Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-09 / 33. szám
1999. február 9., kedd 6. oldal-*■ □ Kamarahangverseny Koncertre várják a kamaramuzsika kedvelőit február 10-én — este hat órától — a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola hangversenytermében. A műsorban fellép a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola kamaracsoportja, valamint a rendező intézmény kamaraegyüttese és kórusa. □ Egyetemista tárlata Fekete Krisztina egyetemi hallgató kiállítását február 10-én — délelőtt 11 órakör — nyitják meg a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium galériájában. □ Piccoli-vendégszereplés A nyíregyházi Piccoli Archi Vonószenekar február 27-28- án Pécsett, a konzervatórium nagytermében és Mohácson a zeneiskolában ad önálló koncertet. 3 Nagycsoportos ovisoknak Iskola-előkészítőt szervez a nyíregyházi Kölyökvár március 6-tól — naponta 9-től 12 óráig — nagy- csoportos óvodásoknak. Sikeres SLIP SLIP — középen egy brazil táncossal Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM — K. J.) — Eddig is tudtuk: megyénk különböző tánccsoportjai művészeti együtteseink közül talán a legismertebbek országszerte, sőt: határainkon túl is. Nemrég kaptuk az örömteli hírt: a nyíregyházi SLIP Tánc-Sport Klub „fürgelá- bűi” ismét babért taroltak* koreográfiáikkal. Megtudtuk: meghívták őket Gyöngyös városába, a Mátra Erőmű színvonalas rendezvényére. Nos, a „slipesek” nem okoztak a közönségnek csalódást, jóllehet a még talán nálunk, magyaroknál is dinamikusabb, temperamentumosabb kubai és brazil táncosokkal egy műsorban kellett bizonyítaniuk. Fazekas Zoltán ügyvezető szerint: ez maximálisan sikerült! Befogadták őket A nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola az otthona néhány hete kilenc, egyetlen — kisvárdai — családból származó gyermeknek. Közülük a legifjabb hároméves; képünkön az ő szüli- napi tortáját ülik körül a befogadottak Amatőr felvétel Százéves lett megyei múzeumunk A Magyar Posta kétféle alkalmi bélyegzőt készít az esemény tiszteletére A honfoglalás kori kiállítást rendezik a Jósa András Múzeumban Nyíregyháza (SZKE) — Az idén lesz 100 éve annak, hogy Nyíregyházán megnyílt a Szabolcsvármegyei Múzeum. — 1899. május 9-én olyan nagyszabású ünnepség zajlott városunkban, amihez fogható azóta sem sok volt. Ekkor avatták fel a megyeházával szemközti téren Kallós Ede Bessenyei-szobrát, amelyik közadakozásból valósult meg. Ez volt megyénk első köztéri alkotása. Az ünnepségen országos méltóságok is jelen voltak. A notabilitások beszédei olyan hosszúra sikeredtek, hogy a múzeum avatására már nem is került sor, mert a Koronában feltálalt leves elhűlt volna. így aztán — Jósa András visszaemlékezése szerint — alig két-három ember volt kíváncsi aznap az 1895-ben elkészült megyeháza földszintjén három teremben elhelyezett gyűjteményre, amelyik városunk első tudományos és közművelődési intézménye volt. — Akárcsak hajdan, az idén is vasárnapra esik ez a nap, melyről a Jósa András Múzeum a Városvédő Egyesülettel közösen emlékezik meg a centenárium alkalmából. A nevezetes szobor 1928 óta a Bessenyei téren áll, így ez lesz a múltidézés helyszíBalázs Attila archív felvétele ne is — tudtuk meg Németh Pétertől, a múzeum igazgatójától. A Magyar Posta kétféle alkalmi bélyegzőt készít az esemény tiszteletére. — A megyei kórház is ebben az évben lesz 100 éves. Erzsébet volt a neve az akkoriban meggyilkolt királyné, a magyarok körében nagy megbecsülésnek örvendő Sissyre emlékezve. Szeptember 18-án a múzeumban kiállítás nyílik Medicináé in nummis, azaz Orvostudomány az érmeken címmel. A város és a megye híres gyógyítóiról készült bronzplaketteket, emlékérmeket mutatják be, ugyanakkor a Jósa András életét és munkásságát nyomon követő teljesen új tárlatot is megtekinthetik majd az érdeklődők. — November 20-án a kórház központi ünnepségén a sebészet földszintjén lévő híres orvosokat ábrázoló emlékfalon 6 bronzmedaliont helyeznek el. Erre az alkalomra emlékveret is készül, mely az 1899-es igazgatási épületet ábrázolja. A múzeum a levéltárral közös kiadványt tervez, mely a 100 éves kórház építéstörténetét mutatja be napjainkig. Ennek dokumentumait eddig még nem adták ki. Azt a folyamatot mutatja be, hogyan lett gyógyintézetünk az ország második legnagyobbja. Naményé az egyetlen „élő név" Megjelent: A vásározás emlékei a középkori helységnevekben Mizser Lajos Nyíregyháza — A magyar helynévadás egyik érdekes részét választotta könyve témájául a szerző. Szabó G. Ferenc több éves, lelki- ismeretes gyűjtőmunka után fogott bele a tulajdonképpeni elemzésbe. Helységneveink nem (vagy nemcsak) az utóbbi századokban alakultak, hanem sokkal nagyobb számmal a Mohács előtti évszázadokban. Ez annyit is jelent, hogy az 1526 előtti Magyarország helységneveinek vizsgálata áll a középpontban, attól függetlenül, hogy az a település él-e még, vagy egy-egy dűlőnév (vagy még az sem) őrzi emléküket. Névadási indítékok A könyv bevezetőjében a szerző megjelöli célját, és szól a középkori vásárokról is, hiszen ezek képezték a város, a falu elnevezésének alapját, indítékát. A neveket két nagy csoportra osztotta. Az egyik a vásártartás napjáSZABÓ G. FERENC A VÁSÁROZÁS EMLÉKEI KÖZÉPKORI HELYSÉGNEVEINKBEN A kötet borítója KM-reprodukció ra utaló helységneveké: a vasárnap (pedig eredetileg vásárnapot jelentett!) kivételével a hétnek minden napja előfordul(t) helységnévként. Az igaz, hogy voltak „szabad” napok is, hiszen a hétfő és a péntek alig-alig képviselteti magát. Alcsoportok Alcsoportjai közül a -hely utó tagú községnevek a leggyakoribbak. Kellő óvatossággal járt el a szerző, hiszen pl. napnév+-háza, -telke stb. utótagú helységnevek nem a vásártartásra, hanem pl. Péntek, Szombat nevű személyek birtokára utalnak. A másik típusban valamilyen formában (elő- és utótagként, összetételben, képzésben) szerepel a vásár szó. Ha megyénket nézzük, csak egyetlen élő névre bukkanunk (Vásárosnamény), továbbá megtudjuk, hogy Nagykálló Vásáros- kálló, Nyírtass pedig Tasvására nevet is viselt. Hasznos táblázat Az összegzést hasznos táblázattal és még hasznosabb térképpel egészíti ki szabó G. Ferenc. Megtudhatjuk pl., hogy az e típusú névadás leginkább a Dunántúlra, a Felvidéken a Morva és a Zsitva közötti területre és a Dráva-Száva közére jellemző. A művelődéstörténet kutatóinak, kedvelőinek ajánlható ez a könyv. Nyíregyházi kiadású lévén, a megyebeliek számára könnyen hozzáférhető (Bessenyei György Könyvkiadó). Pályázhatnak Balassagyarmat (MTI) — Irodalmi, történelmi és helytörténeti munkák megjelentetéséhez járul hozzá az idén a Jobbágy Károly Alapítvány, amely március 31-ig várja Balassagyarmatra a pályaművek beérkezését. A kétszeres József Attila- dijas költő, Jobbágy Károly 1921. május 27-én született Balassagyarmaton, s hosz- szú betegség után egy éve, 1998. január 16-án érte a halál. Hetvenöt évesen lett díszpolgára szülővárosának, a nevét viselő alapítványt azzal a céllal hozta létre, hogy a már létrejött — elsősorban irodalmi — műveknek a nyomdai munkálataihoz pályázati úton segítséget nyújtson. Alapítványát a város önkormányzata is támogatja. Az idei pályázatokat az alapítvány címére (2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 50.) várják; az eredmény- hirdetés a költő születésnapján, május 27-én lesz. Bezárás előtt a kis tanulólétszámú iskolák? A kormány szeretné feltornázni az eddigi, intézményenkénti állami normatívát Budapest (MTI) — Egyes helyeken foggal-körömmel ragaszkodnak az önálló iskolához. — Van olyan falu, ahol 8-10 gyerek ül be az iskolapadba. Mi lesz a kis iskolákkal? Mit remélhetnek a vezetői? — Az oktatási költségeket általában 60 százalékban fedezte eddig az állami normatíva, amelyet az önkormányzatok kiegészítettek. A kormány szeretné feltornázni az eddigi állami normatívát. Először 70-80, majd 100 százalékra. Azért, hogy segítsen a kis települési iskolákon, ahol igencsak kevés az önkormányzat bevétele — állítja Brassói Sándor, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese. — Sok helyen összevonják vagy bezárják az iskolákat. A testület általában nehezen hozza meg a döntést, hiszen a szülők helyben szeretnék óvodába, iskolába járatni a gyerekeiket. Az önkormányzat kényszerűségből mégis úgy dönt: járjanak a gyerekek a szomszéd falu jól felszerelt iskolájába... — Az iskolabezárás az egész település társadalmi kapcsolatrendszerét meggyengíti. Az értelmiség elköltözik a faluból vagy oda se megy. Elkezd ha- nyatlani a falu, s ez kihalással fenyeget. A kistelepülések számára részben ezért épült plusz támogatási forma az 1999-es költségvetésbe. Azok az 1000-1100 fős települések, amelyek négyosztályos iskolát tartanak fenn, egy- milliárd forintból pályázhatnak. Virágzó mandulafa Róma (MTI) — A magyarok a legtáncosabb lábúak — erre lehet következtetni abból, hogy a szicíliai Agrigentóban rendezett nemzetközi folklórfesztivál zsűrije vasárnap a Duna Néptáncegyüttest ismerte el a „legjobban táncoló” folklórcsoportként. A fesztivált a virágzó mandulafa ünnepéhez kapcsolódóan rendezték a híres Templomok völgyében. A fődíjra, az „Arany Templomira a nemzetközi zsűri a csecsen néptáncegyüttest találta méltónak, mondván, hogy tánccal-dallal ők képviselték a legjobban saját hazájuk hagyományait. Más-más kategóriában díjat nyert egy spanyol, egy Fülöp-szigeteki, egy ukrán, egy perui és egy lengyel folklórcsoport is. Az Olaszországban turnézó Duna Néptáncegyüttes csütörtökön Rómában lép fel. A tékások nyárra készülődnek Kötetlen formában lehet ismerkedni a különböző mesterségekkel Nagykálló (KM — B I.) — A Téka együttes tagjai és a nagykállói művelődési központ munkatársai ebben az évben tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Kis Téka Tábort a szokott helyen, Harangodon. A szervezők a nomád sátortáborozási lehetőséget ajánlják az általános iskolás korú diákoknak és kísérőiknek, a családoknak, a közösséget kedvelőknek — közülük is elsősorban azoknak, akik a július 7-ével (szerda) kezdődő nyolcnapos ciklus keretében szeretnének megismerkedni a paraszti társadalom és kultúra hagyományaival. A Makovecz-stílusú épületek ölelte hatalmas víztározó partján kötetlen formában lehet ismerkedni a különböző mesterségekkel, az agyagozással, a bőrözés- sel, a fafaragással, és a gyöngyfűzéssel. Az ügyesek népi hangszereket készíthetnek, mások a szükséges ismeretek elsajátítása mellett és a felkészülés után bemutathatják a népszokásokat, míg a falánk táborozok bekapcsolódhatnak a kenyérsütésbe, és természetesen mindenki muzsikálhat, táncolhat kedvére az esti táncházakban. Ebbéli munkálatok során felkészült foglalkozásvezetők állnak a táborlakók rendelkezésére. Az évtizedes tapasztalat szerint a kellemes munkában nemigen lehet elfáradni, így a szabad időben nem kötelező a pihenés; lehet csónakázni, vízibiciklizni, lovagolni, strandolni, felügyelet mellett erdőt-mezőt járni, ismerkedni a várossal és környéke nevezetességeivel. A szervezők úgy gondolják, hogy ez a kínálat az „első táborozóknak” is felhőtlen nyaralást ígér. A jelentkezési határidő május 15-e. Csehovok Gyula (MTI) — Három Cse- hov-darabot mutat be február 9-én, kedden a Gyulai Várszínház kamaratermében a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház. A medve; A dohányzás ártalmasságáról, valamint A leánykérés című egyfel- vonásosok Vidnyánszky Attila rendezésében kerülnek színre a Körös-parti városban. A színtársulat Szűcs Nelli, Alakina Kátya, Varga József, Trill Zsolt és Tóth László színművészek közreműködésével adja elő a darabokat. Kelet«» KULTÚRA ___________
