Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-20 / 43. szám
1999. február 20., szombat Eeleí» háttér 3. oldal Optimista várakozás Angyal Sándor y\ligha vitatható, hogy nagy általánosságban javult az ország gazdasági helyzete, miként azt a legkülönfélébb helyekről, fórumokról naponta sugározzák a közszolgálati csatornák. Visszaigazolják ezt a külföldről érkező vélemények, amikor hazánk EU-csatlakozása szóba kerül. Egy friss közvéleménykutatás is erősíti ezt a képet, amelyhez azért nem árt egy-két kiegészítő szó. Megállt a lakosság hangulatának romlása — tudatja ez a közvélemény-kutatás, amely másik oldalról a bizalmi index erősödésére utal. Ez eddig rendben is van, hiszen a fent említett helyzetből egyenesen következik. Ugyanakkor, mintha egy kicsit a kelleténél optimistábban ítélnének a véleményeket feldolgozók, hiszen — a GKI Rt. szerint — például a fővárosban és a városokban csak egy kissé lettek optimistábbak az emberek, a községekben élők hangulata viszont jelentősen javult. Mondja kollégám, bizonyára nem a mi országunk képezte a vizsgálat tárgyát, ő mintha fordítva érzékelné mindezt. A községek, főleg ezen az országrészen nem is olyan régen szenvedték el az árvíz- veszély minden kínját, baját, költségét, kiürült az önkormányzatok kasszája. Ugyanakkor a belvíz miatt betakarítatlanul maradtak óriási területek, nem haladtak a mélyszántással, ami ugyancsak kilátástalanná teszi az idei termelést. Továbbá milliárdos élelmi- szeripari készletek maradtak vevők nélkül, nőttek az elbocsátások. Mindezek tetejébe jött most az ítéletidő, amely megbénította a keleti országrész életét, vélhetően ez sem javított jelentősen az érintett területeken lakók hangulatán. Azt már csak mellesleg jegyezném meg, hogy a januári áremelések valahogy ezúttal sem kerülték ki az községek lakóit, nem éppen pozitív irányba formálván a hangulatukat. y\bban viszont maradéktalanul egyetérthetünk a hangulatszondázókkal, hogy legerőteljesebben valóban a mi régiónkban javultak a várakozások a tekintetben, hogy egyszer az itt élők a saját bőrükön is szeretnék már érezni majd a helyzet javulását, aminek természetes következménye lesz optimizmusunk további szilárdulása. Pocsék Halló, papa! Közlöm, hogy a matek házifeladatod pocsékra sikeredett Ferter János rajza HÍREK □ Országos konferencia A felnőttoktatás megújulása címmel rendeznek országos konferenciát február 26-án és 27-én Nyíregyházán, a Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbképző Központ sóstófürdői részlegében. A tanácskozás megnyitóját pénteken, 1 1 órakor tartják. □ A szellem iskolája A Lectorium Rosic- rucianum — az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Szellemi Iskolája február 22-én és 23-án, este hat órától előadásokat tart Nyíregyházán, a Vécsey u. 40. szám alatt. A rendezvényre a belépés díjtalan. □ Térítésmentes előkészítő A nyíregyházi Apáczai gyakorló általános iskola emelt szintű matematikai osztályába jelentkező (negyedik osztályos) tanulók részére matematikából és számítástechnikából térítés- mentes (játékos) foglalkozásokat tartanak (az elsőt: március l-jén, délután fél háromtól.). VITA Megyék helyett régiók? Ha az érdek úgy kívánja, kialakul Vas János közgazdász Napjainkban újabb, rendszerváltó súlyú döntések vannak készülőben. Gondoljunk csak az államháztartási reformra, a felsőoktatási integrációra, a közszolgálatban dolgozókkal kapcsolatos követelményekre és nem utolsósorban a régiókra. Hogyan is néz ki ma a Régiók Európája? Vannak a föderális vagy szövetségi államok (Németország, Belgium, Ausztria), ahol az egyes tartományok sokkal hosszabb történelmi múltra tekintenek vissza, mint maga a központi állam. Állam az államban? Többek között önálló parlamenttel rendelkeznek, gyakorlatilag „államok az államban”. Van közöttük olyan, mint például Bajorország, amelynek területe Magyarországénak háromnegyede, lakossága több mint hazánké. A regionalizált államok közé Olaszország és Spanyolország tartozik. Náluk is autonóm jogosítványokkal rendelkeznek a történelmileg kialakult régiók, de nem olyan széles körűvel, mint az előző országcsoportban lévők. Az országok harmadik körében mesterségesen, decentralizációval hoztak létre régiókat (Franciaország, Finnország, Hollandia, Svédország) az utóbbi egy-két évtizedben, bizonyos közügyek regionális szintű megoldására. Végül a negyedik csoportba az unitárius (egyszerű vagy egységes) államok tartoznak, mint például Nagy-Britannia, Írország, Görögország; ahol a helyi önkormányzatok és a központi állam között nincsenek funkciókkal ellátott régiók. Magyarország tehát, mint ugyancsak unitárius állam, régiók nélkül is beléphet az Európai Unióba. A honi régiók létrehozásának kényszerítő indokaként azt szokták felhozni, hogy másként nem részesülhetünk az unió ilyen célú forrásaiból. Tény, hogy az egyes tagállamok és azokon belüli területek kiegyenlített fejlődésének eszközeként hozták létre az úgynevezett Strukturális Alapot, majd a legszegényebb területek megsegítésére a Kohéziós Alapot. Az Alapokból azok az országok, régiók részesülhetnek, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. Magyarországon a legfejlettebbnek számító fővárosi régió sem éri el ezt a küszöböt, tehát az ország egész területe — regionalizálás- tól függetlenül — kedvezményezettnek számít. Kétoldalú együttműködés A támogatások elnyeréséhez a tagállamok nemzeti hatóságainak kell fejlesztési programjavaslatot, költségvetést összeállítani. Véleményem szerint nincs akadálya annak, hogy majdan a magyar kormány legyen ebben az EU partnere, és az így nyert forrásokból területfejlesztési jogszabály és intézmények alapján biztosítsa az országon belüli kiegyenlített fejlődést az uniós elvek szerint. A továbbiakban nézzük ezeket az elveket, amelyekre ugyancsak sűrűn szoktak hivatkozni az EU és a régiók kapcsán. Az egyik ilyen elv a decentralizáció, ami szerint az arra alkalmas döntéseket a központi hatáskörnél alacsonyabb szinteken hozzák. Nálunk ez gyakorlatilag a megyéket és a településeket jelenti. A több megyés régióknak ebből a szempontból akkor van értelme, ha számos olyan döntési szituációt találunk, amelyek a megye lehetőségeit meghaladják, a központi igazgatási szerveket viszont feleslegesen terhelik. Hogyan tudjuk ezt a kérdést a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékből álló tervezett észak-alföldi régióra értelmezni? Mindhárom megyét három dolog köti össze: a Tisza, mint természetes vízi út és két mesterséges út, a 4-es számú főút és a Budapest-Záhony vasútvonal. Az olvasó fantáziájára bízom, el tud-e képzelni ez utóbbiak vonatkozásában olyan fejlesztést, a három megyén átívelő, mintegy 250 km-es távon, ami ne kormányzati hatáskört és forrás- biztosítást igényelne? - A szomszéd megyék közötti kétoldalú együttműködésnek sokkal több a realitása, ez viszont a mai intézményrendszerben is megvalósítható. Több jó példa van erre, említhetem a szakolyi hulladéklerakót, vagy a szabolcsi település gesztorságában megvalósult bodrogközi gázberuházást. Ebből a szempontból is megyénk tehát maradhat önálló régió. Hasonló a helyzet a kooperációval is. Ha van gazdasági érdek, ami motiválja, akkor kialakul, működik régiókeretek nélkül is. Az identitástudatra, tehát, hogy a régió polgára vagyok és azzal azonosulok; továbbá a régió kulturális egységére kár is szót vesztegetni. Ezek az érzések természetesen töltenek el egy bajort, egy toscanai olaszt, kitörölhetetlenül belém ivódnak, mint szabolcsiba, de hogy képzeljük mindezeket régióhatárok által motiváltán, Szolnoktól Záhonyig egységesen kialakulni? Centrum plusz hat? Az úgynevezett szubszidiaritás elve azt fejezi ki, hogy a döntéseket az abban érintettekhez közelálló, alacsony szinten kell hozni. A megyei területfejlesztési tanácsok működése megfelel ennek az elvnek, ezt a testületet kell szélesebb körű jogosítványokkal és még több forrással ellátni, elősegíteni a szomszéd megyékkel és adott esetben határon túli területekkel való együttműködésük bővülését. Egyébként is a jövő — a hagyományos történelmi nemzeti régiók mellett — az államhatárokat átlépő kisebb eurorégióké, amelyekben esetenként szétszakított történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok egyesülhetnek újra. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye, mint önálló régió alapja és katalizátora lehet egy ilyen, Ukrajna és Románia felé átnyúló, mintegy 15-16 ezer négyzetkilométer területű majdani eurorégiónak. Végső soron úgy gondolom, az Európai Unióban létező sokszínű régiók mellett — ahol megfér egymással a négyezer négyzetkilométernél is kisebb Burgenland és a nálánál majd 18-szor nagyobb Bajorország — meglehetősen sematikus, fantáziátlan elképzelés Magyarország centrum plusz hatszor három megyés re- gionalizálására való törekvés. A Tisza természetes határként húzódik két megye között. Mesterségesen áthágni talán csak ilyen göröngyökön lehet Balázs Attila felvétele Lovas szán a forgalomban Cserbakőy Levente M iközben a kásás havat tapostam és az alatta lévő jégbordákat kerülgettem, a mindennapi tárgyaink szabályszerű lázadásán morfondíroztam. Az egyik megkezdi és a többi utána zúdul, mint a lavina. A mostani a garázsajtó tolózárjával kezdődött, ami reggel ott árválkodott a garázs betonján. Ez a rejtély foglalkoztatott, amikor az oldalbejárat kilincsét lenyomtam. Az ezt követő reccsenés jelezte, hogy eltört a vállrugó, ami a zárnyelvet rögzíti, hogy az ajtót nyitni, zárni lehessen. Elmormoltam magamban néhány, a műszaki technikát érintő megjegyzést, majd befordultam a konyhába kávét főzni. Összeállítottam a készletet, rátettem a gáztűzhelyre, alágyújtottam és vártam a nedűt. Az hamarosan halkan csorogni kezdett, majd dörrent egyet és éles sipítással gőz tört elő a biztonsági szelepből, mintegy jelezve, hogy ebből nem lesz kávézás. De én már felkészültem az ilyen gigszerre és most a villanyfőzőt helyeztem működésbe. Gondoltam, hogy amíg melegszik, van időm az előzőnek a nyomait így-úgy eltüntetni és ezzel elvenni a feleségem kritikai hangjának az éléből. A főző egy darabig melegedett, azután hűlni kezdett. Tehát kiégett a fútőszál. Több kávéfőző eszközöm nem lévén, irány a műszaki bolt egy új fűtőbetétért. Kimondottan emiatt és nem kalandvágyból vágtam neki ennek a havas, jeges útnak, ahol az úttesten az autók is inkább korcsolyáznak, mint irányítottan gördülnek. Habár a nyalka hótolók rendszeresen tologatják a havat, abból láthatóan egyre többlesz, nem hogy fogyna. Egy kis Polski már percek óta be akar fordulni a jobb oldali mellékutcára, de nem sikerül neki. Dombnak kellene, hogy forduljon, de csak kaparja maga alatt a havat. így a mögötte lévők sem tudnak menni sem té, sem tova. Ekkor jelenik meg a dombtetőn a lovas szán és úgy siklik a tehetetlen autók között, mint egy tünemény. .A. ló, aki tudatában van saját fontosságának, magasra felveti a fejét és kényeskedő galoppozással, lobogó sörénynyel úgy húzza maga után a vidám társasággal teli szánt, mintha a mesék birodalmából toppantak volna erre a benzingőzös, hókásában fuldukló úttestre. A jelenlévőknek még felocsúdni sem volt idejük, mert a szán hanyag könnyedséggel tovasiklott, és a ló nyakán lévő csengő hangját egyre messzebbről hozta a havat görgető északi szél. Támogatáshoz segítenek Újfehértó (KM - Ny. Zs.) — Évente több száz hektár gyümölcsös telepítésében segíti tagjait az Almatermesztők Szövetsége, melynek elnöksége csütörtökön ülésezett Újfehértón. • Az 1991-ben alakult szervezet egyik legfontosabb feladata a tagoknak nyújtott szaktanácsadás: tavaly 125 pályázat elkészítésében, így több mint 500 hektár ültetvény telepítési támogatásának elnyerésében segédkeztek a szövetség szakértői. Önköltséges szolgáltatásuk érdekessége, hogy már csak az összes pályamunka felében „főszereplő” az alma, mellette a meggy és a bodza a legnagyobb érdeklődéssel kísért kultúrnövény. Utóbbi igazi slágernövény lett, az elmúlt másfél évben 105 hektár telepítésére jeleztek szándékot a gazdák. Az Almatermesztők Szövetsége igyekszik friss információkkal ellátni tagjait, számukra egész évben számtalan rendezvény, program, szabadföldi bemutató, kertszemle kínál lehetőséget az új ismeretek megszerzésére. A sorba illeszkednek az egyre keresettebb kiadványok és könyvek, az integrált gyümölcstermesztés fortélyait bemutató mű például már a harmadik kiadását érte meg. Számítógép vezérli Számítógépes folyamatvezérléssel irányítják a Nyíregyházi Erőmű Kft. turbináját. Képünkön Nagy András műszaki vezető és Kormos József (a komputer előtt) kazánturbina-gépész figyeli árgus szemmel, minden rendben zajlik-e Elek Emil felvétele iTPtvJb íJiJ fi I ájJSJajy-:/
