Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-27 / 49. szám

1999. február 27., szombat Seiet# HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Meglepő alamizsna Angyal Sándor r Égbekiáltó igazságtalanság! — írja rétközi olvasónk G.-ből. „Most van a gyermekvédel­mi támogatás kérésének az ideje, amihez igazolni kell a jövedelmet. Aki munkahelyről kap ilyen papírt, annak már szinte 100 fo­rintjövedelemmel is elutasítják a kérelmét. Az viszont, akinek sok-sok földje van, vagy vállalkozó, úgy tudja variálni a számokat, hogy szegénynek tűnjön és neki megadják a támogatást." Az elkeseredett hangú levélíró persze to­vább szövi fájdalmát, mondván, ezek után ne mondja senki, hogy így méltányosság, meg úgy. Az ő falujukban a polgármesteri hivatallal szemben lakik egy család: gyönyö­rű új házban élnek, a berendezés a legú­jabb divat szerinti, márkás kocsi parkol az udvaron és — tessék megfogódzni — ők megkapják a többi ilyen jómódú családdal együtt a gyermekvédelmi támogatást. „Szavát nem emeli fel senki értünk, mert ki vagyunk szolgáltatva a Hivatalnak ebben a papírközpontú világban." Aztán a levélíró végső konklúziója: most is az igazságosan élők járnak rosszul, ők kapják a kevesebbet. Meglehet, ez már a többszázadik kiáltás, hiszen szövevényes világunkban, ahol az érdekek erősítik a kapcsolatokat, bizony nem ritka a hasonló eset. Ráadásul a sze­mélyes összefonódás révén előnyhöz jutók rá is dupláznak: vélhetően a létminimumot súroló jövedelmük mögé rejtett vagyonuk nagyon is adózatlan. Tehát: miközben be­csapják az államot, jogtalanul markolnak bele a rászorulóknak szánt alamizsnába is. Erre mondja a levélíró G.-ből, hogy gyanú­san elnézi mindezt a Hivatal, mert csupán látszat az egész igazolósdi. Az ember gyarló és rögvest hajlandó feltételezni, hogy az odaítélő hivatali ember lojalitása nem ma­rad viszonzatlan „gazdagék" részéről. Töprengésre késztet ez még akkor is, ha óva intenénk az általánosítástól. Focirajt Indul a bajnokság Ferter János karikatúrája HÍREK □ Szabadegyetem Liszt Ferenc magyar­ságáról tart előadást Tárcái Zoltán ny. főisko­lai tanár március 1 -jén 17 órától a Római Ka­tolikus Plébánia dísztermében a TIT Besse­nyei György Szabadegyetem értelmiségi klubja programjában. □ Falugyűlés Gávavencsellő önkormány­zata falugyűlésre várja a település lakossá­gát március 1 -jén 18 órára a Rakovszky Sá­muel Általános Iskola aulájába. Téma: az ön- kormányzat múlt évi munkája és az idei ter­vei. Q Mégis társaskör A rakamazi általános iskolában a rendkívüli időjárás miatt 13-án elmaradt farsangi bált ugyanott, február 27- én rendezi meg a helyi művelődési házban működő társaskör. □ Lelkisegély A Vöröskereszt telefonos lelkisegély-szolgálat február 27-28-én, szombaton és vasárnap ingyenesen hívható 18-tól 23 óráig a 06/80-505-555 számon. „Go east!" Menjünk keletre! Az amerikai nagykövetnek személyesen is fontos régiónk fejlesztése Marik SAndor Budapest (KM) — Az utolsó percekben kellett nagyobb termet választani az Ameri­kai Kereskedelmi Kamara (AmCham) minapi üzleti ebédjének a rendkívüli ér­deklődés miatt. A kíváncsiság a három Északke­let-magyarországi megyének — köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg- nek és Nyíregyháza városnak — szólt. A fő „patrónus” Peter Tu­fa, az Egyesült Államok magyar- országi nagykövete volt, aki már-már elkötelezetten áll ki ré­giónk fejlesztése mellett. Most is azt ajánlotta a kamarai tagok­nak: Go east! (Menjünk keletre!). Majd hozzátette: vagy versenytár­saink fognak először lépni. Üzleti alapon Megkérdeztem John. J. Fogara- sit, a nagykövetség kereskedelmi tanácsosát: mikortól számítható Menjünk keletre, vagy verseny­társaink fog­nak először lépni Peter Tufo nagykövet A kisvárdai ízzó az elsők között volt megyénkben, amelyre rátalált az amerikai tőke Elek Emil archív felvétele az első számú amerikai diploma­ta keleti országrész iránti meg­különböztetett érdeklődése. — Amikor ideérkezett, még nem mutatta jelét, de néhány hó­nap után, mire az ország régiói­ban bemutatkozó látogatásai vé­gére ért, már kialakult az a meg­győződése, hogy neki személye­sen is fontos a keleti országrész üzleti alapon történő fejlesztése — válaszolta. — Azóta már kor­mányzati támogatás birtokában folytatja egyedi kezdeményezé­sét. Kábeltévé és informatika Nyíregyháza város asztalánál foglalt helyet az üzleti ebéden Hegedűs Péter, a Asea Brown Bo- veri Kft. (ABB) elnök-vezérigaz­gatója, ami nem volt véletlen. — A Brown Boveri multinaci­onális svájci vállalkozás, amely­nek magyar cége egyszer már ér­dekelt volt Nyíregyházán, ami­kor az Erőmű új turbináit építet­te — mondta a Kelet-Magyaror- szág kérdésére. — Most újabb te­rületen kívánja bővíteni ma­gyarországi tevékenységét az ABB: egy elektronikai alkatrész- gyártó üzemet építünk majd, ami zöldmezős beruházás is le­het. 15-20 millió dolláros beruhá­zásról van szó 150-200 finomme­chanikához értő munkásra len­ne szükségünk a felfutás után. Most keressük a helyet és haj­landóak lennénk Kelet-Magyar- országon építkezni. A döntés­előkészítésben három fő szem­pontunk van: hol találunk már bizonyos előképzettséggel, szak­mai kultúrával rendelkező mun­kaerőt, müyen költségekkel tud­juk kiépíteni a szükséges infra­struktúrát, és milyen állami, ön- kormányzati kedvezményeket kaphatunk. Gyors munkát sze­retnénk, már az idén tető alá akarjuk hozni. Báti Ferenc, az AmCham in­Amerikai Kereskedelmi Kamara A külföldi befektetők legna­gyobb képviselő szervezete Magyarországon az Amerikai Kereskedelmi Kamara (Am­Cham), amely 480 tagot szám­lál 21 különböző országból. Az AmCham kamarai tevékeny­ségével, programjaival és spe­ciális üléseivel egyre aktí­vabb az újabb befektetések és az üzleti fejlődés területén. Charles Huebner elnök formatikai bizottságának vezető­je (munkáját tekintve az IBM-et képviseli): — Nagy érték Nyíregyháza és közvetve a megye számára a Sza- binet, sok olyan, szinte megszál­lott ember kellene, mint létreho­zója, Bódi Antal — teszi le vok- sát indulásként. — Mi az iránt érdeklődünk, miként lehetne lét­rehozni egy többpólusú együtt­működést. Ä Szabinetnek ugyan­is egy olyan partnerre van szük­sége, amelyik üzleti alapon tőkét tesz bele. Nagyok a közeli jövő lehetőségei: a kábeltévé és az in­formatika együttműködésre ítél­tetett, s ritka az olyan hely, ahol annyira remek alappal rendel­keznek, mint Nyíregyházán. Most a potenciális üzleti lehető­ségek kihasználásán a sor. Határozott elképzelések Charles Huebner, az. Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke így vélekedik: — Egyre kifinomultabb mód­szerek kellenek az egymásra ta­láláshoz. Ma azt mondani egy multinak, hogy „van jó infra­struktúrával ellátott iparterüle­tünk és sok munkanélkülink, jöjjön hozzánk”, már nem elég. Komplett ajánlati csomagok kel­lenek, üzleti terv szinten indo­kolva, hogy miért azt az ágazatot kívánja megtelepíteni az adott megye, város, község, milyen kedvezményeket, perspektívát tud nyújtani, mennyivel jobb az ajánlat, mint másoké — és így tovább. Érdemes ezekhez a témá­ban nemzetközi szinten tájéko­zott szakértők munkáját is igénybe venni, később megtérül a befektetés. Menü Kapris lazac articsókasalátá­val, fűszeres pirított zsemle­kockával • Bazsalikomos, pácolt csirkemell grillezve tá­volkeleti salátaágyon, polen- tával • Almásrétes fahéjmár­tással Hotel Marriott Nálunk a postás egyszer sem csönget Kállai János * ----­--------­Újabban rendszeres látoga­tója — mondhatnám: szoros ügyfele — vagyok a postának. A nagynak, az egyes számú­nak, mivelhogy ott vehetők át a nem kézbesített, ajánlott vagy tértivevényes küldemé­nyek. Hogy miért e szapora odajárkálás? Pofonegyszerű a magyarázat: amikor a zöld egyenruhás, piros jelzéses, hi­vatalos ember a lakásomon keres, sohasem vagyok ott­hon. Reggel korán el, nap köz­ben — mivelhogy dolgozom — távol, estefelé pedig, ami­korra hazaszállingózik a csa­lád, már ő nem jön, a „misz- ter pósztmen” (a Beatles után — szabadon). A személyi jövedelemadó bevallás mozgalmas időszaká­ban még az eddigieknél is gyakrabban találtam a levél- ládikámban értesítést: mikor, hová, merre menjek, ha kézbe akarom kapni a kópertát, melyben az elszámoláshoz szükséges igazolások lapul­nak. A minap azért történt vala­mi szokatlan ebben a már- már mechanikusan ismétlődő cselekvéssorban. Nejem, bele­zuhanván az influenza lázas, köhögős, ágyban fekvős mély­ségeibe, egy héten át nem hagyhatta el panelbarlangun­kat. Bent izzadt a takarók alatt, még a folyosóra sem merészkedett ki. Tehát: oda­haza tartózkodott, folyamato­san, mindig, minden órában. Fogadni tudta volna a nálunk kopogtató, hozzánk becsönge­tő alkalmazottat. Azonban, amint ezt a „szekrényünkbe” változatlan sűrűséggel bepottyantott érte­sítések tanúsították: a filmbé­li kollégájával ellentétben a postás a mi esetünkben egy­szer sem csöngetett, nemhogy kétszer. Se lentről, a kapute­lefonról nem adott jelzést, a negyedik emelet magasságáig pedig biz’ nem mászott. Miért tette volna, hiszen ő nem út­törő, még kevésbé „mint a mókus”. Jómagam azóta is caplatok a cuccaimért oda, ahová a pa­piros szólít: az egyesre a pén­zért, levélért, a hármasra a csomagokért. Miközben ban­dukolok, néha távoli csenge­tés szüremlik a fülembe. Mintha nekem szólna, hogy: Na, öreg, ne búsulj, egyszer majd személyesen is találkoz­hatsz velem, énvelem, aki nyomom a gombot. Mert azért létezem és szolgálta­tok... Napsugarak Hosszú idő után előbújtak a nap kellemesen melengető sugarai, amint ezt a nyíregyházi sétálóutcában ké­szült felvétel is tanúsítja Martyn Péter felvétele Tavaszi tárlat Kallóban Nagykálló (KM) — Az egyszer mégiscsak ránkviruló tavasz kö­zeledtét jelzi, hogy Nagykállóban március 1-jén átadják a közön­ségnek a város képzőművészei­nek Tavaszi tárlatát. A hétfőn, délután négy órakor — a művelődési központ kama­ratermében — megnyíló kiállítá­son a következő alkotók mutat­koznak be legfrissebb műveik­kel: Forró László, Horváthné Szé­kelyhídi Magda, Keresztúry Sán­dor, Kocsis Pál, Nagy Edit, Ta­kács Józsefné, Vass András, Wi- schán Elek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents