Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

1999. február 24., szerda 7. oldal HÍREK □ Transzcendentális meditáció Stressz menedzsment program keretében a maha- rishi transzcendentális meditációról hallhat­nak ismertetőt az érdeklődők február 25-én, este hat órától Nyírbátorban, a Talán Teát­rum próbatermében. □ Könyvtári múltidéző A Bessenyei Tár­saság február 25-i — délután öt órakor kez­dődő — összejövetelén Futaky László szer­kesztő, szakíró tart előadást megyénk könyv­tárairól, jeles könyvtárosairól. A nyíregyházi Kossuth gimnáziumban lezajló eseményen az előadó bemutatja Könyvtári múltidéző cí­mű kötetét is. □ Felnőttoktatás Országos konferencia kezdődik február 26-án, délelőtt 11 órakor Nyíregyháza-Sóstófürdőn, a megyei pedagó­giai intézet ottani telephelyén. A téma: A fel­nőttoktatás megújulása. Díjazott könyvesek Nyíregyháza (KM) — A tizenkettedik al­kalommal, évente megrendezett Bőd Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny me­gyei döntőjét a közelmúltban tartották meg Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban, amely ti­zenegyedszer adott otthont a nemes vetél­kedőnek. Az idei versenyen megyénk építészeti és természeti értékeit kutatták a versenyzők. A zsűri elnöke, Zsoldosné Cselényi Gyöngyi az alábbi három kategóriákban adott át ok­leveleket és könyvjutalmakat a helyezet­teknek. Az első korcsoport (12 évesek) versenyét Mészáros Mariann, a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium tanulója nyerte (felkészí­tő tanára: Sipos Mária)-, 2. Herczeg Zsuzsa, a vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskolából (felkészítő tanára: Hegedűs Péter- né); 3. Drótos Evelin, fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium diákja (felkészítő tanára: Sipos Mária). A 16 évesek döntőjében 1. Györfi Mihály, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium ta­nulója (felkészítő tanára: Kovácsné Bálint Mária); 2. Apáti Mónika, a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépis­kolából (felkészítő tanára: Tóth Eleonóra); 3. Szepesi Mónika, a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi Szakközépiskola diákja (felkészítő tanára: Csutkái Tamás­áé). Az első helyezettek képviselik majd me­gyénket az országos döntőn. Fény és árnyék H. Németh Katalin egyik nemrég készült grafikája: Fény és ár­nyék KM-reprodukció Nyelvoktatási tervek Budapest (MTI) —■ Az Oktatási Minisz­térium érvéi szerint a tárca 2000- ben ötnilliárd, 2001-ben tízmilliárd forinttá támogatná a nyelvoktatás fejlesztsét az általános és középisko­lákban. A minisztrium által kidolgozott átfogó fej­lesztési pogram többek között kötelező nyári nyevi táborokat foglalna magában. Az egyhet6 táborokban a gyerekek napi 6- 8 órában, ingyenesen tanulhatnának ide­gen nyelvit. A költségeket a tárca teljes egészében magára vállalná. A miniszté­rium szeréné elérni, hogy — főként a kö­zépiskolában — minden diáknak lehető­sége legyei tanulmányai során legalább egyszer idején nyelvet anyanyelvi környe­zetben tárulni. Ez évente mintegy 70-80 ezer diákotérintene. M. É. Z. szól a dublini úton A március tizenegyedikei lemezbemutató koncerten fellép Földes „Hobo” László Kállai János Nyíregyháza (KM) — A picit talán rejtvényszerű cím egy közelgő, megyeszékhelyünk zenei életében ismét nóvu­mot hozó eseményre kívánja ráirányítani a figyelmet. A hamarosan 11. születésnapját ünneplő M. É. Z. együttes megje­lentette régen beharangozott, A dublini úton című CD-jét. Több szempontból is mérföldkő ez a lemez a kitűnő zenekar életében: ugyanis ezzel az albummal a „banda” régi álmát valósította meg: sok-sok év után magyar nyelven szólalnak meg a skót és nagyobb rész ír dalok. Az álom megvalósításában oroszlánrésze volt Földes László­nak, a megyénkben és Nyíregy­házán is nagyon népszerű Hobonak. Róla köztudott: mint szövegszerző, monográfiaíró, műfordító is „jegyzett” a rock­szakmában. Nem áll tőle távol az ír-skót zenei világnak a hangula­ta sem; fordításain keresztül megismerkedhetünk e népek da­lokban megénekelt érzéseivel, örömeivel, bánataival. A M. É. Z. tehát — a Művésze­ti Hetek programsorozata kere­tében — Nyíregyházán ad kon­Antall István Budapest — Népfogyatkozás idején Körösi Zoltán csodá­latos csecsemőkkel népesíti be Magyarországot. Már a Kortárs, a Jelenkor, az Élet és Irodalom az Alföld és a 2000 hasábjain feltűnhetett, hogy a Fejezetek a csodálatos csecse­mők életéből című novelláskötet (?) szakít minden hagyo­mánnyal. Mert az ugyan min­dennapos a magyar és a világiro­dalomban, hogy egy novellafű­zért laza szálakkal összeköthet­nek a helyszínek, s a szereplők, de az már egészen meghökkentő, hogy közel ötven íráson keresz­tül, valami megmagyarázhatat­lan nyugtalanságot keltve cse­csemők tűnnek fel és el, vonul­nak, cselekszenek, megszólal­nak, vagy hallgatnak, néznek vagy elfordulnak, de jelen van­nak akkor is, ha csak egy felhő­forma, egy barlang cseppkövei, vagy éppen születésük vagy fo­gantatásuk rendhagyó körülmé­nyei emlékeztetnek rájuk. Éppen itt, e szabálytalanságok környékén érintett különösen Nyíregyháza városa. Mert a kö­tet élén, az első helyszín éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye- székhelye, annak is a piaca. Ha nem lenne furcsa ilyet írnom egy posztmodern szerzőről — Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Sokszínű és változatos tárlatok szem­lélői lehetnek ebben az év­ben a képzőművészet bará­tai Nyíregyházán a Városi Galériában. A textüből készült művektől a kisplasztikáig sokféle művészeti ág bemutatását tervezik — tud­tuk meg Hámoriné Pristyák Irén­től, a galéria vezetőjétől. Az intézmény arra törekszik, hogy lehetőleg minden hónapban újabb kiállítással örvendeztesse meg a látogatókat. Máris sok né­zője volt az esztendő első tárlatá­nak, amelyen számítógépes grafi­A M. É. Z. együttes certet március 11-én, este hét órától a VMK-ban. A lemezbemutató hangver­seny műsorában a sajátos, M. É. Z.-feldolgozású ír nóták csendül­nek fel, melyekben ismeretlen szerzők mindennapi életükről, sorsukról mesélnek. Megszólal A kötet borítója KM-reprodukció ahol tudvalévő módon a szöveg­nél nincs fontosabb —, azt mon­danám, megrendítően szép, köl­tői történet elevenedik meg e kö­tet nyitányaként a nyíregyházi piactéren. Csakhogy a sehová be nem sorolható, ötödik, hatodik kötete tájékán tétovázó szerzőről annyit egy sor elolvastán is meg­tudhatunk, hogy valami sajátos távolságtartással, szinte kívülről látszólagos tárgyilagossággal ír­ja krónikáját. Azonközben pedig ezek a jó néhány esztendőn ke­resztül gyarapodó ötletek törté­netté érnek. Történetté? Igen, itt az ügyesen elrejtett fricska az esztéták, a kritikusok és az iro­dalomtörténészek számára. kákkal találkozhatunk. Ezt az anyagot március 7-ig lehet megte­kinteni. Az idén huszádik alka­lommal rendezik meg a rangos Miskolci Országos Grafikai Bien- nálét. Az elmúlt években a nyír­egyházi galéria két alkalommal mutatott be egy-egy válogatást a borsodi anyagból. Most egy több évre tervezett kiállítássorozat elindításában állapodott meg a miskolci és a nyíregyházi intéz­mény. A sorozat címe: A miskol­ci Országos Biennálé nagydíjasai. A rendezők négy rangos művész, Feledy Gyula, Kondor Béla, Len- key Zoltán és Rékassy Csaba alko­tásaiból válogattak. Ezt az anya­got március 9-től tekinthetik meg az érdeklődők. Áprilisban két fotóművész, Paddy, a vasúti munkás, hallunk a bányászik kemény munkájáról csakúgy, mint a Vándorok, vadorzók, csavargók kalandjai­ról. És persze, nem maradhat­nak ki a lányok — a szerelmek — sem! Róluk dalolnak a Rosie McGann-ban, a Te leszel a pá­Nemcsak a finom iróniába cso­magolt törékeny transzcenden­cia születik újjá e művekben (a csecsemőkkel együtt), hanem va­lami elpusztíthatatlan reneszán­szát éli a cselekvés, a leírható esemény, a szituáció, egyszóval a dramaturgiai elemeivel jól megközelíthető történet. Hogy mindez ellentmond a soha ponto­san nem körvonalazott modemi- tásnak, s a stilárisan nehezen megfogalmazható posztmodern­nek. Kit érdekel? A faital írót legkevésbé. Körösi Zoltánt persze viszony­lag vékony szálak fűzik Ma­gyarország keleti feléhez. Egy szépemlékezetű Tiszadobi nyara­lás, focizások, fürdés, kocsmák, néhány céltudatos szakmai in­díttatású utazás talán kevés len­ne egy ilyen hiteles nyíregyházi hangulat leírásához. Gondolhat­nánk, hogy a mindenütt fölbuk- kanó kisdedek a Fejezetek a cso­dálatos csecsemők életéből (Kijá­rat kiadó, Budapest) című kötet­ben a szerző elsőszülött fiának fogantatásával s világrajöttével egy időben születtek, csakhogy túlságosan is iskolás lenne ez a magyarázat egy inkább iskolate­remtő, mint a tanulóidőt idéző furcsa regényes novelláskötet esetében. Inkább arról lehet szó, hogy — ahogyan a magyar iro­dalomban otthonos ez az ifjú em­ber — éppen annyira otthon van egész Magyarországon is. Bállá András és Soltész István mutatkozik be, májusban pedig a Mátészalkán alkotó Sirpa Ihanus és Bíró Lajos szobrász- művészek munkáit állítják ki. Nem marad el a Sóstói Nem­zetközi Éremművészeti és Kis­plasztikái Alkotótelep sem, amelynek zárókiállítását június 10-én nyitják meg, és a nyár vé­géig tart. Szeptemberben Szá- voszt Katalin keramikusművész, majd októberben a szombathelyi textilbiennálé anyagát csodál­hatjuk meg. Az év vége felé sza­bolcsi alkotók a legfrissebb alko­tásaikkal lépnek a közönség elé. Az év végén pedig Szönyi István festőművésznek a Nemzeti Galé­riában található gyűjteményéből kerül elénk egy gyönyörű anyag. KM-reprodukció rom-ban, a Volt egyszer egy ked- vesem-ben. A Wellington tánca és a Regatta pedig táncra buzdít. Na, majd meglátjuk, meghall­juk március 11-én, hogyan „fo­lyik” a M. É. Z. az örömökkel, szomorúságokkal „kikövezett” dublini útra! Grieg-darabok Budapest (MTI) — Edvard Grieg norvég zeneszerző negyven eddig ismeretlen, zongorára, illetve orgonára írt alkotását fedezte fel Joa­chim Dorfmüller pro­fesszor, a Német Grieg Tár­saság elnöke. Az ismeretlen Grieg-da­rabok kézirata nem máshol volt, mint a Bergenben lévő Norvég Grieg Társaság egyik széfjében tárolt, há­rom elfeledett füzetben. Edvard Grieg (1843-1907) legismertebb két műve zon­goraversenye és a Peer Gynt szvit. A most fellelt al­kotásokat Grieg 1858 és 1862 között szerezte Lipcsé­ben. A zenekutató Dorf- müller professzor szerint a megkerült művek új fényt vetnek Grieg munkásságá­ra: az ifjú zeneszerzőre még inkább hatott a barokk, mint a romantika, s a szer­zeményeken Johann Sebas­tian Bach és Georg Fried­rich Händel, valamint a fia­tal Felix Mendelssohn és Robert Schumann hatása érezhető. Chopin-koncert Budapest (MTI) — A Cho- pin-év tiszteletére, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola és a budapesti Lengyel intézet által szervezett zon­goraversenyen tizenegy, 17- 20 év között pianista-növen­dék méri össze tudását a hét végén, a Zeneakadémia kistermében. A magyaror­szági felsőfokú zeneintéze­tek részére kiírt verseny anyagát lengyel professzo­rok állították össze. A szombati, valamint a vasárnapi meghallgatáson nemzetközi zsűri értékeli a teljesítményeket. Munkájá­ban részt vesz Józef Stom- pel, a Karol Szymanowski katowicei zongoratanszék vezetője, Lantos István zon­goraművész, a budapesti Zeneakadémia professzora, Jandó Jenő Liszt- és Kos- suth-díjas zongoraművész, Carlos Galiarda zongora- művész, a spanyol Liszt — Kodály Társaság elnöke. A zsűri 4 díjat ítél oda. A csodálatos csecsemők A novelláskötet (?) szakít minden prózaírói hagyománnyal Sokszínű tárlatok a galériában Válogatást mutatnak be a miskolci biennálé anyagából Met** KULTÚRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents