Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

1999. január 18., hétfő Kdét« MEGYEI 1ÍÍKÜR 5. oldal □ A névadó hete A hodászi Kölcsey Fe­renc Általános Iskolában ma kezdődik a né­vadó emlékére rendezett programsorozat. A diákok több tantárgyból is összemérik tudá­sukat, a hét végén, pénteken pedig népi já­tékokkal, néptánccal zárul a műsor. □ Évszakváltás a városmajoriban Dr. Deák Ágnes szemész főorvos tart előadást Szembetegségek 40 év fölött címmel a nyír­egyházi Városmajori Közösségi Ház Évszak- váltás klubjának foglalkozásán január 18-án 17 órától. □ Tehetségkutató verseny Január 23- án 9 órától a nyíregyházi Eötvös József gya­korló iskolában rendezik meg a New York te­hetségkutató verseny szóbeli fordulóját. Az írásbelin 600 induló vett részt angolból és németből. A szóbelin kategóriánként a leg­jobb tíz résztvevő (összesen nyolcvan) méri össze tudását. Égett a csúszda Fehérgyarmat, Nyíregyháza (KM) — Tegnap kora délután egy út szélén várako­zó terepjáróba rohant egy Mercedes Fehér- gyarmat és Tunyogmatolcs között. Egy em­ber könnyebb fejsérülést szenvedett. Lapzárta előtt riasztották a tűzoltókat. Nyíregyházán a Huszár telepi óvoda játszó­terén kigyulladt a csúszda. A tűzoltók sze­rint valószínűleg gyújtogatásról van szó. Szerencsés vezető Csodával ha­táros módon menekült meg a tunyogma- tolcsi hídon megcsúszott, majd a korlát­nak ütközve karambolozott tehergépkocsi vezetője. A teherautót a tűzoltók többórás megfeszített munkával emelték vissza a hídra Szűcs Róbért felvétele Támogatást kérnek Nyíregyháza (KM) — A kisvállalkozók korábban tapasztalt hátrányos meg­különböztetésétől mentes támogatá­sát kérő javaslattal fordult a megyei Kézműves Kamara a Földművelésü­gyi és Vidékfejlesztési Miniszerhez. A Torgyán Józsefhez múlt héten eljutta­tott írásos anyagot a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei Kézműves Kamara három ve­zető tisztségviselője — Radvánszki József alelnök, Géresi József és Szilágyi Zsolt tit­kár — készítették. Ebben hangsúlyozzák, hogy nem csupán kizárni értelmetlen, de inkább kiemelt támogatást érdemel az a sok — főként a vidéki településeken szol­gáltató — kisvállalkozó, aki eddig ki volt rekesztve a Megyei Területfejlesztési Ta­nács által kiírt munkahely teremtő, -meg­tartó támogatásokból. A kamarai javaslat egy Torgyán József­fel lezajlott elmúlt őszi személyes megbe­szélés egyenes folytatásaként most azt ja­vasolja a földművelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszternek, hogy a megyei Terület- fejlesztési Tanácsnak (MTF) az ez évi tá­mogatásra fordítható pénzéből 15-20 száza­lékot különítsen el a kisvállalkozások fej­lesztésére. A döntés előkészítésében kap­jon gesztori feladatot a kisvállalkozók kö­rét egyesítő Kézműves Kamara. A kamara egyébként éppen az MTF fel­kérésére jelenleg is dolgozik egy, idén feb­ruár végéig elkészülő, s a fentiekkel meg­egyező szellemiségű programon. Ez kiter­jed a megye területén működő szolgálta­tók, kisvállalkozók felmérésére, a szolgál­tatási hiányterületek meghatározására, szakmánként ellátottsági térkép elkészíté­sére, és a szolgáltatási igény felmérésére az önkormányzatok oldaláról. E célok elé­réséhez kérik a megyei kézművesek a mi­niszter — közvetett formában megvalósu­ló — segítségét. A tanítónő jelesre vizsgázott A darab egyik jelenetében Gábos Katalin és Mezei Zoltán Elek Emil felvétele Nyíregyháza — Bródy Sán­dor A tanítónő című darab­ját mutatta be a hét végén a Móricz Zsigmond Színház nagy sikerrel. A kilencszázas évek elején ké­szült művet az író személyes vi­déki élményei és egy akkori új­ságcikk alapján alkotta. A fiatal, szép tanítónő, Flóra egy isten háta mögötti kis faluba kerül, ahol a helybeli hatalmasságok — a férfiak — az első pillanatban kivetik rá a hálójukat. Zsarolás­sal, fenyegetéssel, hazug, kegyes mondatokkal akarják maguknak megkaparintani a lányt. De Fló­ra nem hajlik. A falu urai, a só­vár, öregedő, nem éppen vonzó férfiak iskolaszéki gyűlést hív­nak össze, hogy megbüntessék a tanítónőt. Szinte inkvizíciós eljá­rást folytatnak: elejtett szavak, egy ellopott könyv, egy éjjeli ze­ne képezi a vádat: Flóra erkölcs­telenségének bizonyítékait. Pe­dig csak a visszautasított férfiak bosszúért lihegő sértettségéről van szó. Ők nincsenek hozzá­szokva, hogy valaki ellenálljon vágyaiknak. Mindegyikük ké- jenc, buta, korlátolt, néhány jól hangzó ájtatos szólam mögé buj­tatják kielégületlenségüket, s a legaljasabb eszközöket is erköl­csösnek vélik, ha saját önző ér­dekeikről van szó. így van ez a falu kegyura, a Nagy család ese­tében is, az öreg és felesége szin­tén minden aljasságra képes, hogy fiúktól eltávolítsák Flórát. Pedig a lány megperzselődik a férfi kitartó udvarlása nyomán, nem hagyja hidegen kedvessége, karcos őszintesége. De miután önérzetét, méltóságát, személyét sokszorosan megalázták, becsü­letébe belegázoltak, nem tud ma­radni. Bár még kiköveteli magá­nak mindenkitől az elégtételt, de szomorúan, emelt fővel elmegy a faluból. Erőteljesen meghúzták a Bródy-szöveget, így a falu és Fló­ra párviadalára koncentráltak. A rendező Léner András egy helyszínre sűrítette a cselek­ményt, ez a feszültséget jól szol­gálta. Ezzel az előadás jó tempó­jú, feszes iramú lett. Az abszolút főszereplő Gábos Katalin, aki igen meggyőzően alakítja a ham­vas, naiv leányt. Ő jószándékú, nem is érti eleinte, hogy miért törnek ellene. Szelíd, tiszta gon­dolataitól távol áll minden mocs­kosság. A tanítóképzőben őt nem erre a cudar életre oktatták. Ke­serűen kell csalódnia. Ezt a fo­lyamatot Gábos Katalin hitele­sen, pompásan megoldja. A többi színész is kiváló: Kerekes László egy megrokkant, öreg pap képé­ben a humanitást hozza elénk. A férfiak hadának élén az ifjú Nagy szerepében Mezei Zoltán igen jó; ő vad, lobogó, fékezhetet- len szenvedélyű férfit hoz elénk, de ő az, aki megjuhászodik az igazi szerelem hatására. Szülei parádés megformálásában kerül­nek színre: Bárány Frigyes és Zubor Ágnes személyében. A fennhéjázó gőg, a pénz minden- hatósága irányítja életüket, de emberi melegség is érződik né-1 hány gesztusukon. Hetey László az álszent, mohó káplán, Tóth Károly a pöffeszkedő, gerincte­len szolgabíró — mindkettő igen jó karakter. Sándor Juli egy kot- lóstyúk típusú lány, aki végül si­keresen „megfőzi” a gyámolta­lan, szegény tanítót: Horváth László Attilát. Ő a megtestesült szerencsétlenség. Nehéz szerepét jól oldja meg: bár szép eszméi vannak, de a fellegjáró életképte­len gondolatok miatt viselkedése néhol nevetségessé válik. Goszto- la Adél, Bajzáth Péter, Koblicska Kálmán, Kocsis Antal, Szántó Sándor rövid szerepükben dere­kasan helytálltak. Az előadás az igazi értékek, az emberi méltóság ellen irányuló alattomos ármányról, közdelem­ről vall. A pénz, a hatalom min­dent elkövet, hogy győzedelmes­kedjen. Flóra sem kerül ki sebek nélkül e harcból, de becsülete, hite megmaradt, ha naivsága el is szállt. Egyenes derekú egyéni­sége keserű tapasztalatokkal lett gazdagabb. De a katartikus erejű utolsó jelenetben az ő erkölcse győzedelmeskedik. S ez a mi hit­vány, hatalommal visszaélő vilá­gunkban például is szolgálhat. Margócsy Klára Véradás francia minta alapján A Megyei Vérellátó Állomás nagyobb teljesítményre is kész Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Szép újévi ajándékot kaptak a rászorulók a Soroptimist Nemzetközi Női Szervezet nyíregyházi klubjától. A klub vezetői és tagjai ugyanis január 9-én szombaton a Jósavá- rosi görögkatolikus egyház kö­zösségi házában véradást szer­veztek, melyen összesen negy­venhat véradó jelent meg. A háziasszonyi teendőket, a vendéglátást a Franciaország­ban élő Tilisták Miklósné és férje francia minta alapján szervezték meg. — Munkánk karitatív, azért dolgozunk, hogy a véradók szá­ma nőjön, hogy a rászorulók, a betegek, az operáción átesők idő­ben megkaphassák a szükséges vérkészítményeket. Mi így vesz- szük ki részünket a betegek gyó­gyításáért folyó munkából. Ha­gyományt akarunk teremteni és példát mutatni az önkéntes véra­dás munkaidőn túli formájához, illetve a civil szervezetekkel tör­ténő együttműködéshez is. Nagy örömünkre szolgált, hogy a véra­dásszervezésben már nagy ha­gyományokkal rendelkező Vö­röskereszt is segítségünkre sie­tett. — mondja dr. Pethő Ágnes főorvos, a Soroptimist nyíregy­házi klubjának elnöke. S hogy mit jelent valójában a franciáktól átvett, és megyénk­ben is sikeresen debütáló mód­szer? Elsősorban az emberi segí­tőszándékra épül, vezetői pedig olyan személyek, akik aktív munkájuk mellett vállalnak ka­ritatív tevékenységet. — A Megyei Vérellátó Állo­más közel egy fél éve dolgozik immár a legkorszerűbb, tényle­gesen európai körülmények kö- ■ zött. Gondot az okoz, hogy a fel­szereltséggel, a műszaki szívo- nallal együtt minden törekvés ellenére sem sikerült hasonló mértékben növelni az úgyneve­zett benti véradók számát, pedig az állomás és a kollektíva képes lenne erre. — mondja dr. Fodor Erzsébet, az állomás főorvo­sasszonya. — A jelenleginél kétszer, há­romszor nagyobb teljesítményre is képesek vagyunk. Most na­ponta tíz-tizenkét jelentkezőtől veszünk vért, miközben a kapa­citásunk akár a harmincat is elérheti. A véradást szervezők munká­ja egyre nehezebb. A véradószer­vezők és a Vöröskereszt munká­ja nélkül ellehetetlenülne ez a te­vékenység. Különösen nehéz munkaidőn túli időpontokra, ne adj’ isten hétvégére szervezni a véradáso­kat. A francia minta ezért is sike­res. Olyan családias, meghitt hangulatot teremt, amelyben a mások segítése és az együttlét egyaránt fontossá lett. Tetőzik a Kraszna Nyíregyháza (KM) -— A Fe- tivizig tájékoztatása szerint tegnap reggel már húsz órá­ja tetőzött a III. fokú ké­szültségi szint közelében Kocsordnál a Kraszna. A szolgálatban lévő vízügyi dolgozók a tartós terhelés hatására szivárgásokat ész­leltek, azonban műszaki be­avatkozásra még nem volt szükség. Az elmúlt másfél napban megyékben és a folyók kül­földi vízgyűjtőterületén nem volt számottevő csapadék, így a Kocsord fölötti szaka­szon tart a lassú apadás, alatta viszont még csekély áradásra lehet számítani. A Túr mind a külföldi, mind a hazai szakaszon vé­gig apad. A vízügyi igazga­tóság területén tizenkét bel­vízvédelmi szakasz közül nyolcon továbbra is II. fokú, egy szakaszon pedig I. fokú készültséget tartanak. Az elöntött terület 17 ezer hek­tár. Szombaton 21 szi­vattyútelep összesen 2,1 millió köbméter belvizet emelt át, a gravitációsan le­vezetett víz mennyisége na­ponta 4-5 millió köbméter. A tisztabereki árapasztó csatorna torkolatánál szál­lítható szivattyú üzemel. A vízszivattyúzásoknak, a nyitott zsilipeken történő levezetéseknek, az össze­gyűlt uszadék, jégdugók fo­lyamatos eltávolításának köszönhetően a belvízi fő­csatornákban a vízszintek kissé apadtak, azokban mindenütt jó vízmozgás van, ami biztosítja a földtu­lajdonosoknak a területük­ről a belvizek elvezetési le­hetőségét. A Megyei Vérellátó Állomás fél éve került színvonalas körülmények közé... Martyn Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents