Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

1999. január 18., hétfő K&tei« BttKŰNV ÚJDONSÁGAI 9. oldal □ Alapítvány a faluért Nyolc éwel eze­lőtt alakult meg a Bököny Községért Alapít­vány, amely anyagi támogatást nyújt többek között a sportkörnek, az önkéntes tűzoltó­egyesületnek, illetve különböző kulturális rendezvények megtartását teszi lehetővé. □ Kisebbségi önkormányzat A mült év októberében a helyhatósági választáson ci­gány kisebbségi önkormányzatot is válasz­tottak a helybeliek Bökönyben. A kisebbségi önkormányzat az irodáját a művelődési ház­ban rendezhette be. □ Két épületben Közel 115-120 gyermek jár a bökönyi óvodába, amelynek két épület ad otthont. A tervek szerint hamarosan az óvodai konyha mellé 120-130 férőhelyes ét­kező épül, ugyanis az iskolások, a közalkal­mazottak, a köztisztviselők számára is ott főz­nek. Múltidéző Bököny községet 1291-ben említi először oklevél, amikor a Gutkeled nembeli .Pál bán itteni birtokrészét átadta a rokon Hó­dos ispánnak. Ezután azonban mintha nyoma veszett volna, csak száz év múlva említik ismét az iratok egy jobbágyszökés­sel kapcsolatban: ebből úgy tűnik, mintha a Kállay család egyik ágának is lett volna birtokrésze itt. Egy múlt századbeli pecsétet felhasznál­va készült el pár éve Bököny címere A XVI. század végén jelentős hely Bö­köny, 44 dézsmafizető jobbágy alapján 220-225 lakója lehetett. A XVII. század ele­jén elnéptelenedett a falu, s puszta maradt közel másfél évszázadig. Az 1728-ban kelet­kezett összeírás szerint is lakatlan a pusz­ta, a közeli Sámson lakói használták. Egé­szen lakatlanná azért nem vált, mert az 1720-as évektől kezdve a királyi kincstár­nak csárdája és kerülője volt a pusztán, a többi birtokos pedig részben saját maga tartott itt teleltető szállásokat, részben az árendás tőzsérek pásztorai éltek a pusztán. A XVIII. század végén zselléreket telepítet­tek ide, 1828-ban a községben 107 házas és 10 házatlan zsellér lakott. A jobbágyfelsza­badulás táján fontosabb birtokosai voltak a bökönyi Bakk, a gr. Erdődy, a Jármy, a Gencsy, a Somossy és a Kálmánczhelyi családok. Segítenek a polgárőrök Mint minden településen, úgy Bökönyben is az eredmények mellett gondok is jelent­keznek. Az egyik ilyen probléma évek óta a közrend, a közbiztonság helyzete. A tele­pülés földrajzi fekvése is megkívánná az ilyen jellegű nagyobb törődést, ám úgy nem lehet eredményes a folyamatos el­lenőrző munka, ha Nagykállóból jár ki a rendőrség. Az önkormányzat még szolgála­ti lakást is adna egy körzeti megbízottnak, csak folyamatos lenne a rendőri jelenlét. Igaz ugyan, hogy az egyik szolgálati lakást megkapta egy rendőr, ám őt a munkahelyi beosztása minden nap Nagykállóba szólít­ja. Évek óta szeretne az önkormányzat egy rendőrőrsöt, de mindez a mai napig nem oldódott meg. A lakosság nyugalma érdekében polgár­őrség alakult a községben öt évvel ezelőtt. Bár közben működési zavarok is voltak, ám 1998 szeptemberében újraszerveződött a polgárőrség, s azóta folyamatosan jár- őröznek esténként a tagjai. Jelenlétükkel megelőzik a bűncselekmények elkövetését, megfigyeléseikkel pedig segítik a rendőrök munkáját. Két megye mezsgyéjén a község Továbblépést jelentene, ha a terményeket helyben dolgozhatnák fel a településen Ha befejeződik az iskola bővítése, ja a diákokat a rendszerváltást követő munka- nélküliség miatt nagyon sokan a városokba költöztek. Most 3550 fő körüli a község lélekszáma. Épp ezért az elmúlt nyolc évben arra törekedtünk, hogy meg­szüntessük a település kedvezőt­len adottságait, s az infrastruk­túra kiépítésével minél kényel­mesebbé tehessük a helybeliek életét. Kiépült a gáz- és a telefon- hálózat, a belső területi utak szi­lárd burkolatot kaptak több kilo­méter hosszúságban. A szennyvízhálózat kiépítése is fontos feladat az önkormány­zat számára. Térségi társulás hat újabb tanterem fogadhat­keretében tavaly három község közösen — Érpatak, Geszteréd, Bököny —, közös pályázatot nyújtott be tisztítótelepre, azon­ban a pályázat nem nyert. Az idén újra benyújtják dolgozatu­kat, ám most már nemcsak a tisztítóműre, hanem a teljes há­lózat kiépítésére kérnek támoga­tást. A beruházás meg­valósításától azt várják, jobban sikerül majd idecsalogatniuk vállalkozókat. — A terveink között szerepel a település villanyhálózatának a korszerűsítése, energiatakaré­kos rendszerré szeretnénk átala­Patrik, az icipici polgár Nincsenek könnyű helyzet­ben a megyénk peremén élő települések, hiszen számuk­ra a földrajzi helyzet legin­kább csak hátrányokat je­lent. Bököny sem igen büszkélkedhet elhelyezkedésével, hiszen ha Nyíregyházáról szeretnénk mi­nél hamarabb elérni, akkor Tég­lás felől, vagyis Hajdú megyéből közelíthetjük meg. — Azt szoktam mondani a kü­lönböző fórumokon, hogy se Sza­bolcs megyében, se Hajdú me­gyében nem vagyunk — vála­szolja a felvetésemre Jaksi Jó­»........................ Arra töreked­tünk, hogy mi­nél kényelme­sebbé tehessük a helybeliek életét. Jaksi József zsef polgármester, aki immár ki­lencedik éve a település első szá­mú vezetője, így jól ismeri az ott élők minden örömét és bánatát. — A kilencvenes évek elején még négyezer lakosunk volt, ám Bököny legifjabb polgára Tóth Patrik, aki a múlt évben éppen december 24-én született. Az édesanyja, Tóth Tiborné így emlékezett vissza arra a nap­ra: —- December 24-én délelőtt mentővel vittek be Nyíregyházá­ra a kórházba. Váratlanul ért, ugyanis január 17-re vártuk a baba érkezését. Fél tizenkettő­kor feküdtem fel a szülőágyra, s két óra múlva már meg is szü­letett Patrik. Nagyon örültem annak, hogy a Jézuska „hozta” a kisfiút. Igaz, hogy nem lehet­tem otthon az ünnepen, de ez a nagy boldogság mindenért kár­pótolt. A kis Patrik az édesanyjával — A környezetemben nem mindenkinek tetszik a Patrik név. Azt mondják az emberek, hogy nehéz kimondani, meg el is felejtik, nekem azonban nagyon tetszik. Tudtam, hogy kisfiam lesz, s így előre el is döntöttem a Patrik nevet, amely nekem na­gyon tetszik. — A négyéves Regina lányom is nagyon örült a kis jövevény­nek. Most édesanyámnál lakunk, akitől minden segítséget megka­pok. A közelben laknak a nővé­reim is, rájuk szintén számítha­tok. Úgy tervezem, három évig itthon maradok, utána pedig sze­retnék itt a községben állást ta­lálni. kítani — folytatja Jaksi József. — Tavaly kezdtük, s ebben az év­ben fejeződik be az általános is­kola bővítése. Hat új tantermet kap a központi iskola, így szeret­nénk kiváltani a perifériás tan­termeket, amelyek elavult épü­letben vannak. Az iskolának je­lenleg közel 400 tanulója van, akik öt különböző helyen tanul­nak. Az iskola bővítésével egy épületbe kerülnek majd vala­mennyien. A kábeltelevíziós há­lózatot és a helyi televíziót is szeretnénk megvalósítani két éven belül. — Mint oly sok településen, nálunk is probléma, hogy kevés a munkahely. Van egy-két vállal­kozás, de valójában az önkor­mányzat foglalkoztatja a legtöbb embert. Hatodik éve foglalkozta­tunk közmunkásokat, illetve közhasznú munkásokat. Ez évente átlagban 50-60 főt érint. Az intézmények állagának megőrzésén dolgoznak, karban­tartják a belterületi utakat, a csatornahálózatot. A munka­helyteremtésben a továbblépést az jelentené, ha az itt megter­melt mezőgazdasági terménye­ket helyben feldolgozhatnánk. Bízom abban, hogy a térségi fej­lesztési tanáccsal való tárgyalá­sok eredményeképpen egy-két éven belül lesz Bökönyben fel­dolgozóüzem. Gyógyír a patika Egy régi álom teljesül ha­marosan a községben, ugyanis új gyógyszertárral lesz gazdagabb a település. Igaz, valamikor régen ren­delkezett patikával a falu, ám miután az épülete élet- veszélyessé vált, be is fejez­te működését. Ennek is már legalább tíz éve, a hely­beliek Téglásra, Balkányba jártak át a tablettákért, il­letve a háziorvosok révén a házipatikából juthattak hozzá a gyógyító szerekhez. Az új gyógvszertár épüle­tének beruházását a helyi önkormányzat kezdte el. A folytatásról dr. Bereczkiné Körmendi Zsuzsa debreceni gyógyszerészt kérdeztük meg. — Borsod megyei falu­ban nőttem fel, szeretem a községeket. Szívesen he­lyettesítettem Tiszacsegén, Sárándon. Amikor hallot­tam az épülőfélben levő gyógyszertárról, felvettem a kapcsolatot Bököny pol­gármesterével. Ki is jöttem tavaly a helyszínre, de ak­kor még csak a pince és az alap fogadott. Igaz, azokból sem sokminden látszott, mert a dudva benőtte. Foly­tattuk tehát tovább az épít­kezést, s reméljük, ezen a héten csütörtökön már meg is kezdi működését a pati­ka. A tervek szerint az orvo­sok rendelési idejét követi majd nyitvatartásában a patika. Ha menet közben igény lesz rá, akkor meg­szervezik a hétvégi ügyele­tet is. Telepítés A megyei területfejlesztési ta­nács, a Földművelési Miniszté­rium és a Dél-Nyírségi Társulás úgy döntött, hogy Bököny hatá­rában a kedvezőtlen adottságú földekre nyárfát és akácot telepít közel ötven hektárnyi területen. Az oldalt írta, valamint a fényképeket készítette M. Magyar László. H a rajtam múlna, én a tömegközle­kedést fejleszeném. Ha ugyanis jó a közleke­dés, akkor minden kö­zelebbi és távolabbi te­lepülés könyebben elér­hető, s ez nagy könnyebbség lenne az itt élők számára. Csak­hogy a hétvégeken 17 óra után már nem jön busz, hétköznap pedig 19 óra körül elmegy az utolsó járat. Ha tovább­képzésről jövünk haza az esti órákban, leszál- lunk a vonatról Téglá­son, aztán indulhatunk haza gyalog. Előfordul, hogy olyankor stoppal jövünk. Ám ez is egyre nehezebb, mert egy­részt az autósok nehe­zebben vesznek már fel bennünket, másrészt mi is alaposan meggon­doljuk, beüljünk-e az idegenek kocsijába. Sallai Irén védőnő E ngem leginkább a település központja zavar. Bármerre járok a megyében, olyan szép kis főterek fogadják az embert, Bökönynek meg szinte alig van ki­épített központja. Itt az útkereszteződésnél ta­lálható a sarkon egy­két régi ház, én azt le­bontatnám, s azon a helyen parkolót, illetve kultúrparkot létesíte­nék. A most meglévő főteret is csinosítani kellene, mert nagyon elhanyagolt. Egy komo­lyabb, formásabb, mu- tatósabb ABC nagyon kellene a községnek. El tudnék ide képzelni egy vendéglátóhelyet kereskedelmi egység­gel együtt. Persze mindehhez — ahogy az előbb már mondtam —, egy szebb központ kel­lene. Kosa János nyugdíjas D ebrecenből kerül­tem Bökönybe, elég gyakran szok­tam beutazni a haj­dúsági megyeszékhely­re. Tulajdonképpen Bökönytől Debrecen egy jó fél órányira van, ám a buszozással és a vonatozással más­fél órára nyúlik ez az időtartam. A közleke­désen mindenképpen jó lenne javítani. A három gyermekem­ből ketten már iskolá­ba járnak. Bár van az iskolában számítás- technikai oktatás, ám a számítógépek ke­vés száma miatt nem lehet nagyon hatékony az oktatás. Nagyon fon­tosnak érzem, hogy ezen a területen minél hamarabb legyen fej­lesztés. A szórakozás terén is lenne mit fej­leszteni. Almási Gézáné gyesen lévő kismama A foglalkozásom mi­att sok emberrel találkozom nap mint nap, s úgy látom, a megélhetési gondok mi­att egyre fásultabbak az emberek. A települé­sünkön én leginkább a szórakoztatási lehetősé­geket fejleszteném. Nemcsak az én korosz­tályom, de a 17-18 évesek sem találnak itt nívós szórakozóhelyet. A művelődési házban volt egy táncterem, ott tartottak diszkókat, de ebből a helyiségből ala­kították ki a házasság- kötő termet. A fiatalok elmennek Téglásra, Balkányba, Nyíregyhá­zára a diszkókba. Áz óvodát is jó lenne felú­jítani. A központi isko­lát éppen most bővítik, a most még óvodás Sá­ra lányom remélhető­leg már oda fog járni. Tóth Erika fodrász

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents