Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-29 / 73. szám

Kelet« HÁTTÉR 3. oldal 1999. március 29., hétfő Ügyek és ürügyek M. Magyar László _Jó lenne már egyszer fontossági sorrendet állítani a dolgaink között — fakadt ki a mi­nap az egyik Tisza menti település polgár- mestere. Az ingerültséget az váltotta ki belőle, hogy az országos sajtó nap mint nap a bu­dapesti metró és a Nemzeti Színház helyze­tét taglalja, vagyis „milliárdhegyek" elkölté­séről szól, ugyanakor a kis község még egy fillért sem kapott a központi költségvetésből arra, hogy legalább a februári hókatasztró­fa idején végzett munkákat kifizesse. S ak­kor még nem is említette azokat a kiadáso­kat, amelyeket a tavaszi árvíz és a belvíz csalt ki a település pénztárcájából. A fővá­rosban az előbb említett beruházások jelen­tik az első számú témát, azonban az ott élőknek talán fogalmuk sincs arról, hogy az apagyi határban március végén törik a ten­gerit, holott ősszel kellett volna, a nyírtéti gazdaasszony pedig a terményboltban ve­szi a kukoricát az állatoknak, mert még most is víz borítja a földjét. Tisztázni kellene egyébként már egyszer azt is, a Nemzeti Színház kérdése valóban nemzeti ügy-e, vagy csak ürügyet szolgáltat egyes pártok hatalmi csatározásaihoz. Már jópár évtizeddel ezelőtt megvehettük a felé­pítését elősegítő téglajegyeket, de a Nem­zeti Színház ügyét nyújtják, mint egy rétes­tésztát, s teátrum helyett egyelőre csak teát- rális jeleneteknek lehetünk a szemtanúi. y\propó, rétestészta. Nyíregyházának is van egy hasonló ügye, amely már évtize­dek óta napirenden van a fiatalok körében, s ez a műjégpálya kérdése. Már a hetvenes években diákok ezrei végeztek azért társa­dalmi munkát, hogy felajánlásukkal meg­gyorsíthassák a jégpálya megépítését. Hiá­ba gyűltek azonban össze milliók, az illeté­kesek szerint mindez még nagyon kevés, s azóta valamilyen számlán kamatozgat az a bizonyos összeg. Úgy tűnik, lassan feledés­be is megy a korcsolyapálya, holott jó len­ne a városnak valamely űj szórakoztató köz­ponttal összefognia, s közösen valósítani meg a hőn óhajtott jégpályát. Kívánság A reggeli kávémat az ébresz­tőhöz tessék igazítani Ferter János karikatúrája □ Filharmóniai koncert A Miskolci Szim­fonikus Zenekar és a Bartók Kórus szerepel a Filharmónia következő, március 30-í bérleti előadásán. A nyíregyházi művelődési köz­pontban 19 órakor kezdődő koncerten Vajda: Magnificat című műve és Haydn: Nel­son miséje hangzik el. □ Színház a moziban Gyermekműsort rendeznek a nyíregyházi Horizont moziban április 14-én. A Világ legokosabb embere cí­mű mesejátékot a Kincses Színház előadásá­ban tekinthetik meg a gyerekek három alka­lommal. □ Önkéntes véradás Kedden az ibrányi művelődési házban 9-15 óra között, a Zá­honyban a rakodási főnökségen 9-13 óra között várják az önkéntes véradókat. Kilóra mért jogharmonizáció Nagyon pontosan kell tudnunk, mikor kérhetünk eltérést, miben késlekedhetünk Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik feltéte­le, hogy jogrendszerünk és a közösség jogrendszere összhangban legyen. Kecskés László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezetője, az MTA dokto­ra, az Európa-jog Jean Monnet professzora tartott előadást a na­pokban e témakörben a Megyei Pedagógiai Intézet és Tovább­képző Központ által szervezett posztgraduális képzés hallgatói­nak. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy interjút készítsünk vele. □ Mekkora az a joganyag, amellyel úgymond „harmonizál­ni" kell? — Az európai közösség tagál­lamainak joganyaga legalább 80 ezer oldalra rúg, ami a magyar jogharmonizáció szempontjából célpontnak tekintendő. Ennél azonban szélesebbek a kötele­zettségeink, mert meg kell felel­ni az áruk, a tőke, a szolgáltatá­sok és a személyek szabad áram­lását biztosító jogi követelmé­nyeknek. A közösségi jog ugyan­is egy liberális gazdaságfilozó­fiát mintáz meg. Brüsszelben a tanács évente legalább 3 ezer rendeletet, száz irányelvet bo­csát ki, emellé épül az európai közösség luxemburgi székhelyű bíróságának joganyaga, ahol esetjogot, bírójogot produkál­nak. — Személyes kötődésem van ehhez az anyaghoz, hiszen öt évig (1990-95) az Igazságügyi Mi­nisztériumban helyettes állam­titkár voltam, mint a jogharmo­Siker Orlandóban Orlando, Nyíregyháza (KM) — Négyévenként tart „eladási találkozót" építőinek az amerikai Butler cég. A kon­ferencia teljesen amerikai show — nyolcezer résztvevő­vel. A legutóbbin (március 6-án) ha­zánkból három cég képviseltette magát, közülük kettő nyíregyhá­zi: a Butler-tulajdonú Béker Kft. és az Actual Bau kft., mint But- ler-építő. Utóbbi cég vállalkozási és marketingigazgatója, Forma- nek Ferenc elmondta, az egész ce­remónia olyan volt, akár egy Os- car-díj-átadás. Még színpadi elő­adás is van — természetesen szakmába vágó témáról. Az idei „dráma” címe a Menekülés a jö­vőbe volt, mely a rozsda és a gal­vanizált alumíniumötvözetek egymás közti harcáról szólt. A cég termékei 90 százalékban az amerikai piacon kelnek el, de egyre nagyobb Európa részese­dése is. Az elhatározást, hogy az öreg kontinensen erősítik a bá­zist, tett követte: létrehozták az európai központot Budapesten, s további beruházásokra készül­nek, ami viszont elsősorban Nyíregyházát érinti majd, hisz itt a gyár. A megyeszékhelyen három­éves múltra tekint vissza az Ak- tuál Bau, s máris elismerésben részesült: Orlandóban eladási dí­jat kapott. Mindez úgy érdekes, ha hozzátesszük: Európában még egy cég kapott csak üyet. Vizsgázók Mátészalka, Csenger (KM) — Március 30-án vizsgáznak Máté­szalkán a Nyíregyházi Regioná­lis Munkaerő-fejlesztő és Átkép­ző Központ által szervezett ruha­ipari varró tanfolyam hallgatói. Csengerben, a Cipőgyárban ápri­lis elsején lesz a felsőrész-készí­tők vizsgája, Mátészalkán, a Ze­iss művekben áprüis 15-én sze­reznek tudásukról bizonyítványt az optikai üvegcsiszolók. Kecskés László professzor nizáció felelőse. A kormánydele­gáció tagjaként részt vettem a társulási megállapodás tárgyalá­sain. □ Sok függ-e attól, hogyan tár­gyalunk? — Rengeteg. De egy kicsit hadd kanyarodjak vissza! Mi tel­jesítettük azokat a házi feladato­kat, amelyeket kaptunk a társu­lási megállapodás keretében. Mennyiségi szempontok alapján, százalékot is számolunk. Ezt én fölöslegesnek tartom. Két dolgot tartok fontosnak. Az egyik: iga­zából nem érzem, hogy fölké­A szerző felvétele szült volt Magyarország jogi szempontból a csatlakozási tár­gyalásokra. Itt az a probléma, hogy csak „kilós” munkát végez­tünk, fel kellett volna készül­nünk jogilag az engedetlenségre, vagyis: a jogászoknak ki kellett volna mérni, müyen mozgáste­rületek vannak az egyes témakö­rökön belül a csatlakozási tár­gyalásokon a magyar delegáció számára. Utána jöhettek volna a közgazdászok, akiknek meg kel­lett volna mondani, van-e gazda- ságüag értelme, nyerünk-e vala­mit a csatlakozással. Ha nem nyerünk semmit, a pozíciónkat akkor sem kell feladni, azokat a tárgyalások során el lehetett vol­na cserélni másik pozícióra. Csak az utóbbi időben veszem észre a minisztériumok maga­tartásán, hogy most már „igazí­tanak”, az úgynevezett „engedet­lenség” jogára is felkészülnek. Tudni kell, mikor kérhetünk el­térést, mikor, miben késlekedhe­tünk. — Arra is fel kell készülni: ha csatlakozunk, már nemcsak a jogalkotást érinti a harmonizá­ciós kötelezettség, hanem a jog- alkalmazást is. Tehát minden magyar bíróság, ügyvéd része lesz a közösség jogrendszerének. Például az Alkotmánybíróság­nak, a Legfelsőbb Bíróságnak is együtt kell működni a közösség luxemburgi székhelyű bíróságá­val. Előfordul majd, hogy egy magyar bíróság egy üggyel kap­csolatban úgynevezett előzetes határozatot kér a luxemburgi bí­róságtól, amit beépít az ítéletébe. De ma Magyarországon nem tisztázott a perjogokban: ha egy határozati kérelem van mondjuk egy megyei bíróságon, s utána néhány hónappal a szomszéd szobában dolgozó bírónak is lesz egy hasonló ügye, akkor újra Lu­xemburghoz forduljon-e, vagy a szomszéd szobába. □ Ön a napokban a sportmi­niszter intézkedését az MLSZ el­len jogszerűnek ítélte. — A stílussal én sem értek egyet, de Deutsch Tamás intézke­dése jogszerű volt. Az MLSZ ugyanis köztestület. Az állam átenged bizonyos közfeladatokat, de ha nem mennek a dolgok, ak­kor azt visszaveszi. A KM segélyakciója A Kelet-Magyarország lehető­séget kíván teremteni vala­mennyi cégnek, szervezetnek, magánszemélynek, hogy az ér­és belvízkárosultaknak szánt pénzadományát gyorsan eljut­tassa a címzettekhez. Lapunk a nyilvánosság igénybe vételével ellenőrizhe­tővé teszi, hogy a felajánlott se­gítség valóban a rászorulókhoz jut. Ezért számlát nyitottunk, melynek száma: CA 10911004-00000002-01590052 Címünk mellett ezt a szá­mot is rá kell írni a pénz feladásakor az utalványra. Az adományokról — amit nem le­het leírni az adóalapból — fo­lyamatosan beszámolunk és el­számolunk. Kérjük, azok is je­lezzék szándékukat, akik ter­mészetbeni támogatást kíván­nak nyújtani (Címünk: Kelet­M a ­gyarország Szerkesz­tősége, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5.). Közvetítőként megkeressük a leginkább rá­szorultakat, megsegítendőket. Az akcióról folyamatosan, ké­pes tudósításban tájékoztatjuk olvasóinkat.

Next

/
Thumbnails
Contents