Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-12 / 36. szám
1999. február 12., péntek 3. oldal Hohegyek tövében Nagy István Attila /vnikor a híradóműsorok arról számolnak be, hogy Amerikában milyen hóviharok dúlnak, óriási károkat hagyva maguk után, egy kicsit megnyugszik a lelkünk. A borzongást felváltja az öröm, hogy szerencsére nálunk ilyesmi nem fordulhat elő. Vannak, akik hozzáteszik: honfoglaló őseink előrelátóan döntöttek, amikor a Kárpát-medencét választották. Most aztán itt van nálunk is a szokatlan havazás. Két napja szakadatlanul esik, valóságos hóhegyek között élünk. Ilyenkor kiderül, hogy egyáltalán nem vagyunk felkészülve erre az akadályra. Nemcsak a hófúvás okoz gondot, hiszen a hősies munkát semmivé teszi, hanem olykor felerősödik az emberi közöny is. Az elmúlt hónapok árvizei alatt, a védekezés drámai perceiben aligha eshetett szó arról, hogy szép számmal voltak olyanok, akik nem vettek részt a védekezésben. Félreálltak, vagy azt mondták: engem nem érint a dolog. A mostani időszakban pedig annak vagyunk tanúi, hogy a szükséges elemi cselekvések is gyakran elmaradnak. A járdákon nemcsak azért tornyosul a méteres hó, mert odafújta a szél, hanem azért is, mert sem este, sem reggel nem söpörte el a tulajdonos. Pedig kötelessége lenne. A kis üzlet tulajdonosa nem nyitja ki a boltot, következésképpen a hó is ott marad. Az emberek pedig az egy sávnyira szélesített úttesten botladoznak, dudaszó hangzik, de azért mindenki el akar érni a munkahelyére, az iskolába, a hivatalba. Csak a forgalomirányító lámpák váltják a színüket a megszokott rend szerint. Ahelyett, hogy sárgán villognának. Szóval, ez még nem Amerika, ahol megszokták az emberek, hogy holnap az ő tulajdonuk is a víz, a tűz martaléka lehet, vagy maga alá temeti a havazás. Nálunk még ezt is tanulni kell. Elmúlik ez a mostani krízishelyzet is, egy-két nap múlva ismét menetrend szerint közlekednek a vonatok, az autóbuszok. Kinézünk a meleg szobából, s felsóhajtunk: Úristen, mekkora volt a hó! Kipukkant Kormány, kontra MLSZ Ferter János karikatúrája hírek □ Elmaradt party A Tókuckó szervezésében február 10-re tervezett s az influenzajárvány miatt elhalasztott „Giccsparty"-t március 6-án, szombaton 10 és 15 óra között tartják meg. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete február 12-én, pénteken 9-től 15 óráig a mérki kultúrházban szervez önkéntes véradást. □ Farsangi bál A Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában február 15-én 14 órakor tartják meg az idei farsangi bált. □ Egészségvédelem A Fényeslitkén tartó Egészségvédelmi Hét programjában február 12-én, pénteken „Táplálkozás és egészség" címmel az általános iskola 8. osztályában tart előadást Márta Imréné körzeti ápolónő. Iparosra szabott érdekvédelem Eddig felkért személyek vitték a képviseletet, s mögöttük nem állt megyei bázis Nyíregyháza (KM - G.B.) — Tizenkét megyei ipartestület- böl kilenc a múlt héten megalapította a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Iparosok és Kisvállalkozók Szövetségét. A nyíregyházi alakuló ülésen — amelyen a küldöttek Géresi József nyíregyházi „vasas” iparost választották a szövetség elnökévé — részt vett Szűcs György az IPOSZ elnöke is, akit az esemény jelentőségéről kérdeztünk. — Az ország mikro- és kisvállalkozói között különösen a kézműiparoknak és azok kisvállalatainak sorsáról kell gondoskodni, főként azért, hogy nagy veszteség nélkül vehessenek majd részt egy európai integrációban. Ezért számomra külön öröm, hogy a szervezetbe beléptek olyan kisvállalatok is, amelyek közül többen egyéni vállalkozóként indultak, ma pedig kis- és középvállalkozások tulajdonosaiként a mindennapi munkájukban érzik az összefogás szükségességét. Azét az összefogásét, amely szakmai oldalról nyújt segítséget és amelyre mint munkaadók, de mint befektetők is támaszkodhatnak. — Eddig csak felkért személyek vitték a képviseletet, s mögöttük nem állt megyei bázis. így hát utolsó pillanatban alakult meg ez a megyei szövetség, amelynek térségi érdekérvényesítő munkájában lehetősége van részt venni az IPOSZ-nak is. O Melyek lennének azok a fórumok és lehetőségek, amelyeken ettől kezdődően megfelelően képviselve lesznek a megye kézművesei, iparosai? — A megyei munkaügyi tanácsok, amelyekben lényeges oktatási, képzési és munkahelytámogatási kérdések dőltek el eddig is. Azután a most alakuló megyei szakképzési tanácsok, amelyek számunkra különösen fontos területen, a szakképzésben biztosítják országos szervezetünk nemzetközi tapasztalatainak és az évszázados szakképzési hagyományainak a megjelenését. — Fontos továbbá azért is, mert a megindult európai integrációs tárgyalásokba, illetve az ezt követő átalakulásba való bekapcsolódás lehetőségét teremti meg. Az integráció következtében ugyanis nem csak a magyar társadalmi és közéleti struktúra alakul át, de a települési és államigazgatási szerkezetben kialakulnak a régiók. A régiós szervezeteknek a majdani jogosítványai, lehetőségei azt igénylik, hogy a mi szervezeteink is becsatlakozhassanak ebbe a döntési szintbe. — Ez az új megyei szervezet csatlakozik programjával ahhoz az IPOSZ gazdasági téziseiben is megfogalmazott törekvéshez, amely időközben kormányprogrammá, sőt mikro-, kis-, és középvállalkozói szinten országos stratégiává nőtte ki magát. — E stratégiának lényege pedig az, hogy az eddigi tanácsadó, felvilágosító, általános politikai- és munkaadói érdekképviselet helyett konkrét, egyénre szabott szakmai és gazdasági szolgáltatások korszaka következik. Beleértendő ebbe az egyes cégek minősítése, az ezen alapuló technikai fejlesztése a szükséges hitelekkel, garanciákkal. Az érdek- képviseletnek foglalkoznia kell a helyi és központi adó-, illetve társadalombiztosítás szabályozással, és ami egyre inkább felértékelődik: a szakmunkástanulók képzésével, átképzésével, valamint a mesterképzéssel. — Mindez különös jelentőséggel bír egy olyan magyar-, a későbbiekben nemzetközivé is váló régióban, amelynek valószínű központja Nyíregyháza. Sok sikert, mondja Szűcs György (jobbról) Géresi Józsefnek A szerző felvétele Hétköznap Csendes hétköznapi délelőtt Bököny főterén Elek Emil felvétele Az eredeti Zsivágó Bodnár István Tavaly ilyentájt, február közepén már jóval Zsuzsanna- nap előtt megszólalt a pacsirta, hirdetve a megváltó tavasz eljövetelét. Most azon sem le: pődne meg az ember, ha a kertjében tornyosuló hóhegyek között egy jegesmedve bukkanna elő. Kedvetlenek a madarak, a bokrok tetején tanácstalan némaságban üldögélnek, csak a varjak, a tél szomorú napszámosai hangoskodnak kesergően. Bence kutyánk sem találja a helyét, pedig igazán jól mutat a nagy feketeségében a hó között. Igaz, olyankor, ha éppen kilátszik a hódünék közül. Egyébként szavát sem hallani, alaposan berekedt az öregfiú, úgy látszik a nyári fagylaltozások után megörült a fehér hideg. csemegének; gyakorta kaptuk rajta, hogy jobbhíján a havat kóstolgatja. Most kénytelenek vagyunk naponta kétszer antibiotikumot adni neki, némi májkrémbe csomagolva. Ami minket illet, töredelmesen bevallom, nagy hóhányók lettünk. Előbb a hólapát, aztán a seprű. Utak, alagutak, labirintusok. Sajnos az ember esendő, és- a méteres hóban kivágott folyósok egyre szűkebbek, keskenyebbek. Nagy az öröm, amikor hajnali másfél órás lapátolás után az ember a kiásott alagút végén a szomszéddal összetalálkozik. Be is hívnánk a megizzadt komát egy kupica pálinkára, ám sajnos már késésben vagyunk, irány a buszmegálló. Mindegy, hogy mikor indulunk. Legjobb, ha meg sem nézzük a menetrendet, biztosak lehetünk benne, ha tud jönni a busz, akkor ott lesz. Csak nem tudni mikor. Ha a didergős álldogálás közepette mondjuk egy óra múlva sem jönne a járgány, akkor legjobb ha mégis gyalog indulunk a hosszú útra. (Istenkísértés lenne az autót a garázsból előhozni). Az emberek vidámak, kedvesek, megértőek. Kati kolléganőmet tegnap egy tejeskocsi hozta be a szerkesztőségbe, én meg egy hókotró után eredtem, ám csak egy jó kilométeres baktatás után derült ki: Kemecse volt az útirány. Sebaj, így aztán összeakad- tan színész barátommal, akivel kiértékelve a helyzetet, örömmel állapítottuk meg, hogyha itt és most forgatták volna a Doktor Zsivágó című filmet, az bizony sokkal eredetibb és élethűbb lett volna, mint a szirupos amerikai. Hosszú távú remények Konferencia a gazdasági fejlődésről Nyíregyháza (KM - K. D.) — Nem mindennapi, s a remények szerint hosszabb távon a régió gazdasági fejlődését eredményező konferencia színhelye lesz 19-én, pénteken a megyeháza díszterme. A találkozó főszervezője Pap- csák Ferenc, a megyei közgyűlés Ügyrendi és Jogi Bizottsága elnöke, az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának tagja. A „Kormányzat és a gazdasági élet szereplőinek együttműködési lehetőségei Kelet-Ma- gyarországon” címet viselő konferencián az állami és gazdasági élet vezető személyiségei, cégei vesznek részt előadóként és hallgatóként. Néhány név az előadók közül: Stumpf István, a Miniszerel- nöki Hivatal minisztere, Bagó Eszter, a Gazdasági Minisztérium, Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium államtitkára, Patonay Péter, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Perti Melamies, a Nokia európai elnökhelyettese. A meghívottak között több helyi és országos nagyvállalat, valamint multicég képviselői lesznek jelen a rendezvényen. Itt lesz a Nokia jelentős létszámú küldöttsége, a Philips, a Suzuki, a Carl Zeiss, a Taurus, a MÁV Rt., az ÁPV Rt. Harminchét dühös ember A bérlő azt ígéri, hogy rendezi tartozását Györtelek, Nyírábrány (KM - Gy. L.) — Volt egyszer egy R & É Malomipari Kft. Mátészalkán, mely haszonbérleti szerződést kötött harminchét győrteleki földtulajdonossal. Az egyik érintett — aki levélben kereste meg szerkesztőségünket — szerint a haszonbérlő „a vállalt kötelezettségeit a mai napig nem teljesítette”. A szóban forgó haszonbérleti szerződés december 31-én jár le. A bérlő felkutatása során kiderült, a panaszos által említett malomipari kft. azóta már megszűnt (illetve eladták). Létezik viszont egy R & É nevű kft. (igaz nem malomipari), amelynek Tyúkodon van telepe. A helybeliek tájékoztatása szerint legfeljebb az őrrel tudnék beszélni. Végül is sikerült a néhai cég tulajdonosának, azaz a bérlőnek a nyomára bukkanni. Rápolti Zoltán elmondta: valóban bérel osztatlan közös tulajdonban lévő földet Győrteleken. Azt azonban cáfolta, hogy a bérbeadóknak egyáltalán nem fizetett volna, pontosabban a szerződésben meghatározott terményt ne adta volna oda. — Az viszont igaz, hogy az 1998-as évért még tartozom — ismerte el. — Ez nem azt jelenti, hogy nem is akarom törleszteni az adósságomat. A termény a raktárban van. Csakhogy közben történt egy kis baki: az APEH-vizsgálat során kiderült, hogy a győrteleki földtulajdonosok nem vallották be a haszon- bérletből származó jövedelmüket. Ha lezárul a vizsgálat, kiegyenlítem a tartozásomat. Koncz Lajostól — aki a bérbeadók szószólója — megtudtuk: Rápolti Zoltán összesen 76 hektárt bérel harminchét idős győrteleki földtulajdonostól, s valóban csak a tavalyi bérleti díjjal tartozik. — Még tavaly augusztusban összeírtam, ki mit kér. A listát Rápolti megbízottja csak karácsony előtt vitte el, akkor azt mondta, a két ünnep között kihozzák. Azóta is hozzák. Február 1-jén megírtam a bérlőnek: ha nem fizet, pert indítunk. Már találtunk ügyvédet is. De vajon valóban kell-e a bérleti díjról, mint jövedelemről, bevallást készíteni? Nos, az APEH megyei igazgatóságán azt a felvilágosítást kaptuk: három hektárig erre nincs szükség. Ügy tudjuk, a győrtelekiek közül senki nem adott bérbe 32 aranykorona-értékű földnél többet. A szóban forgó földterület viszonylag magas aranykorona-értékű, tehát nem valószínű, hogy bármelyik parcella is meghaladja a három hektárt. Idei« hatter ___________ I Z* ü I* y Zi ^
