra kenyérkereseti lehetőséget — tájékoztat Teski Géza ügyvezető igazgató,

Pillanatkép az üzemből

aki Nyírbátorból utazik nap mint nap a kis Tisza menti községbe. A már említett nagy havazás első napján el sem indult Nyírbátorból, másnap pedig, pénteken csupán Rakama- zig jutott az ügyvezető igazgató. Szombaton aztán sikerült már szétnéznie, hogy mennyivacsoránál mondom a beköszöntőt és minden ételnek tréfás ajánlásokat, például a töltött káposztánál: „Káposzta a magyarok híres eledele, / valamikor a király is élt vele, / ezért hát behoztam egy tál töltött káposztát, / melybe belevágtam 120 pocos macskát, / de most már a macska nem nyávog, / jó étvágyat kívánok!”

— Jelenleg az esküvők 80-300 fősek, a szülőknek egy-egy vendég körülbelül 2-3 ezer forintba kerül. A menyasszonytánc változó bevételt hoz, a vendégek száA szerző felvétele

re is lepte be akkor a hó az üzemet.

— Olyan lábbelikre szakosodtunk, amelyeket Magyarországon nem gyártanak. Valójában egy olasz kft.-nek végzünk bérmunkát, s az olasz cégen keresztül jutnak el a cipők a fold számos országába. Üzemünkben a

mától és pénztárcájuk vastagságától függ. Ez 100 ezertől, én ahol voltam a legtöbb 2,5 millióig terjed. A menyasszonytánc mondó- kám: „Itt áll előttünk az ékes menyasszony, / hogy menyasszony fővel még egyet táncolhasson, / táncoljon hát vele mindenki egy kurtát, / csak vigyázzanak, le ne tapossák a cipője sarkát, / látom az asztalon van egy üres tányér, / a táncot azt engedem, a többi még ráér, / menjetek hát haza 10 ezer forintért, / húzd rá cigány az új házaspárért.”

minőség a meghatározó, a termelékenység csak utána következik. A minőség megőrzése mellett azonban ebben az évben húsz százalékkal szeretnék növelni a termelést a meglévő létszámmal. A már említett minőség miatt különleges tesztnek vetjük alá a cipőket, ugyanis a vizet nem engedhetik át. Ha a cenrtifugális teszt során valamelyik nem állja ki a próbát, vagyis átnedvesedik, azt már dobhatjuk is el.

Az üzemben túlórázni nem nagyon szoktak, hiszen az már sietést jelent, s a kapkodás kihat a minőségre. Épp ezért annyi munkát vállalnak el, amennyit meg tudnak csinálni munkaidőben. Ebben az évben szeretnék bővíteni az üzemet, új tüzödei szalag beindítását tervezik, s ehhez a területfejlesztési alapot is igénybe szeretnék venni. Ez a fejlesztés 10-15 új dolgozónak adna munkalehetőséget.

A piaci igényeknek megfelelően a terméklista bővítése is napirenden van. A sícipő, a túra- és a vadászbakancsok után utcai „jogging” cipők is készülnek majd a vencsellői üzemben. Bár egyelőre minden lábbeli elhagyja az országot, a tervek szerint azonban a második félévben már a hazai piacon is megjelennek ezek a cipők.

Előkelő

helyen

Búj (KM) — Kiemelkedő sportélettel büszkélkedhet a buji általános iskola. Igaz, mindehhez minden feltétel adott, hiszen salakos kosárlabdapálya, kézüabdapálya, futópálya, súlylökőkör segíti a fiatalok sportolását, sőt még az udvaron egy tornasarok is található.

Tavaly az iskolaszék jótékonysági báljának a bevételéből két pingpongasztallal lett gazdagabb az udvar, ahová további fajátékokat is terveznek.

Mint Szabó János igazgatóhelyettes, a diáksportegyesület elnöke elmondta, az egyesület keretében van labdarúgás, fiú- és leány kézilabda és természetjárás. Rendszeresek az edzések, s ez meg is látszik a diákolimpiái küzdelmeken, hiszen előkelő helyen állnak a buji diákok.

— A legnagyobb gondot az utazás jelenti a számunkra, hiszen nincs olyan jármű, amelyet igénybe tudnánk venni. Bárhová megyünk, a szülők segítenek a fuvarozásban. Hadd köszönjem meg a lapon keresztül is segítségüket, hiszen nagy anyagi megterhelést jelent a fiatalokat elvinni mondjuk Csengerbe, Nyírbátorba vagy éppen Tiszavasváriba.

— 1989 óta rendszeresen szervezünk úszásoktatást. A tavaszi hónapokban minden szombaton és vasárnap utaznak be a gyermekek Nyíregyházára. Aki már tud úszni, az is bejöhet a kezdőkkel, s napijeggyel kedvére úszkálhat.

Menyasszonytánc közben. A kép jobb szélén Vágó László

Amatőr felvétel

Vőféllyel vidámabb a lagzi

Nagykálló (Sz. Cs.) — Lassan itt a tavasz, a szerelem, az esküvők ideje. Ilyenkor érzik úgy a párok, hogy jó lenne fészket rakni.

S ehhez kell egy vőfély is, de nem mindegy milyen. Vágó Lászlónak Nagykállóból már a „szeme sem áll jól”. Még 60 évesen is csintalan, virgonc, tréfálkozó, na de ilyennek is kell lennie az igazi vőfélynek, erre születni kell.

— Édesapámtól örököltem a táncos, vidám kedvet, ő elevenítette fel Toka Károllyal 1923-ban a Kállai Kettős népitáncot. Vágó Lajosnak hívták, és benne volt abban a négy párban, amely 1926-ban a nagykállói református parókián bemutatta a táncot Kodály Zoltánnak, amelynek hatására aztán a híres feldolgozást a zeneszerző megírta. Én már kisgyermekként Nagy Károly tanító vezetésével bekerültem a Kállai Kettős táncjátékba. Aztán 1957-ben az Országos Amatőr Fesztiválon harmadik díjat nyertünk, ami akkor nagy szó volt. Ebben az időben már a Kállai Lakodalmast is játszottuk, innen ered a vőfélykedésem. Egy idő után ugyanis én voltam a vőfély a színpadon.

— Keresztapámtól lestem el a mesterséget, aki legalább 120 éves hagyomány alapján adta át nekem a tiszta ős forrásból. Én azóta is így adom elő , szeretném ha ez fennmaradna, lenne követőm, aki folytatja.

— Ma már évente csak nyolctíz lakodalmat vállalok, de azt jól megcsinálom. Kezdődik a menyasszony kikéréssel: „Találtunk egy galambot, keressük a párját”, búcsúztatóval a szülőktől, a rokonoktól. Én szemes búzával szoktam az ifjú párt megszórni, hogy „Ennyivel szaporodjatok, és ennyi áldás szálljon rátok.” A