Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-25 / 20. szám

1999. január 25., hétfő KeWt<* HÁTTÉR 3. oldal Nem tudom hallották-e már, ez az eszten­dő a magyar gasztronómia és bor éve lett. Pénteken a gazdasági miniszter jelentette be Keszthelyen, a minden bizonnyal turista­csalogató rendezvénysorozat országos meg­nyitóján. Nagy hagyományai vannak a magyaros vendéglátásnak, méltán tett szert világhír­névre a magyar konyhaművészet. Gondol­junk csak arra a szakajtónyi éremre, amely- lyel szakácsaink, cukrászaink térnek haza úgyszólván minden évben a szakmájukban rendezett világversenyekről. Azután itt van­nak a történelmi borvidékeinken termő iste­ni nedűk, amelyeknek nemzetközi elismert­sége — különösen az utóbbi évek bormar­ketingbe fektetett szellemi és anyagi erőfe­szítéseinek, no meg a jelentős állami támo­gatásnak köszönhetően — folyamatosan növekszik. Fejedelmi étkeink és királyi boraink szóra­koztató körítéssel megspékelve minden va­lószínűség szerint vonzó hatással lesznek a külföldi turistákra. A külföldi vendég szájak­kal, gyomrokkal megnövekedett belső fo­gyasztás, nyilván fejthet ki bizonyos húzóe­rőt a hazai élelmiszer-termelésre. Sajnos a huszonkét hazai önálló borvidék egyike sem található Szabolcs-Szatmár-Be- regben, így megyénk — néhány tokajisző- lő-tulajdonost kivéve — kénytelen a partvo­nalról végigdrukkolni hathatós és látványos fejlesztésüket. A vendégváró falatok, íny­csiklandó fogásokhoz szükséges alapanya­gok előállításában viszont már megyénk ter­melői is részt tudnak, s részt is szeretnének vállalni. Közülük viszonylag sokan képesek igazán különleges minőségű terméket előál­lítani. Őket bizonyára büszkeséggel töltené el, ha mondjuk a pesti Gundelban hamaro­san megrendezendő szatmár-beregi gasztro­nómiai hétre nem csupán a szilvapálinkát és a szilvalekvárt szállíthatnák a nagyhírű fő­városi konyhára. A asztali örömök éve igazán remek ötlet. Az itteni emberek azonban akkor tudnának a honi idegenfogalommal és vendéglátói­parral felhőtlenül együtt örülni, ha előttük is megcsillannának a biztonságos és jöve­delmező termelés reménysugarai. Kebelbarátság Mondd kislányom, hová tetted az „eszem?... Ferter János karikatúrája □ Lakossági fórum Január 27-én este hattól dr. Vojnik Mária országgyűlési képvise­lő lakossági fórumot tart Nyírteleken, az ifjú­sági házban. A fórum témája a parlamenti törvénykezések, kiemelten a családtámoga­tás (családi pótlék, gyet, gyes). □ Fogadóórák Dr. Szabó Sándor rendőr alezredes, a mátészalkai rendőrkapitányság vezetője, január 25-én délelőtt 9-11 óra kö­zött hivatali helyiségében várja az érdeklő­dőket. Fényes László rendőr alezredes, a nyírbátori rendőrkapitányság vezetője ugyanezen a napon délelőtt 10-12 óra kö­zött tart fogadóórát. Dr. Borbély Menyhért rendőr alezredes, a záhonyi rendőrkapitány­ság vezetője január 26-án délelőtt 10-12 óra között hivatali helyiségében várja az ügyfeleket. Profi védelem az országhatáron Egyre több pénzt kell fordítanunk a menekültek közösségi szállásaira A szerző felvétele Nyírbátor (KM - Gy. L.) — A Nyírbátori Határőr Igaz­gatóságon a napokban megtartott tiszti értekezle­ten részt vett Nováky Balázs országos parancsnok is, akivel újdonságokról beszélgettünk. □ A változások kora volt 1998 a határőrségnél. — Valóban. Az első év volt, amikor a törvények által teljes egészében szabályozott módon tudtunk működni, s ebben a bűnügyi felderítő szolgálat, a nyomozati kérdés játszotta a fő­szerepet. A hatékonyságot iga­zolja, hogy míg korábban két­száz körözött személyt fogtunk el évente, tavaly 479-et. Az idő iga­zolta annak a döntésnek a he­lyességét, hogy — mint tudjuk, tavaly óta — csak hivatásos és szerződéses határőrök teljesítse­nek szolgálatot. A lényegesen bo­nyolultabbá vált helyzetet ugyanis sorkatonákkal már nem lehetne kezelni. □ Szinte naponta kapunk hírt határsértésről, egyéb bűncselek­ményekről. — Egyetlen év alatt 60 száza­lékkal növekedett a határral kapcsolatos jogellenes ügyek száma. Tovább erősödött az ille­gális migráció, és főként az eh­hez kapcsolódó nemzetközi szer­vezett bűnözés, az embercsempé­szet. Ezt jól illusztrálja, hogy Nováky Balázs míg ’97-ben 305 embercsempész ügye került a bíróságra, tavaly már 558-é. üAz ázsiaiak többnyire Ukraj­nából érkeznek a zöldhatáron. Milyen a kapcsolat ukrán kollé­gáikkal? — Hogy éppen Ukrajnából jön­nek legtöbben, összefügg az ott kialakult gazdasági helyzettel, jelenleg ugyanis nem képesek kellő anyagiakat fordítani a ha­tékonyság növelésére. Egyéb­ként igen korrekt a kapcsola­tunk az ottani kollégákkal, jól működik a toloncegyezmény, ami elkelne Jugoszláviával is. Az már más kérdés, hogy a kito­loncoltak újra és újra próbálkoz­nak. □ Az úgynevezett közösségi szállásoktól hangos az országos sajtó. Miért vezették be a „kijárá­si tilalmat”? — Azon egyszerű oknál fogva, hogy kilencven százalékuk nem tért vissza az eltávozásról. Fel­merült a kérdés: akkor egyálta­lán miért vagyunk. Kétségtelen, hogy a közösségi szállások köze­lében élők közérzete javult azó­ta. Persze, erről a különböző szervezeteknek érdekes a véle­ményük. De ha rájuk hallgat­nánk, akkor most kitennénk az asszonyokat pici gyerekkel az utcára. így legalább fedél van a fejük fölött, és tartjuk a kereszte­lőket egyre-másra. Próbálunk humánus megoldásokat találni. Január 19-én adtunk át például Győrben sok-sok millióért egy új létesítményt. De holnaputánra ez is olyan állapotban lesz, mint amilyeneket időnként a tévében látni. Nem mi tesszük ezeket tönkre. A jelenlegi koszovói helyzetből következik, hogy újabb menekülthullámra lehet számítani, akik Nyugat-Európá- ba igyekeznének, ahol viszont a fogadókészség köztudottan nem túl nagy. Ez a helyzet, úgy tűnik, sokáig fog bennünket sújtani. Tavaly pluszként mindez több száz millió forintunkba került, amit a fejlesztési pénzből kellett elvonni. O Apropó, pénz. A nagyobb feladatra több jut-e? — A költségvetésünk dologi része ugyan nem változott, azaz évi 3 milliárd jut országosan fej­lesztésre. Ám az Európai Unió Phare-programja által, valamint nem költségvetési hazai pénzből összesen több mint hárommil- liárd forintot tudunk az idén konkrét technikai eszközök be­szerzésére, valamint képzésre fordítani. Alapvetően az uk- rán-román-jugoszláv határtér­ség technikai fejlesztése kerül előtérbe. Remélhetőleg ez egy év múlva már jól érzékelhető lesz itt, Nyírbátorban is. Plágiumpert indít a MÁK az FVM ellen Pécs (MTI) — Jogorvoslatot kér szellemi termékének plagizálása miatt a pécsi székhelyű Magyar Áruk Klubja (MÁK) egyesület, mert egy negyedéve húzódó vi­tás ügyben nem jutott megálla­podásra a földművelésügyi tár­cával — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján az egyesület elnöke. Weinreich László elmondta: a MÁK „Hajrá, Hazai!” elnevezésű kampányának programjával 1997 áprilisában pályázott a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala által kiírt támogatásra, melyet ha­zai élelmiszeripari termékek versenyképességét javító agrár- marketing programok nyerhet­tek el. Nyolcmillió forintos támoga­tást igénylő pályázatukat az Ag­rármarketing Bizottság azzal utasította el, hogy az egyesület nem tartozik a támogatás igény­lésére jogosult szervezetek köré­be, holott a kiírás a szakmai szö­vetségek és érdekképviseletek indulását is lehetővé tette. Egy év múltán, 1998 szeptem­berében „Kiváló Magyar Élelmiszer” címmel a földműve­lésügyi tárca harmincmillió fo­rintos támogatásával az Agrár- marketing Centrum új progra­mot indított. Ez a MÁK elnöke szerint több részletében — lógó­jában és alkalmazott módszeré­ben — is megegyezik az egyesü­let korábban elutasított pályáza­tának tartalmával. A MÁK októberben azzal a ké­relemmel fordult a tárcához, hogy vizsgálják ki az elutasított pályázat és az új program tartal­mi azonosságait és hasonlósága­it. A minisztérium válaszlevele azonban nem foglalkozott ér­demben az októberi beadvány tartalmával — hangoztatta az egyesület elnöke —, holott szá­mos nyilvánvaló azonosság mu­tatkozik a program és a „Hajrá, Hazai!” pályázat között. Ezért az egyesület úgy döntött, hogy a MÁK-ot ért erkölcsi és anyagi kár miatt bírósági keresetet nyújt be. Hazugság Hazugsággal kezdeni, s ne­tán megszerezni az áhított ál­lást vagy eleve esélytelenül beállítani az ismeretlen céghez, ez és ez vagyok, ám egy felté­telnek nem felelek meg. Azért nagyon szeretném megkapni az állást. Talán ilyen szöveget gondolt ki magának azon az éjszakán, amikor alig hunyta le a szemét. Másnap kellett je­lentkezni az álláshirdetésre, amelyre az Írásban kért bemu­tatkozását már megküldte: főis­kolai végzettség, tízéves szak­mai gyakorlat, nőtlen családi állapot, s persze az előírt negy­ven év alatti életkor. Rutinos ismerősei ellátták ta­nácsokkal, mire kell figyelni az első bemutatkozásnál. Még egy sikerkönyvet is a kezébe nyom­tak a barátai, hogyan nyerheti meg leendő főnökei bizalmát, milyen lélektani fogásai vannak a néhány perces bemutatkozás­nak. Már egy éve böngészte ki­tartóan az álláshirdetéseket, jár­ta a munkaügyi központ foga­dóóráit, de hiába. Talán most, gondolta útközben, de a cég épülete elé érve majdnem meggondolta magát. Vajon hányán várakoznak az előszobában, milyen arccal jönnek ki, ahogyan némelyek nevezték a kínzó teremből. Meglepetésére üresnek tűnt az előszoba, a titkárnő a szokásos telefon után betessékelte az ál­lásügyben illetékes vezetőhöz. Egy kissé langyosnak találta a nélkül fogadtatást, bár a csoportveze­tő kifogástalan udvariassággal kezdte a beszélgetést, valami nem jót sejtett a levegőben. Próbálta kifürkészni a másik agyában lezajló folyamatokat, miközben nagy önfegyelem­mel hallgatta a cég új arculatá­ról előadott ismertetést. Az ön­fegyelemre azért volt szüksége, mert már az elinduláskor elha­tározta, kitálal, nem takargatja a szennyest. Az lesz az első, mondta, bár nagyon szeretné megkapni az állást, hazugság­gal nem kezdheti a pályafutá­sát, hát megmondja az igazat. De a csoportvezető nem hagyta szóhoz jutni, alig vett levegőt, csak sorolta-sorolta az izgalmasabbnál izgalmasabb tennivalókat, amelyek az állás betöltőjére várnak. Egy másod- percnyi csendet kihasználva, elnézést kért a közbeszólásért, mégis szóba hozta, mi nyoma a szivét. Annyira szeretné meg­kapni az állást, hogy a jelent­kezési papírján, amit korábban elküldött a cégnek, nem a va­lós, hanem hamis életkort írt be, ugyanis ő már sajnos nem negyven, hanem az idén lesz negyvenöt éves. A csoportvezető néhány per­ces komoly töprengés után, kissé szigorúan, megrovó han­gon kihirdette a döntését. Mi­vel őszintén elmondta a „vét­két", büntetésből — itt már ne­vetés kísérte a szavait — az övé lesz az állás, holnap kezd­het is. Javuló vállalkozások Budapest (MTI) — Javulás vár­ható a vállalkozások helyzetében az 1999. évi adó- és tb-jogszabá- lyok hatására — nyilatkozta az MTI-nek D. Szekeres Ágnes, a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara (MKIK) kommunikációs igazgatója annak kapcsán, hogy a gazdasági önkormányzat köz- gazdasági igazgatósága áttekint- te a várható hatásokat. A kamara közgazdasági igaz­gatósága kedvezőnek ítéli, hogy az idén nem emelkedik a társa­sági adó és a vállalkozói szemé­lyi jövedelemadó mértéke. A ki­számítható gazdálkodást teszi le­hetővé, hogy változatlan maradt a vállalkozói adóalap, valamint az osztalékalap megállapítására vonatkozó szabály — mondta D. Szekeres Ágnes, aki hozzátette: a kamara vállalkozásbarát intéz­kedésnek tekinti, hogy 1999-től az egyéni vállalkozó a vállalko­zói kivét adóelőlegének megálla­pításakor több kedvezményt is figyelembe vehet. Az adminisztrációs terhek csökkentését jelenti, hogy az évi bruttó 3 millió forint bevételig évente lehet bevallást adni. A fe­ketegazdaság visszaszorítását szolgálja, hogy az 5 millió forint feletti készpénzfizetést be kell je­lenteni a hatóságnak, ez az intéz­kedés a tisztességes vállalkozók esélyegyenlőségét javítja. Ezzel szemben a társadalom- biztosítási járulék csökkentésé­nek hatását rontja, hogy az egészségügyi hozzájárulás mér­téke a tavalyi 2100 forintról az idén 3600 forintra emelkedett. Halra várva Kapáslesen a nyíregyházi Sóstói-tó partján Elek Emil felvétele Etetni lenne jó Galambos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents