Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-18 / 64. szám
1999. március 18., csütörtök Kelet«» HAZAI TáJAN 4. oldal HÍREK □ Biokertészet Nyíregyházán, a Kossuth téren, március 18-án délelőtt 9 órától délután 4 óráig Biokertészet és háztartási hulladékok címmel utcai ismeretterjesztő előadást tart az E-misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület, A rendezvényen tanácsadás, információszolgáltatás is lesz, de kaphatók a témával kapcsolatos szórólapok, brossurák is. □ Jótékonysági bátyus bál Jótékonysági bátyus bált tart március 27-én este 6 órától a M.E.K.K.A. Közalapítvány Nyíregyházán, a Helyőrségi klubban. □ Véradás Tiszalökön, a Kossuth utcai általános iskolában, Eperjeskén pedig a rendező pályaudvaron lesz véradás csütörtökön. Előbbi helyen délután 2-től 5-ig, utóbbin pedig reggel fél 7-től 9-ig várják a véradókat. Tiborc után Ave Maria Kisvárda (KM) — Nem mindennapi élményben volt része azoknak, akik Kisvárdán meghallgatták nemzeti ünnepünk estéjén a római katolikus templomban a város szülöttének Gyimesi Kálmán operaénekesnek és az orgonakísérőjének Simon Tamásnak az együttes hangversenyét. Gyimesi Kálmán hangversenye közben Vincze Péter felvétele Az európai nagyvárosok és a hazai színházak színpadán is sikert aratott Gyimesi Kálmánnak, ahogy sokan Kisvárdán nevezik Kulinak, most már teljesült az a vágya, amit egy, az alma materében tartott hangversenye után mondott. — Az öreg iskolámban, a Bessenyei György gimnáziumban, annak dísztermében már elénekeltem Bánk bánból a Tiborc panaszát. Még egyre vágyom, hogy a római katolikus templomban elénekeljem Gounod Ave Mariáját. Ez most március 15- én teljesült barátai, tisztelői és szülővárosának zenét szerető közönsége előtt. Kényszerfestés Martyn Péter felvétele Nyíregyháza belvárosában található egy virágbolt, aminek a külsejét a bolt tulajdonosa gyakran „kénytelen” átfesteni. No nem a zord időjárási viszonyok miatt, hanem mert valaki rendre leönti az üzlet bejáratát egy vödör festékkel. Ki tudja milyen célból? Megmozdult az agyhalott keze? (2) A férj küzdelme feleségéért • Szilveszterkor, amikor éjfél lett, eldúdolták a Himnuszt Balázs Attila felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Az intenzív osztályon való tartózkodásuk másnapján történt, hogy a férj kitalált egy kis történetet. Ennek az volt a lényege, hogy gyakran álmodunk rosszat, de már az álomban tudatosul bennünk: ez nem valóság. Elmondtam, hogy most ő is ilyen rossz álomban van. Sok mindent átéltünk együtt az elmúlt huszonhat évben, ezt a helyzetet is megoldjuk. Egy pillanat múlva a gép jelezte, hogy megváltozott a légzési ritmusa, tehát fel akar ébredni. Több mint tízszer megismétlődött ez a jelenet, amikor megjelent az ügyeletes orvos, utasította az ápolónőt, hogy hívjon szerelőt, mert a gép hibás. Szilveszterkor, amikor éjfél lett, a lányunk nagyon halkan eldúdolta a Himnuszt, majd minden jót kívántunk a betegnek. Arra kértük, ha ő ugyanezt kívánja nekünk, mindenkinek egyenként szorítsa meg a kezét. Erre ő egyenként megszorította a kezünket. Ilyen körülmények között érkezett el január 3-a, ami rosszul kezdődött, hiszen nappali orvosnak az az ember volt beosztva, aki mindvégig részvét nélkül követte az eseményeket. Éjszakára szintén őt osztották be. Reménytelenek lettünk. Múltak az órák. A feleségem vérnyomása alacsony maradt. Masszíroztuk, tornáztattuk, közben folyamatosan beszéltünk hozzá, biztattuk. Én azonban — Az intenzív osztályon (illusztráció) bár még magamnak se mertem bevallani — úgy éreztem, feladta. Hajnali kettőkor rosszabb lett a helyzet, segítséget kértem az orvostól, aki azt mondta, hogy maguk csak hókuszpókuszolja- nak tovább, nekem erre nincsen időm, megyek aludni. A nővérek döbbenten nézték. Mielőtt valóban lefeküdt volna, még utasította a nővért, hogy kapcsolja le azt az automatát, ami a vérnyomást serkentő gyógyszert adagolta a feleségemnek. Hajnali öt óra előtt a feleségem pulzusa hatvan alá csökkent, és folyamatosan esett. Ekkor adtam fel. Mondtam a gyerekeknek, úgy látszik, veszítettünk. Búcsúzzanak el az édesanyjuktól, puszilják meg utoljára. A feleségem szíve megállt. A doktor úr berohant a kórterembe, majd egy óra múlva diadalittasan közölte: újraélesztettem a feleségét, ismét van szívverése. Alig ocsúdtam a döbbenetből. — Ahhoz nem kell orvosnak lenni, hogy az ember tudja, az a beteg, akinek az agya egy órán át nem kap elegendő vért, az valóban agyhalott. Most igazán azt hiszi, hogy valami orvosi bravúrt hajtott végre? A kézirat elolvasása után Solti Istvánt, a férjet a következő kérdések foglalkoztatják: Szabad-e az orvosnak a nappali műszak után ügyeletet vállalni az intenzív osztályon, ha tudja, hogy másnap délelőtt műtét vagy műtétek várják? Megtagadhatja-e az orvos a hozzátartozó által kért segítséget, azzal az indokkal, hogy nem ér rá, mert megy lefeküdni? Kikapcsoltat- hatja-e az életfunkciókat biztosító berendezések egyikét? Az intenzív osztály ügyeletes orvosa (aki nevének mellőzését kérte) arról tájékoztatott, hogy mindent megtettek a beteg életben maradásáért. A hozzátartozó korrekt tájékoztatása megtörtént, orvosi-szakmai és etikai szempontból nem vétett. A vizsgálatok számára egyértelműen igazolható, hogy a betegségnek ez a fatális kimenetele be kellett, hogy következzék. Kusnyerik András felvonulásszervező Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Az átlagember nem tudhatja, honnan is tudhatná, mi a csín- ja-bínja a fáklyás felvonulás szervezésének. A dolog nem annyiból áll, hogy meggyújtjuk a fáklyát és csak úgy megyünk. Megvan annak a módja... Kusnyerik Andrástól megtudtam, hogy sok óvintézkedést is kell tenni annak, aki üyen felelősségteljes tevékenységre adja a fejét. Még akkor is, ha egy évben egyszer van március 15-e. A fáklyásoknak oldalt kell vonulniuk, vigyázva a lángra. Mintegy négyszáz fáklya és sok gyertya égett március 12-én, és még a tavalyinál is több megyebeli fiatal dalolt körülöttük, immár máA szerző felvétele sodízben. Semmihez nem hasonlítható az a hangulat, ami a tűz, a meleg, a forradalom, az emlék szimbóluma közelében fogja el az embereket — meséli. Voltak ugyan rajtuk kívül álló okokból technikai nehézségek, de senki sem figyelt erre, amikor az ifjak énekelni kezdtek, s arcukat piros fény simogatta. A buszok engedelmesen megálltak, a járókelők türelmesen élvezték a látványt. Ez az, amiért feltétlenül megrendezik az estet jövőre is. András, ha nem szervez effélét, akkor a Nyírségi Ifjúsági Társulás egyéb rendezvényeinek aktivistája, foglalkozását tekintve pedig kötészeti alkalmazott. Eredetileg ács-állványozó, de egy fél évnél többet — kevés gyakorlata lévén — nem töltött el a szakmájában. Egyelőre élvezi a fiatalságot, sportol, a biciklizés szerelmese, igy alig várja, hogy jöjjön a kétkerekű szezon. Négy nővére van, ő a család legfiatalabb tagja. De nem úgy tűnik, hogy el lenne kényeztetve. Legfeljebb türelmesen, megadóan hallgatja a kérdések sorát. A dalos, fáklyás felvonuláson azonban messzire hallatszottak vezényszavai (szépen artikulál; ez ritka az ő generációjában), és mivel magas, kézjelzései is köny- nyen észrevehetők voltak. És ami március idusán a legfontosabb: az ő fáklyája világított a legmesszebbre. Új kultűrházi igazgató Vásárosnamény (KM) — A vásárosnaményi képviselő-testület a napokban tartott ülésén egyebek között döntött az Esze Tamás Művelődési Központ igazgatói posztjára kiírt pályázatokról. Az intézményt évtizedeken át Sánta Miklós vezette, ám az ő nyugdíjba vonulása után több hónapig csupán megbízott igazgató tevékenykedett a kultúra naményi hajlékában. A mostani pályázatra ketten jelentkeztek: Pribula László, aki sokáig a kisvárdai művelődési központot vezette, valamint Ivá- nyi Tamás, aki pedagógusi, majd később honatyai pályafutása mellett a vásárosnaményi Liszt Ferenc Vegyeskar karnagyaként is dolgozott. A városatyák többsége utóbb említett pályázónak szavazott bizalmat, tehát a vásárosnaményi városi művelődési központ igazgatója Iványi Tamás lett. OLVASÓINK LEVELEIBŐL CSÉB-gondok A számításaim szerint a megyében több ezer azoknak a száma, akik CSÉB-80-as vagy CSÉB-150-es biztosítással rendelkeznek. Eddig minden év január elején kiküldték mind a tizenkét hónapra a csekket, melyen az ügyfél a biztosítási dijat befizethette. Az idén hiába kerestük az ÁB-Aegon vásárosnaményi fiókját ez ügyben, nem tudtuk kiegyenlíteni a díjat, azt mondták februárban mindenki megkapja a csekket. Most áprilisra, májusra tették át a határidőt. Ott helyben, nyugta ellenében sem vették el tőlünk a pénzt, mert náluk nincs pénztár. Azt viszont mindenki tudja, ha valaki három hónapig nem fizeti a biztosítást, akkor az automatikusan megszűnik. Félünk ez a határidő március 31- én lejár, s nem tehetünk semmit. Mi, akik 20-25 éve fizetjük ezt a biztosítást nem vagyunk hajlandók lemondani róla. Darvas Iván, CSARODA Ellopták a zászlót Szeretnénk megkérni azokat a tréfás kedvű embereket, akik mozgáskorlátozottak megyei egyesülete székházáról (Nyíregyháza, Körte u. 21. sz.) a március 15-i ünnep alatt ellopták a kihelyezett nemzeti színű zászlót, adják vissza. Egyesületünknek minden fillérre szüksége van, a lobogót most vásároltuk — nem kevés pénzért —, hogy méltóan emlékezzünk meg az 1848-49-es szabadságharc és forradalom évfordulójáról. AZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGE Sírhelymegváltás Úgy tudom jelenleg a túlélő házastárs a férj vagy feleség urnahelyét tíz, a sírhelyét huszonöt évre válthatja meg. Ha nincs közvetlen hozzátartozó, vagy távol él, a megadott idő után leveszik a táblát, vagy eladják másnak a sírhelyet. Ha valaki később, halottak napján mégis szeretné leróni kegyeletét a déd-, vagy üknagyapja, nagymamája sírja előtt, már nem teheti meg, mert eladták másnak. Ez a sors vár egyes nagy értékű síremlékekre is, ha nincs, aki jelentkezzen arra a helyre, lebontják. Mi idősek szeretnénk, ha egy urnahelyet legalább húsz, a sírhelyet például ötven évre előre meg lehetne váltani. K. A.-né. Nyíregyháza Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fóruma, a levelek tartalmával a szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet. ■ ARCKÉP
