Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-05 / 30. szám

1999. február 5., péntek Kelet# HÁTTÉR 3. oldal IVIa ül össze a megyei közgyűlés, hogy megalkossa az 1999. évi költségvetésről szóló rendeletét. Minden esztendő egyik ki­emelkedő feladata ez, hiszen — elsősorban a testület hatáskörében lévő — pénzek elosztása csaknem minden településünk éle­tét befolyásolja. A legnagyobb kérdés természetesen az, hogy elég-e, és ha igen, mire, az a valami­vel több, mint tizenhatmilliárd forint, amely­nek sorsáról dönthetnek ma a képviselők. Már a korábbi tárgyalások alapján kimond­ható: nem sok olyan intézmény, település lesz, amely maradéktalanul örül majd a kia­lakuló összegeknek, arányoknak. A költség- vetés tervezete ugyanis régen készül — már december elején elfogadta a közgyűlés azo­kat a számítási anyagokat, amelyek megala­pozzák a mostani dokumentumot. Legkeve­sebb negyedmilliárdos az az öszeg, amely még kellett volna, hogy a legszükségeseb­bekre jusson. Majdhogynem gúzsba köti a testületet a sokféle országos szabályozás, amit különö­sen a béremeléseknél érezhetnek majd az érintettek. A pedagógustársadalom már tudja, számára az átlagnál többet határoz­tak meg az országos költségvetésben — en­nek ellenére béreik még mindig alacsonyak. Ugyanakkor a pénzelosztás természetéből adódik: ha egy csoport átlag felett kap, ak­kor lesznek olyanok is, akik az átlag alatt, vagy éppen annyi jut, mint tavaly. Kaphat­nak többet úgy is, hogy kevesebben látják el egy munkahelyen a feladatot, viszont ez­zel elbocsátások járnak. Különösen nehézzé teszi a helyzetet, hogy az intézmények, települések java ré­sze már régen kimerítette tartalékait, egyik napról a másikra élnek. Mégis kell jusson fejlesztésekre —jut is —, például kórházi, iskolai, színházi rekonstrukcióra. A mai köz­gyűlés tétje az, hogy megtalálja-e a legjobb lehetőségeket. Még szerencse! Legalább meleg­ben vagy Dezső... Ferter János rajza □ Komorói gazdáknak Az idei agrártá­mogatásokról tart ma délután öt órától tájé­koztatót Komorón, az általános iskolában Demeter László falugazdász. Szombaton ugyancsak ő Dögén, a polgármesteri hivatal­ban, míg hétfőn Fényeslitkén, a Faluházban tart előadást e témában. Mindkét helyen 17 órai kezdéssel. □ Gazdaesték Máriapócson a mezőgazda- sági termeléssel foglalkozóknak tart az agrár- támogatásról tájékoztatót Dzsunyák Pál falu­gazdász február 8-án délután öt órától a mű­velődési házban. □ Eszperantó A TIT eszperantó alapfokú írásbeli nyelvvizsgáján valamennyi hallgató sikerrel vette az akadályt. A 22 tagú csoport javarészt a mezőgazdasági főiskola végzős gépészeiből áll. A TIT április végén, május elején újabb kurzust indít e könnyen elsajá­títható nyelvből. VITA Megyék helyett régiók? Példa es vágyálom: Burgenland Az utóbbi hetekben újból fellángolt a vita a megyék és a régiók jövőjéről, a regi­onális fejlődésről és az euró­pai uniós támogatásokról. Ezekben a vitákban megyénkben gyakran elhangzik Burgenland neve is, ami az eltérő adottságok ellenére akár mintául is szolgá­lat Szabolcs-Szatmár-Bereg gaz­dasági és társadalmi fejlesztésé­re. Eléggé közismert, hogy Auszt­ria kilenc szövetségi tartomány­ból áll, melyek többsége évszáza­dok óta szerves része az ország­nak, de Salzburg csak 1816-ban, Burgenland pedig 1921-ben vált a szövetségi állam részévé. Ez utóbbi akkor, amikor az első vi­lágháborút lezáró békeszerződé­sek értelmében Magyarországtól elcsatolták. Az észak-déli irány­ban, keskeny sávban 200 km-en elnyúló határmenti övezet há­rom országgal (Szlovákia, Ma­gyarország, Szlovénia) és két tar­tománnyal (Stájerország és Alsó- Ausztria) határos. Területe 3965 négyzetkilométer, éppen kéthar­mada a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek. Az Európai Unióban két régió is van, melynek terüle­te négyezer négyzetkilométer kö­rüli. Az egyik a hollandiai No- ord-Holland, a másik a görögor­szági Voreiro-Aigaio régió. Hasonló adottságok Gondosan megművelt földek, nagyarányú ingázás — e szavak­kal lehetne legtömörebben meg­fogalmazni Burgenland legfonto­sabb jellemzőit. Tegyük hozzá ezek a jelzők Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére vonatkoztatva sem hangzanak idegenszerűen. Az évtized elején a gazdaságüag aktív népesség 11 százalék dolgo­zott a mezőgazdaságban, 35 szá­zaléka az iparban és 54 százaléka a szolgáltatásban, ugyanez me­gyénkben a legutóbbi népszám­láláskor: 22, 34 és 44 százalék volt, de a jelenlegi adatok Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozóan nagyon hasonlóak az évtized eleji burgenlandi fog­lalkozási összetételhez. A tarto­mányon belüli gazdasági fejlett­ségbeli különbségek ugyanúgy tetten érhetők, mint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Ott Észak-Burgenland Bécs közelsé­ge miatt a legfejlettebb és Dél- Burgenland a legkevésbé fejlett. Itt a nyíregyházi, a tiszavasvári és a kisvárdai statisztikai kistér­ség van jelentős előnyben a szat­mári, beregi és dél-nyírségi kis­térségekkel szemben. Burgenland hosszú évtizede­ken át — csakúgy mint megyénk — népességkibocsátó volt. On­nan 1870 és 1980 között mintegy 182 ezer lakos vándorolt el, ná­lunk számuk meghaladja a 300 ezret. A népesség ott ebben az évtizedben stagnál — miként ná­lunk is — és száma 272 ezer fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben ennél éppen 300 ezerrel több. A túlnyomó többségben német nyelvű tartományban néhány ezer magyar és horvát nemzeti­ségű is él, ennél jóval kisebb számban találhatók románok, tö­rökök, csehek, szlovákok és len­gyelek. A népesség 82 százaléka római katolikus, de a protestán­sok aránya Ausztriában Burgen- landban a legnagyobb, 14 száza­lék. Burgenland legnagyobb gondja (micsoda hasonlóság!) a foglalkoztatás. A foglalkoztatot­tak 64 százaléka ingázásra kény­szerül. Az ingázók fele a tarto­mányon belül, de lakóhelyén kí­vül más településre jár dolgozni, míg másik felüket Bécs, Alsó- Ausztria és Stájerország munka­helyei foglalkoztatják. Legtöb­ben (mintegy 23 ezer fő) Bécsbe járnak, minden ötödik burgen­landi foglalkoztatottat az osztrák fővárosban alkalmaznak. Területi különbségek Burgenlandban a munkanélküli­ség (kb. 5 százalék) nagyobb mint az ausztriai átlag. Az építőipar­ban dolgozók magas száma miatt jellemző a szezonális munkanél­küliség, ami a téli hónapokban válik jelentőssé. A nyugati (főleg a skandináv) országokban elter­jedt a nők részmunkaidős foglal­koztatása, ami Burgenlandon is tipikus, ahol a nők 21 százaléka a napnak csak egy részét, általában felét dolgozza le. A mezőgazdasági foglalkozta­tottak aránya (11 százalék) két­szer magasabb, mint az ausztriai átlag és az építőipar is nagyobb mértékben járul a GDP-hez mint más tartományokban. Burgen­land gazdasági növekedése 1987 óta megegyezik az országos át­laggal. A gazdasági növekedés pl. 1987 és 1991 között Salzburg tartomány után a legmagasabb ütemű volt az országban. Amit nem sikerült ebben a periódus­ban sem elérni az a foglalkozta­tás-növelés, a munkahelyterem­tés volt, ennek növekedési üte­mében a hetedik volta kilenc tar­tomány közül. Ausztriában a gazdasági fejlettség területi kü­lönbségei hasonlóak a magyaror­szágihoz. Burgenland 1 főre jutó GDP-je 63 százaléka az országos­nak, ugyanez Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 59 százalék. Arra, hogy Burgenlandban is vannak tennivalók példa a szel­lemi infrastruktúra állapota. E határrégióban pl. alig van tudo­mányos kutatás (pedig ennek bő­vítése nálunk is nagyon fontos lenne), Ausztria ilyen célra fel­használt költségeinek csak 0,3 százalékát költik el Burgenlan­don. Közismert, hogy a tudomá­nyos kutatás, és a kutatásfejlesz­tés az egész világon nagy hatás­sal van a gazdasági fejlettség nö­velésére. Szabolcs-Szatmár-Be­reg mind a tudományos kutatás­ban, mind a felsőfokú képzésben Burgenland előtt jár, de ennek bővítését, minőségi fejlesztését a jövőben is a legfontosabb felada­tok közé kell sorolni. Követni a példát Számos külföldi példa igazolja, hogy a gazdaságfejlesztés motor­ja ma már nem a mezőgazdaság és nem is az ipar, hanem a szol­gáltatás. Burgenland példája is azt bizonyítja, hogy a felzárkó­zásnak egyik és csaknem a leg­jobb ajánlott módszere a szolgál­tatásfejlesztés lehet. Mindezek után nem meglepő, hogy a köz­szolgáltatás hozzájárulása a GDP-hez Burgenlandban a leg­magasabb a tartományok között. Feltétlenül meg kell említeni a tartomány növekvő idegenfor­galmát (különösen a Fertő-tó környékét és a borvidékeket), valamint a közlekedést, a táv­közlést és az ingatlanügyleteket, gazdasági szolgáltatást. A Fertő­tó vidéke mint természetvédelmi terület, nemcsak Burgenland, hanem Ausztria egyik legfrek­ventáltabb idegenforgalmi von­záskörzete. A hétvégi házak, az üdülők száma e körzetben 20 év alatt háromszorosára növeke­dett. Van mit tanulni a burgen­landiaktól a szennyvíztisztítást és kezelést illetően is (ami ma és a jövőben Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyének egyik legnagyobb kihívása), mert a kisebb iparoso- dottság ellenére Bécs után Bur­genlandban legmagasabb az egy főre jutó tisztított szennyvíz. Dr. Hajnal Béla KSH-igazgató, egyetemi docens Talán legközelebb Páll Géza_______ _ Az asszisztensnő úgy tekint a középkorú férfira, mint a vá­rószoba tartozékára. Bólint egyet, de nem hívja be, ismeri már, mindig utolsóként haj­landó bemenni a vizsgálatra. Nem is vizsgálat ez, inkább néhány gyógyszer felíratása, bár az orvos abban sem biz­tos, egyáltalán beszedi-e az al­koholista betege a felírt gyógyszereket vagy eldobja, netán odaadja valakinek. Most az érkező a szokottnál is zavartabb, ziláltabb. Az or­vos azonnal észreveszi az álla­pot gyengülését, gondosan megvizsgálja. Mondaná, nem ezért jött, nincs semmi baja, másról van szó, de még nem mer előhozakodni vele. Az or­vos befejezi a rutinvizsgálatot és írni is kezdi a szokásos re­ceptet. A férfi ekkor szólal meg, azt mondja, a felesége kint várja az utcán. — Tetszik tudni, doktor úr, baj van a feleségemmel — kezdi, de nehezére esik a folytatás. Hogyan is ecsetel­hetné néhány percben a sok­szor megélt drámát, amelynek a lényege, a felesége már már beleőrült az ő italozásába, háromszor költözött el és jött vissza. De egy idő óta valami nagyobb baj történt. Lassan a felesége is rászokott az ital­ra. Most már együtt róják az utcákat, kutatnak a kuka­edényekben és isznak. Nem­csak otthon, az utcasarkon is. Ennek már lassan egy éve. Az asszony egyre csak fogy, nem bírja nézni, hogy napról napra megy össze. Most rábeszélte, menjen el az elvonókúrára. Hát ezért jött ő most, de a felesége szégyell bejönni. Úgy gondolják, ha az asszony­nak sikerülne kigyógyulni a betegségből, talán ő is meg­próbálkozna a gyógykezelés­sel. Az orvos nem először hall ilyen és hasonló tragédiákról, de azt soha nem tudja meg­szokni. Az alkoholista a legbo­nyolultabb beteg, akinek nem­csak a teste, a lelke, a szemé­lyisége is beteg. Hogyan lehet meggyőzni valakit arról, az el­vonókúra hatásos, de ehhez az egyén akarata, teljes személyi­sége is kell. De van-e elég tar­talék az emberben? Ezt soha nem lehet tudni. Közben a fér­fi kiballag, hogy behívja a fe­leségét, aki az előbb még az utcai kirakatokat nézegette. De nem találja, csak idegen arcok merednek rá. Már annyi kedve, ereje sincs, hogy visszamenjen és azt mondja az orvosnak, bocsánat, talán majd legközelebb. Lángvágás A Regionális Munkarőfejlesztő és Képző Köz­pont a Tiszavasvári Szakmunkásképző Intézettel közösen szer­vezett tanfolyamán a hegesztés egyik munkaműveletét, a láng­vágást gyakorolja a tiszaeszlári Hirs István Elek Emil felvétele f >'I ) l'li Xmki Megyei milliárdok Marik Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents