Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-06 / 31. szám

1999. február 6., szombat 3. oldal jvjjvfjjjfjjvj-; r: Mindennapi zaklatásunk »• Angyal Sándor Udvariatlan, sőt mi több, eléggé el nem ítélhető módon durva voltam a közelmúlt­ban az egyik hétvégén. Mire elkészült a va­csora, s meg akartam adni a testnek, ami az övé, csengett a telefon. Ahogy mondani szokás: egy Tiszára néző szőke női hang csi­cseregte a készülékből, hogy melyik divato­san hangzó cég ügynöke, s az iránt érdek­lődne, netán kerestek-e már kollégái engem azokkal a kitűnő ajánlatokkal, amelyeket most ő szeretne nekem felkínálni. Valamifé­le bonyolult életbiztosításról kezdett volna el értekezni, amikor közbevágtam, s lecsap­tam a kagylót. Mások is panaszkodnak, milyen zaklatá­soknak vannak kitéve a legkülönfélébb ügy­nökök részéről. Vannak, akik veszik a fárad­ságot és az ajtón kopognak holmi edénybe­mutatóra invitálni, mások szívesen látnának valamiféle úti élménybeszámolón, ahol a résztvevők között kisorsolnak vonzó utakat. A legfelháborítóbb az, amikor szombaton este, vagy vasárnap délben, mit sem törőd­ve a felcsöngetett magánéletével, nyugal­mával, elindul az ügynök vadászatra. Isten tudja honnan veszik a címeket (a telefon­számot nyílván a telefonkönyvből) és az ember, mint az űzött vad menekülne előlük, ha tudna. Néha már életveszélyes is az ak­ció, hiszen akad ismerősöm, akinek magas a vérnyomása s egy ízben szabályosan rosz- szul lett a negyedik telefoncsöngés után. Zaklatni sokféleképpen lehet: kutyatartás­sal a lépcsőházban, soron kívül tolakodni a boltban, kioktató felszólításokat küldeni a hivatalból, no meg a fent említett módon is. Ez utóbbin egy szigorúbb reklámtör­vénnyel lehetne segíteni, példás büntetést kilátásba helyezni a tapintatlan zaklatásért. Akkor talán méltányosabb megoldásra töre­kednének a különben bizonyára fontos munkát végzők. Mert, ha akarnak, találhat­nak olyan változatot is. Lebegés a feliegek fölött Ferter János karikatúrája □ Zarándokház Február 15-én megnyitja kapuit a Máriapócs központjában épült za­rándokház. Ekkorra várják az első, előzete­sen bejelentkezett csoport látogatását. A helybelieknek is lehetősége lesz szervezett formában az épületbelső megtekintésére. □ Hogy jobban fizessen A nagykállói művelődési központ ad otthont a dohány- termesztők tanácskozásának február 8-án, hétfőn 17 órától. Az intenzív termesztés és értékesítés lehetőségeiről a Nyidofer Rt. szak­embere tart előadást a termelőknek. □ Épületfelújítás Az Építéstudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csoportja segíteni kívánja az épületfelújítás korszerű módszereivel kapcsolatos ismeretek és gyakorlatok elterjedését megyénkben. E témában szakmai délutánt rendez február 9- én 15 órától Nyíregyházán, a Technika Házá­ban. (Országzászló tér 8. III. emelet). „Megváltó" pecsét az útlevélbe Tudni kell: itt adóznak és csak egy nejük lehet • Vizsgázó külföldiek Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Egyre több a külföldi megyénkben — mindenki láthatja. Azt azonban csak a hivatalos szervek tudják, mennyire kü­lönböző okok játszanak köz­re az ide érkezésben. A leglátványosabb a zöld hatá­ron jövők sorsa, merthogy leg­többjük állami autókon vonul be a határőrség jól őrzött átmeneti szállásaira, nem ritkán a sajtó érdeklődése mellett. Ez utóbbi főleg a távoli, egzotikus országok fiaira — afgánok, bangladesiek és mások — vonatkozik. Pénzesek és szegények Vannak pénzes és kevésbé jól szituált turisták, s vannak, akik csupán a mindennapi megélhe­Mindig nagy tapintatot igé­nyel a beván­dorlási kérel­mek intézése. Sveda Béla szakfőtanácsos tést keresik a közismert nyíregy­házi „KGST-piacon”, a legválto­zatosabb olcsó cikkeket hozva a határ közeli túloldaláról. A kínai boltok, vendéglők már eggyel jobb minőséget képviselnek, s szervezettségüknél fogva na­gyobb biztonságban is érezhetik magukat az árusok. Külön kis kasztot képeznek az itt vállalkozó külföldiek, s meg­Hosszú az út a magyar személyi igazolványig Elek Emii illusztrációja int más a helyzetük azoknak, akik hosszabb időre, letelepedési céllal jönnek hozzánk. Velük, a bevándorlók ügyeivel tavaly márciustól a megyei Közigazga­tási Hivatalban foglalkoznak. Letelepedési céllal Kilenc hónap alatt mintegy hét­száz kérelmet nyújtottak be a külföldi állampolgárok, amely­ből kétszázötvenet bíráltak el ha­tározattal. A bevándorlás tényét 840 útlevélbe pecsételték be és csaknem kétszáz ún. „lakbizony­latot”, tehát igazolást adott ki a hivatal a magyar állampol­gárságért folyamodóknak — tud­tuk meg dr. Fekete Zoltán hiva­talvezetőtől —. Jelenleg hatszáz ember kérelme vár elbírálásra. A bevándorlást kérők közül 482 ukrán, 152 román állampol­gár (tehát a kérelmezőknek több, mint kilencven százaléka), akik csaknem valamennyien magyar nemzetiségűek. Sorsfordító ese­tekről lévén szó, mindig nagy ta­pintatot kíván a bevándorlási kérelmek intézése — mondja dr. Sveda Béla szakfőtanácsos. — A magyar nemzetiségűek egyéb­ként teljes mentességet élvez­nek, számukra nem feltétel a há­rom éves magyarországi tartóz­kodás. Tábornok is maradna Érdekesség, hogy az itt letele­pedni szándékozóknak alkotmá­nyos alapismeretekből vizsgát kell tenni. Erre tavaly kétszáz- negyvenhatan vállalkoztak, s többségük meg is felelt, mindösz­sze tizennégy főnek kell majd új­ra bizonyítani, már többet tud­nak Magyarországról, a magyar viszonyokról. Kérdés persze, hogy miként lehet egy ilyen vizs­gán „megbukni”. A Közigazgatá­si Hivatal vezetőjétől tudjuk: el­sősorban nem a szomszédos or­szágokból érkezőkkel van gond. Előfordult, hogy valaki itt hal­lott először arról, hogy Ma­gyarországon adózni kell a jöve­delmek után, itt nem elfogadott a többnejűség, s például gyógy­szert kedvezményes áron vásá­rolni csak TAJ-szám birtokában szabad. Két fő tendenciát lehet megfi­gyelni: főképp a szomszéd orszá­gokból érkező idős emberek sze­retnék nyugdíjas éveiket jobb körülmények között eltölteni ná­lunk, s fiatal, itt végzett határon- túli szakemberek akarnák pályá­jukat Magyarországon indítani. Jelentkezett azonban alkotmá­nyos alapismeretek vizsgára Nyíregyházán távoli ország tá­bornoka csakúgy, mint praktizá­ló orvos. Vizsgázók megoszlása férfi ________________92 nő 154 Állampolgárság___________ jugoszláv ____________10 hontalan _____________4 jordán _______________2 kazah ________________I lengyel _______________I nigériai_______________I orosz ________________6 román _____________1 74 szlovák _______________1 ukrán ______________131 volt szovjet 15 Seresék mégsem költözhetnek A hétgyermekes család változatlanul segítségre szorul Virradóra Nyíregyháza (KM) — A Duna Tévé hétfői Virradóra című műsorának tartalmá­ból: Hol tart a határon túli magyar filmművészet? Za­laegerszeget kapcsoljuk. Mi lesz a zalalövői vasút sor­sa? Szlovéniai együttműkö­dés lehetőségei. Az Ország- gyűlés tervezett új munka­rendje vitákat kavart — mi­ért? Vita. Sortűzperek felújítása. Nagykálló (KM - Gy. L.) — A „Hét gyermekkel fedél nélkül” címmel megjelent riportunkban (január 18.) arról írtunk, hogy Seres Gyuláné nyolcadmagával egy nyíregyházi anyaotthonban kapott ideiglenes szállást, de nem tudja, mi lesz velük, ha lete­lik az idejük. Úgy tűnt, hogy írásunk nyo­mán pártfogóra talál a család, és másfél évre beköltözhetnek egy vidéki lakásba. Azonban félreér­tés, vagy ki tudja milyen okból, végül is az a lehetőség „elszállt”. Január 25-e óta Seresné hét gyermekével Nagykállóban, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál kapott menedéket újabb hat hónapra. Ennyi idő alatt megoldást kellene találni, ám a szállásdíjra, a nagy család étkeztetésére elmegy minden pénzük, nem tudnak félretenni, hogy ha itt is lejár az idejük, tisztességes albérletbe költözhes­senek. Az anya nem akarja, hogy a gyerekek intézetbe kerüljenek, együtt széretné tartani a csalá­dot, de ezt segítség nélkül nem tudja megoldani. Aki teheti, és akinek nem közömbös Seresék sorsa, az a Postabank 97556099-es számlaszámra utalt bármekkora összeggel hozzájárulhat a család együtt maradásához. Jon a tavasz Szilvási Csaba Most, amikor a tavasz ko­rán jött — talán túlzottan bi­zakodó — kis énekesének cso­dálatos trilláit hallgatom, arra gondolok, hogy hazánkban há- romszázharmincnégy féle szárnyas jószág él vadon, s ha ezekhez a baromfiféléket is hozzászámítjuk, majdnem minden napra jut belőlük egy- egy. Nekem is, mint minden — földművelő, kertészkedő, er­dőt járó, vadászó, halászó, pásztorkodó elődök vérét örö­költ — magyar embernek, az igazán madár a tavaszt hozó nyitnikéken, a kéményen megtelepedő gólyapáron, az eresz alatt költő fecskén, a ve­rebén és a varjún kezdődik. Milyen csodálatos világ le­hetett az, amikor Szabolcs, Szatmár és Bereg legnagyobb — nemcsak az Ecsed környéki — része nádat, gyékényt, sást, sulymot, vízitököt termő rét- ség, ingovány és láp volt, s amikor egy erre járó külföldi madárrajongó így kiálthatott fel: „Amplissinum est Hungá­ria aviarum”, vagyis Ma­gyarország a madarak legna­gyobb tanyája. Ükapáink korában a nemes darunak ezernyi fészke állt ezen a vidéken, a kócsag és a gémfajok megszámlálhatatlan fészekfalut alkottak, a rucák, a ludak és a sirályok óriási tö­megekben fészkeltek, a vak­varjú, a szárcsa, a vízityúk, a cankó ezrével szaporított a rétségek és mocsarak, a sem- lyékek és turjánok világában, erdő, berek és csalit a kis ma­darak énekétől, hívogatásától zengett. A természet remeke, a piciny cinege, amelyik itt énekel, az idén is legalább tizenkét fiókát nevel majd, s kora pitymallattól késő alko­nyaiig munkában lesz, ágról- ágra szállva, kúszva járja majd az erdőt, a szilvást, sze­di a bogarat, a kukacot, hasz­not hajtva a fának és gazdájá­nak. Példát vehetnénk róla, mi emberek, munkaszeretetből, szorgalomból, utódgondozás­ból, ahogy párját fölváltva ezerszer ide-oda röpül, csőré­ben egy-egy mohaszirmot, fi­nom gyökeret, fűszálat, nyár­fagyapjút, szőrt és finom pely- het hozva, ahogy rakosgatja, fonogatja a madárművészet csodáját, a fészket. Kisebbségek a horvátokért Nyíregyháza (MTI) — Segélya­lapot hoztak létre a délszláv há­borúban elpusztult horvátorszá­gi magyar falvak újjáépítésének támogatására a nyíregyházi ki­sebbségi önkormányzatok — tá­jékoztatta Kornherr Tibor, a sza- bolcs-szatmár-beregi megyeszék­hely német képviselő-testületé­nek elnöke az MTI-t. Elmondta: a város német, len­gyel, örmény, roma és szlovák önkormányzata ötvenezer-ötven­ezer forinttal járult hozzá az alap létrehozásához. Az öt szervezet egyúttal felhí­vással fordult az ország vala­mennyi kisebbségi önkormány­zatához, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, s anyagi le­hetőségükhöz mérten nyújtsa­nak támogatást a segélyalap összegének növeléséhez. A fela­jánlott összegeket az érintettek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala OTP Rt.- nél nyitott 11744003-15402006- 10220003 számú számlájára vár­ják „Horvátországi magyarok támogatása” megjelöléssel. Nézőtéren Jól szórakoznak, tapsolnak a kisdiákok Nagy­kállóban, a művelődési központban rendezett vetélkedőn Elek Emil felvétele HÁTTÉR____________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents