Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-09 / 57. szám
1999. március 9., kedd 4. oldal hírek ----------------------□ Közmeghallgatás Eperjeskén Eper- jeske képviselő-testülete március 9-én, kedden 17.30-tól közmeghallgatást tart a polgármesteri hivatal nagytermében. □ Tájékoztatják a szülőket A Nyíregyházi Görög Katolikus Általános Iskola március 10-én, szerdán 17 órától szülői értekezletet tart a leendő elsősök szüleinek. A téma: az új tanévben iskolát kezdők szüleinek tájékoztatása az oktatási módszerekről, bemutatkoznak a tanárok, információkat adnak az intézményről is.' □ Statisztika Állástalan fiatalok statisztikáját ismertették a munkaügyi központ tájékoztatóján. E szerint megyénkben 4005 regisztrált pályakezdő munkanélküli van. Közülük 13 egyetemet, 96 főiskolát, 430 szakközépiskolát végzett. Mars a Mérlegben Még élvezhető a Jupiter Nyíregyháza (M. T. F.) — A Merkur egyik leglátványosabb arcát mutatta március elején, s mi tart egészen a hónap közepéig az esti nyugati égbolton, s látványossága a Nappal való együttállása miatt 19-én teljesen megszűnik. Szintén az esti nyugati égbolton találjuk a Vénuszt is. A hónap folyamán két óráról három órára növelve követi nyugvásában a Napot. A Mars viszont a hónap elején másfél, végére három és fél órával kel éjfél után, hogy a Mérleg csillagképben az éjszaka második felében gyönyörködhessünk benne. Már szinte végső lehetőségben vagyunk, hogy az alko- nyi égen még elcsíphetjük a bolygóóriásunkat, a Jupitert, mert később a Nap közelsége miatt már ez nem lesz élvezhető. A Halak csillagkép ad otthont a gyűrűs Szaturnusz bolygónak, de ez is nyugovóra tér a Nap után két órával. Hajnalban keresendők az Uránusz és a Neptunusz bolygók, a Bak csillagképpel két órával kelnek korábban a Napnál. Moldován Stefánia Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) — Egy tenor, egy szoprán, s mindkettő érdemes művész... Moldován Stefánia és Csák József szórakoztatja a zenekedvelőket március 13-án 18 órától a Kürt utcai zeneiskola hangversenytermében. A művészek az örmény kisebbségi ön- kormányzat szervezésében sorra kerülő koncert keretében opera- és operettrészleteket adnak elő. Repertoárjukon szerepelnek Puccini, Verdi, Lehár, Kálmán, Husz- ka, Strauss-művek, valamint örmény dalok. A zongoraművész, aki kíséri őket, Avanesian Sona, 1989-ben Nyíregyházán nyert első dijat egy országos zongoraversenyen. Tanult Stuttgartban is, jelenleg a frankfurti zeneakadémia növendéke. [ TÜSKÉS SAROK Világvégi sejtelem Lefler György Szépen sorjáznak már a polcomon az utcán rám tukmált, a kezembe nyomott, a levélszekrénybe dobott, a szélvédőhöz fogott, az ajtó alá lökött, s nemkülönben „lökött” prospektusok, szórólapok. Valamennyi világvégi hangulatban a világ végét jósolja nekünk, szegény halandóknak. A különbség csupán a hangnemben van: az engem óvók, értem aggódok mellett fellelhetők a letorkolok, a szörnyű véget jóslók, a kétezerben bekövetkező apokalipszis rémálmait előrevetí- tők. Az ezredik esztendőhöz közel — olvasom — hasonló nagy volt a riadalom a „vég” előtt. A gazdagok mindenáron szegények akartak lenni, javaikat megpróbálták szétosztani a nincstelenek között. A szegényeknek pedig, az üdvösség miatt eszük ágában sem volt elfogadni a grátisz. — No, itt még nem tartunk! — nyugtatom magam. A pénzesek, úgy látszik valamit sejtenek a világvégi mendemondából. Marik Sándor Szabolcsveresmart (KM) — Már minden elő volt készítve. Hatvanan hallgatták volna az ünnepélyes szavakat: „Száz éve, 1899. március 9- én született Szabolcsveres- marton Molnár Eleonóra..." Ám Leni néni a múlt hét keddjén, reggel nem ébredt fel. Csütörtökön temették. Olyan volt, mint a mesében. Hatan voltak testvérek, négy leány és két fiú. A legidősebb leány a szegénység elől elment szerencsét próbálni Amerikába. Ahogy a költő írta: „kitántorgott” 1913-ban, tizennyolc évesen. nek legszebb napjai mégis azok voltak, amikor elvitték Szabolcs- veresmartra. Soha nem volt beteg Leni néniről a nagy családban mindenkinek vannak érdekes és szép történetei. Nyugdíjából itthon is segített, mint korábban is, Amerikából — de csak „természetben”. Legfőképpen a fiatalok, a keresztfiúk, keresztlányok iskoláztatását támogatta. Leni néni soha nem volt beteg, csak látása romlott meg, az utóbbi időben is erről panaszkodott a New York melletti Nor- walkban élő 104 éves Erzsi nővérének. Szépen ment el. Reggel mintha álmában mosolygott volna. Csak a szíve nem dobogott már. Ma lett volna a 100. születésnapja. Leni néni 99 évesen a kétéves dédunokával, Benedekkel Jött a háború Alig egy esztendő telt el, Emma elküldte a hajójegyet Erzsinek, később ketten Marinak, majd hárman Eleonórának. Akkor 1921-et írtak. Három napig tartott a hajóút Hamburgtól New Yorkig. József és Géza nem akart menni. A lányok már a megérkezést követő napokban keményen dolgoztak, ki varrodában, ki gazdagok háztartásában, sőt egy időben fegyvergyárban. Emma, Mária, Erzsébet férjhez ment — mindhárman magyar társat választottak, népes a családjuk. Eleonórát harminckilencben Bridgeportból hazahúzta a szíve. Tudta, hogy milyen nagy szegénység van itt, s mivel a tengerentúlon már elegendő pénzt tett félre, hazajött, azt gondolta, az édesanyját is kiviszi. De jött a háború, a mama nem kapott útA négy Molnár lány Amerikában, 1965-ben: Erzsébet, Emma, Eleonóra, Mária, középütt fivérük, Géza A családi fényképalbumból levelet, itthon maradt hát Leni is. Vett húsz hold földet, házat Veresmarton, s nevelte testvérének gyermekeit, Vilmát meg Bélát, míg a szülők a földet művelték. Visszament Amerikába Az évszámból is látszik: nem volt éppen szerencsés ez az időszak. Itt élte meg a háborús esztendőket, az átalakulást. Azt is, amikor húsz holdja miatt — amiért nagyon megdolgozott — ku- láknak kiáltották ki. Végül földje a téeszé lett, jószerével nem maradt semmije. 1959-ben viszszament Amerikába. Új életet kezdeni, hatvanévesen. Volt házvezetőnő milliomos ügyvédnél, szakácsnő híres színésznél, merthogy főzni mindig szeretett, s tudott is. Ledolgozta a nyugdíjhoz szükséges tizenöt évet, sőt ráhúzott még „egy kicsit”, majd 1992-ben hazajött szeretett szülőföldjére. Meghalni — mint mondta néhanapján. Vilmáéknál (Szabó Jánosné) Tuzséron szeretettel fogadták, jól érezte magát a neki berendezett saját szobájában, unokák, dédunokák társaságában. ÉletéOlyan volt, mint a mesében Leni néni száz éve Szabolcsveresmarton és Amerikában • Hatvanévesen kezdett új életet Lázár Anita főiskolásjelölt Nyíregyháza (KM - K. J.) — Első hallásra hihetetlen, mégis igaz: Lázár Anita (10), a nyíregyházi Báthory István Általános Iskola negyedikes tanulója főiskolásnak (is) tekintheti magát. — Igen, ez így van — mondja a talpraesett, kecsesen filigrán, szép és okos kislány. — A napokban sikeresen felvételiztem a Magyar Táncművészeti Főiskola, 9 éves időtartamú balerinaképzőjébe. A nyíregyházi Primavera Balettegyüttes nagy csapatának egy éve vagyok tagja, de Feketéné Kun Ildikó balettmester tanfolyamán már Martyn Péter felvétele négyéves koromban elkezdtem táncos tanulmányaimat. Ildikó néni azt mondta: erre születtem. Hát, valószínűleg, mert a felvételin alkatilag —145 centiméter magas, 33 kilogramm testsúlyú vagyok — jónak találtak. Táncolni nem kellett, csak különböző lazasági gyakorlatokat, mozgásokat végezni. Nagyon alaposan megvizsgáltak bennünket. — Szeptembertől, ha anyu- kámék elengednek, Budapesten járhatok iskolába. Úgy tudom, a táncművészetinek van nyolcosztályos gimnáziuma. Kollégiumban laknék... — Csupán az kellene, hogy a szüleim beleegyezzenek. Apukám — ő most az USA-ban tartózkodik — azt mondta telefonon: „Szuper!” De ez még nem az utolsó szó. Addig is, amíg eldől a sorsom, tanulok, zongorázom, szavalok, verseket olvasok. Az életcélom mindettől függetlenül változatlan: profi balett-táncos akarok lenni. A legkeletibb nyugati régió Csenger (KM) — Konferenciasorozatot indít a megyei Európa Egyesület a Külügyminisztérium támogatásával a „Legkeletibb nyugati régió — Miért csatlakozunk az Európai Unióhoz? címmel. A ma (kedden) 10 órakor kezdődő rendezvény házigazdája Csenger város polgármesteri hivatala. Többek között Szaló Péter helyettes államtitkár a vidék- fejlesztésről, Turny Zoltán államtitkár a Phare-támogatások- ról, Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő megyénk szerepe és lehetősége a régiók és a szomszédos országok együttműködésében címmel tart korreferátumot. A konferencia nyilvános, szívesen látják az érdeklődőket a polgármesteri hivatala dísztermében. OLVASÓINK LEVELEIBŐL Ne dézsma legyen A társadalmi igazságosság nevében meghirdetett elvek között hol mérsékeltebben, hol erősebben jelenik meg a vagyonadó, a „vagyondézsma” bevezetésének szándéka. Sokan nem gondolják, hogy Magyarországon már létezik egyfajta vagyonadó. Ez az ingatlan átírási illeték, mely aránytalanul magas, és távol áll az illeték eredeti tartalmától, ami az államigazgatási eljárás költségét hivatott fedezni. Majdnem vagyonadónak tekinthetők még az önkormányzatok által kivetett egyes adók, így az építményadó is. Az önkormányzati költségvetések készítésének időszakában ösztönösen és kényszerűségből merül fel az újabb adóbevételek lehetősége. Ezek elsősorban nem a társadalmi igazságosság elvét tűzik ki célul, még.akkor sem, ha esetleg megjelennek benne az arányos közteherviselés csírái. Nyíregyháza polgárainak „riogatása”, felkészítése is időben elkezdődött, hogy 2000-ben ne érjen bennünket váratlanul a bevezetés. A vagyonadó leginkább kivitelezhető módja az ingatlanadó. Jó megoldás lenne, ha a már létező vagyon típusú adókat egységes rendszerbe foglalnák és a működési mechanizmusukat EU-irányadó módon alakítanák ki. Érdemes néhány európai országban alkalmazott módszert megemlíteni: Nagy-Britanniában küenc kategóriának megfelelően a használók fizetik a változó mértékű adót. Németországon belül a változó adót három évre állapítják meg. Olaszországban az önkormányzat határozza meg, ennek maximum értéke hét ezrelék. Görögországban adómentességet kap, akinek az ingatlanja egy meghatározott összeg alatt van. A fentiekből kitűnik, a lehetőségek igen változatosak. Tény, az ingatlanadót a lakossági egyetértés alapján kell bevezetni, hogy a polgárok a város fejlődésének, működőképességének hozzájárulásaként érezzék, mintsem dézsmaként. Szenorei József Nyíregyháza Előzzük meg a bajt! A napokban olvastam M. Magyar László tollából az „Ebadta ebek” című írást. Számomra ez adta a lökést, hogy megírjam a levelem. Nyíregyháza-Sóstófürdőn, a Kemecsei és az Úttörő utca (második sorompó) környékén van egy épület. A házban laknak, mert sokszor látok ott külföldi autókat is. Az épület azért is híres, mert az udvaráról egy hatalmas kutya riogatja a járókelőket, akik kénytelenek átmenni a másik oldalra. Sokszor kiszabadul az útra és megtámadja, lebontja a kerékpárosokat is. Hiába jelentették be hivatalos helyen, nem volt foganatja. Pedig sokan járnak arra az ABC- be, gyerekek az iskolába. Jó lenne intézkedni, míg nagyobb baj nem történik. Varga Beáta, Sóstóhegy Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fóruma, a levelek tartalmával a szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet. l'JdMm HAZAI TÁJON IarSép
