Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-23 / 68. szám
1999. március 23., kedd Kelet háttér 3. oldal Az iskola mérve jó Kállai János___________ A pénz számolva, az asszony verve jó — sugallja a szellemes, bár vitatható tartalmú közmondás. Az viszont, hogy az iskolák minősége konkrét mérésekkel alátámasztva állhatja csak ki a társadalmi kontroll próbáját, szóval ez utóbbi tézis nem szorul sok magyarázatra. A tanoda: „mérve jó". E — nagyon kézenfekvő — felismerést látszik alátámasztani kormányunk oktatás- politikájának néhány markáns törekvése. Többek között az, hogy ez év szeptemberétől létre kívánják hozni az úgynevezett vizsga- és értékelési központokat. A szaktárca közelmúltban megyénkben járt poltikai államtitkára a nyírbátori pedagógusfórumon kitért — egyebek mellett — e nóvumra is. Mint említette: az új intézmények funkcionáltatásával a tanodák dolgát szándékoznak segíteni. Az oktatás-nevelés „minőségbiztosítása" — vagyishogy: egy- egy suli garantáltan azt adja tudásban, előrehaladásban, személyiségformálásban, amit a diákok felvételekor megígért — a külső, érdekfüggetlen megítélés nélkül aligha lehet objektív. Ez utóbbira lesznek hivatottak a központok. Ha egy költőre igaz az „én önmagamat önmagámmal mérem" kitétel, az iskolára nézve már korántsincs így! Persze, legyen tisztában saját erényeivel, de ne vesse el ab ovo a kimondottan vizsgáztatásra, mérésekre szakosodott specialisták véleményét, adatait, rangsorait sem. Általuk könnyebben igazodhat el a magyar oktatásügy értékrendjének jelenleg még meglehetősen összekuszált világában. Sándor, József, Benedek Shogy mi van a zsákban? Hamarosan kiderül... Ferter János rajza Csokoládé milliószám Nyíregyháza (KM) — Az adakozók is gazdagodtak — remélik a hajdúdorogi egyházmegye hívei és területi karitászuk. Szerényen, de makacsul szállították a ruhákat, élelmiszert tavaly ősz óta, amint azt a szükség megkívánta. 160 tonna ruha, tartós élelmiszer (benne 16 ezer üveg befőtt), gyógyszer, kályha, tápszer, tejpor, 8-10 mil- lió forint értékű csokoládé közvetítését vállalták. 80-100 magánszemély, szervezet adakozott a rászorulók érdekében. A legutóbbi hetekben a szatmári, majd a beregi területeken jártak. Azt a gyakorlatot követték, hogy a kárvallott emberek saját kezébe adták a felajánlásokat. HÍREK □ Zárszámadás a PRIMOM-ban A Nyugat-Nyíregyházi Mezőgazdasági Termelő-Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet zárszámadó közgyűlést tart Nyíregyházán a Primom Inkubátorházban március 26-án 9 órától. □ Jótékonysági bál A nyíregyházi Helyőrségi klubban jótékonysági bátyus bált rendez a M.E.K.K.A. Közalapítvány március 27- én este hat órától. Gépjárművek bonckés alatt Ellentmondásos vizsgarendszer • Az AJAKSZ véleménye szerint a kijáró rendszer nem jó Kováts Dénes Nyíregyháza, Balkány (KM) — Az Autójavítók és Kereskedők Szakszövetsége (AJAKSZ) tagjai ellentmondásosnak érzik azt a helyzetet, ami a járművizsgáztatás terén kialakulóban van, nem értenek egyet a kijáró vizsgabiztosok intézményrendszerével. Mindezt Kállai Zsolt, a Balkányi Autójavító Szövetkezet és a megyei szövetség egyik vezetője mondta el lapunknak, kifejtve indokait is. Állomás, magánkézben Információi szerint több, mint 1,4 millió jármű vizsgázik évente hazánkban, közel felét a megyei közlekedési felügyeletek, a többit vállalkozók bázisain vizsgáztatják. Sajnálatosnak tartják, hogy a vizsgarendszemek a közlekedési hatóság által tervezett változtatását nem sikerült elfogadtatni a szakmai vita során, a vállalkozói érdekképviseletek több mindent nem tartanak megfelelőnek. — A jelenlegi elképzelés szerint megmaradnak ugyan a vizsgabázisok, de az eddigi gyakorlattal ellentétben a közlekedési felügyelet munkatársa menne ki vizsgáztatni, a kijáró vizsgabiztos azonban felelősséget nem vállal — tájékoztatott Kállai Zsolt. — Adódik tehát a kérdés, hogy akkor mi szükség van rá? Gondot látunk abban is, hogy bizonyos járműmennyiség alatt a vizsgáztató ki sem megy a bázisra, a vizsgák ütemezése így nemcsak a javítóbázisok, hanem az ügyfelek szempontjából is nehézségekbe ütközik. Ugyanilyen furcsaság a típuskényszer bevezetése, ami szerint nem minden típust vizsgáztathatnának a vállalkozók. A magánkézben lévő vizsgaállomásokon is alapos munkát végeznek Martyn Péter felvétele Az ügyfélforgalom ezek miatt feltételezhetően csökkenne, mert egy része átirányulna a felügyeletekhez, holott többmilliós beruházások kellettek ahhoz, hogy a vállalkozók létrehozzák a vizsgáztató bázist. Az EU-csatlakozásra is hivatkoznak a változtatók, holott a jelenlegi vizsgáztatási rendszer megfelel az EU követelményeinek, s — hogy csak egy példát mondjak — Angliában 15 ezer magánkézben lévő vizsgáztató állomás működik, jól. Szankciók Az érdekvédelmi szövetség szerint a magánkézben lévő vizsgaállomásokon legalább olyan alapos munka folyik, mint az állami szerveknél, indokolatlan tehát ez a fajta változtatás, megfelelő ellenőrzésekkel amúgy is kiszűrhetők a szabálytalankodók, akiket ezután lehet, sőt kell is szankcionálni. A kijáró vizsgabiztosság ellen azt az érvet is felhozza az AJAKSZ, hogy jelentős, 250 fős létszámfelvételt igényel a felügyeleteknél, s nem biztos, hogy jól képzett szakembereket lehet rá találni. Arról nem beszélve, hogy mindez jelentős bérköltséggel, s a munkához szükséges autók beszerzésével is jár, ami ugyancsak (milliárdos) költség- növelő tényezőként jelentkezik, ez pedig nyilván megjelenik a vizsgadíjban. A szövetség szerint kár felborítani egy jól működő rendszert, különösen, ha sok ellenérv áll vele szemben. Ehelyett olcsóbb, s ésszerűbb lenne, ha szükséges', az egyébként meglévő ellenőrzés hatékonyságának növelése. Kállai Zsolthoz is eljutnak a bizonytalanságérzetet jelző észrevételek, kérdések, úgy a kollégák, mint az ügyfelek részéről. Ezért hangsúlyozta, hogy nem szűnnek meg a magánkézben lévő vizsgabázisok, legfeljebb a vizsgáztatás rendszere változik — amivel a szövetség nem ért egyet. Arról nem beszélve, hogy a jelenleg is érezhető esélyegyenlőtlenség az új rendszerben tovább nőne, hiszen míg őket a felügyelet ellenőrzi, addig a felügyeletek vizsgáztatását nem ellenőrzi független szervezet. Egységes vizsgarendszert és egységes technológiát akarnak az autójavítók, akik szerint a konkurens közlekedési felügyeletek javát szolgálná az át nem gondolt, s az érdekvédelmi szervezetek által el nem fogadott változtatás. Szerencsésebb lenne szerintük, ha szétválasztanák a járművizsgáztatást és ennek ellenőrzését. Mindenki javára Úgy vélik, mivel jobb megoldás egyelőre nincs, maradnia kellene a mostani rendszernek, s egy szakértői bizottság létrehozásával kellene kidolgozni egy mindenki javát szolgáló tervezetet, s szakértőkből álló vizsgáztatást ellenőrző gárdát. Veszélyes köszönés Páll Géza Okozhat-e ártatlan köszönés balesetet? Valójában hányféle köszönés létezik? Talán ahányféle ember van a világon? Vagy még ennél is több, az egyes ember köszönési reflexei is ezerfélék lehetnek? Attól függően milyen a hangulata, milyen a viszonya a másikhoz? Változik-e köszönéseink tónusa, netán fontossága az életkorral, vagy éppen azáltal lent vagy fent vagyunk a ranglétrán? S mi a helyzet az egykor élő szoborként fö- lénk magasodó, azóta szürke eminenciássá vált főnökeinkkel. Őket milyen köszönés illeti meg, s ők miként köszönnek vissza nekünk. Avagy az újdonsült főnökök, akik még nem váltak eleven szoborrá, de elindultak a halhatatlanság útján, ők milyen köszönési rítust várnak el környezetüktől? Változott-e a kölcsönös üdvözlések íratlan etikája és kultúrája a korábbi barátai, ismerősei iránt, akik maradtak a szürke tömegben. Nekik talán már nem jár ki a komolyabb tartalmú üdvözlés, megteszi egy fejbiccentés is? Ki tudja? E nem éppen világrengető elmélkedést az indította el az agyamban, hogy tanúja voltam a minap egy balesetnek, amelyhez bármilyen furcsán is hangzik, egy kis köze volt a köszönésnek is. Az epizód színhelyén egymás nyomában két kocsi érkezett a kötelező megállást jelző táblához. Az első annak rendje módja szerint fékezett és meg is állt. Az utána menő még gurult, igaz nem túl gyorsan, de még nem lett volna kellemes találkozni vele. Ekkor tűnt fel a közeli járdán valaki, ráköszönt, intett is a még guruló kocsiban ülő ismerősének. Ebben sincs semmi meglepő, ám a kocsiban ülő, amikor viszonozta a köszönést, egy másodpercre levette a lábát a fékről. Csak egy nagy koppanás hallatszott, majd lejátszódott a szokásos jelenet. Csak a vétlen gyalogos álldogált egy ideig bűnbánóan a járda szélén és döbbenten nézte a balesetet és az úttesten heverő lökhárító maradványait. Talán könnyíteni akart a lelkén, s mintha a gyóntató- jának nézett volna, hozzám fordult. Látta ezt? Az én hibám volt, ha nem intek, nem köszönök a barátomnak, ez nem is történik meg. Én pedig úgy éreztem, magamra veszek egy parányi bűntudatot a köszönésével balesetet kiváltó ismeretlen járókelőtől. Az eset óta egy kicsit óvatosabb vagyok. Takarékosabban bánok az integetéssel, ha kocsiban ülő ismerőst látok. De ki tudja, ez vajon a helyes magatartás vagy sem? Az egyik ismerősöm azzal okozott balesetet, igaz nem közútit magának, hogy nem vette észre vagy nem köszönt a kocsijában feszítő nagyembemek. Azóta se tudja mire vélni, hogy egykettőre lapátra került. Köszönni vagy nem köszönni, egyformán veszélyes? Nyolcasok találkozója Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Iskola adott otthont a múlt hét végén a nyolc évfolyamos gimnáziumok regionális találkozójának. Szondy György igazgató — a rendezvény házigazdája — az alábbiakról tájékoztatta lapunkat: — Nyolc éve tartjuk — különböző helyszíneken — az összejöveteleket, azóta, amióta ez az iskolatípus ismét funkcionál. A megyéből hat, Hajdúból két középfokú intézmény vezetői, tanárai és diákjai vesznek részt rendszeresen a tapasztalatcseréken. A most lezajlott konferenciánk a következő témákra összpontosított: a közoktatási törvény módosításának várható hatása a nyolcosztályos gimnáziumokra; a beiskolázás kérdésköre; a vizsgák előkészítése, valamint a továbbtanulási szándékok figyelemmel kísérése. Ami a mi iskolánkat illeti: a jövő tanévi beiskolázásunk teljes körű, s az idén érettségizőink 80-90 százaléka egyetemre, főiskolára készül. Megtudtuk: a találkozón kétszázhatvan nyolcosztályos gimnazista mérte össze tudását magyar nyelvből, történelemből, német és angol nyelvből, általános műveltségből, rajzból, vers- és prózamondásból. Utcai áruk Nem ritka látvány Nyíregyházán, az örökösfőldi Jééé diszkont előtt az alkalmi árus Martyn Péter felvétele
