Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-05 / 30. szám
1999. február 5., péntek Kelet# HÁTTÉR 3. oldal IVIa ül össze a megyei közgyűlés, hogy megalkossa az 1999. évi költségvetésről szóló rendeletét. Minden esztendő egyik kiemelkedő feladata ez, hiszen — elsősorban a testület hatáskörében lévő — pénzek elosztása csaknem minden településünk életét befolyásolja. A legnagyobb kérdés természetesen az, hogy elég-e, és ha igen, mire, az a valamivel több, mint tizenhatmilliárd forint, amelynek sorsáról dönthetnek ma a képviselők. Már a korábbi tárgyalások alapján kimondható: nem sok olyan intézmény, település lesz, amely maradéktalanul örül majd a kialakuló összegeknek, arányoknak. A költség- vetés tervezete ugyanis régen készül — már december elején elfogadta a közgyűlés azokat a számítási anyagokat, amelyek megalapozzák a mostani dokumentumot. Legkevesebb negyedmilliárdos az az öszeg, amely még kellett volna, hogy a legszükségesebbekre jusson. Majdhogynem gúzsba köti a testületet a sokféle országos szabályozás, amit különösen a béremeléseknél érezhetnek majd az érintettek. A pedagógustársadalom már tudja, számára az átlagnál többet határoztak meg az országos költségvetésben — ennek ellenére béreik még mindig alacsonyak. Ugyanakkor a pénzelosztás természetéből adódik: ha egy csoport átlag felett kap, akkor lesznek olyanok is, akik az átlag alatt, vagy éppen annyi jut, mint tavaly. Kaphatnak többet úgy is, hogy kevesebben látják el egy munkahelyen a feladatot, viszont ezzel elbocsátások járnak. Különösen nehézzé teszi a helyzetet, hogy az intézmények, települések java része már régen kimerítette tartalékait, egyik napról a másikra élnek. Mégis kell jusson fejlesztésekre —jut is —, például kórházi, iskolai, színházi rekonstrukcióra. A mai közgyűlés tétje az, hogy megtalálja-e a legjobb lehetőségeket. Még szerencse! Legalább melegben vagy Dezső... Ferter János rajza □ Komorói gazdáknak Az idei agrártámogatásokról tart ma délután öt órától tájékoztatót Komorón, az általános iskolában Demeter László falugazdász. Szombaton ugyancsak ő Dögén, a polgármesteri hivatalban, míg hétfőn Fényeslitkén, a Faluházban tart előadást e témában. Mindkét helyen 17 órai kezdéssel. □ Gazdaesték Máriapócson a mezőgazda- sági termeléssel foglalkozóknak tart az agrár- támogatásról tájékoztatót Dzsunyák Pál falugazdász február 8-án délután öt órától a művelődési házban. □ Eszperantó A TIT eszperantó alapfokú írásbeli nyelvvizsgáján valamennyi hallgató sikerrel vette az akadályt. A 22 tagú csoport javarészt a mezőgazdasági főiskola végzős gépészeiből áll. A TIT április végén, május elején újabb kurzust indít e könnyen elsajátítható nyelvből. VITA Megyék helyett régiók? Példa es vágyálom: Burgenland Az utóbbi hetekben újból fellángolt a vita a megyék és a régiók jövőjéről, a regionális fejlődésről és az európai uniós támogatásokról. Ezekben a vitákban megyénkben gyakran elhangzik Burgenland neve is, ami az eltérő adottságok ellenére akár mintául is szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg gazdasági és társadalmi fejlesztésére. Eléggé közismert, hogy Ausztria kilenc szövetségi tartományból áll, melyek többsége évszázadok óta szerves része az országnak, de Salzburg csak 1816-ban, Burgenland pedig 1921-ben vált a szövetségi állam részévé. Ez utóbbi akkor, amikor az első világháborút lezáró békeszerződések értelmében Magyarországtól elcsatolták. Az észak-déli irányban, keskeny sávban 200 km-en elnyúló határmenti övezet három országgal (Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) és két tartománnyal (Stájerország és Alsó- Ausztria) határos. Területe 3965 négyzetkilométer, éppen kétharmada a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek. Az Európai Unióban két régió is van, melynek területe négyezer négyzetkilométer körüli. Az egyik a hollandiai No- ord-Holland, a másik a görögországi Voreiro-Aigaio régió. Hasonló adottságok Gondosan megművelt földek, nagyarányú ingázás — e szavakkal lehetne legtömörebben megfogalmazni Burgenland legfontosabb jellemzőit. Tegyük hozzá ezek a jelzők Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére vonatkoztatva sem hangzanak idegenszerűen. Az évtized elején a gazdaságüag aktív népesség 11 százalék dolgozott a mezőgazdaságban, 35 százaléka az iparban és 54 százaléka a szolgáltatásban, ugyanez megyénkben a legutóbbi népszámláláskor: 22, 34 és 44 százalék volt, de a jelenlegi adatok Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozóan nagyon hasonlóak az évtized eleji burgenlandi foglalkozási összetételhez. A tartományon belüli gazdasági fejlettségbeli különbségek ugyanúgy tetten érhetők, mint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Ott Észak-Burgenland Bécs közelsége miatt a legfejlettebb és Dél- Burgenland a legkevésbé fejlett. Itt a nyíregyházi, a tiszavasvári és a kisvárdai statisztikai kistérség van jelentős előnyben a szatmári, beregi és dél-nyírségi kistérségekkel szemben. Burgenland hosszú évtizedeken át — csakúgy mint megyénk — népességkibocsátó volt. Onnan 1870 és 1980 között mintegy 182 ezer lakos vándorolt el, nálunk számuk meghaladja a 300 ezret. A népesség ott ebben az évtizedben stagnál — miként nálunk is — és száma 272 ezer fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél éppen 300 ezerrel több. A túlnyomó többségben német nyelvű tartományban néhány ezer magyar és horvát nemzetiségű is él, ennél jóval kisebb számban találhatók románok, törökök, csehek, szlovákok és lengyelek. A népesség 82 százaléka római katolikus, de a protestánsok aránya Ausztriában Burgen- landban a legnagyobb, 14 százalék. Burgenland legnagyobb gondja (micsoda hasonlóság!) a foglalkoztatás. A foglalkoztatottak 64 százaléka ingázásra kényszerül. Az ingázók fele a tartományon belül, de lakóhelyén kívül más településre jár dolgozni, míg másik felüket Bécs, Alsó- Ausztria és Stájerország munkahelyei foglalkoztatják. Legtöbben (mintegy 23 ezer fő) Bécsbe járnak, minden ötödik burgenlandi foglalkoztatottat az osztrák fővárosban alkalmaznak. Területi különbségek Burgenlandban a munkanélküliség (kb. 5 százalék) nagyobb mint az ausztriai átlag. Az építőiparban dolgozók magas száma miatt jellemző a szezonális munkanélküliség, ami a téli hónapokban válik jelentőssé. A nyugati (főleg a skandináv) országokban elterjedt a nők részmunkaidős foglalkoztatása, ami Burgenlandon is tipikus, ahol a nők 21 százaléka a napnak csak egy részét, általában felét dolgozza le. A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya (11 százalék) kétszer magasabb, mint az ausztriai átlag és az építőipar is nagyobb mértékben járul a GDP-hez mint más tartományokban. Burgenland gazdasági növekedése 1987 óta megegyezik az országos átlaggal. A gazdasági növekedés pl. 1987 és 1991 között Salzburg tartomány után a legmagasabb ütemű volt az országban. Amit nem sikerült ebben a periódusban sem elérni az a foglalkoztatás-növelés, a munkahelyteremtés volt, ennek növekedési ütemében a hetedik volta kilenc tartomány közül. Ausztriában a gazdasági fejlettség területi különbségei hasonlóak a magyarországihoz. Burgenland 1 főre jutó GDP-je 63 százaléka az országosnak, ugyanez Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 59 százalék. Arra, hogy Burgenlandban is vannak tennivalók példa a szellemi infrastruktúra állapota. E határrégióban pl. alig van tudományos kutatás (pedig ennek bővítése nálunk is nagyon fontos lenne), Ausztria ilyen célra felhasznált költségeinek csak 0,3 százalékát költik el Burgenlandon. Közismert, hogy a tudományos kutatás, és a kutatásfejlesztés az egész világon nagy hatással van a gazdasági fejlettség növelésére. Szabolcs-Szatmár-Bereg mind a tudományos kutatásban, mind a felsőfokú képzésben Burgenland előtt jár, de ennek bővítését, minőségi fejlesztését a jövőben is a legfontosabb feladatok közé kell sorolni. Követni a példát Számos külföldi példa igazolja, hogy a gazdaságfejlesztés motorja ma már nem a mezőgazdaság és nem is az ipar, hanem a szolgáltatás. Burgenland példája is azt bizonyítja, hogy a felzárkózásnak egyik és csaknem a legjobb ajánlott módszere a szolgáltatásfejlesztés lehet. Mindezek után nem meglepő, hogy a közszolgáltatás hozzájárulása a GDP-hez Burgenlandban a legmagasabb a tartományok között. Feltétlenül meg kell említeni a tartomány növekvő idegenforgalmát (különösen a Fertő-tó környékét és a borvidékeket), valamint a közlekedést, a távközlést és az ingatlanügyleteket, gazdasági szolgáltatást. A Fertőtó vidéke mint természetvédelmi terület, nemcsak Burgenland, hanem Ausztria egyik legfrekventáltabb idegenforgalmi vonzáskörzete. A hétvégi házak, az üdülők száma e körzetben 20 év alatt háromszorosára növekedett. Van mit tanulni a burgenlandiaktól a szennyvíztisztítást és kezelést illetően is (ami ma és a jövőben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének egyik legnagyobb kihívása), mert a kisebb iparoso- dottság ellenére Bécs után Burgenlandban legmagasabb az egy főre jutó tisztított szennyvíz. Dr. Hajnal Béla KSH-igazgató, egyetemi docens Talán legközelebb Páll Géza_______ _ Az asszisztensnő úgy tekint a középkorú férfira, mint a várószoba tartozékára. Bólint egyet, de nem hívja be, ismeri már, mindig utolsóként hajlandó bemenni a vizsgálatra. Nem is vizsgálat ez, inkább néhány gyógyszer felíratása, bár az orvos abban sem biztos, egyáltalán beszedi-e az alkoholista betege a felírt gyógyszereket vagy eldobja, netán odaadja valakinek. Most az érkező a szokottnál is zavartabb, ziláltabb. Az orvos azonnal észreveszi az állapot gyengülését, gondosan megvizsgálja. Mondaná, nem ezért jött, nincs semmi baja, másról van szó, de még nem mer előhozakodni vele. Az orvos befejezi a rutinvizsgálatot és írni is kezdi a szokásos receptet. A férfi ekkor szólal meg, azt mondja, a felesége kint várja az utcán. — Tetszik tudni, doktor úr, baj van a feleségemmel — kezdi, de nehezére esik a folytatás. Hogyan is ecsetelhetné néhány percben a sokszor megélt drámát, amelynek a lényege, a felesége már már beleőrült az ő italozásába, háromszor költözött el és jött vissza. De egy idő óta valami nagyobb baj történt. Lassan a felesége is rászokott az italra. Most már együtt róják az utcákat, kutatnak a kukaedényekben és isznak. Nemcsak otthon, az utcasarkon is. Ennek már lassan egy éve. Az asszony egyre csak fogy, nem bírja nézni, hogy napról napra megy össze. Most rábeszélte, menjen el az elvonókúrára. Hát ezért jött ő most, de a felesége szégyell bejönni. Úgy gondolják, ha az asszonynak sikerülne kigyógyulni a betegségből, talán ő is megpróbálkozna a gyógykezeléssel. Az orvos nem először hall ilyen és hasonló tragédiákról, de azt soha nem tudja megszokni. Az alkoholista a legbonyolultabb beteg, akinek nemcsak a teste, a lelke, a személyisége is beteg. Hogyan lehet meggyőzni valakit arról, az elvonókúra hatásos, de ehhez az egyén akarata, teljes személyisége is kell. De van-e elég tartalék az emberben? Ezt soha nem lehet tudni. Közben a férfi kiballag, hogy behívja a feleségét, aki az előbb még az utcai kirakatokat nézegette. De nem találja, csak idegen arcok merednek rá. Már annyi kedve, ereje sincs, hogy visszamenjen és azt mondja az orvosnak, bocsánat, talán majd legközelebb. Lángvágás A Regionális Munkarőfejlesztő és Képző Központ a Tiszavasvári Szakmunkásképző Intézettel közösen szervezett tanfolyamán a hegesztés egyik munkaműveletét, a lángvágást gyakorolja a tiszaeszlári Hirs István Elek Emil felvétele f >'I ) l'li Xmki Megyei milliárdok Marik Sándor
