Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-18 / 14. szám
1999. január 18., hétfő 7. oldal n Önképzőköri bemutató A nyíregyházi Bessenyei Ifjúsági Önképzőkör — a magyar kultúra napja alkalmából —január 21- én, délután öt órától mutatja be (a Kossuth gimnázium dísztermében) Karinthy Frigyes Visszakérem az iskolapénzt című darabját. Az előadás megtekintése ingyenes. 3 Vendég szereplő Mandala A Mandala Dalszínház január 28-án este hét órától a ti- szalöki városi művelődési központban vendégszerepei. A társulat a Páratlan páros című vígjátékot mutatja be. □ Városismereti verseny A Magyar Honvédség nyíregyházi helyőrségi klubja természetjáróinak szervezésében január 24- én reggel 9 órától városismereti versenyt rendeznek. Benevezni — a helyszínen — egyénileg lehet (négyfős csoportokban). A vetélkedő a Bujtosi Szabadidő Csarnokból indul (oda érkezik vissza). Az építész halála Brüsszel (MTI) — Elhunyt Aldo van Eyck, a huszadik század holland építészetének egyik vezéralakja. A nyolcvanadik életévében elhalálozott van Eycket a szakemberek humanista építészként tartották számon, aki nagy fontosságot tulajdonított annak, ki használja majdan épületeit. Ötvenéves pályafutása alatt van Eyck számos kiemelkedő alkotást készített hazájában, köztük az Európai Kutatási Ügynökség (ESA) noordwijki központjának és a Hágában székelő holland számvevőszéknek az épületét. „Rossz Társaság" — jó zenéje Budapest (MTI) — A régi zenészrecept szerint készült a Bad Company együttes. Csipetnyi fehér blues, valamint keményebb és lágyabb rockzene összegyúrásából. Az alapanyagot ezúttal a legendás Free és a nem kevésbé jónevű Mott The Hopple szolgáltatta. A régiből éppen 25 éve szerveződött az új, s kihagyásokkal bár, egészen a közelmúltig fennmaradt Bad Company. A Freeből átmentett Paul Rodgers énekes és Simon Kirke énekes valamint a Mottból érkező Mick Ralphs gitáros és Bozz Burrell basszusgitáros vágott neki az új utak keresésének. Mindjárt az elején nem árt leszögezni: valóban hoztak új színt, tisztességes sikert arattak, a világ- megváltáshoz ez azonban igen kevés volt. A legjobb éveiben az elődzenekar Free simán lemosta volna a Companyt a színpadról, ha a két zenekart össze lehetett volna ereszteni. Paul Rodgers hangja meghatározó volt a Bad Companyben is, de a többiek is tették a dolgukat becsülettel. Már az alakulás évében megjelent a bemutatkozó lemez, amely az elmés Bad Company címet viselte. Az első korszak egyébként sikeres lemezei után következett az a bizonyos hosz- szú szünet: Rodgers és társai más-más utakon keresték a boldogulást. Nem volt egyiküknek sem szerencséje, így nem volt más választása a fiúknak, mint felmelegíteni a régi barátságot. Csonka András őszinte vallomása „Ha nagy leszek, kisfiú akarok lenni” • Sikerem a szeretetéhségből fakad Budapest — Csonka Andrást sokan ismerik mint színészt, műsorvezetőt, és mint énekest is. Ismerjük a sztárt. De ki ismeri Csonka Andrást, az embert? — Nem vagyok sztár. Szó sincs róla. A Tom Cruise\ Az igen, az sztár. Itthon nálunk sztárokról nem beszélhetünk. Nincsenek meg hozzá az életfeltételek. Még Tolnai Klári sem volt sztár. Egy másfél szobás lakásban élt, és a munkájával a havi rezsijét kereste meg. Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy ismert vagyok. Azt is nagyrészt a szerencsének köszönhetem. — Nekem megadatott, hogy a Família Kft.-ben játsszam, ami ismertté tett annak ellenére, hogy nem voltam minden héten a képernyőn. Ahhoz persze több kell, hogy az ember a sorozatot ott hagyva is megtartsa a közönség rokonszenvét. Az én sikerem a szeretetéhségemből fakad. Ha a tanáraimat megkérdeznék, milyen Csonka András színművész KM-reprodukció volt a Csonka Andris, ők dicsérnének. Már az iskolában is mindent elkövettem annak érdekében, hogy szeressenek és elkerüljem a számomra elviselhetetlen helyzeteket és a konfliktusokat. Az önbizalommal hadilábon állok, mindig kételkedtem magamban, tele voltam gátlással. Ezért jó gyerekként alkalmazkodtam, megbízható és kiszámítható voltam, a nyolcadik osztályig jó tanuló. Szükségem van a sikerre, ez erőt és önbizalmat ad. Ezért nem tudok lemondani legnagyobb szenvedélyemről, a munkáról, az egyedüli dologról, ami igazi örömet okoz. — Csakhogy ez a hajsza sok erőt és energiát emészt fel. Sokat áldoztam a sikerért. A magánéletem is sokszor megsínylette. Pedig szeretnék családot, gyereket, és nem húsz év múlva. Joseph Heller mondja valahol, hogy „ha nagy leszek, kisfiú akarok lenni”. Én sem szeretnék felnőni, ha az azt jelenti, hogy elveszítem az érzékenységemet és a nyitottságomat. Ennek köszönhetem a legtöbb örömet, bár tudom, ez okozza a legtöbb feszültséget, bajt és bánatot is. (A fenti írás kibővített változata a Tanárnő című pedagógusmagazin januári számában olvasható.) Szolgáltatás Budapest (MTI) — Várhatóan egy-két hónapon belül felállítja pedagógiai szolgáltató intézetét a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Az Qktatási Minisztérium csütörtökön megállapodást írt alá azon egyházak vezetőivel, amelyek szolgáltató intézetet működtetnek. A tárca évente diákonként 500 forinttal támogatja a katolikus, a református és az evangélikus egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. A támogatás ebben az évben hozzávetőlegesen 40 millió forint többletjövedelmet jelent az érintett egyházi oktatási intézmények számára. Po- korni Zoltán indoklása szerint az izraelita felekfezettel azért nem kötöttek szerződést, mert az általuk fenntartott iskolákban a tanulók létszáma ezt nem indokolja. Pályázatok a hazáról, népről, nemzetről A Kistörténész kutató verseny nem más, mint egyéni történelmi vetélkedő Nyírbátor (KM) — A Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbképző Központ és a Nyírbátori Oktatási Centrum több pályázatot hirdetett meg közösen. „Az én hazám” elnevezésű irodalmi pályázatot az általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak írták ki. A feladat a következő: a gyerekek fogalmazzák meg, mit jelent számukra Magyarországon élni. Munkájukban építsenek azokra az élményekre, amelyeket családi, vagy osztálykirándulás során megéltetek. A dolgozat terjedelme minimum 2 oldal. Beküldési határidő február 26., péntek. Bővebb információ: Márku Györgyné tanárnő, Oktatási Centrum Nyírbátor, Zrínyi u. 42., tel.: 42/218-065. A Magyarország az ezredfordulón című történelmi pályázat az általános iskola felső tagozatos tanulóit kívánja munkára, gondolkodásra serkenteni. (E téma kidolgozásával megpróbálkozhatnak a 6 és 8 osztályos gimnáziumok hasonló korú tanulói.) A dolgozatban be kell mutatni: hogyan alakult népünk sorsa az államalapítás óta eltelt időszakban; milyen megpróbáltatások érték népünket, ezt hogyan éltük át. A dolgozatot írók térjenek ki arra is: milyen népnek ismerték meg a magyart; hogyan képzelik nemzetünk jövőjét a harmadik évezredben? A dolgozat terjedelme minimum 3 oldal legyen. Beküldési határidő február 26., péntek. Bővebb információ: Sáriné Matolcsi Anikó tanárnő, Oktatási Centrum Nyírbátor, Zrínyi u. 42., tel.: 42/281-065. Illusztráció a magyar történelemhez címmel rajzpályázatot hirdetnek az általános iskola tanulói részére. Az államalapítás óta eltelt időszak bővelkedik nagyszerű küzdelmekben, tragédiákban és történelmi nagyságokban. A pályamunkák ehhez kötődjenek. A pályamunkák bármilyen technikával, bármilyen méretekben elkészülhetnek. A beküldött alkotásokat kiállítják. Beküldési határidő február 26., péntek. Bővebb információ: Szabó Lászlóné tanárnő, Oktatási Centrum Nyírbátor, Zrínyi u. 42., tel.: 42/281-065. A pályamunkák értékelésére és az ünnepélyes eredményhirdetésére márciusban — nemzeti ünnepünkre való megemlékezés keretében — kerül sor. A „Kistörténész kutató verseny” nem más, mint egyéni történelmi vetélkedő az általános iskolák 5-6, 7-8. osztályos tanulói számára. A verseny alapvetően az adott évfolyam történelmi tankönyvi anyagara és a hozzá kapcsolódó olvasókönyvre épül. írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli megmérettetésre csak azokat a tanulókat hívják meg, akiknek az írásbeli munkája megfelelő felkészültséget mutat. A vetélkedőt májusban tervezik megrendezni. A nevezést az alábbi címre kérjük beküldeni: Oktatási Centrum, Nyírbátor, Zrínyi u. 42. Bővebb információ: Kaliba András tanár, Oktatási Centrum Nyírbátor, Zrínyi u. 42., tel.: 42/281-065, Folkzene-rsagykövetünk kínaiul Az igazi népzene mindig a tiltakozás muzsikája Róma (MTI) — Sebestyén Márta kínaiul ad elő egy dalt a Deep Forest következő albumán — árulta el a világhírű magyar folkénekesnő a La Repubblica című olasz lapnak adott interjújában. Magyarországot a múltban sok keleti hatás érte — indokolta a nyugat-európaitól eltérő előadásmódját az énekesnő, aki nemrég nagy sikerű koncertet adott Rómában. — Az igazi népzene mindig a tiltakozás muzsikája, mivel nem egy hatalmasság parancsára íródik, hanem spontán módon a szívből fakad. Ezért eleven és szép még évszázadok távlatából is — mondta Sebestyén Márta, akinek interjúja a második legnagyobb példányszámú olasz napilap zenei mellékletében jelent meg. — Megpróbáljuk visszaadni a hagyományos magyar ünnepek légkörét, amelyekben ezeket a dalokat éneklik; ez magyarázza a táncosok jelenlétét is — mondta az énekesnő, akit a magyar folkzene valódi nagykövetének nevezett La Repubblica. „Nálunk az esküvőkön és a keresztelőkön az emberek napokon át táncolnak, esznek-isznak, szórakoznak. A közönség persze nem mindig érti a szöveget, de a vidámság mindenkihez eljut.” A világzene növekvő sikerét azzal magyarázta, hogy van, aki önmagában szereti a folkzenét, de van, akinek a folk nyelvezetét a pophoz közelítő egyfajta hídra van szüksége. Elmondta, hogy a Deep Forest együttessel közös munka sokkal szélesebb és más jellegű közönséghez segítette hozzá, mint amely általában követi őt. Nyilvánvaló azonban, hogy nem elég pár mintavétel egy brutális és lármás rock világzenévé változtatásához. Vigyázni kell arra, hogy ne tévesszünk szem elől bizonyos kis értékeket, védelmezzük a különbözőségeket, és ne csak azt hangsúlyozzuk, ami közös az egyes emberekben és kultúrákban — fejtette ki. Sebestyén Márta nagyon szerencsésnek mondta magát azért, hogy a világ legszebb dolga az ő munkája. „Azért kaptam a hangomat, hogy örömöt szerezzek mindazoknak, akik meghallgatnak. Ez megtiszteltetés, de egyben feladat is, amely állandó felkészülést igényel”. Legjobb mezzoszoprán a világon Ösztöndíjasként Lotte Lehmannál tanult énekelni New York (MTI) — Záróvizsgáján először megbukott: nem volt hajlandó egy áriát elénekelni Bizet Carmenjé- böl, mert nem tartotta még elég érettnek a hangját a szerephez. Ez azonban cseppet sem ártott karrierjének. Napjainkban szinte minden operaházban jól ismerik és sokan a világ legjobb mezzoszopránjának tartják az amerikai Marilyn Hornet, aki január 16-án töltötte be 65. életévét. A szülők korán felismerték lányuk tehetségét. Apja tisztviselő volt a bradfordi (Pennsylvania állam) adóhivatalban, s szenvedélyesen szerette az éneklést. Brad- fordból, ahol Marilyn született, a család 1945-ben a kaliforniai Long Beachbe költözött, mivel a szülők úgy találták, hogy ott kedvezőbbek a feltételek lányuk zenei taníttatásához. Marilyn még iskolás volt, amikor nővérével együtt már fellépett („Horné Sisters”). Iskoláinak befejezése után ösztöndíjasként Lotte Lehmannál tanult énekelni. Első nagy sikerét Marilyn Horne 1954-ben aratta Otto Preminger „Carmen Jones” című filmjében, és attól kezdve meredeken ívelt felfelé pályája. A velencei ünnepi heteken kirobbanó sikerrel énekelt Monteverdi, Gabrieli és Schütz kompozíciókat. A művészi áttörést 1960-ban érte el a San Francis- co-i operaházban Alban Berg Wozzeckjének Marie szerepében. Óriási sikerek következtek ezután a londoni Covent Garden- ban, a chicagói operában, a milánói Scalában és természetesen a New Yorki-i Metropolitanban, aho \ Bellini Norma című operájának Adalgisájaként debütált 1970-ben. Téli táj KM-reprodukció Aranyosapáti (KM) — Az Aranyosapáti közelében levő Ricsikai-erdőben bukkanhatunk rá a Simeon és Anna Szeretetotthonra. Ennek egyik vezetője Zimányi Alajos református lelkész, aki már évek óta grafikusként is letette a névjegyét. Nemrég egy kisebb albumnyira valót küldött legújabb, különös hangulatot árasztó „lapjaiból”. Közülük a szemelvényünkül választott rajz címe: Téli táj II. ’98 üMm KULTÚRA Halloween A mozikban január 21-től tekinthetik meg az érdeklődők a Halloween, 20 évvel később című színes, feliratos, amerikai filmet. Rendezte: Steve Miner MOKÉP-fotó
