Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám

1999. március 17., szerda 9. oldal läSlt» HITÉLET Gyümölcsoltó Boldogasszony Március 25-én piros betűs ünnep kö­szönt ránk. Gyorsuló időben, szekula­rizálódó világban bizony hogy halvá­nyul vidám pirosa, magyarázatra szo­rul eredete és szóképes elnevezése. .....áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus” — mondjuk, mondogatjuk az Ave Máriát anélkül, hogy föltűnne és tündökölne gyö­nyörű szóképe, tökéletes metaforája: fruc- tus ventris tűi (méhed gyümölcse). A ma­gyar líra legnagyobb gondolati ívű szerel­mes versében, József Attila Ódájában köl­tői szépségben ragyog: orcádon nyíljon ki a szerelem, s / méhednek áldott gyümöl­cse legyen.” Másként nem történhetett: amikor meg­jelent az angyali küldött, hogy örvendetes és kegyelemteljes hírrel ajándékozza meg a Galilea méz mezőin kivirágzott Máriát, az arcát égi szerelem vonta sugárzó szép­ségbe. Tiziano Angyali üdvözletét látom, mintha az imént köszönte volna az isten­anyaságot: „Az Úr szolgáló leánya vagyok: történjék velem szavaid szerint.” Beszél­getnek a kezeik, a közelítő és az elfogadó mozdulataik. Simone Martini: Angyali üdvözlet KM-reprodukció Az örömhírvitelt és vételt követően Erzsé­bethez siet Mária. A keresztelő szülője ál- dottnak mondja az Úr anyját (vagy már az arkangyal is áldottnak mondotta?), de bi­zonyosan ő nevezi először boldognak. Az áldott állapotú Mária Magnificatot mond, magasztalás csordul ajkára: „... ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék.” Kilenc hónappal az év leghosszabb és legrejtelmesebb éjszakája előtt, március huszonötödikén ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszonyt. Az Úr 624. évében megül­ték már Jézus fogantatásának örömünne­pét. Ekkortájt végzi a gondos gazda gyü­mölcsfái oltatását, biztos lévén megeredé- sükben. Innen ered a reményt ringató, lí- raian szép magyar elnevezés. Hogyan élt ekkor a Boldogasszony? „Ör­vendez az én lelkem az én megtartó Is­tenemben” hozza közel Károli. Idézném Illyés megindító versét is egy várandós nő­ről: „.... most érinti tán egy / titkos ujj... Néz, néz a kisasszony, / gyűjtöget, / termi csöndeskén a / gyermeket... Gondom, hi­tem, eszmém / talaja, / öröklétem vagy te, / kis anya.” Hogyne szólna a harang na­ponta háromszor. Az Úr angyalára kondid­nak hat óránként. Legszebben májusi esté­ken hívogatnak (egy Juhász Gyula-vers­ben): „Mária, májusi esték / Asszonya, mennyei fény...” Peregnek az örvendetes rózsafüzér sze­mei. Titok mindegyik: a Szentlélektől foga- nás, a két kis anya találkozása Erzsébet­nél, az a csendes éj, a gyertyaszentelői be­mutatás, és titok a 12 éves Jézus feladat­felismerése az atyai házban. Beláthatatla- nul szép a tavasz: nyárral szemzi be Gyü­mölcsoltó. Bakajsza András, Fényeslitke Rendezvények A nyíregyházi római katolikus egyházköz­ség képviselő-testületének lelkigyakorlatot tartanak március 19-20-án. 20- án este 7 órakor Bárdos-est, énekkari ünnep lesz a III. Sz. Általános Iskola torna­termében. 21- én este 6 órakor az első tavaszi orgona­koncert lesz a társszékesegyházban. 25-26-án lelkigyakorlat a Szent Imre Ka­tolikus Gimnázium tanulóinak. 27-én ökumenikus városi keresztút. Szép hagyomány immár több éve, hogy a Szent Antal plébániától indul a kereszthordoző menet a temetőig délután 2 és 4 óra között. 29-én a Kolping akadémia keretében „Hiszek és hitem súlyos és kemény” A hitok­tatás mint a keresztény nevelés egyik sark­köve címmel tart előadást Juhász Imre káp­lán este 6 órakor a plébánia nagytermében. A Türelmi rendelet ajándéka Kétszáztizenöt éve helyezték el a nyíregyházi evangélikus templom alapkövét A nyíregyházi evangélikus templom orgonája Nyíregyháza egyetlen műem­lék épülete az evangélikus templom, amelynek alapjait 215 éve, 1784 március 25- én tették le. Ezt a napot a nyíregyházi evangélikus gyülekezet mind a mai na­pig ünnepként üli meg. 1753 őszén 300 család költözött Nyíregyházára Békéscsabáról, Mezőberényből és Szarvasról. Gróf Károlyi Ferenc írásos meg­hívására érkeztek ide. A felszán­tott földeket csak azzal a gaboná­val tudták bevetni, amelyet a gróftól kaptak. Még Békés me­gyében Harruckem báró támasz­tott nehézségeket. Az áttelepülők vezéreit Gyulán bebörtönözték. Csak akkor engedték szabadon, amikor az uraságnak járó három évi bért megfizették. Mindenü­ket eladták, hogy ezt megtehes­sék. A maradék pénzből haran­got öntettek. Nemcsak a nagyobb darab ke­nyér vonzotta a telepeseket, ha­nem a gróf ígérete szerint szaba­don gyakorolhatták hitüket. Lu­ther Márton reformált hitét hoz­ták magukkal. Evangélikusok voltak. Hozták magukkal Vand- lik Márton evangélikus lelkészt és Johanidesz Márton tanítót is. Alig néhány hónapos tartózko­dás után 1754-ben nádból templo­mot állítottak fel. Rövidesen megkezdődött a vallási türelmetlenség miatti ül­döztetésük. Mária Terézia szigo­rú levélben utasította a grófot, hogy a nyíregyházi evangéliku­sokat bocsássa el. Aratás ideje volt. Annyi engedményt kaptak, hogy a termést betakaríthassák. A sok zaklatásnak II. József Türelmi rendelete vetett véget, 1781. december 2-án érkezett meg a rendelet Nyíregyházára. Azonnal szervezkedni kezdtek. Egy kuruckori temető helyén építhették fel templomukat. A templom alapkövét 1784 március Nyíregyháza (KM — M. S.) — A történelmi egyházakkal folytatja a párbeszédet a megyei önkormányzat veze­tése: a közelmúltban — mint arról lapunk röviden már be­számolt — egyházi vezetők voltak vendégei a közgyűlés elnökének. Az eszmecsere rangját jelezte, hogy azon négy püspök vett részt: Bölcskei Gusztáv reformá­tus, Bosák Nándor római katoli­kus, Keresztes Szilárd görögkato­likus, Szebik Imre evangélikus püspök, s ott voltak a közgyűlés alelnökei, Bodnár Sándor és Hel- meczy László, valamint Czap La­jos főjegyző is. A megye is segít A megbeszélések lényege: a me­gyei önkormányzat számít az egyházak támogatására, ugyan­akkor segítséget is ad munká­jukhoz. A találkozó fő témái nem napi eseményekhez kapcsolód­tak, ám a résztvevők számára le­hetetlenség volt megkerülni a megyében kialakult katasztrófa- helyzetet. Rövid időn belül már az ötödik természeti csapás sújt­ja megyénk nagy részét. Az egy­házi vezetők kifejezésre juttat­ták: gyűjtést kezdeményeznek, továbbá lelki vigaszt nyújtanak az azt igénylőknek. Keresztes Szilárd elmondta, hogy legutóbbi gyűjtésükön, amelyet az ár- és belvízkárosultak segítésére szer­veztek, négyszer annyi pénz gyűlt össze, mint más, szokásos gyűjtéseik alkalmával. Hozzátet­te: kezdeményezte, hogy a már­cius 18-i püspökkari konferen­cián hangolják össze az egyhá­zak ilyen irányú tevékenységét. Hangsúlyozták a megbeszélé­sen, hogy az egyházak számára is fontos a megye gazdasági hely­zetének jobbrafordulása, hiszen a mostani mostoha idők az egy­25-én tették le. Hordták a köve­ket Bodrogkeresztúrról, fizették a vámot a tokaji hídon. A 22 öl hosszú és 12 öl szélességű, más­fél méter falvastagságú templo­mot 1786 október 22-én szentelte fel Coroni Frigyes gömöri espe­res. 1789-ben már három iskola állt a templommal szemben. Két lelkész és három tanító tartására kaptak engedélyt. 1824-ben ebben a templomban tartottak gyűlést. 730 ezer koro­náért megváltották a Károlyi család birtokát és magukévá tet­ték. Ez az örökváltság példa nél­küli volt akkor. 1885-ben, amikor 100 éves volt a templomunk, a főbejáratát átalakították a mai harmonikus bejárattá és az ablakok köré ke­retet építettek. Egy nemes lelkű földbirtokosnő, Csengery Sá- muelné született Szekeres Julian­házközösségeket is elszegényí­tik. Utaltak arra az eshetőségre is, hogy esetleg megindulhat az elvándorlás az ország szerencsé­sebb vidékeire. Ez nem érdeke a megyei vezetésnek és az egyhá­zaknak sem, s közösen kell tenni az elkerüléséért. Jó érzéssel számoltak be az egyházi vezetők arról, hogy mind több az ápolt, rendezett templom megyénkben, amelyek között szép számmal újak is van­nak. Képzett lelkészek A megbeszéléseket követő sajtó- tájékoztatón a kérdések között elhangzott: van-e elegendő pap, lelkész, milyen megyénkben az utánpótlás. Bölcskei Gusztáv or­szágos adatokat említett. Hat­száz hallgató tanul felsőfokú intézményeikben, s számba véve az 1200 református gyülekezetei, nincsenek ilyen gondjaik. A ha­tárainkon túl élő magyaság szá­mára is képeznek lelkészeket. Bosák Nándor szerint a római katolikus egyháznál stabilizáló­dott a helyzet, gyülekezetek már most sem maradnak tartósan pap nélkül. Keresztes Szilárd el­mondta: különböző szintű képző intézményeikben 86 növendék tanul, közülük 62 az egyetemi rangú nyíregyházi hittudományi főiskolán. A kassai, a munkácsi, a nagybányai és a nagyváradi püspökök összesen 26 hallgatót küldtek Szlovákiából, Ukrajná­ból és Romániából. Tanulmá­nyaik befejezése, hazatérésük után számottevően javulhat majd a határainkon túl élő magyar nemzetiségű görögkato­likusok hitélete. Szebik Imre szavaiból kitűnt, hogy az evan­gélikus egyháznál még mutatko­zik szerény lelkészhiány, de bu­dapesti hittudományi egyetemü­kön szép számmal tanulnak a jö­vő lelkészei. Közülük is többen a na, a templomkert bekerítésére vaskerítést ajándékozott. Ezt az ajándékozást egy tábla örökíti meg a kerítésen a toronyfeljárat közelében. Az ajándékozót nem, de a fiát Csengery Kálmánt én is ismertem. Első elemiben Neu­mann Jenő tanító tanított. Év vé­ge felé egy alacsony, köpcös, idős úr jött be a tanterembe. A tanító úr engem szólított. Feláll­tam és ők sokáig beszélgettek. Év végén a vizsgán derült ki, hogy Csengery Kálmán földbir­tokos Benedek Elek meséit aján­dékozta nekem. Csengery Sámu- elné dédunokájával együtt kon­firmáltam. 1910-ben kifestette a templo­mot Gróh István művész rajzta­nár. a munkájába bevonta egy­kori vallástanáromat és cser­készparancsnokomat, Máczay Lajost, aki akkor gimnazista szomszédos országok magyar nyelvű területeire készülnek vissza. A megbeszéléseken sorra vet­ték az egyházi ingatlanok ügyét. Helmeczy László alelnök elmond­ta: minden esetben megoldásra törekednek. A területfejlesztési tanács legutóbbi ülésén az egyhá­zaknak is juttatott támogatást. Bölcskei Gusztáv szerint kellő tü­relem, tapintat kell az ingatlan­ügyek megoldásához, szerinte a kitűzött 2011-es határidő megfele­lőnek látszik. Szebik Imre a jó­szándékot hangsúlyozta, annak ismeretében, hogy Nyíregyházán sokáig nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldást találni az általános iskola esetében. Ez azonban már a múlté, sőt hama­rosan kezdődik a középiskolai kollégium felújítása és az új épí­tése szintén Nyíregyházán. Ke­resztes Szilárd arról beszélt, hogy az idén megkezdik a Hittudomá­nyi Főiskola új épületének alapo­zását a Bethlen Gábor utcán már régebben rendelkezésre bocsátott telken. Több ütemet képzelnek el: saját erőből alapoznak, majd a magyar állami végül a külföldi támogatások felhasználását ter­vezik. Biztosította a megye társa­dalmát, hogy a görögkatolikus egyház nemcsak rangos, hanem építészeti megoldásaiban is szép intézményt hoz létre. Millennium A közelgő millenniumi esemé­nyekről is nyilatkoztak a püspö­kök. Kétféle programra készül­nek: amelyeket az egyházak saját kebelükben rendeznek és olya­nokra, amelyeket másokkal közö­sen. A megye egyházai a kiemelt állami események mindegyikén részt vesznek. A szabolcsi föld­várnál tartandó ünnepség kereté­ben, amely országosan is kiemel­kedő rendezvény lesz, ökumeni­kus istentiszteletet tartanak. Elek Emil felvétele volt. A kereset jól jött a diáknak, mert az édesapja az evangélikus iskola pedellusa volt. Az orgona mögötti fehér falat nem festették le, mert azon felsorolták az ősök neveit. 1936-ban volt templomunk 150 éves. Ekkor kapta a most látható nemesvakolatú külsőt. 1939-ben új lelkészi kar kezdte meg mű­ködését. A negyvenes évek ele­jén a vaskerítést megrövidí­tették, mely a járdáig ért. A fő­bejárat elé félkörlves, lépcsős fel­járatot készítettek. Ünnepségso­rozat elé nézünk. 2000-ben ün­nepli a világ Jézus Krisztus szü­letését, a magyarok államisá­gunk 1000 esztendejét. A nyír­egyháziak 2003-ban ünnepelhetik a város betelepítését és az evan­gélikusok egyháközségük szüle­tését. Dr. Reményi Mihály József-nap Két nap múlva lesz Szent Jó­zsefnek, Mária jegyesének ünnepe. Jézus nevelőapja­ként — erről igen keveset szól az evangélium — csen­des, szorgalmas munkás volt. Kereste Mária titkának magyarázatát, de bölcs em­berként belenyugodott Isten akaratába. Védte Máriát és szerette Jézust. Ünnepe a XIV-XV. században terjedt el, 1621-től szerepel az egy­ház naptárában. Szent József-szobor Elek Emil felvétele Párbeszéd a történelmi egyházakkal Püspökök és megyei vezetők eszmecseréje • Lelki vigasz a rászorulóknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents