Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-06 / 4. szám

1999. január 6., szerda 4. oldal HAZAI TÁJON í mmmmmmmmmigmmmmmmmmmmmmmmmmmmsimmmímmmm □ Méhészek készülődése — Közgyű­lést tart január 9-én a Magyar Méhészek Egyesületének Tlsza-Szamos közi Szervezete. Reggel kilenc órától a gyarmati polgármeste­ri hivatal épületében értékelik a szatmári mé­hészek a múlt évet, s egyeztetik az idei terve­ket. □ Pótszilveszter A Független Női Szövet­ség megyei és városi szervezete január 15- én pótszílvesztert rendez Nyíregyházán, a Koronában. Jelentkezéseket a Hősök tere 9. szám alatt fogadnak el. □ Nyugodt Élet A nyíregyházi Nyugodt Élet Klub várja tagjait január 8-án 13 órakor a szakszervezet székházában. Vendég: Vág- völgyi János országgyűlési képviselő. A talál­kozó végén batyusbált rendeznek. □ Felvételi a középiskolába A nyíregyhá­zi Arany János Gimnázium előzetes felvételt hirdet a következő tanévre. A jelentkezés ha­tárideje január 8-a. Vezet a családi ház Nyíregyháza (KSH-Kissné Majtényi Mó­nika) — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az építések volumene az ország többi me­gyéjéhez viszonyítva még mindig számot­tevő, ugyanakkor itt mutatkozik a legna­gyobb mértékű visszaesés. 1998. első kilenc hónapjában 921 befeje­zett új lakás használatbavételére adtak en­gedélyt az építésügyi hatóságok a megyé­ben, ami kevesebb mint fele (45 százaléka) a múlt év azonos időszakának. Az építési engedélyek száma 46 százalékkal volt keve­sebb (1252), több mint a felét a községek­ben, negyedét a megyeszékhelyen tervezett építésre adták ki. Az újonnan használatba vett lakások számának nagymértékű csök­kenése elsősorban a községekben tapasz­talható lakásépítési passzivitásból adó­dik. 1997. januárjától szeptemberéig 1293, 1998. ugyanezen időszakában mindössze 376 új lakást vehettek birtokba a tulajdo­nosaik, csak három községben (Nyírtelek, Tiszabezdéd, Tiszaeszlár) épült fel tíz, vagy ennél több lakás. A használatba vett laká­sok kilenc tizedét természetes személyek építették, zömmel saját használatra. Építé­si forma szerint a lakások 80 százaléka csa­ládi ház jellegű, átlagos alapterülete 83 négyzetméter, a szobaszám szerinti össze­tétel és a közművel való ellátottság évről évre kedvezőbb. Szinte valamennyi új la­kás a közüzemi vízhálózatról kap ivóvizet, a vezetékes gázellátás a megyeszékhelyen 91, a többi városban 47, a községekben vi­szont csak 25 százalékos. A szennyvíz elve­zetését a lakások nagyobb hányada egyéni­leg oldja meg. A vizsgált időszakban 190 la­kás szűnt meg, csaknem fele a községek­ben. Itt a legmagasabb a 100 épített lakás­ra jutó megszűnt lakások száma (23), míg a megyei átlag 21. Köszönésválság Kállai JAnos___________________________________ A új esztendő első munkanapján — be­tegségkényszer okán — betértem az egyik, belvárosi patikába. Felkészülve az új szolgál­tatásra is, jelesül arra: a kért gyógyszerem használatához (ha kérem), megkapom a részletes felvilágosítást. A fent említett apo- tékában nemhogy tumultus lett volna (Id. influenzaveszély), de még csak egy árva rá­szoruló sem zavarta a bent tevékenykedő két szakember (mindkettő hölgy) nyugal­mát, csöndjét. — Kezét csókolom! — mondtam hango­san; a köszönés illemtanára jó szüleim meg­tanítottak. — ... (Ez volt a „viszontüdvözlés".) Na, jisso ráz! — határoztam el szlávosan. — Kezeiket csókolom! — ... (A többi néma csönd — Id. Shakes­peare!) — Köszöntem, drága asszonyom! — buk­tam ki most már náthás-köhögős apátiám­ból. — Én is — motyogta az kettejek egyike —, csak maga nem hallotta... Mit volt tennem? Elrebegtem a szükséges tabletták nevét. Nem óhajtottam az útbai­gazítást. Fizettem. És miközben kisomfordál- tam a helyiségből, automatikusan vissza­szóltam: — Kezét csókolom! A só nem segít az utakon Nyíregyháza (KM — K. D.) — Bizony, okkal mérgelődnek az autózók, elsősorban az al­sóbbrendű utakon, mert igen balesetveszélyesek a jégbordák, a talajviszonyok miatt. Tenni kellene valamit — sóhajtják. De vajon mit lehet, illetve miért nem lehet? Erről beszélgettünk Kerekes Kálmánnal, a Közútke­zelő Kht. üzemeltetés-fenntartási osztályvezetőjével. — Miniszteri rendelet írja elő az úthálózatra vonatkozó szol­gáltatási szinteket, a szabályzat egyik lényege, hogy sózni az öte­zer egységjármű forgalom fölötti utakon kell, erre van meg a fede­zet. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyére vonatkozóan ez mindössze 400 kilométernyi utat jelent a 2100-ból. Igaz, mi — immár évek óta — a városokat is bekötöttük a sózott utak rendszerébe, így összesen 580 kilométeres sza­kaszt sózunk. Kiderült Kerekes Kálmán sza­vaiból az is; hogy a hó és a hir­telen fagy nem véletlenül oko­zott gondokat a többi útvonalon, hiszen ott a rajonos síkosság el­leni védekezés a feladat, azaz a veszélyes szakaszokat: felüljáró­kat, éles kanyarokat, vasúti átjá­rókat síkmentesítik zúzalékkal Balázs Attila felvétele és homokkal — másra ugyanis nem kapnak pénzt. □ A jégbordák és a keréknyom vájatok igen balesetveszélyesek. Nem lehetne mégis lesózni? — Mi azt a munkát végezzük el, amit megrendelnek, amire pénzügyi keretet kapunk. Ez vi­szont szűkös. Utólag különösen nem lehet mit kezdeni a kerék­nyomok vájatainál emelkedő többcentis jéggel, hiszen hiába sóznánk le, legfeljebb a tetejéből olvadna le egy picit, de gyakorla­tilag megmaradna. Néhány napi enyhülés, mele­gedés segítene valamit. A héten éjjel-nappal dolgoznak a gépek, homokot és zúzalékot szórva a síkmentesítés érdekében, jelen­leg azonban még fel sem lehet törni a jeget. — Erre csak lánctalpasok len­nének képesek, amik viszont az utat tennék tönkre. A megeny­hült időben feltehetően a jégbor-, dák engednek kicsit, így a hely­zetet javítani akarjuk, az útgya- lukkal (gréderekkel) és a hóto­lókkal el tudjuk tolni a fonto­sabb szakaszokról e jégbordákat. Ezt folyamatosan tesszük, éjjel is. Szeretném még egyszer hang­súlyozni, nem a mi akaratunktól függ a munka, elsősorban a pénzhiány az oka a (mellék)uta- kon kialakult helyzetnek. Az ár emelkedik, a fogyasztás csökken Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Több, mint 16 százalékkal emel­kedett a víz- és csatornadíj janu­ár elsejével. S mert korábban többször elhangzott: folyamato­san csökken a vízfogyasztás, töb­ben úgy gondolják, épp emiatt emelkednek az árak, így biztosí­tott a cég bevétele. A felvetéssel megkerestük Móricz Istvánt, a Nyírségvíz Rt. vezérigazgatóját, aki a követke­zőkkel indokolta az áremelke­dést: — A víztermelő és szennyvíz- tisztító kapacitást háromszor ak­kora igényre tervezték, mint amekkora a jelenlegi kihasznált­sága — válaszolta. — Igazán gaz­daságosan működtetni 60-70 szá­zalékos kihasználtsággal lehet­ne. Ennek megvalósítására reá­lis esélyünk van, de egyelőre tel­jes terjedelmében üzemben kell tartani a rendszert, hogy min­den fogyasztó igényeit ki tudjuk elégíteni. Azokét is, akikhez az ivóvíz eljuttatása nem gazdasá­gos. A kapacitás szűkítése érdeké­ben két nagy programot kell megvalósítania a cégnek. Elő­ször: ellátás nélkül ne maradjon senki. Másodszor: az üzembiz­tonság fenntartásához elvégezni a pótlólagos beruházást. A ter­vek szerint ez két éven belül megvalósul. — Amint elértük a 60 százalé­kos kihasználtságot, lényegesen kedvezőbb lesz a helyzet — foly­tatta a vezérigazgató. — Addig azonban kénytelenek fogyasztó­ink is elviselni ezt az állapotot. Hozzáteszem: az árak alakulásá­ban az infláció még mindig je­lentős tényező. Az árakba be kell építenünk a dolgozók 13 százalé­kos béremelését is. Az is igaz:' a fogyasztás csökkenése megjele­nik a tarifákban, mint árfelhajtó tényező. Sajnos attól, hogy egy- egy fogyasztó 2-3 köbméterrel kevesebb vizet használ havonta, az órák leolvasása, azok cseréje, hitelesítése, a számlák kiállítá­sa, a díjbeszedés még nem lesz olcsóbb. Emellett üzemben kell tartani a teljes rendszert. Olyan vezetéket is, amely csak egy fo­gyasztót lát el, s nem egy lakóte­lepet. Csőtörés miatt az az egyet­len fogyasztó sem maradhat víz nélkül. A közeljövőben szeret­nénk árreformot végrehajtani. A lényege: ösztönözni a többletfo­gyasztást oly módon, hogy maga a szolgáltatás ne legyen drága. Még az idén szeretnénk a köz­gyűlés elé terjeszteni a javasla­tot, hogy 2000-ben már eszerint számlázhassunk. „Mérgesítő" tanfolyam Nyíregyháza (KM) — Nö­vényvédelmi méregrak­tárkezelői és növényvé­dő betanított munkás tanfolyam indul jövő hé­ten. Minderre a megyei Növény­egészségügyi és Talajvédel­mi Állomás közreműködésé­vel a nyíregyházi Alvégesi Művelődési Házban kerül sor. A január 11-étől március végéig tartó kurzusra jelen­tős igény mutatkozik, tud­tuk meg Budai Csabától az állomása felügyelőjétől. A növényvédőszer-nagykeres- kedelmi cégeknél éppúgy fel­tétlenül szükség van az ilyen végzettségű dolgozókra, mint a növényvédelmi mun­kát, illetve szolgáltatást foly­tatóknál — mondta a szak­ember — hiszen a veszélyes anyagokkal való szakszerű bánásmód elsajátítása, mindannyiunk egészségének érdekében rendkívül fontos. A mostani képzés iránti érdeklődés magyarázata to­vábbá az is, hogy meglehető­sen régen szerveztek ebben a régióban hasonlót, így az egykor végzettek jelentős ré­sze a már nem aktív korú, il­letve más területen találta meg a boldogulását, fejezte be a növényvédelmi szakem­ber. Úszó párna volt a tetőtérben Tetemes üdülőhelyi károk a népszerű tivadari Tisza-parton Tivadar (M. K.) — Az előző években a település lakóinak összefogásával, illetve pályázati pénzekből megszépült a népsze­rű kirándulóhely, Tivadar. A Ti­sza menti faluban többen egészí­tik ki jövedelmüket a falusi tu­rizmusból. Az önkormányzat pe­dig az üdülőtelepet hasznosítot­ta. 1998. október-novemberében azonban a lábakra épített háza­kat is ellepte a Tisza vize. A jobb parti település üdülőtelepe meg­sínylette a víz kártételét. Fábián Istvánná megbízott jegyző így szólt erről. — Szemmel látható a kártétel. Kidőlt kerítés, vízben állt épüle­tek. A kárt felmértük, több milli­ót tesz ki. Több helyre elküldtük a kárlistát, reménykedünk, hogy kapunk támogatást a helyreállí­tásra. Tivadar költségvetésében a nyári turistaforgalom meghatá­rozó szerepet játszik. A Diós kempinget bérbe adtuk, ez 800 ezer forint. Egy ilyen kis község­nek ez nagyon komoly összeg. Üdülőnket ugyancsak bérbe ad­tuk 350 ezer forintért. Ha a káro­kat az üdülőterületen nem tud­juk felszámolni, úgy az itt lakók nem tudnak adót fizetni. A víz nemcsak az épületekben okozott kárt. Itt ilyen nagy ára­dás nem volt. Most viszont az emeletre, tetőtérbe felvitt ágy, paplan, párna is vízben állt. Még a garázsok, földszintes házak ab­lakait is elvitte az ár. Az üdülőtelep közelmúltban aszfaltozott útjai, s és közművek is károsodtak. Mindenképpen szükség lenne a segítségre. Az elmúlt év végén az önkormányzat megkapta a kártérítést. Az üdülőtelep téli csendben A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents